Szociális Szájjegyzet

Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás

· PT1H32M35S

Összefoglaló

A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a szegregátumokban folyó szociális segítő munka kerül terítékre. A Felzárkózó Települések program kapcsán két vendég, Fellegi Kató és Szanyi Gergely szociális szakemberek osztják meg tapasztalataikat. A beszélgetés kitér a program…

Röviden

Műsor
Szociális Szájjegyzet
Megjelenés
2025. 12. 25.
Hossz
1 óra 33 perc
Témák
szociális segítő munka, szegregátumok, felzárkózó települések program, szociális ellátások, ünnep a rászorulóknak
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a szociális szájjegyzet, a keket, az örök kereső és a belga műsora.

Beszélgetések, reakciók a szociális ellátások aktualitásairól és kihívásairól, az emberekért életre hívott szakma művelőiként.

Mert akár ismered, akár műveled, akár tanítod, [zene] véleményed mindig van róla.

Nagyon sok szeretettel és tisztelettel köszöntjük a hallgatókat ismételten.

Ez itt a szociális szájjegyzet, és ez már immáron a sokadik adásunk.

Azt a múltkori felvételnél megfontoltuk, hogy nem mondunk feltétlenül számot, mert lehet, hogy az adásnak a sorrendjét megváltoztatjuk.

Ezért mondtam, hogy sokdig egyébként az ötödik, de lehet, hogy ezt a beszélgetésben >> Igen, lehet, hogy sorrendben, nem ötödiknek fogják fogják hallani.

És hát arra gondoltunk, hogy két egymásnak nagyon ellentmondó, vagy lehet, hogy a lelkekben nem ellentmondó, de de furcsán, elsőre furcsán párosítható fogalmat fogunk összepárosítani.

Karácsonykor ugye szokásos az, hogy az ember egy kicsit jobban odagondol a rászoruló emberekre, az elesettekre.

Nem is véletlen az, hogy több segélyszervezet karácsonyra időzíti azokat a programjait, amiben nagyobb társadalmi megmozdulásokat szeretne elérni, és egy kicsit ráirányítani a figyelmet a szegény emberekre.

De hát mi pontosan tudjuk, hogy vannak olyan programok és vannak olyan elkötelezett kollégák, akik akik nagyon sokat próbálnak tenni valóban a rászoruló emberekért és jelesül a szegregátumokban élő emberekért.

Most egy kicsit azt a témát járnánk körül, amiben ugye a felzárkózó települések kapcsán 2019-től a kormány belevágott, mégpedig, hogy egy pzárkóztató programot indít, amit eleinte, ha jól emlékszem, akkor talán csak 31 településen, most már közel 300 településen végeznek a kollégák rengeteg partnerszervezettel közösen, és ebben jelenlétponttól kezdve iskola, infrastruktúra támogatástól ö támogatás van.

Hát egy csomó minden dolog van benne, de de leginkább lételemeknek és létkérdéseknek a megoldása nagyon sok esetben.

Úgyhogy egy picit ezt járnánk körbe és hogy miért a karácsonnyal kezdtem, mert talán próbálnánk mi a mi eszközeinkkel azt is megmutatni, hogy vajon ezeken a településeken élő embereknek vajon milyen lehet az ünnep, illetve a segítő szakemberek mit látnak a mindennapokban, amikor velük és és értük dolgoznak.

Úgyhogy ez persze mi hárman innen az elefánt tornyokból Budapest különböző intézményeiből nem biztos, hogy feltétlenül átlátnánk.

Úgyhogy megint hívtunk magunkhoz vendégeket, de most ráadásul rögtön két vendéget is.

Úgyhogy nagyon sok szeretettel köszöntöm Fellegi Katót és Szanyi Gergelyt, és nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat. ők lesznek azok a szakemberek, akik évek óta dolgoznak ebben a programban, és azt gondolom, hogy náluk jobban senki se ismeri azt a helyzetet, ami a szegregátumokban van, és talán náluk ért több tolmácsoló kevés van, aki hitelesebben tudna nekünk arról beszélni, hogy mégis mivel lehet találkozni.

Úgyhogy ez lesz a mai nap témája. fogadják szeretettel, remélhetőleg fogyasztható lesz ismételten is, mivel alapvetően Gellért az, aki ennek a programnak vagy műsornak a a belga, >> aki ennek a ennek a témának a hát szerintem a szívecsicske is, de ő koppintott rá, hogy erről mindenképpen beszéljünk.

Szerintem őt most jobban fogjuk hallani, mint kérdezőt, de azért igyekszünk Imrével mi is felvenni vele, mert itt >> magyarán te most azt mondod, hogy akkor kezdjek én a a kérdésed és hát nem akarok udvariatlan [nevetés] lenni. >> Nekem rögtön van itt az elején egy kérdésem, mert azzal kezdted a felvezetés Gergő, hogy felzárkózó települések honnan hová van ilyen, hogy honnan és hová.

Ez a felzárkózás ez véletlenül ma is volt az egyetemen egy egész napos oktatói napom. és a felzárkózási programok is szóba kerültek, illetve az esély esélyteremtő, esélynövelő, ezt majd elmondjátok, projektek programok illetve intézmények szolgáltatások.

És most csupa egészségügyi végzettségű, tehát orvosvédőn mentősült a a hallgatók között, és nem nagyon értették ezt a fogalmat, hogy mi az, hogy felzárkózó m lehet, hogy ilyen evidencia, és nyilván nektek az.

Úgyhogy ezt kérdezd már meg légy szíves, ha ma te vagy a >> Húha!

Jól van, akkor ez lenne az első kérdésünk, hogy hát van ez a felzárkózó település.

Milyen egy felzárkózó település? >> Mitől? >> Hogy néz ki? >> Egy kicsit talán akkor akár úgy is, hogy ha valaki elmegy egy ilyen felzárkózó településre, ott mit lát, és hogy hova zárkózik föl?

Ez egy jó kérdés. >> Köszönöm, belecsaptunk.

Én is sok szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

Én azt gondolom, hogy nekünk ez legalább egy ilyen másfél két év volt, mire megtanultuk azt, hogy mi az a felzárkózó település, hogy néz ki, és mit lát az ember, amikor megérkezik, de igazából mindegyik más.

Összességében ugye itt Magyarország 300 leghátrányosabb helyzetű településéről beszélünk, amit valóban kijelölt ez a kormányrendelet, és azt hiszem, hogy a legnagyobbak ilyen 4-5000 főkör körüli lakosságszámmal rendelkeznek, a legkisebbek pedig egészen 2-300 fő.

Ha most abba belegondolunk, hogy eleve nem ugyanazt fogjuk tapasztalni egy 300 fős településen, mint egy 5000 fős településen, akkor pont ugyan ekkora differenciák vannak a felzárkózó települések között is.

Ugye a kormányrendelet, amely kijelöli magát a programot, illetve az abban résztvevő településeket, az egy kompozit indikátoron alapul, ahol ugyanúgy a lakosságszámot figyelembe vették, a gyerekszámot, a különböző szegénységi faktorokat.

Kompozit, >> már csak, hogy most mi komplexre gondolsz hogy >> az indikátor az oké, >> az indikátor [nevetés] az oké. >> Hát elnézést, bele belecsaptam a projekzésbe is.

Kö semmi különleges, csak [nevetés] hogy komplexet mondasz, azt azt értem.

Aha, ért Igen, igen, igen igen. >> Tehát olyan mutatók alapján állapították meg, ahol az akkori elképzeléseknek megfelelően volt keresnivalója egy ilyen felzárkózó típusú programnak.

Ha jól emlékszem, akkor egyébként 2016-os 17-es adatokra alapult ez a 19-es kiválasztás, és most járunk 2025-ben.

És h csak belegondolunk abba, hogy mondjuk 2019 és 25 között volt nekünk egy covid, volt nekünk egy ukrán válság, volt nekünk utá ami még tart, abból kifolyójalag jött egy energiaválság, olyan szinten változtatta meg ezeknek a településeknek a gazdasági szerkezetét adott esetben a különböző lehetőségeit, munkaerőpiaci lehetőségeit, hogy hova tudnak elmenni az emberek dolgozni, mit kellene tanulni.

Hogy kell egyébként közösséget szervezni?

Nagyon nem ugyanúgy kellett 2019-ben, mint mondjuk a covid alatt vagy éppen után nagyon nem úgy kellett a gyerekekkel megteremtenünk a kapcsolatot, az iskola gyerek közötti kapcsolatot mondjuk tekintenünk, mint covid után.

Szóval ez egy nagyon változó dolog.

Nem gondolom, hogy nagyon könnyen meg tudnám most határozni, hogy mi az a felzárkózó település.

Ugyanakkor azt tudjuk, hogy az amit mi bele tudunk tenni, és akkor most muszáj, hogy átmenjünk egy picit ezekre a mutatókra, vagy a projektek által kijelölt indikátorokra, hogy például nagyon dolgozunk azért, hogy az 50 órás vagy azt meghaladó hiányzások csökkenjenek egy településen, csökkenjen az RK-sok száma, csökkenjen a a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma.

Szép mentés, szép mentés. igyekszem. [nevetés] Szülői kompetenciákkal foglalkozunk, az iskolai lemorzsolódással foglalkozunk, hogy abba is például nagyon-nagy a latencia is, hogy mik azok a hivatalos adatok, mik azok az adatok, amik ténylegesen egy településen vagy a mi célcsoportjainkban fellelhetőek.

Úgyhogy van egy erős koragyerekkori fókusz, van egy nagyon erős iskolai gyerekkori fókusza a programnak. foglalkozunk munkaerőpiaci integrációval, foglalkozunk lakhatási kríziseknek a kezelésével.

Az most ugye egy aktuális téma lesz itt a karácsony kapcsán, illetve hát nem a karácsony, hanem tél kapcsán.

De ugyanúgy jelen van az oktatásfejlesztés, amit intézményeken belül igyekszünk elvégezni.

És ugye a programnak volt egy ilyen nagyon érdekes célja, hogy ő rendszerhiány pótló tevékenységeket hivatott szolgáltatni a településeken, amit viszont minden esetben egy egyedi szociális diagnózissal igyekszünk alátámasztani.

Tehát felmérjük azt a települést, ahova megérkezünk, megnézzük, hogy mik azok a szolgáltatási elemek, amelyek hiányoznak, és azt valamilyen formában megpróbáljuk vagy mi pótolni.

Azért nekünk erre nincs például kapacitásunk vagy képességünk, hogy ellátórendszereket tegyünk ott le, vagy annak a funkcióját teljes mértékben átvegyük.

Sokkal inkább azon foglalkozunk, hogy vagy azzal foglalkozunk, hogy a meglévő rendszereknek, ha látunk valamilyen diszfunkcióit, ha csak egy picit kell segíteni, ha csak egy jelzőrendszeri fórumot kell újra éilleszteni a településen és dolgozni rajta, akkor mi abba bele tudjuk tenni a humán erőforrást, a kapacitást, a munkatársakat mellé állítani.

És akkor ezeknek az újraindításától reméljük azt, hogy ott viszont el fog indulni valami olyan folyamat, ami a későbbiekben a közösségnek a rezilienciáját képes kialakítani, növelni és önszerveződést >> generálni. [nevetés] >> Látszik, hogy sok studiós projektet írt [nevetés] el, >> de nem egyébként ért abszolút érthető.

Ö részben ezért van itt kató, hogy [nevetés] >> magyar hangja. >> Nem vesztjük el azokat a hallgatókat sem, akik [nevetés] esetleg a reziliencia fogalmát nem ismerik.

Én akkor kapcsolódnék is, mégpedig azon a ponton, hogy milyen is egy felzárkózó település.

Amikor ezt a szót kimondjuk, akkor legtöbben valamilyen nagyon-nagyon nagy nyomorban lévő településre gondolnak, ahol düledeznek a házak, ahol gyakorlatilag már semmi nem működik, nincs közművesített ingatlan.

De igazából pár héttel ezelőtt döbbentem rá, amikor pár egyetemistát vittem magammaldi településekre.

És ők fogalmazták meg, hogy de hát ez nem is úgy néz ki, mint egy felzárkózó település, hogy hát így szépek a házak, rendezettek az utcák, jól néznek ki a kertek, legalábbis a főút mellett, ahogy át haladtunk egy-egy településen, ezt lehetett látni.

Tehát ez nagyon érdekes, hogy egy felzárkózó település nem biztos, hogy kinézés, kinézetre is felzárkózó inkább abban rejlik a lényeg, hogy milyen ott élni, hogy mik azok a lehetőségek, amik adottak, és mik azok a szolgáltatások, amik hiányoznak, és nagyjából ezek ölelik fel azt, amit Gergő az előbb összefoglalt, hogy mi mi az, amivel mi meg tudunk jelenni egy településen, amit ott pótolni kell ahhoz, hogy ez a település élhető legyen, és ne kelljen felzárkó húznia. >> Bocsáss meg, de mind a ketten ezt hangsúlyoztátok, hogy a rendszerhiányosságait kell pótolnia ezeknek a programoknak.

Tehát ez ez a ez a projektterv, vagy a az Uniónak megküldött operatív program, gondolom, vagy valami hasonló dokumentum tartalmazza ezt, hogy ha működné, ha jól működnének a rendszereink, a meglévő rendszereink, akkor lehet, hogy nem is lenne szükség erre a felzárkózó településekre vonatkozó külön programra.

És és kicsit visszakanyarodva, és persze persze meg ez a virágosak az utcák.

Hát igen, de a szegregátumok azok általában nem a főutcán vannak, vagy ritkábban vannak a főutcán valószínűleg.

Ö mondjuk a szociális szolgáltatásoknál tudjuk azt, hogy például egy családsegítő, gyerekjóléti központ, munkatársa, hát van, hogy egyszerűen nem is megy ki ezekre a településrészekre.

Tehát hogyha ha mondjuk ő kimenne, meg a védőnő, megne háziorvos és nem sorolom föl a rendszerhiányait, ami ami viszonylag triviálisak, hogy akkor nem alakult volna ki ez a tip ez a ez a helyzet, ami tulajdonképp hozta magával ezt a nagyon komoly programot.

Hát >> igen, tulajdonképpen ha azt mondjuk, hogyha minden rendben van, akkor nincsen baj elvenni. [nevetés] >> Oké, meggyőztél. >> El tudunk jutni eddig az állításig.

Valószínűleg, hogyha a szociális ellátórendszer az alapfunkcióit teljes mértékben be tudná tölteni, és nem lenne benne kapacitáshiány, szakemberhiány, infrastruktúrális problémák, akár az elérés szintjén is a lakosság mobilitása olyan lenne, hogy tényleg oda tudna jutni, akkor én azt gondolom, hogy nem találkoznánk feltétlen ezekkel a helyzetekkel, vagy sokkal kisebb számban, sokkal kisebb területi ö szinten jelennének. nek meg ugyanakkor mondok egy másik példát.

Ismerek olyan ellátó rendszer elemeket, ahol tényleg jól működnek.

Tehát jó területi társulások, humán szolgáltató m rendelkezik azzal a szakemberállománnyal, amire azt gondolom, hogy mindannyian azt tudnánk mondani, hogy na ez a minimum és akkor ennek meg kell lennie, az ott megvan, és lelkiismeretesen ellátják a munkát. viszont a az ő protokolljaik szerint meg a meg a vonatkozó jogszabályok értelmében az ő kötelező feladata ellátásán túl rengeteg olyan feladatot lát el, ami már ebbe a kategóriába nem tartozik bele.

És ilyen kicsi apró dolgokra kell itt gondolni, amit adott esetben egy Fete munkatárs a családmentorállás alkalmával rutinszerűen el tud végezni és tud segíteni.

Azáltal egy picit tehermentesíti az ottani ellátórendszert, aki viszont tud azzal az intézménybe sokkal jobban illő problémával foglalkozni, ami hogy fogalmazzak, a súlyánál fogva is már nem egy közösségszervező vagy egy jelenléttípusú programra kellene, hogy terheljen, hanem magára az intézményrendszerre.

Tehát ilyen típusú differenciálást és egy egészséges összhangot egyébként szerintem egy jó rendszerrel is ki lehet alakítani.

Ha nincs meg a rendszer és nem is jól működik, akkor megfordul az irány, és akkor a fetére terhelődnek olyan problémák, amivel még mi nem tudunk feltétlen mit kezdeni.

Megpróbálnunk, de azért nem fogjuk tudni ezt rendszerszinten ellátni, ezt a feladatot. >> Hú!

Visszakérdezhetek még egy dologra, mert most eszembe jutott, hogy említetted, mit kerestek ott az egyetemistáid, vagy mi mi milyen célból ez valami tereplátogatás volt, vagy bevonod őket a munkába, vagy van önkéntes hálózatotok? >> A baptista szeretetszolgálat kapcsolatban van az Óbudai egyetemmel és a humanitárius menedzsment képzésben nagy erőkkel vesz részt.

Én is így kerültem kapcsolatba az egyetemistákkal.

Nekem van ott egy tantárgyam, amit oktatok most már két…

Említett entitások

Témák

  • szociális segítő munka
  • szegregátumok
  • felzárkózó települések program
  • szociális ellátások
  • ünnep a rászorulóknak

Személyek

  • Fellegi Kató
  • Szanyi Gergely

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás”

Miről szól ez az epizód: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás”?

A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a szegregátumokban folyó szociális segítő munka kerül terítékre. A Felzárkózó Települések program kapcsán két vendég, Fellegi Kató és Szanyi Gergely szociális szakemberek osztják meg tapasztalataikat. A beszélgetés kitér a program… Az epizód a Szociális Szájjegyzet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás”?

Fő témái: szociális segítő munka, szegregátumok, felzárkózó települések program, szociális ellátások, ünnep a rászorulóknak.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás”?

Megjelenés: 2025. 12. 25.. Hossz: 1 óra 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szocialis-szajjegyzet/szocialis-szajjegyzet-i-evad-5-adas-9216ede2

Több epizód a Szociális Szájjegyzet-ből

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 12. adás. Vendégünk: Toszeczky Renáta

    Az adás Toszeczky Renátát, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának vezetőjét látja vendégül. A beszélgetés középpontjában az emberkereskedelem elleni kü…

  • Szociális Szájjegyzet 1. évad, 11. adás. Vendég: Busi Zoltán szociálpolitikus

    A Szociális Szájjegyzet podcast vendége Busi Zoltán szociálpolitikus, a Magyarországi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnökségi tagja. Az adásban…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 10. adás

    A Szociális Szájjegyzet című podcast adása a hospice és palliatív ellátások rendszerét járja körül. A vendég, Szöllősi Melinda biológus, szociálpolitikai szakértő és a Pallium Int…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad , 9. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a "Felforgatókönyv" című kiadványt vitatják meg. A tanulmánykötet szociális fejezetének két szerzője, Miklós Kata és Bódy Éva vendége…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 8. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a hajléktalanság témakörét járják körbe Gurály Zoltánnal, a Menhely Alapítvány módszertani vezetőjével. A beszélgetés során tisztázzá…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás

    A Szociális Szájjegyzet című műsor ezen adása a szociális ellátások aktualitásaival és kihívásaival foglalkozik. A műsorvezetők Sebők Éva országgyűlési képviselővel, a Momentum or…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 6. adás

    Ez a Szociális Szájjegyzet podcast hatodik adása, amely az előző év (2025) értékelésével és a szociális ellátások aktualitásaival, kihívásaival foglalkozik. A műsorban Kekec, az Ö…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 4. adás

    Ez az epizód a szociális tanulmányok és képzések aktuális kérdéseit tárgyalja. Dr. habil Sziklai Istvánnal, az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének igazgatójával készült interjú…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 3. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a lakhatás aktuális kérdéseit járják körül. Vendégük Dr. Hegedűs József közgazdász, szociológus, aki a lakáspolitika, a csok, és az ú…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 2. adás.

    A Szociális Szájjegyzet podcast legújabb adásában a magyar gyermekvédelem helyzetét vitatják meg. Vendég Sztupa József, szociális munkás, ifjúságsegítő és gyermekvédelmi szakember…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból