Fintech Világa

Érdemes figyelni ezeket a bukott fintech trendeket

· PT18M57S

Összefoglaló

Érczfalvi András és Suppan Márton, Qayum Dániellel, a Peak tanácsadójával beszélgetnek a 2025-ös év bukott fintech trendjeiről, rávilágítva a csalódást keltő kezdeményezésekre, mint az ESG „greenwashing”, az open banking szabályozási nehézségei, és a Banking-as-a-Service…

Ebben az epizódban

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a 2025-ös év fintech trendjeit veszik górcső alá.

Ezúttal viszont nem a pozitív fejlemények, hanem a csalódást keltő trendek kerültek előtérbe.

Vendégük, Qayum Dániel, a Peak tanácsadója segít feltérképezni, melyek azok az irányok, amelyek megtorpantak vagy új irányt vettek.

Nagy hype övezte az ESG-t, inkább greenwashing lett belőle A fenntarthatósági (ESG) kezdeményezések az elmúlt években óriási figyelmet kaptak, különösen a fintech szektorban.

Azonban az ESG-ről inkább a “greenwashing” jut először eszünkbe.

A karbonlábnyom-kalkulátoroktól kezdve a rendezvények zöldítéséig sok kezdeményezés indult el, ám ezek üzletileg nehezen igazolhatók.

Bár az ötlet sokszor tetszetős, a működtetés költséges, az ügyféligények pedig elmaradtak a várakozásoktól.

Qayum Dániel konkrét számokkal is alátámasztja a trend visszahúzódását: a vállalati jelentésekben az ESG-említések aránya 2023 és 2024 között 40%-ról 25%-ra csökkent.

A globális NetZero Banking Alliance szétesése is jól jelzi, hogy az egységes, szervezett ESG-törekvések helyét egyre inkább az egyedi, diszkrétebb megközelítések veszik át.

Szabályozási keretek fojtják meg az open bankinget Az open banking hosszú évek óta a fintech és pénzügyi szektor egyik nagy ígérete.

Európában a PSD2, majd a PSD3 szabályozás tette kötelezővé az adatok megosztását.

Üzleti értelemben a modell azonban továbbra sem futott fel úgy, ahogy azt sokan remélték.

A Plaid és a JP Morgan esete jól mutatja, hogy a banki adatokhoz való hozzáférés piaci alapon drágul.

Bár van lehetőség üzleti modellek kialakítására, azok fenntarthatósága még nem megoldott.

Suppan Márton rámutat: az EU-s szabályozás – amely előírja, hogy az alapbanki adatokat ingyenesen kell elérhetővé tenni – valójában versenyhátrányt jelent az európai szereplők számára.

Az amerikai piacon ugyanis mindez piaci alapon működik, így egyes cégek több bevételhez juthatnak ugyanazon szolgáltatásokért, mint európai társaik.

Banking-as-a-Service: a jó ötlet, ami nem működik A „banking-as-a-service” (BaaS) koncepció – vagyis banki szolgáltatások technológiai kiszervezése – szintén nagy reményekkel indult.

A szabályozás szigorodása, a technológiai integráció nehézségei, és az olyan szereplők, mint a Revolut gyors térnyerése megnehezítette a BaaS-modellre épülő cégek dolgát.

Suppan szerint a Peak korábbi nemzetközi sikerei is jól mutatják, mennyire működőképes volt ez a modell a 2010-es években.

Azonban az elmúlt években az ügyféligények, a compli

Említett entitások

Témák

  • fintech trends
  • esg greenwashing
  • open banking
  • banking-as-a-service

Szervezetek, cégek

  • Peak

Hallgasd meg

Több epizód a Fintech Világa-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból