HVG podcastok

Herman Zita – 2000 milliárd euró, maradhat? | EUfória

· PT32M13S

Összefoglaló

Az EUfória podcast e heti adásában Brüsszelből, az Európai Parlamentből jelentkezik be Arató László és Folk György. Vendégként Herman Zitát, a Zöldek EP-frakciójának költségvetési tanácsadóját hallhatják. Az adásban szó esik az Európai Politikai Közösség (EPK) jereváni…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 05. 10.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Folk György, Herman Zita
Témák
uniós költségvetés, európai parlament, európai politikai közösség, költségvetési tanácsadás, brüsszel
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez az Eufória, az Eurológus és a HVG közös podcast műsora Brüsszelből, az Európai Parlament harmadik emeletéről ebből a nagyon szép stúdióból és evvel a nagyon szép háttérrel az Európai Parlament mindennapi életét láthatjátok itt mögöttünk.

Az eufóriát, aki már látta, az tudhatja, hogy főleg uniós ügyekkel foglalkozunk, amibe időnként belekúszik némi Donald Trump is, mert uniós műsor nagyon ritkán van, hogy Donald Trumpról ne beszélnénk.

Hogyha tetszik az adás, akkor kövessetek be minket különböző felületeken, ez a HVG-nek az online felületein, különböző platformokon érhető el ez a műsor.

Ugye a vendégek terén igyekszünk változatosak lenni, de van ami állandó.

Itt vagyok mindjárt én, én Arató Lászó vagyok, én szoktam vezetni ezt a műsort.

És itt van velünk a kollégám, Folk György, szintén a nem innen, hanem a távolból, több ezer, nem tudom hány ezer kilométerről Jerevánból.

Gyuri, hallassz-e minket? >> Sziasztok!

Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

Valóban a Jerevámban jelentkezem az utóbbi napokban Európa fővárosaként brilírozott, mondhatjuk.

Igen, ugyanis annyit elárulok, hogy ami nyilván ki is fog derülni, hogy az európai politikai közösségnek volt egy kétnapos ülése Örményországban, és volt egy EU örmény csúcs.

És a rákövetkező napon ez egy nagy diplomáciai seregszemle.

Az európai közös európai politikai közösség az egy, azt még Emmanuel Macron hívta életre néhány évvel ezelőtt, és a cél az, hogy az EUUN kívüli és az EUN belüli országoknak legyen egy közös platformja. egy olyan platform, ahol nincs ott Oroszország vagy Fehér Oroszország.

Tehát nyilván a geopolitikai helyzet is indokolta azt, hogy ez a ez a kezdeményezés így létrejött és működik.

Fél évente van egy ülés, a mostani ülés volt Jervánbaan.

Ez volt a nyolcadik ülése az IPC-nek, tehát az Európai Politikai Közösségnek, ami nyilván tényleg annak a platformja, hogy a 27 EU tagállam, illetve a a külön többi nem európai ország közösen tudjon bilaterálisan, multilaterálisan és nagy csoportosan is tárgyalni különböző biztonságpolitikai infrastruktúrális gazdasági és egyéb kérdésekről.

Nagyjából ezek voltak jelen most is itt.

A nyilván a leg a legfajsúlyosabb ugye azért itt az Oroszországot a nem volt az asztalnál, de azért a legkritikusabb kérdés az, hogy az Európai Unió és a szövetségesei a térségben és a térségen túl hogyan képesek a a az orosz beavatkozás érdeksféra háborús törekvések és egyebek mellett egységet mutatni, erőt képviselni és megvédeni a saját érdékeiket és és a demokráciaáikat. nél ami ennél konkrétabban történt.

Igazából ez egy nagy beszélgetés, tehát itt nem a nem az a cél, hogy konklúziókkal elmenjünk haza, és utána mindenki azt azokat megvalósítsa.

Ezek nem EU csúcsok. viszont viszont rengeteg rengeteg olyan megállapodás készült készül itt elő, amit amit utána a világpolitika is használt. ami az egyik viszont az egyik leg egyik legérdekesebb vonása a mostani nyolcadik csúcsnak az az volt, hogy először a azc történetében meghívtak egy nem európai vagy vagy eurázsiai vezetőt, méghozzá Mark Carne érkezett sztárként Kanadából, a kanadai miniszterelnök, amire mondjuk kicsit szükség is volt, mert volt egy-két komolyabb távolmaradó is.

És itt nem Orbán Viktorról beszélek, aki élhető módon nem jött már ide el, hanem például a Mercancellár sem tette tiszteletét végül, de azért a jól tudom, a 27 tagállambak több mint a fele, majdnem 2020 akár állami kormány főszinten képviseltette magát.

A az igazi sztár természetesen itt ugye a francia örmény kapcsolatok azok történelmileg meg ugye a örménydiaszpóra nyugati diaszpóra miatt is különösen fontosak.

De az igazi sztár az Emmanuel Macron volt, akivel Nico Pasino miniszterelnök sanzont énekelt, koncertre ment, dobolt neki, együtt autóztak és küldtek TikTok videót a világnak.

Ezeket meg az Instagramon is meg lehet őket nézni.

Szóval >> tudni, hogy ilyen vezetőink vannak.

Kimol, >> akik ennyire sok oldalúak >> ki kimaxolták a cuki faktort, mondhatjuk.

Igen. >> Emellett azért valami komoly dolgot tudsz-e mondani.

Tehát ugye itt mondtad te is, meg a korábbiakból tudjuk, hogy itt azért nagyon sok bilaterális találkozó van, meg ilyen kisebb munkacsoportokban beszélnek a vezetők, és ugye egy egy ilyen csúcsnak mindig van valami központi tematikája.

Most ugye gondolom háború, béke, biztonság, tehát ilyesmi lehetett a középpontbal. >> Konektiv így van.

Konnektivitás a meg a meg azért ami itt elég sok nagy hangsúlyt kapott az, hogy Örményországban nagyon változik a politikai helyzet.

Egyrészt van egy nyitás a az Azerbajdzsánnal, ami ugye több évtizedes konfliktusnak a ugye volt egy villámháborújuk itt amikor a Karabachot visszakapták, visszaszerezték a a azeriek, és emiatt most már három éve dolgoznak itt a békén határnyitáson és a egymás melletti békésebb együttélésen, mert ugye Örvényország egy olyan helyen van, ahol délről Irán egyik oldalról Törökország másik oldalról, úgyhogy ugye a török török népi vagy az örvény népítás miatt a törökökkel is évtizedek óta súlyosan rossz a helyzet, de most ez van, hogy a a törökök is képviselték magukat.

Tehát igazából itt ami az igazán nagy só volt a helyieknek, az az, hogy a Törökország először küldte a az elnök helyettesét el és és hogy AliEv elnök pedig Azerbajdzsánból online jelentkezett be a meetingre.

Mind a kettőnek óriási szerepetik, mert a geopolitikailag meg itt a térség átjárhatóság a tekintetében ezeknek tényleg hatalmas jelentősége van.

Emellett energiaös energiahálózatok és közlekedési hálózatok összeköttetéséről volt a legtöbb szó.

Meg meg hát mondom a a világpolitikának a közös formálásán is.

Ebben mondjuk a Mark Carne is sokat dobott a tekintetben, hogy hogy azt mutatta, hogy Európa az volt az fő üzenete, amivel érkezett. hogyha a világ a RL of Law, vagyis a jogállam alapú világrend tovább él, akkor annak a letéteményése mindenképpen Európában és Európa szövetségese keresendő.

Ez volt a fő üzenete igazából a csúcsnak.

Igen, a kanadai miniszterelnök már egy korábbi eseményen is egy nagyon nagy hatású beszédet mondott, amit aztán Szana idéztek a különböző európai vezetőújságok.

És hát tényleg úgy tűnik, mintogyha mini mini Davosnak isek, vagyis nem mini Davosnak, de azt mondták, hogy a Davoszi beszédének a a az újra újra dolgozása volt, vagy egy kicsit annak a folytatásaként beszéltek itt a sajtóban.

Igen, én olvastam már olyat is, hogy lehetne az EU tagalja és Kanada, még ha ezt fogalmilag ugye nehéz is elképzelni. >> Így van.

Viszont eh szerintem érdemes beszélnünk a másnapi EU örményország csúcsról is egy kicsit, ahol ugye a Urzula von derlen len és Kosta tanácselnök képviselte az Európai Uniót és ott viszont tényleg elég sok konkrétumról beszéltek, és a energetikai beruházásokról, vasutak újranyitásáról, határvédelemről arról, hogy az Európai Unió fontos megemlíteni, hogy Örményországban, júniusban parlamenti választások lesznek és erre az EU választási megfegyülő missziót küld erő erősíti a civil társadalmat és egyéb módokon próbál bele úgy támogatni a választásokat, hogy ne avatkozzon bele. >> Még annyi Gyuri, hogy mekkora volt az érdeklődés ezután a csúcs után ugye iránt ugye hát nagyon messze volt.

Tehát >> nagyon sokan voltak nagyon sokan voltak.

Több 100 újságíró volt az IPC csúcson meglepően egy stadionnak a oldalában volt az egész.

Az az igazság, hogy a brüsszeli ilyen kemény magból viszonylag kevesen jöttek el.

Egyen 10-20 embert ismertem föl abból a több 100-ból.

A cipruson sokkal volt, sokkal többen voltak 10 nappal ezelőtt.

De abszolút érződött, hogy Kínától Japánon át Dél-Amerikáig mindenhonnan voltak itt újságírók és érdeklődéssel tudósítottak bőséggel.

Én is vagy három anyagot adtam az eurológusnak a napokban.

Igen, meg ahogy mondtad, elég sűrű a program is, tehát ugye vége van már minden csúcsnak, de még mindig még mindig dolgoztok. >> Ma ma még ma a lett elnök volt itt bilaterális izén egyeztetésen Pasonyaó miniszterelnökkel is a a félváros megint le volt zárva, de az utóbbi napokban én még életemben ennyire rendőrt nem láttam, mint mint ami itt ment.

Kicsit érződött is a szervezése, hogy ez óriási nagy új faladt itt a az országnak hatóságaiknak, rendőrségeiknek, biztonsági szerveiknek, de szerintem viszonylag jól vizsgáztak.

Sajtószabadságból még van mit fejlődniük, de hozzáférés viszonylag oké volt.

Kicsit kevés volt a kérdés a a csúcsokon, azt kell, hogy mondjam, a szabadsjtószám elő vagy a tehát a sajtó számára. >> Oké.

Köszönjük szépen, hogy elmondta a Gyuri.

Biztonságos hazautat kívánunk és akkor majd legközelebb találkozunk itt a stúdióban. >> Igen.

Következő alkalm is remélem, hogy a Voxboxban köszönhetem köszöntem a nézőket. >> Nagyon remélem.

Folytatjuk a folytatjuk a műsort.

Én nem Brüsszelből az Európai Parlamentből.

Ez a HVG és az Eurológus közös podcastja.

Az előbb láthattátok, hogy F Gyuri kollégám és hallhattátok, ahogy Gyuri bejelentkezett Jerevánból, de most itt van velünk a stúdióban Herban Zita, a Európai Parlament zöld frakciójának a költségvetési tanácsadója.

Szia Zita, köszi, hogy itt vagy. >> Köszönöm a meghívást. >> Ugye hát el is mondtam már nagyjából, hogy miről fogunk beszélni, költségvetésről fogunk beszélni.

Ez egy nagyon intenzív költségvetési időszak tekintettel arra, hogy hogy a következő évig a következő hét éves költségvetésnek a tervezésének egy hát ugye sokszor van fontos szakasza, de ez most biztos, hogy fontos szakasz az Európai Parlament életében.

Múlt héten elfogadott a parlament egy ilyen közbenső riportot, nem tudom ennek mi a helyes fordítása ennek az interim riportnak.

Ennek az előkészítésében te is aktívan részt vettél.

Miért fontos egy ilyen jelentés? >> Ez egy nagyon fontos jelentés azért, mert ez határozza meg azt, hogy a parlamentnek mi a válasza a bizottság tavaly júliusban közéttett javaslatára.

És ez a igazából ez a mandátuma a parlamentnek, amivel tárgyalni fog.

A parlamentnek a hét éves költségvetésben nem ugyanolyanak a jogai, mint mint általában a jogalkotásban, ahol a legtöbb esetben egyenlő félként alkot jogot a tanácssal.

Viszont a hét éves költségvetés esetében szükség van arra, hogy a parlament minősített többsége jóvá hagyja a végén a megállapodást, amit előtte a a egyhangú egyhangúsági döntésre hoz a tanács.

És ezért az van, hogy a végső fázisban, amikor már megvan az a a tanácsban a megállapodás, akkor utána ezt a megállapodást még tovább kell tárgyalni a parlamenttel.

És amikor a parlamentel megszett a megállapodás, akkor lehet majd azt szavazásra bocsátani mind a két intézménybe.

Ugye a tanácsban egyhangúság kell, a parlamentben pedig minősített többség, vagy amit manapság úgy is szoktak mondani ebben a házban, hogy Fonder der Lion többség kell hozzá. >> Ezt ezt azért fordítsuk le.

Tehát ez azt jelenti, hogy hogy legyen valami többsége a Néppártnak valakivel.

A vononderlen többség azt jelenti, hogy a a magát a költségvetést csak azzal a többséggel lehet ebben a házban jóváhagyni, amivel Fonder Laján eredetileg meg lett szavazva a bizottsági elnöknek.

Ez pedig a néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek négyes koalíciója.

Igen, csak azért kérdeztem ezt így, mert azért a Néppárt kikalandozott már ebből a koalícióból is, voltak olyanok, de nem költségvetesi témába, amit elfogadtak mondjuk a konzervatívok meg a szélső jobb támogatásával.

De kanyarodjunk vissza. >> Azért kanyarodtam ide vissza, tehát itt van egy nagyon fontos kitétel, hogy itt a minősített többségre van szükség.

Nagyon kevés olyan szavazás van ebben a házban, ahol minősített többségre van szükség.

Az egyik a Fonderline, a másik a költségvetés.

Ezért kötöttem a kettőt össze.

És az teljesen nyilvánvaló, hogy ebben a jelenlegi egyébként tényleg sokkal kev sokkal kevésbé kiszámítható házban a költségvetés többsége az a von derlen lion többség, tehát ennek a négy frakciónak a többsége >> ugye ami a néppárt, szociáldemokraták, liberálisak és a zöldeket jelenti.

Helyezzük kicsit képbe a nézőt, hallgatót, hogy milyen számokkal dobálózunk mi itt a következő hét évre.

A bizottság javaslatához képest a parlament 10%-kal ezt meg szeretné emelni, ami majdnem két milliárd eurót jelentene.

A költségvetés szépsége különösen azért, mert hét évre tervezünk, illetve mert különböző fajta számokat lehet használni.

Lehet használni azt, hogy mennyit gondolunk a mostani áron, vagy mennyi pénz lesz ez összesen hét évvel később. ezt időnként inflációval kiigazítjuk satöbbi satöbbi.

Úgyhogy ezért ha valaki ezek utána olvas és nem stimmelnek a számok, azok nem fognak soha stimmelni, mert attól függ, hogy pontosan milyen számokat használunk.

De ez a 2000 milliárd, ez egy körülbelüli összeg, amit így be tud a néző valamennyire lőni, hogyha és ez körülbelül az összeg, ami a egy picit kevesebb, mint ami a mostani névérték, mint ami a mostani költségvetés kiegészítve a hely helyregisztratási alappal, illetve a az uniós költségvetést általában a GNI, vagyis a nemzeti, tehát nem a GDP, hanem a GNI, a nemzeti ösztjövedelem >> ösztjövedelemnek, a belső összjövedelemnek a százalékában szokták számolni.

És a bizottság a bizottság javaslata 1,27%, a parlament javaslata pedig 1,39%.

Ezt azért is fontos azért így mondani, mert ugye itt rengeteg pénzről beszélünk, de azért láthatjuk azt, tehát amikor valaki azt gondolja, hogy majd az EU, mint EU megold minden problémát, akkor a tagállamoknak az összköltségvetésének a GNI-nak az 1,27%-áról beszélünk.

Tehát, hogy itt a azért nem végtelen mennyiségű pénzt lehet ebbe az egész, tehát az EU nem tud mindent kifizetni.

Azt akarom erre azt akarom ezzel mondani, mindig szükség van a tagállamoknak a s >> sőt igazából szerintem ez fordítva van.

Alapvetően a tagállami költségvetés az, amelyik nagy, és ehhez képest is az uniós költségvetés baromi picit.

Ühüm. >> Tehát, hogy átlagosan olyan 30-40% között szokott lenni a tagállami…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Herman Zita – 2000 milliárd euró, maradhat? | EUfória”

Miről szól ez az epizód: „Herman Zita – 2000 milliárd euró, maradhat? | EUfória”?

Az EUfória podcast e heti adásában Brüsszelből, az Európai Parlamentből jelentkezik be Arató László és Folk György. Vendégként Herman Zitát, a Zöldek EP-frakciójának költségvetési tanácsadóját hallhatják. Az adásban szó esik az Európai Politikai Közösség (EPK) jereváni… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Herman Zita – 2000 milliárd euró, maradhat? | EUfória”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Folk György, Herman Zita.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Herman Zita – 2000 milliárd euró, maradhat? | EUfória”?

Fő témái: uniós költségvetés, európai parlament, európai politikai közösség, költségvetési tanácsadás, brüsszel.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Herman Zita – 2000 milliárd euró, maradhat? | EUfória”?

Megjelenés: 2026. 05. 10.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/herman-zita-2000-milliard-euro-maradhat-euforia

Több epizód a HVG podcastok-ből