Partizán Podcast

Gurítanák az eurót, de inkább a korrupciót választjuk? | Feledy Podcast

· PT1H1M59S

Összefoglaló

Feledi Botond podcastjének negyedik évadában Herman Zitát, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tanácsadóját látja vendégül. A beszélgetés az uniós pénzek érkezéséről, a jogállamisági feltételességi eljárásról és a magyarországi korrupciós kockázatokról szól. Herman…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 03. 03.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Herman Zita
Témák
uniós pénzek, korrupció, jogállamiság, európai parlament, költségvetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] [zene] Sziasztok, Feledi Botond vagyok. vagyok.

Tudjátok jól, hogy a heti feledi hírlevélhez tartozik egy olyan beszélgetés sorozat, amely már negyedik évoda történik, és ebben próbáljuk elmélyíteni azokat a témákat, amiket a hírlevélben csak érinteni tudunk.

Korábban tényleg nagyon izgalmas emberekkel, akár idegen légiósokkal volt, európai parlamenti képviselőkkel, nagyon sok mindenkivel beszélgettünk már.

Ezúttal újra egy brüsszeli felvételt fogtok hallani.

A mai adásban európai pénzekről fogunk beszélgetni Herman Zitával.

Sok szeretettel köszöntelek a stúdióban.

Zita, hát nem véletlenül rádesett a választás, hogy ezekről a témákról beszélgessünk, hiszen régóta dolgozol uniós költségvetéssel, sőt már diákkorodban is megfordultál Brüsszelben, egy brüsszeli egyetemen.

Mondhatjuk azt, hogy a nemzetközi életedet azért egy até gimnáziumi korszak is színezte, és aztán szépen lassan egyre közelebb kerültél a brüsszeli boszorkány konyhához, aminek a végén most már az Európai Parlament költségvetési bizottságánál vagy tanácsadó, ahol nagyon is szorosan a legizgalmasabb kérdéseket is látod, így például a jogállamisági feltételességi vagy máskor kondicionalitás néven emlegetett eljárásnak a bevezetését.

Örülök, hogy elfogadtad a meghívást.

Szerintem ma beszélgessünk az uniós pénzekről és arról, hogy ezek a pénzek hányféle borítékból, hányféle módon érkeznek haza, hiszen nagyon sokan használják a kampányban is ezeket, de meg kell mondjam, hogy az elmúlt években se lett nagyon sokszor tisztább.

Mindig érkezik fél évente egy tisztázó cikk valamelyik jobb újságnál, és aztán utána megint visszaesünk a fekete lyukba azzal kapcsolatban, hogy hogy is néz ki ez a kifizetés.

Azt azért még itt az elején bevezetőnek és bemelegítésnek fölteném, hogy egyébként te örülsz, hogy ide kerültél ebbe a nyúlüregébe a brüsszeli egyébként nagyon sok szép dolgok dologból is álló spektrumnak.

Igen, én azt gondolom, hogy ez egy rendkívül érdekes munka, ami nagyon sok szaktudást igényel, nagyon jól kell érteni, és egyben egyben nagyon technikai és nagyon politikai, és ettől iszonyúan izgalmas, és tényleg nagyon kevés ember van, aki ezt a itt itt ebben a egyébként viszonylagnak brüsszeli buborékban is valójában ezt érti, átlátja.

És teljesen igazad volt, ha magyar sajtóban is elég sok minden szokott erről megjelenni, ami nem feltétlenül mindig nem mindig helytálló.

És ezen túl ezen szeretném mondani, hogy tavaly például nálatok volt egy podcast, ami viszont egészen tökéletesen le leírta a helyzetet, úgyhogy még szinte nem is kell semmit mondanom.

Körülbelül egy éve a Marci annyira pontosan elmondta, hogy mi a helyzet, de lehet, hogy a hallgatók arra nem emlékeznek, úgyhogy mégis csak érdemes róla beszélni, de tényleg >> meg azóta is folyt le egy kis friss víz a Dunán, sőt, ahogy elnézem, most azért még itt lesz tavaszi árad.

Hát ma nehogy ezt félreértsük, [nevetés] de ugye a pénzekkel kapcsolatos különböző problémák még fognak előkerülni, illetve itt a választási határidő miatt is ez izgalmas lett nagyon sok szempontból, de ugye azért tegyük hozzá, te dolgoztál a Magyarországgyűlésben még LMP alapítóként annak idején ide bekerültél, dolgoztál Jávor Bence mellett is itt a 14-18 közötti négy évedben, és aztán utána mentél át.

És ez fontos, hogy ez itt nem egy magyar politikai pozícióban vagy hanem >> egyáltalán nem. >> Ezt esetleg röviden fejed, vagy meséld el a hallgatóknak, hogy ne legyen tévképzetünk azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlamentben is hányféle módon lehet, vagy nem kell kötődni a politikához? >> Hát szerintem azt nem mondhatjuk, hogy én nem kötődöm a politikához, de egyáltalán nem kötődődöm a magyar politikához.

Nekem semmi közöm az égvilágon a magyar politikához.

Én a Európai Parlamentben vannak frakciók, ugyanúgy, mint a magyar parlamentben, és ezek mellett dolgoznak szakértők, akik különböző közpolitikai kérdésekkel foglalkoznak.

És én a Európai Parlamenten a zöld frakció mellett dolgozom, és a szakpolitikai kérdés, amivel foglalkozom, az a költségvetés, vagyis a költségvetési bizottságban megjelenő szakpolitikai kérdésekkel, mert én a bizottság mellett dolgozom.

És ez azért is izgalmas ebben a mandátumban, mert bár tudjuk, hogy ebben a mandátumban a vagy gondolom a hallgatók tudják, hogy a Európai parlamenti választások után a a a parlamenti többség az nem ugyanolyan stabil, mint előtte volt.

Viszont vannak olyan típusú jogalkotási elemek, amikhez speciális többségre van szükség.

És a hét éves költségvetés az az a a bizottság elnökének megszavazásán túl az egyik ilyen speciális többséget igénylő jogalkotás jelem az a hét éves költségvetés.

És ezért ebben a mandátumban ez az egyik olyan jogalkotási jelem, ahol a négy és a és ez a speciális többség egyértelműen csak a négy frakcióval van meg.

És ezért itt a négy frakciók közösen együtt dolgozik ebben a ezen a területen.

És hogyha a esetleg a megnézik a hallgatók, akkor például a néppárt nyilatkozatokban is ez nagyon egyértelműen ki szokott derülni, hogy itt a négy frakciónak a közös álláspontja alakítja ki a parlament álláspontját az egész tárgyalási folyamatban.

Úgyhogy ezért ez nagyon megtisztelő és különösen izgalmas. >> És ezért szuper, hogy elfogadod a meghívást, mert kevés magyar van.

Sőt szerintem nincs is nagyon más magyar parlamenti oldalról, aki ezt ezen a szinten látja be.

Hát a abban a abban a csapatban, aki aki legszorosabban a parlament részéről tárgyalni fogja a hét éves költségvetést, nincsen másik magyar. >> Ott te vagy.

No hát ezért örülünk, hogy itt vagy.

A magyar hallgatók talán onnan is emlékezhetnek a hét éves költségvetésre, hogy egy híres vagy elhíresült miniszterelnöki péntek reggeli megszólalásban ugye ez úgy hangzott, hogy majd tartjuk a zsákot, amikor az MFF-el ezzel a költségvetési tárgyalás konszenzusával lehet zsarolni.

Tehát itt a magyar politikában ez gyakran előkerül. sajnos nem annyira szakmailag izgalmas kontextusban, mint kizárólag a politikai kommunikáció felhasználásában.

Nézzünk meg szerintem különböző buborékokat majd, hogy pontosan mit jelent az, amikor a költségvetési forrásokról beszélünk, amikor a költségvetésen kívüli a védelmi iipartámogató szépforrásról meg a felújítási alapról, de legelőször talán pislantsunk abba bele, hogy ugye mindig azt mondjuk, hogy rengeteg pénz van, ezek jöhetnének, a szomszédországokba jönnek és legtöbb szomszédországon ez látszik is, hogy jön.

Ugye Románia mutatóiról külön műsort is csináltunk.

Miért nem jön Magyarországra pénz?

És ezek mennyire egységes gátak.

Tehát itt ugye ez a szuper mérföldkő szerintem elhíresült.

Remélem, hogy a magyar gimnáziumokban már nem piros pont van, hanem mindenki kipipálhat szupermérföldköveket.

Tehát, hogy van ugye ez a fogalom, amit használunk, vannak azok a fogalmak, hogy hát ki se merem mondani, a horizontális felhatalmazási feltételek, ugye angolul a hett [nevetés] magyarul is értjük.

Nem, tehát ezekkel kapcsolatban szerintem nagyon sok tévképzet is van, meg keveredés, hogy akkor most a gyerekem miért nem mehet Erasmuszra, miközben egyébként mégiscsak jönnek mezőgazdasági pénzek.

Tehát erre Réc egy olyan overviewt, egy olyan áttekintést adjunk, hogy utána bele tudjunk menni az egyes bubolékokba. >> Rendben.

Az uniós költségvetést alapvetően két módon lehet végrehajtani.

Vagy a tagállamok kapnak pénzt, amit saját maguk a meghatározott célokra végrehajtanak, kiírják a közbeszerzéseket, satöbbi, satöbbi.

Vagy pedig maga a bizottság írja ki a pályázatokat, a közbeszerzéseket.

És ez erre a kettőre pont ilyen jogállamisági szempontból nagyon más mechanizmusok működnek.

Az összes dolog, amit te említettél, tehát a mérföldkövek és a horizontális >> feltételek.

Nagyon ritkán szoktam én erről magyarul beszélni.

Tehát a horizontális feltételek az mind azokra a pénzekre vonatkozik, amiket a tagállamon keresztül hajt végre a az uniós költségvetés.

Na most abban a döntésben, ami annó a jog a jog >> jogállamisági feltételek feltételességi rendelet alatt született, abban két dolog volt.

Az egyik az pont ezekre a tagállamok által, a tagállam által végrehajtott részére vonatkozik a költségvetésnek, ami egyébként ezt erre mindjárt visszatérek, ami egyébként összekötődik a a helyrállítási tervpénzekkel és van az a része, amit a a bizottság hajt végre, például az Erasmus, vagy a Horizon. >> Tehát ezek közvetlenül >> Brüsszelben eldőlő pénzek, vagy mondhatjuk azt, hogy innen menedzselt pénzek.

Nem közvetlenül Brüsszelben eltőlő pénzek, mert van egy ügy az Erasmusnak egyébként van egy ügynöksége, tehát az Erasmus Magyarországnak járó Erasmus politékot egy egy ügynökség írja ki Magyarországon, de ez de magáról a borítékról és a szabályokról egységesen az egész unióban ugyanolyan döntés van, és ezt angol indirect managementnek hívják.

És ezzel szemben csak, hogy a hallgatók érezzék, ugye amit most a tagállami pénzeknek írtunk le, az meg azt jelenti, hogy ugye azt megkapja egykor a NF néven futó nemzeti fejlesztési ügynökség, tehát valamilyen tagállami hatóság, ami minden országban egy picit más mentén tudja eldönteni, hogy hogy adja ki.

Tehát ha a szukrászdádat fejleszted Pozsonyba vagy Bécsbe, az nem ugyananúgy fog fejlődni, mint Budapesten, mert ezt a pénzt minden ország egy picit máshogy adhatja oda. >> Igen, egy picit máshogy hagyhat oda, és ráadásul a tagállami szabályozás sokkal inkább számít.

Tehát például a közbeszerzési szabályok, ilyesmi, mind ezek, ezek korrupció intézkedések, ezek mind a tagállami hatáskörben vannak.

Amíg az Erasmusznál még azt is, hogy mennyi legyen az ösztöndíj, azt is Brüsszelben határozzák meg.

Úgy, hogy az összes uniós tagállamban nem pont ugyanannyi, hanem valamilyen logika szerint a GDPhez mérten egységes logika mentén megállapítják, hogy mennyi legyen. >> És utána Magyarországon ez az ügynökség csak kiírja a pályázatokat és annyi hatáskere van, hogy szétosztja az egyetemek között például meg a különböző további oktatási intézmények között.

Na már most azt mondta ki ez a dön, hogy visszatérjünk ehhez a döntéshez.

Ez a döntés azt mondta ki, hogy minden olyan bármilyen jogi személy, amiben a kekváknak ö nagy befolyása van, azzal sem azzal nem lehet szerződést kötni.

Tehát nem az van, hogy Magyarországon senki nem mehet Erasmuszra. >> Most a Kekvát föl kéne oldanunk.

Ez a közérdekű alapítványi hosszú betű szó.

De a lényeg az, hogy az alapítvány szervezett egyetem. az alapítványb, de nem csak egyetem, tehát bármi, ami alapítványba van szervezve, >> ugye a euniós finanszírozás szempontjából a leg fontosabb ilyen egységek, azok az egyetemek, de például a MOL esetében is felmerül a kérdés, azokkal nem lehet, azok nem kaphatnak uniós forrást, és ők ugye a a magát az ösztöndíjat nem a diák kapja, hanem az egyetem kapja meg, aki utána odaadja a diáknak.

És ezért nem az van, hogy Magyarországról senki nem mehet Erasmuszra.

Az van, hogy Magyarországról csak azokról az egyetemekről lehet Erasmuszra menni, amik nincsenek kekva alá szervezve, ami ha jól tudom, jelenleg kábé az ELT-t jelenti a magyar közoktatásban.

Nem biztos vannak még további kisebb egyetemek, de hadd emleítsem az almamáteremet.

Tehát mondjuk az eltéről lehet, de az összes többi nagy budapesti egyetemről nem lehet már Erasmusszal menni.

És ugyanez vonatkozik a kutatási pénzekre, tehát hogy a ugye a horizont a nagy uniós kutatásfinanszírozási alap, ebből sem kaphatnak pénzt a a ez az egyetemek.

És ez ugye például jelent iszonyú nagy problémát jelent.

És ennek a megoldása amúgy egyáltalán nem köthető az összes többi dolghoz, ami amiről ezek után beszélni fogunk.

Itt csak egyszerűen azt kellett volna csinálni, hogy az összeférhetetlenségi feltételeket a KEVA irányításába meg kellett volna oldani.

És itt itt tényleg a egyértelműen a egy ilyen nagyon erős politikai akarat játszik az az Orbánkor kormány részéről, hogy ezzel egyszerűen nem akartak mit kezdeni, mert valójában amit itt csinálni kellett volna ahhoz, hogy ahhoz, hogy a a egyetemi hallgatók tudjanak menni Erasmusra, az annyi lett volna, hogy néhány barátjukat máshol kellett volna kifizetni körülbelül, hogyha most >> tehát ez a politikusok ne legyenek a kuratóriumokban probléma, amit meg lehetett volna mondani.

Na hát nagyon örülök, hogy elhatároltuk ezt a kérdést, mert ugye erről tényleg még annak idején Navracs Tibor is szintem másfél két éve beszélt, hogy ez ez egy megoldható dolognak tűnik.

Aztán ahogy mondod, a politikai akarat elillant ebben.

És ez sem lett megoldva, hogy a többi dolognál is már azt látjuk, hogy nincsenek érdemi lépések.

Tehát szerintem ez egy szuper izgalmas dolog, hogy másfél- két éve még erről rengeteget beszéltünk, hogy hogy lesz, mint lesz, hány feltétel teljesül.

Ugye Varga Juditnak a kegyelmi botrány előtti ősszel még pont az volt a dolga, hogy ezeket részben ott sikerült egy-két feltételt kipipálni.

Az volt az utolsó kanyar, ha jól emlékszem.

Tehát azóta olyan nagy érdemi teljesítés nem történt. >> Igen.

Tehát volt egy pont, amikor azt gondolták, hogy pont ennek a döntésnek, ami a kohézió és politikai lapokból jövő sok pénzt is érinti, ez egy ez egy külön része annak a döntésnek, ami az Erasmusra és a nem csak az Erasmusról és a horizontról, de alapvetően amit mondjuk a hallgató érez ebből, az az Erasmus és a horizont része vonatkozik. volt egyfajta akarat arra, hogy esetleg ezt külön feloldják, és akkor a többi résszel majd történik valami, de legalább le mehessenek a magyarországi fiatalok Erasmuszra.

És ezzel kapcsolatban volt egy nagyon hosszú tárgyalás pont ezen az ősszön.

És aztán kiderült, a amikor így volt a rendeletben két évente a bizottságnak felül kell vizsgálni, hogy történik-e valami és pont ez a határidő jött el, akkor addigra végülis semmit nem nyújtott be a magyar kormányúgy a bizottság azt mondta, hogy nem történt semmi és azóta ez ügyben nem is történt semmi.

És ez csak azért >> bocsánat, de akkor ezt hangosítsuk ki.

Tehát, hogy akkor effektíven magyar oldalon pattog a labda. >> Teljes az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gurítanák az eurót, de inkább a korrupciót választjuk? | Feledy Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Gurítanák az eurót, de inkább a korrupciót választjuk? | Feledy Podcast”?

Feledi Botond podcastjének negyedik évadában Herman Zitát, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tanácsadóját látja vendégül. A beszélgetés az uniós pénzek érkezéséről, a jogállamisági feltételességi eljárásról és a magyarországi korrupciós kockázatokról szól. Herman… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gurítanák az eurót, de inkább a korrupciót választjuk? | Feledy Podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Herman Zita.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gurítanák az eurót, de inkább a korrupciót választjuk? | Feledy Podcast”?

Fő témái: uniós pénzek, korrupció, jogállamiság, európai parlament, költségvetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gurítanák az eurót, de inkább a korrupciót választjuk? | Feledy Podcast”?

Megjelenés: 2026. 03. 03.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/guritanak-az-eurot-de-inkabb-a-korrupciot-valasztjuk-feledy-podcast-5144790e

Több epizód a Partizán Podcast-ből