MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával

Felejtsd el a” köszönöm 😊” e-maileket, ha már érdekel a zöldebb jövő!

· PT51M57S

Összefoglaló

A mai vendég Huszics György, a Carbon Crane társ-alapítója és vezérigazgatója, aki a digitális világ karbonlábnyomának csökkentéséről és az energiahatékonyság növeléséről beszél. Kiemeli, hogy a napi 376 milliárd elküldött e-mailből egyetlen "köszönöm" mellőzésével is jelentős…

Röviden

Műsor
MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával
Megjelenés
2025. 09. 21.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Huszics György, Nyul Zsuzsa
Témák
karbonlábnyom, energiahatékonyság, digitális világ
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a ma holnap, ahol olyan vendégekkel beszélgetek, akik segítenek eligazodni a fenntarthatóság különböző kérdéseiben.

A mai vendégem Huszis György, a Carbon Creen alapító tulajdonosa.

A beszélgetésünk apropója pedig egy esemény lesz, de erről majd még a későbbiekben fogunk beszélgetni.

Szia Gyuri, köszönöm, hogy itt vagy és elfogadtad a meghívásunkat. >> Szia, üdvözlöm a hallgatókat és nagyon köszönöm a meghívást.

A küldetésetek szerint arra hívjátok fel a figyelmet, hogy a cégeknek és a magánszemélyeknek mekkora digitális karbonlábnyoma lehet, és hogy lehet ezt igazából minimalizálni, csökkenteni és ezáltal energiahatékonyságot elérni.

Hogyan és miért jött létre a szervezetetek, és milyen területekre koncentráltok? >> Mi alapvetően is adatokkal foglalkoztunk, csak inkább a reklámszakmában, vagy a vagy az adatvezérelt marketingnek hívják ezt a területet.

Tehát elég sok elemzési tapasztalatunk volt.

És aztán 2021-22 környékén igazából a munkatársak részéről jött egy olyan kezdeményezés, hogy nem akarunk-e mi is foglalkozni a fenntarthatósággal.

És akkor mondtuk, hogy dehogy nem, persze szívesen.

És hogy hát milyen lehetőségek vannak?

És ott, hogy közösségi közlekedés meg szelektív hulladékgyűjtés satöbbi.

Aztán a homlokunkra csaptunk, hogy ha mi annyira értünk az adatokhoz, akkor miért nem kezdjük-e megnézni ezt egy picit más oldalról?

Hát ha ennél többet is tudunk tenni.

Végül arra jutottunk, hogy úgy tűnik, hogy igen, választottunk egy olyan területet, ami akkor még kevésbé volt a fókuszban.

Ez pedig a digitális terület volt.

Ugyanis akkor már sokszor lehetett hallani arról, hogy mi van az építőiparban, meg ha most közelben jött nézem már reklámszakmát, ott is, hogy az óriás plakát, a sajtóhirdetések és így tovább.

Viszont a digitális területtel nem foglalkozott senki.

A fenntarthatósággal nagyon sokféle aspektusban, például az energiahatékonysággal is foglalkozunk, meg a digitalizációval, de vannak bizonyos területek, amik kevésbé kerültek fókuszba. >> Így van.

És először a reklámszakmából indultunk el, és akkor ott azt kezdtük el nézegetni, hogy jó, hát mit használnak a hirdetők, website-okat építenek, Bener kampányokat és satöbbi.

És akkor innen indultunk el, megnéztük, hogy ezeknek erről mit lehet tudni, hogyan próbálják mérni.

És aztán találtunk is egy olyan nemzetközi módszertant, ami ígéretesnek tűnt.

Aztán azt is megtaláltuk, hogy mit érdemes még ezen fejleszteni.

Ezt hozzátettük, és így alakult ki az a nohó, aminek a mentén ma mérjük ezeket a felületeket. >> Kik egyébként az ügyfeleitek, a partnereitek?

Vállalkozók vagy vállalatok, magánszemélyek?

Mi elsősorban a cégeket céloztuk, méghozzá azért, mert ez egy ilyen nagyon érdekes jelenség, hogyha azok, akik a honlapokat üzemeltetik, vagy aki él a honlap, azok optimalizálják, azzal egyébként jót tesznek a látogatóknak is.

Tehát miközben a saját karbonlábnyomukat meg energiafelhasználásukat csökkentik, csökkentik a felhasználókat is körb ilyen egy-öt arányba, tehát magának egyet spórol, meg a látogatóinak meg öt egység nyit. >> Melyek azok a digitális tevékenységek, ahol a legpazarlóbbak vagyunk, akár magánszemélyként, akár vállalatként? a weboldalnál, a az emaileknél, a fotók tárolásában, adatvitelben, hogy láttátok ezt, amikor elkezdtetek közelebbről foglalkozni ezzel a területtel? >> Hát káb ez a kör egyébként.

És hát azt érdemes tudni, hogy az idére 376 milliárd emailt prognosztizáltuk, hogy naponta ennyi keletkezik a világba.

Ez egy elképesztően nagy szám.

És akkor arra már voltak számítások az angol piacon, hogyha mindenki egy köszönömmel kevesebbet küld, akkor az hány London Madrid repülőtnak megfelelő energiamegtakarítást vagy karbon lábnyomcsökkentést tud elérni?

De ott van például a közösségi média, azt a múltkor kiszámoltuk Magyarországon egyébként 4,2 órát töltünk online.

Ez az NMH-nak az adatai alapján mutatható ki.

És ebből 1:48 percet, tehát 108 percet közösségi médiával.

Viszont van hozzá mintegy 7 millió közösségi média felhasználónk.

És aztán mondoltuk ki, hogyha csak egyetlen perccel kevesebbet közösségi médiáznánk mint a 7 millióan, akkor azzal több mint 2000 háztartásnak, négy fős háztartásnak az éves elektromos energiaigényét tudnánk megspórolni. >> Ez olyan, mint amikor tudod, lekapcsoljuk a villanyt egy percre, és akkor hogy mekkora energiahatékonyságot tudunk elérni. >> Így van.

De ez egy érdekes jelenség, mert a green washing kapcsán szoktam arról beszélni, hogy amúgy milyen, mondjuk így, hogy milyen megoldások vagy megközelítések szoktak megszületni cégek részéről, meg mi az, amit a cég bevállal, mi az, amit inkább a magánszemélyekre mondjuk úgy, hogy oszt feladatot.

Azt érdemes tudni ennek a hátteréről, hogy a az adatok alapján körülbelül két-hádad részt tudnák a cégek csökkenteni a karbonlábnyomot, és egyharmad részt a lakossági kibocsátás az, ami tovább csökkenthető.

Ennek ellenére van egy ilyen úgynevezett green shifting, mondjuk zöld tolás, hogyha nagyon le akarom fordítani.

Technika, ami azt jelenti, hogy amikor a vállalkozások elmondják a magánszemélyeknek, hogy hát ti gyűjtsétek szelektíven a hulladékot, meg menjetek közösségi közlekedéssel, és arról kevesebb szó esik, hogy ő, tehát a cég, a vállalkozás mit tehetne.

Azt látjuk, hogy miközben mondjuk a digitális felületeket lehetne optimalizálni, a másik oldalon is van teendő, tehát hogy a felhasználói oldalon, de azért a nagyobb volument, azt mégis csak azzal lehetne elérni, ha mondjuk a közösségi felületekre feltöltött különböző videóanyagok, képanyagok, azok optimalizálva lennének. >> Én érzek egy feszültséget, egy paradoxont ebben az egész helyzetben, mert hogy a fenntarthatósággal, a digitalizációval mindig úgy foglalkozunk, hogy ez mennyire fontos.

Beszélünk arról is, hogy a karbonlábnyomunkat csökkentenünk kell.

Szerintem ez elsősorban az a terület, ahol kevésbé fért be eddig a tudatunkba az a fajta következetesség, milyen weboldalt használok, vagy mennyi közösségi médiát használok fel azzal, amit tudok elérni.

Hogyan lehet ezt szerinted jobban átvinni a köztudatba? >> Hát nagyon messziről indulunk.

Először is nincs meg az a közvetlen kapcsolat, hogy amint kivettem a zsebemből a mobiltelefont, és bekapcsoltam, és bármilyen internethez kötődő szolgáltatást igénybe veszek rajta, kinyitok egy applikációt, küldök egy emailt, abban a pillanatban energiát használok, és már nem csak én, hanem az a szerver is, amiről ez az információ lejön, és annak akkor rögtön van karbonlábnyoma is.

Tehát ez szokott lenni az egyes számú a haélvény, hogy Jézusom, hát a digitálisnak is van karbonlábnyoma.

Hát egész idáig azt hallottuk, hogy milyen jó, hogy az offline tevékenységeket át tudtuk ültetni online, hogy már nem kell bemenni a bankfiókba, hanem digitálisan tudok bankolni.

És ez nagyon jól is hangzik, csak arra kell vigyázni, hogy miközben megünnepeljük, hogy bezártuk a bankfiókot és csökkentettük, nem tudom én, nyolc egységgel a karbonlábnyomot, közben ne felejtsük el megmérni, hogy az online az mennyivel nőtt. >> Igen, és ez is egy ilyen furcsa ellentmondás.

Milyen módszerekkel lehet megmérni mondjuk egy adott weboldalnak a karbonlábnyomát?

A weboldal karbó lámbnyomát úgy mérjük, hogy azt az energiát kell tudnunk megállapítani, ami ahhoz szükséges, hogy a weboldal tartalma az a web szerverről megérkezzen a felhasználó gépére, és ott ő el tudja olvasni.

Ehhez úgy fogunk hozzá, hogy megnézzük, hogy milyen tartalmi elemek vannak ezen a weboldalon.

Ezek sok pici fál, tehát sok kicsi képfál, videófál, szöveges elemek, kód a háttérben, ami mozgatja ezeket az animációkat, vagy bármi van ezen a biztos honlapon.

Ezeknek mind van egy ilyen kilb-ban vagy megb-ba mérhető méretük, és hogyha ezt tudjuk, akkor ebből ki tudja kalkulálni az a módszertan, amit mi használunk, hogy mennyi energia kell ahhoz, hogy ez a szerverről lejöjjön, átmenjen a dróton és megérkezzen a felhasználó gépére. >> Izgalmasan hangzik, de szerintem rengeteg érintetten kell, hogy átmenjen kezdve a fejlesztőket egészen a felhasználókig.

És vajon mennyire sérül például egy felhasználói élmény, hogyha a karbonlábnyom csökkentett weboldalakat nézünk.

Ezt hogy látjátok? >> Hát ez a legszebb az egészben, ahogy itt a a karbonlábnyomcsökkentés az a hatékonyság irányába mutat, tehát hogy ettől jobb lesz a felhasználó élmény.

És miközben azt gondoljuk, hogy valamiféle kompromisszumot kell kötni azért, mert most a fenntarthatóság irányába teszünk egy lépést, amelyet az történik, hogy ja, közben egyébként energiát csökkentünk, közben jobb lesz a felhasználó élmény, közben előrébb sorolódunk a kereséseknél, az AI is könnyebben megtalálja az oldalt, és ezek az információk még nincsenek meg. jellemzően az az általános vélekedés és hát, hogy mondjam, bizonyos szempontból a világban most ez van terjedőben, hogy fenntarthatóság vagy hatékonyság.

Igen, igen, >> nem ez a helyzet.

Az a helyzet, hogy ezt a kettőt együtt lehet csinálni.

Múltkor olvastam egy cikket arról, assiszem a Guardiénben jelent meg egy tanulmány alapján, hogy 5 milliárd font maradna a háztartásoknál, hogyha a gázerőműveket, azokat kifejezetten csak ilyen rendszertabilizálási célokra, tehát kábé backupnak használnák és átállnának alapvetően zöld energiát előállítani képes technológiákra.

Lehet, hogy ez az a pont, ahol nekünk szóba kell hoznunk, hogy miért egy podcastot készítünk, ami klasszikus értelemben az, nem egy podcast, mert hogy nekem például fontos volt az, hogy ez a mi beszélgetésünk, ez videóanyag nélkül készüljön el.

És nagyon naívan, de szeretném feltenni a kérdést, hogy vajon mekkora karbonlábnyomot csökkentettünk, vagy mekkora karbonhatékonysággal dolgozunk most azáltal, hogy ez a mi beszélgetésünk így készül el, és ehhez nem készül klasszikus képianyag?

Hát két számot is mondanék akkor rögtön.

Az egyik az kifejezetten az ilyen média típusú megoldásokra vonatkozik.

Itt körülbelül 90%-ra teszik azt, amit a videóanyagnak a nem létével meg lehet spórolni.

Tehát ennyire nagy az a fáméret, ennyire nagy az a sávszélesség, amire szükség van pluszban ahhoz, hogy a hang mellett a kép is megjelenjen.

Úgyhogy mi most ezt spóroljuk meg a hallgatóknak.

Pedig nagyon jól nézünk ki itt a stúdióba, úgyhogy sajnálhatják, de >> majd küldünk egy fotót >> mindenképp.

A a másik, amit szeretnék mondani, és az pedig inkább a munkahasználatra igaz, hogy amikor videokonferenciákat csinálnak, ott is egyes források szerint 96, más források szerint 98%-os csökkentést jelent az, hogyha csak hangban kommunikálnak egymással a résztvevő felek, és a és a képet, a képernyőt nem kapcsolják be. >> Ezért csak zárójelben teszem hozzá, hogy a beszélgetésünk alatt lehet akár főzni, sportolni, nem tudom, kertészkedni, tehát bármit.

Tehát egy másik hatékony felhasználásra is lehet adott esetben az időnek, hogy nem kell egy képernyő elé szögeződni, hanem elég csak figyelni és hallgatni minket.

Jó, oké, hogy valaki azt gondolja, hogy akkor a vállalatának a karbonlábnyomcsökkentését e tekintetben is komolyan veszi, hogy a weboldalait, az email és egyéb adatviteli rendszerét optimalizálja a ti szabványaitok szerint.

De vajon mennyire van ennek az ESG tekintetében haszna?

Van-e valami megjeleníthető felületeszköz, ahol ő eszközzé teheti?

Egyáltalán szükség van-e rá szerinted? >> Amit az előbb is említettem, több előnye van annak, hogyha valaki foglalkozik ezzel a területtel, és van is, aki nem feltétlenül a karbonirányból közelítve érkezik meg ide, amikor seznak a szakemberek, tehát a kereső motorokra optimalizálják a weboldalt, és ez még akkor is igaz, hogyha az AIOS keresésekre gondolunk, akkor minél gyorsabban betöltődik egy oldal, annál jobb felhasználói élményt ad.

És ez olyannyira így van, hogy ez üzletre is átfordítható, mert van olyan nemzetközi statisztika, ami alapján, hogyha egy oldal egy másodperc alatt töltődik be, akkor két, félszer nagyobb valószínűséggel konvertál egy vásárlót.

Tehát lefordítva ez azt jelenti, hogy két és félszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy vásárolni is fog, hogyha az oldal egy másodpercen belül betöltődik.

Ugye sokan nem várják meg, és az AI se várja meg egyébként.

Tehát ott is ez a ez az egy másodperc körüli érték, ez egy elég fontos jellemzés.

Innentől kezdve ez gyakorlatilag forintokra váltható. >> Na ez az.

Tehát azt gondolom, hogy a másik nagyon fontos motiváció az nyilván a költséghatékonyság.

Tehát hogyha mérhető mondjuk pénzügyi tekintetben is, hogyha valaki végigviszi ezeket a folyamatokat a saját rendszerén, akkor vajon mekkora költséghatékonysággal tud dolgozni a jövőben? >> Hoztam neked két számot. >> Na mesélj. >> Az egyik az a ez hírportálól beszélgetünk, nevet nem mondok.

Az egyik legnagyobb >> forgalmú hazai hírportál.

Ugyanis mi nem csak azt nézzük meg, hogy mekkora a karbonlábnyoma meg az energia felhasználása, hanem hogy mennyivel lehetne kisebb.

Tehát mi igyekszünk olyan értékeket mondani, amit mondjuk egy vállalásba is be lehet tenni, és nem kell egy év múlva felülvizsgálni, hogy hát egy kicsit nagyot mondtunk, vagy hogy hát azért ennél lehetett volna többet is.

És én azt találtam, hogy ők például éves szinten 20 millió Fttal tudnák csökkenteni a villanyszámlájukat, a sajátjukat, és ennek az ötszöröse lenne meg a felhasználók oldalán.

Nyilván nem egy felhasználónál, hanem az összesen terítődik szét ez az összeg, de hát 120 millió Ft-ról beszélünk hirtelen. >> Azt hiszem, hogy ez egy elég erős szélsz. >> Fontos látni, mert azért ebbe bele szoktunk ütközni, hogy azért ehhez egy elég nagy forgalú weboldal kell.

Na most csak, hogy egy nemzetközi kontextusba helyezem a témát, ugye 20 milliót mondtam éves szinten, az Amazon egy hónap alatt ennek a dupláját tudná megspórolni.

Egy olyan oldalról beszélünk, aminek a havi oldalletöltés száma az közel 3 milliárd, tehát hogy tényleg többszöröse ennek a bizonyos magyar hírportálnak, és viszont lényegesen kisebb a csökkentési potenciálja.

Tehát a a Hírportál esetében 35% körüléről beszélünk.

Tehát ennyivel lehetne kisebb,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Felejtsd el a” köszönöm 😊” e-maileket, ha már érdekel a zöldebb jövő!”

Miről szól ez az epizód: „Felejtsd el a” köszönöm 😊” e-maileket, ha már érdekel a zöldebb jövő!”?

A mai vendég Huszics György, a Carbon Crane társ-alapítója és vezérigazgatója, aki a digitális világ karbonlábnyomának csökkentéséről és az energiahatékonyság növeléséről beszél. Kiemeli, hogy a napi 376 milliárd elküldött e-mailből egyetlen "köszönöm" mellőzésével is jelentős… Az epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Felejtsd el a” köszönöm 😊” e-maileket, ha már érdekel a zöldebb jövő!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Huszics György, Nyul Zsuzsa.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Felejtsd el a” köszönöm 😊” e-maileket, ha már érdekel a zöldebb jövő!”?

Fő témái: karbonlábnyom, energiahatékonyság, digitális világ.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Felejtsd el a” köszönöm 😊” e-maileket, ha már érdekel a zöldebb jövő!”?

Megjelenés: 2025. 09. 21.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maholnap-podcast-nyul-zsuzsaval/felejtsd-el-a-koszonom-e-maileket-ha-mar-erdekel-a-zoldebb-jovo-1c39e1c5

Több epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból