Fintech Világa

Kvantumfenyegetés: elméleti kockázat vagy közelgő valóság?

· PT16M34S

Összefoglaló

Siklós Bence, a Peak tanácsadója Érczfalvi Andrással beszélget a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésről a Bitcoin és a digitális biztonság szempontjából, vizsgálva, hogy ez elméleti kockázat vagy közelgő valóság. Kitérnek a kvantumtechnológia működésére és arra, hogy…

Ebben az epizódban

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával beszélgetett a Bitcoin egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legaggasztóbb jövőbeli kihívásáról: a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésről.

Ez azért különösen fontos téma, mert itt már nem egy újabb szabályozási vagy piaci kockázatról van szó, hanem a digitális biztonság alapjairól.

A Bitcoin hosszú távra tervezett rendszerként működik, a kvantumtechnológia fejlődése azonban olyan kihívást jelenthet, amely gyorsabb reakciót követelhet a közösségtől, mint amit eddig megszokhattunk.

A hagyományos számítógépek bitekkel dolgoznak, amelyek vagy 0, vagy 1 értéket vehetnek fel.

A kvantumszámítógépek ezzel szemben qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotban is lehetnek.

Ez a szuperpozíció teszi lehetővé, hogy bizonyos problémákat ne egymás után, hanem párhuzamosan vizsgáljanak meg.

Ennek köszönhetően a kvantumgépek nem csupán gyorsabbak lehetnek, hanem egyes számításoknál teljesen más szintet képviselnek.

Ez a technológia rengeteg területen hozhat áttörést, például a gyógyszerkutatásban, az anyagtudományban vagy az energiatárolásban.

Ugyanakkor éppen ez az előny jelenti a veszélyt is: a mai digitális biztonsági rendszerek jelentős része arra épül, hogy bizonyos matematikai feladatok klasszikus számítógépekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok.

A kvantumszámítógépek viszont ezen a ponton kínálhatnak veszélyes kerülőutat.

A kriptovaluták többsége nyilvános kulcsú titkosítást használ.

Ez a gyakorlatban azért működik biztonságosan, mert a privát kulcs visszafejtése a nyilvános kulcsból jelenleg túl nehéz feladat.

A kvantumszámítógépek azonban a Shor-algoritmus segítségével ezt a problémát sokkal gyorsabban oldhatják meg.

A vita ma már nem arról szól, hogy ez elméletben lehetséges-e, hanem arról, hogy mikor válik gyakorlati valósággá.

Egyes szakértők szerint akár 5–7 éven belül megjelenhetnek olyan hibajavított kvantumgépek, amelyek már valódi fenyegetést jelenthetnek.

Más becslések szerint 2034 körül válhat számottevővé a kockázat, 2044-re pedig dominánssá.

A mesterséges intelligencia fejlődése ráadásul még gyorsíthatja is ezt a folyamatot.

A Bitcoin biztonságának egyik alapja, hogy a privát kulcsot gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni a nyilvános kulcsból.

Egy kellően fejlett kvantumszámítógép azonban ezt a feltételezést felülírhatja.

Így elméletben lehetővé válhatna, hogy valaki hozzáférjen mások coinjaihoz.

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden bitcoin egyformán veszélyeztetett.

A probléma főleg a régebbi címeket érinti, amelyeknél a nyilvános kulcs könnyebben láthatóvá válik.

A becslések szerint ugyanakkor még így is a bitcoinállomány mintegy negyede lehet kitéve a kvantumfenyegetésnek.

A legnagyobb rövid távú veszély azonban talán nem is maga a technikai tá

Említett entitások

Témák

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a Fintech Világa-ből