HVG podcastok

Romákat a bankba, az IT szektorba és a tárgyalóasztalokhoz I Másik út

· PT37M18S

Összefoglaló

Az Integrom program célja, hogy értelmiségi fiatal roma felnőtteket segítsen elhelyezkedni a munka világában. A műsorban Boldizsár-Iván Katalinnal, a program vezetőjével beszélget Orsós Lajos. Katalin elmeséli, hogyan segítette a program az ő életét is, miután egy munkahelyi…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 04. 09.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Boldizsár-Iván Katalin
Témák
roma fiatalok, munkaerőpiac, integrom program, érzékenyítés, megküzdés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Másik út podcast következő epizódja.

A közzel 40 évem alatt számtalan kommunikációs tréningen vettem már részt jókon is, meg kiválókon is, de ritkán fordult elő, hogy ennyire megérintsen egy program.

Amikor először hallottam az integromról, elég szkeptikus voltam, hogy a manóba tudna egy apró szervezett négy nap alatt hátrányos helyzetű fiatal felnőtteknek valódi segítséget nyújtani abban, hogy belépjenek a formális munka [zene] világába.

Személyesen akartam igazolni vagy ledönteni a kéteyeimet.

Így félredobtam szinte minden elfoglaltságomat, és elmentem és részt vettem a képzésen magam is.

Olyan fontosnak és értékesnek találtam az ottani munkát, hogy már a második napomon felajánlottam Katinak, a program vezetőjének a személyes kapcsolati tőkémet is.

Úgy éreztem, hogy erről a küldetésről tényleg beszélni kell, ezért meghívtam Katit a stúdióba.

Ismerjetek meg egy olyan jó értelemben vett őrült embert, aki a legnagyobb csendben végzi a dolgát, de minden tettével picit jobbá teszi a világot.

A következő percekben Boldizsár Iván Katalinnal, az Integron program vezetőjével beszélgetek.

Nagyon örülök, hogy itt vagy, és köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat. >> Szia!

Én is köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehetek. >> Kezdjük a legelején.

Mivel foglalkoztál te még az Integrom előtt? >> Kisebb vállalatokat vezettem. vagy pedig értékesítésben dolgoztam.

Nyolc évvel ezelőtt egy nagy váltás történt az életemben, mert nagy család lettünk.

És amikor a harmadik gyerekemet vártam, akkor közölték velem az akkori munkahelyemen, hogy ugye tudom, hogy egy terhes nő nem maradhat vezető pozícióban, és hogyha ezt komolyan gondolom, akkor újra kell tárgyalni a pozíciómat is, meg a fizetésemet is.

És ez egy elég nagy zuhanást hozott az életemben.

És a férjem ezt látva, ő volt az, aki meglátta az integromot annak idején, és mondta, hogy szerintem jó lenne, ha önkéntesnek eljönnék egy kicsit, hogy magamhoz térjek egy ilyen elég nagy hullámvölgyből.

És így kerültem ide annak idején az volt az első kérésem az akkori vezetőhöz, hogy nagyon szívesen csinálok mindent a világon, meg segítem a munkáját, amiben szüksége van rám, csak engedje meg, hogy hadd üljem végig a képzést, és érezni akarom azt, amit a résztvevők éreznek.

És igazából azt hiszem, hogy nekem ez volt az a meggyőző pillanat, amikor a három napos, három és fél napos képzés végén azt éreztem, hogy kijöttem a gödörből. >> Tehát, hogy neked az Integron program három és fél napos képzése adott egy ilyen belső megerősítést, >> egy attitűdváltást.

Tehát abból a kilátástalannak éreztem, pedig azért volt múltam, volt nagyon sok minden a hátam mögött, sok mindent letettem az asztalra, de még egy olyan ember is, akinek van lehetősége, és már letette az asztalra, az is, hogyha kihúzzák a talajt a lába alól, nagyon könnyen meg lehet, tehát meg meg tud zuhanni.

És ebben az állapotban talált meg engem az integrom.

Tehát így jöttem ide önkéntesként, és éreztem azt, hogy am mire vége volt a képzésnek.

Úgyhogy én magam is ott ültem, és minden gyakorlatot csináltam a fiatalokkal, és mindenben benne voltam.

Végig akartam érezni, csak hát nyilván közben a szervezői oldalon is ott álltam, tehát két oldalon vettem részt egyszerre.

És tényleg azt éreztem, hogy így levettek valamit a mellkasomról, és végre kaptam levegőt, és azt éreztem, hogy van tovább. >> Csavarjuk egy kicsit vissza a gondolatfonalát oda, hogy ugye az Integrom programban hátrányos helyzetű fiatal felnőttekkel dolgoztok.

És neked volt korábban valamilyen kapcsolatod, kapcsolódásod a szegénység közegével, a deprivált társadalmi réteggel, hova tovább?

A cigány gyerekekkel? >> Ez egy nagyon érdekes dolog.

Kezdjük ott, hogy én Erdélyben nőttem fel magyar gyerekként >> a Csuseskur rendszerben. >> Ühüm. >> Én azt gondolom, hogy akkor ott mindenki szegény volt.

Voltak a szegények és a még szegényebbek.

Tehát tőlünk lejjebb, mert tényleg csak a cigány gyerekek voltak.

Úgy lettünk nevelve, hogy ők is magyarok, csak még tőlünk is szegényebbek, és ott segítettünk, ahol tudtunk.

Tehát nagyon tiszteletbe tartottuk őket.

Egyáltalán nem néztük le, inkább úgy tekintettünk rájuk, hogy nekik még tőlünk is nehezebb a sorsuk.

Nyilván akkor mindenki szegény volt.

Az volt különleges, ha valaki nem volt szegény.

Tehát ott azért elég másképp működött a társadalom.

Én akkor azt nem éltem meg szegénységnek.

Most utólag azt mondom, hogy nagyon sok olyan tapasztalatot hozok onnan, ami segít megérteni most a fiatalokat, akikkel együtt dolgozom, és talán segít, hogy így j jobban jobban rájuk tudok hangolódni és megértem, de detektálni tudom a problémáikat.

Egy példát mondok, hogy >> volt egy lány, aki el is jutott az interjúig, és visszajelezte a HRS, hogy foglalkozni kéne azzal, hogy egy nagyon fura szag szaga van a lánynak. nem testszag nem tehát tiszta rendben van, csak valami, amit ő nem tud meghatározni, és hogy szerinte én beszélgessek ezzel a lánnyal, mert hogy ez nagyon kellemetlen egy ilyen közegben.

Ez nagyon érdekes volt, mert én tényleg beszélgettem ezzel a lánnyal, és ez a szag nem volt más, mint a fatüzelésű kályhának a mellékterméke, amikor egy a füstös szag, >> füst, >> amit nem tudtak meghatározni, ugye a hárest nem tapasztatni közekből jön.

Igen, de mi ugyanígy a szénnel fával fütöttünk gyerekkoromba.

Abszolút megvolt a szag, hogy beleívódik az embernek az emlékeibe, és tudtunk erről beszélgetni azzal a lánnyal, hogy hogy figyelje oda, hogy mielőtt interjúra megy, ne a benti kis szobába tegesse ki a ruháit, hanem tegye ki szellőzni, figyeljen erre oda, hogy ezek ezek a szagok ő már nem érzi, de hogy a kővilág felé kellemetlenek, és hogy ezzel kell valamit kezdeni.

És például ebben is nagy segítség volt, ha nekem nincs a gyerekkori tapasztalatom, >> akkor nem jössz erre rá? >> Akkor nem. >> Ühüm.

Nagyon érdekes, amit mondasz, mert hogy ha hazamegyek még vidékre az édesanyámhoz, akkor még ő is cserépkájában fával tűzel.

És nekem nekem inkább ilyen gyerekkori élmény és gyerekkori emlék, de valóban amikor visszajövök Budapestre, már érzem nyilván én is a a ezt a ezt a füstös szagot, és dobom be rögtön a a mosógépbe a a ruháimat, de közben amikor otthon vagyok, az nekem egy nagyon nagyon szeretetteljes gyerekkori élmény és emlék.

Na de akkor nyolc-kilenc éve vezeted az integrot.

Igazából két éve vezetem. >> Két éve. >> Nyolc éve csatlakoztam, és két kettő éve vettem át a vezetését. >> Azt mondtad, hogy hogy az ott ott megélt személyes tapasztalatot hozta meg a végleges döntést, miszerint akkor te ide csatlakozol. >> Igen. >> Mi is ez az ide?

Meséljünk egy kicsit az integról. >> Az Integrom program most már ten, 12 éve fut. a mint olyan.

Ezt a Boston Consulating Group hozta létre.

Egy Social Impact projektje volt abban az évben, 2014-ben.

A BCG minden évben csinál valamit, olyan projektet, amit ingyen a társadalom javára fordít.

Abban az évben azért ott látni kellett a a gazdasági közeget.

Visszapattant a gazdaság, kevés volt a munkaerő, a BCG alapvetően multikkal dolgozik, ez nem titok. ezt a közeget ismerte és megvizsgálta, hogy hogyan lehetne ezt a munkaerőhiányt valahogy pótolni, de hogy az országon belül a meglévő erőforrásokból. >> És akkor már azért a roma társadalomban elindult egy egy nagyon jó irány.

Egyre többen végeztek a felsőoktatásban.

Ugyebár akkor pár éve működött a roma szakkollégiumi hálózat, ami nagyon nagy segítség volt azért, hogy a roma fiatalok tovább tudjanak tanulni.

És azon kezdtek elvizsgálódni, hogy hova lesznek ezek a fiatalok, akiknek ugye már megvan a végzettségük, a tudásuk ahhoz, hogy multiknál elhelyezkedjenek, de valahogy mégsem ott vannak.

És azon kapták magukat, hogy a végzettségükhez képest sokkal alacsonyabb presztízsű pozíciókban jelennek meg ezek a fiatalok a munkaerőpiacon. és azt kezdték keresni, meg bogozgatni, hogy mi az oka ennek.

És erre válaszul született az integr, mert azt detektálták, hogy igazából nagyon apró dolgokon múlik, tehát olyan szocializációs hátrányaik vannak, mint például hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen lehetőségeik vannak, hogyan kell egy állásinterjú helyzetben jól felkészülni, jól megfelelően kommunikálni, és összeraktak erre egy hát három és fél napos tréninget, képzési hétvégét, ahol ezeket a szocializációs hátrányokat minél rövidebb úton, készségszinten fel tudták hozni arra a szintre, hogy meg tudjanak állni a ezek a fiatalok mondjuk egy állásinterjú helyzetben, vagy meg tudjanak írni egy jó önéletrajzot.

És mivel láttuk, hogy azért ez nehéz, tehát három és fél napunk van erre az egész programra, tehát három és fél nap alatt ezt így megugrani azért nagyon nehéz.

És utána eleng engedni a fiatalokat, hogy tessék menni ügyesnek lenni, viszontlátásra szorítunk. azért ez úgy nem működik.

És akkor azt találták ki, hogy legyen az, hogy minden fiatal kap egy személyes segítséget, egy úgynevezett mentort, aki még fél évig ott áll mögöttük, akihez lehet fordulni, aki segíti őket, hogyha valami kérdés merülne fel a folyamat során, illetve hogyha elhelyezkednek, akkor segíti őket a beilleszkedésben, illetve hát kezdeti nehézségeket átugrani, áthidalni.

Itt olyan kérdések is felmerülnek, és nem csak szakmai, mert szakmailag ezek a fiatalok azért fel vannak készülve.

Leginkább leginkább az a probléma volt, vagy olyan kérdések merülnek fel, amivel így kívülről nem is gondoljuk, hogy kell foglalkozni, mint a hány kábét ihatok a céges konyhába, vagy hány túrólit tehetek meg egy nap, vagy egyáltalán szabad-e azt nekem, és nem fognak csúnyán nézni rám.

Tehát, hogy itt itt nagyon-nagyon alapokhoz kellett nyúlni néha, és ilyenkor nagyon jól jön az, hogyha van egy olyan mentor, akitől ezt meg lehet kérdezni, és nem ciki. >> Fehér galéros közegről beszélünk, tehát amikor azt mondjuk, hogy a formális munka világába próbálj próbáljátok elhelyezni ezeket a ezeket a fiatal felnőtteket, akkor a fehér galéros munka világáról beszélünk, ugye?

Abszolút. >> Tehát azért a hallok némi társadalmi szakadékot, tehát hogy a a mondataidban, de mondd ha tévedek.

Tehát hogy amikor azt mondjuk, hogy Fehér Gallér, ott már vannak olyan skill skillek, amik alapvetőnek kellene, hogy legyenek, vagy alapvetésnek kellene legyenek.

De amikor te azt mondod, hogy hogy mennyi kávét meg mennyi túróit, és hogy egyáltalán, ott azért van egy óriási gap.

Vajon a budy, a mentor, a valaki, aki az utókövetésben részt vesz, ki tudja-e balanszírozni ezt a nagy társadalmi kulturális szakadékot? >> Hát azért azok az emberek, akik nálunk mentorok lesznek, jellemzően már sok mindent láttak.

Olyan emberek, akik ezeknél a nagy vállalatoknál már akár középvezetői szinten dolgoznak, tehát hogy tényleg nem lepődnek meg már semmin.

Ö és nagyon nyitottak, nagyon nagy szeretettel állnak ebbe benne.

Hát ez sok munka, és ki tudják, szerintem ki tudják, hogyha meg tudják ugrani azt a bizalmi kérdést, hogy hogy megbízzon bennük a mentorelt, ez egy nagyon ö nagyon erős odafigyelést igényel az ő részükről, hogy hogy tudjanak bizalmat építeni, hogy tudják detektálni, hogy mi is a probléma, vagy mi van a probléma mögött.

És e ebben azt hiszem, hogy a mi mentoraink kiválóak. >> Na jó, visszatérünk a mentorokra.

Csak átugrottuk most magát a programot úgy önmagában, hogy az gyakorlatilag mit is csinál és hogyan csinálja.

Hogy néz ki ez a négynapos program kezdve azzal, hogy kik és hogyan jelentkezhetnek az Integromba? >> Ja, az Integrom az alapvetően attól különleges, hogy mi értelmiségi roma fiatalokkal dolgozunk. 18-tól 35 év közötti olyan fiatalokat hívunk meg a programba, akiknek már minimum érettségük megvan. de jellemzően ennél több, és nekik segítünk bejutni a végzettségüknek megfelelő pozíciókban.

És ugye azt már nagyjából detektáltátok korábban, hogy mik azok a területek, amiknek mentén lehet és kell is segíteni, és akkor ezekre épül az a négy, pontosabban három és fél nap, ami egy ilyen hosszú hétvége.

Hogy néz ki ez a három és fél nap?

Hát itt leginkább olyan skilleket próbálunk erősíteni és olyan módszerekkel, hogy itt a három és fél nap alatt ez ilyen készségszinten rögzüljön.

Tehát értem itt a kommunikációs tréningünket, ami tényleg ilyen nagyon speciálisan lett felépítve nekünk, ami konkrétan az állásinjú szituációkra készíti fel őket, az abban való kommunikációra, metakommunikációra.

Itt nagyon gyakorlatias a tréningünk azért, hogy minél rövidebben, minél rövidebb idő alatt át tudjuk adni azt a azt a tudást, ami utána készségszinten ott marad a fiatalokban.

És amikor egy ilyen stresszhelyzetbe kerülnek, mint egy állásinjú, akkor ezt tudatosan tudják majd használni, hogy hogy ülnek, hogy tartják a szemkontaktust, hogyan beszélnek, hogy ne játszanak a kezükkel, de ennek van egy tartalmi oldala, ez a formai oldal, amit először is így megtanítunk nekik, és van egy tartalmi oldal, hogy hogyan tudják megállni a helyüket egy interjú kérdésre, hogyan tudnak jól válaszolni.

Hogyha vannak ilyen mumus kérdéseik, amiktől nagyon félnek, hogy fel fogják nekik tenni, ezeket átbeszéljük, hogyan kell egy béralkut végigcsinálni, hogyan tudnak felkészülni egyáltalán arra, hogy az ő pozíciójukban, hogy tudnak utánanézni, hogy mi egy releváns bérigény.

Tehát ezekről mind-mind beszélünk.

Van egy szívi ambulanciánk, ahol rendbe rakjuk az önéletrajzukat. mindenki személyesen kap erre visszajelzést, hogy az ő önéletrajzán konkrétan, hogy mit kell javítani formailag tartalmilag struktúrailag hogy ez megfeleljen mondjuk az éppenleges trendeknek.

Kicsit megmutatjuk a másik oldalt, hogy hogy gondolkozik egy HRS, mit keres egy HRS, hogy hogy kell kommunikáljon mondjuk egy önéletrajz, hogy kell azt az adott pozícióra rászabni.

Tehát olyan olyan kicsi apró trükköket tanítunk meg nekik, ami segíti őket utána, hogy sikeresek lehessenek.

Ugye én a Felkban elmondtam, hogy annyira érdekelt ez a program, hogy megkértelek, hogy hadd vegyek rajta részt.

És nekem az volt a nagyon izgalmas, hogy tényleg ilyen nagyon kézzel fogható és nagyon hasznos programok, programelemek vannak ezekben a napokban.

Említett entitások

Témák

  • roma fiatalok
  • munkaerőpiac
  • integrom program
  • érzékenyítés
  • megküzdés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Romákat a bankba, az IT szektorba és a tárgyalóasztalokhoz I Másik út”

Miről szól ez az epizód: „Romákat a bankba, az IT szektorba és a tárgyalóasztalokhoz I Másik út”?

Az Integrom program célja, hogy értelmiségi fiatal roma felnőtteket segítsen elhelyezkedni a munka világában. A műsorban Boldizsár-Iván Katalinnal, a program vezetőjével beszélget Orsós Lajos. Katalin elmeséli, hogyan segítette a program az ő életét is, miután egy munkahelyi… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Romákat a bankba, az IT szektorba és a tárgyalóasztalokhoz I Másik út”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Boldizsár-Iván Katalin.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Romákat a bankba, az IT szektorba és a tárgyalóasztalokhoz I Másik út”?

Fő témái: roma fiatalok, munkaerőpiac, integrom program, érzékenyítés, megküzdés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Romákat a bankba, az IT szektorba és a tárgyalóasztalokhoz I Másik út”?

Megjelenés: 2026. 04. 09.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/romakat-a-bankba-az-it-szektorba-es-a-targyaloasztalokhoz-i-masik-ut

Több epizód a HVG podcastok-ből