Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután
· PT58M51SÖsszefoglaló
A digitális világ karbonlábnyoma jelentős, a becslések szerint egy átlagos felhasználó éves kibocsátása 229 kg, ami nagyjából megegyezik egy Budapest-Párizs repülőútéval. Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója szerint az internet, mint kibocsátó, a negyedik legnagyobb…
Röviden
- Műsor
- Greendex
- Megjelenés
- 2026. 05. 26.
- Hossz
- 59 perc
- Szereplők, említett nevek
- Huszics György
- Témák
- digitális karbonlábnyom, környezetvédelem, fenntarthatóság
Ebben az epizódban
Gondoltad volna, hogy minden kattintásod szén-dioxid kibocsátással jár?
Minden egyes Google-kereséssel, Netflix-sorozattal vagy Instagram-pörgetéssel karbonlábnyomot hagyunk magunk után – csak éppen nem látjuk a füstöt.
Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye: megmérje és csökkentse a digitális karbonlábnyomunkat.
Becslések szerint egy átlagos földlakó éves digitális karbonlábnyoma 229 kg.
Hogy kontextusba helyezzük, ez nagyjából annyi, mint elrepülni Budapestől Párizsig.
A repülésről gyakran beszélünk a fenntarthatóság kapcsán, mint az egyik legnagyobb szennyező.
A digitális világ még nem került fel a mentális térképünkre, pedig – ahogy az adásból kiderül – a hozzá kapcsolódó kibocsátás már meghaladja a légiközlekedését.
Ha az internet ország volna, a negyedik legnagyobb kibocsátó lenne a világon – hangzik el a podcastban.
Az interneten nagyjából 6 milliárdan vagyunk fenn: az emberiség túlnyomó többsége.
Ráadásul az adatforgalom évről évre 20–25 százalékkal nő.
Ahogy Huszics György elmondja, ez egyre kevésbé az emberek, és egyre inkább a gépek hajtják: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2030-ra az adatközpontok mesterséges intelligenciához köthető energiaigénye akkora lesz, mint Japáné.
Mérd meg a saját digitális lábnyomod!
Használd a 👉 Carbon.Crane mérőjét 👈 és tudjuk meg együtt, hogy mekkora a Greendex olvasók átlagos digitális karbonlábnyoma.
Azt persze senki nem vitatja, hogy az AI elképesztő dolgokra képes, és az élet sok területén nagy segítségünkre lehet.
Az viszont bizonyos, hogy még nem tanultuk meg megfelelően használni, miközben a környezeti lábnyoma „elképesztő”.
Olyan, mintha Einsteinnel íratnád meg a matekházidat, vagy kérnél tőle egy receptet, mondjuk, hogy a fejfájásodat, hogyan mulaszd el.
A klímaváltozás tekintetében a digitalizáció a megoldás egyik kulcsából – pl. papírmentes iroda, online megbeszélések –, egyre inkább a probléma részévé kezd válni hatalmas kibocsátásával, és tetemes vízigényével.
Ahhoz képest pedig, hogy mekkora – és egyre növekvő! – kihívással nézünk szembe, a tudatosság egyelőre megdöbbentően alacsony, hiszen sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy digitális térben zajló tevékenységük mekkora kibocsátással jár.
Épp ezért az adásban végigjárjuk azt is, hogy miképp lehetünk tudatosabb felhasználók, beszéljünk akár az AI-ról, akár csak olyan hétköznapi dolgokról, mint a telefonunkkal történő fényképezés.
Az adásban szóba kerül többek közt arról, hogy az AI mennyivel több energiát fogyaszt egy hagyományos Google-keresésnél, és hogy ez miként optimalizálható, az adatközpontok meglepő vízigényéről és arról, hogy a hűtési probléma már társadalmi konfliktusokat szül, a Carbon.Crane eszközéről, amellyel weboldalak karbonlábnyoma mérhető és csökkenthető arról, hogy egy-egy látogatottabb oldal optimalizálásával évi több száz tonna kibocsátás spórolható meg, az AI leghatékonyabb használatáról, mellyel csökkenthetjük a kapcsolódó kibocsátásokat, és arról, hogy Huszics György miért használ még mindig egy közel tíz éves telefont.
Említett entitások
Témák
- digitális karbonlábnyom
- környezetvédelem
- fenntarthatóság
Személyek
Szervezetek, cégek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután”
Miről szól ez az epizód: „Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután”?
A digitális világ karbonlábnyoma jelentős, a becslések szerint egy átlagos felhasználó éves kibocsátása 229 kg, ami nagyjából megegyezik egy Budapest-Párizs repülőútéval. Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója szerint az internet, mint kibocsátó, a negyedik legnagyobb… Az epizód a Greendex című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 26..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Huszics György.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután”?
Fő témái: digitális karbonlábnyom, környezetvédelem, fenntarthatóság.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután”?
Megjelenés: 2026. 05. 26.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/greendex/egy-okkal-tobb-hogy-letedd-a-telefonod-oriasi-karbonlabnyom-kapcsolodik-a-digita-19240761
Több epizód a Greendex-ből
- A jövő rajtunk múlik, és ez jó hír | Holnapután
Dr. Rab Árpád jövőkutatóval arról beszélgetnek, hogyan alakítja a technológia, különösen a mesterséges intelligencia a jövőnket, és mit tehetünk egy élhető jövőért. Kiemelik a tec…
- Meddig éri meg? – A tét már a jövőnk | Holnapután
A Greendex podcast vendége Lakatos Boglárka, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója, aki a klímaváltozás lassú folyamatáról és az emberiség eddigi tétlenségéről beszél. Kiemeli, ho…
- Merre lehet a Velencei-tó jövője? | Holnapután
A műsor a Velencei-tó múltját, jelenét és jövőjét járja körül a 2023-as extrém alacsony vízszint kapcsán. Vendégként Dr. Boromisza Zsombor tájépítész, egyetemi docens elmondja, ho…
- „Mindegy már, hogy milyen víz, csak víz legyen” | Holnapután
A Homokhátság elsivatagosodása miatt a térség gazdálkodása és élővilága súlyos válságba került. Nagyapáti Oszkár, a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők vezetője elmondja, hogyan változ…
- A vegetációtüzek legfőbb oka az ember | Holnapután
A Corvinus Egyetem kutatói, Manczinger Melinda és munkatársai egy gépi tanulási algoritmus segítségével fejlesztettek ki egy tűzkockázatbecslő modellt a Kárpátok térségére. A mode…
- Nincs élet víz nélkül? – Ljasuk Dimitry új filmjéről | Holnapután
Novák Zsombor Ljasuk Dimitryvel, a készülő "Élet víz nélkül" című dokumentumfilm rendezőjével beszélget. A film a klímaváltozás és vízhiány hatásait mutatja be Európán és a Kárpát…
- Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután
A Greendex podcastsorozat Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé című adásában Bendó Zoltán, a TEX-DAN projektmenedzsere volt a vendég. A beszélgetés a körforgásos gazdaság és a…
- Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután
A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel a magyar táj vízhiányáról és a lehetséges megoldásokról beszél a Greendex podcastban. Kiemeli a Homokhátság súlyos…
- A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután
A Greendex podcast adásában Kántás Zoltánnal a gyepterületek fontosságáról, különösen a városi méhlegelők jelentőségéről beszélgettek. Kiemelték, hogy a gyepek rendkívül fajgazdag…
- 100 éve kutatjuk a Balatont – most jön a legnagyobb kihívás | Holnapután
A Greendex podcast Holnapután című adásában dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója volt a vendég. A beszélgetés során szó esett a Balato…