HWSW podcast!

Amikor a kaszás már a pipeline-ban van (kraftie #57)

· PT1H9M35S

Összefoglaló

A HWSW podcast 57. kraftie adása az elbocsátások témakörét járja körül, jogi aspektusok nélkül. A műsorban Böle Gyuri és Zero (Batis Peti) beszélgetnek az elbocsátások előzményeiről, következményeiről, és arról, hogyan lehet ezt a folyamatot emberien kezelni. Bár az IT…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 05. 23.
Hossz
1 óra 10 perc
Szereplők, említett nevek
Böle Gyuri, Batis Peti
Témák
elbocsátások, it szektor, munkaerőpiac
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Crafti a High FiS állandó támogatásával.

Én Böle Gyuri vagyok, a műsor egyik állandó bútor darabja, és itt van Zero is, alias Batis Peti.

És ezt az adást ismét ketten fogjuk lehozni vendégek nélkül.

Bár itt az előző adásban feltézereltem egy csomó jövőbeli témát, minthogy a jogi adásnak szeretnék folytatást csinálni, szakszervezetekről szeretnénk beszélni, Rustról, a tesztelői szakmáról, Finopsról, autista, neurodiversz szakemberek IT-ben való boldogulásáról.

Viszont ezek mind nagyon-nagyon sok szereplős, sokvendéges podcastok, és kicsit döszögősebb megy a szervezése, ezért be kellett hoznunk most egy olyan témát, ami nem volt rajta a listán, és a Zero bedobta, hogy csináljunk egy Otikalaus. elbocsátásokhoz, szakításokhoz.

Ugye én egyből azt kérdeztem tőle, hogy hát ez megint egy Dooms Day téma, biztos, hogy erre most szükség van.

Illetve egyáltalán mi ennek az aktualitása?

Hiszen ugye a layofok lementek, most inkább egy Pango IT piac van, de viszont itt az adás előtt és ezzel tulajdonképpen le is hárítottam a felelősséget Zeróra, hogy nem én találtam ki ezt az adást.

Zero azt mondta, hogy egyrészt nagyon sokat beszéltünk róla, de sose raktuk össze egy kerek adásba az egészet. egy olyan adásban, ami Györög Zöld később is elővehető és nagyjából az összes fontosabb információt tartalmazza. meg másrészt azt mondta, hogy azért van ennek aktualitása, mert hogy az elmúlt két évből most gyűlt össze annyi tapasztalat, meg feedback, meg visszajelzés, hogy egy csomó történetnek a hátterét is ismerjük már.

Tehát tulajdonképpen így nem egy éppen folyamatban lévő valamiről beszélünk, hanem tulajdonképpen ez egy ilyen esettanulmánya az egésznek, egy ilyen esszenciája az egész történetnek, illetve van még egy praktikus oka, mert ugye volt egy jogi podcastunk, most eszembe nem jutna a címe, jogod van tudni, az volt a címe, aminek ugye akarunk is egy folytatást.

És ugye abban a részben is beszélgettünk adott esetben az elbocsátásokról, vagy az elbocsátásról kirúgásintézményről satöbbi.

De szigorú véve a ennek csak a jogi aspektusait néztük, miközben ennek nyilván vannak előzményei, pedig következményei is.

És van még valamiért, vár azt nézem, hogy egyébként itt már felírtam egy csomó jó érvet, amit felsoroltál, és itt azért annyiban van ennek aktualitása is, hogy hogy a bár nem szeretnénk az ördögöt a falra festeni, de egyébként ki ki elindult egy hatékonysági verseny, főleg az Egyesült Államokban az AI kapcsán, ami nagyon erőteljesen átmozgatja a munkaerőpiacot, nagyon rárepültek most a cégek a a nagyon flat szervezetekre, a low performerek eltávolítására elkezdtek fekete listázni satöbbi, de ennek a hatása Magyarországon egyelőre nem látható, és valószínűleg ez ha lesz is bármi, az nagy, az egy-két év múlva történik.

De ez csak azért mondtam ezt a blokkot, mert sokkal organikusabban hat az, hogy elmondom, hogy lesz június 12-én egy podcastunk a nem podcastunk, rendezvényünk.

És a legutóbbi adásban is arra szó mondtam.

Igen, egy rendezvényük, az első idei meetupunk a az AI-nak az informatikai piacra gyakorolt hatására.

Ugye ez egy 2005-ös kiadása ennek a ennek a meetupnak, mert korábban két évvel ez csináltunk egy ilyet, és ott pont ezekről majd szó lesz egyébként, hogy ez a hatékonysági verseny, amit jó részt az AI katalizál, az alapvetően milyen hatással van a munkaerőpiacra.

Viszont mielőtt belevágunk, hozzuk testközelbe két kisebb ja, két kisebb történettel azt, hogy hogy pontosan mire is gondolunk ez a mai podcast alatt.

Sziasztok, szerintem ezt egész jól így összefoglaltad meg.

Én sem alapvetően, hogy do részére akarok rámenni, tehát hogy szerintem foglalkoztunk eleget, meg voltak azért tényleg elég dark epizódjaink, főleg itt szerintem ilyen egy másfél éves távolatban.

Inkább nagy arányban el akarom mesélni ezt a tapasztalati oldallát.

Most már van elég adat arra vonatkozóan, hogy a cégek hogy csinálták, hogy nem csinálták, hogy csinálták nem ideálisan, illetve itt a munkavállalók oldalán is ez hogyan csapódott le, hogy elküldenek valakit.

És nekem egyébként már a jogi részben is volt valamekkora hiányérzetem.

Próbáltam is egyébként behozni, de az látszódott, hogy itt jogi környezetben meg Talanna sem volt feltétlenül egyébként annyira nyitott erre részre.

És igazából úgy voltam, hogy nem baj, majd egyszer ezt kibontjuk, és akkor most igazából szerintem ezt így egybe is tudjuk tenni és nem feltétlenül ez a lokális viszonyoknak meg az AI-nak meg ezeknek a az eseményeknek a hatásaira akarok most én se belemenni, mert az egy teljesen más téma.

Amúgy is arról beszélünk eleget podcastekben, meg majd a rendezvényen is, hanem tényleg a praktikus oldal ez hogy történik, és majd végigmegyünk ezen most igazából a következő f:30 órában, hogy egy honnan lehet, hog honnan láthatod, hogy ez jön, a munkaató, hogy tudja jobban csinálni, satöbbi.

És egy kicsit egy ilyen teasernek így a sztori szinten el is mesélnék két dolgot, ami nem mondom, hogy extrém szinten meghat.

Az egyik az jobban meghatározó bí nagy általánoságban, a másik igazából az csak egy sztori, amiből hát sajnos amúgy elég sok van, csak nem feltétlenül pontosan így néz ki, de például az, hogy hogy vannak olyan cégek Magyarországon, aki úgy küld el embereket, hogy hogy ezt mondjuk stickerek formájába teszi, mert ettől tűnik lazának, hogy stickereket tesznek az adott embereknek az asztalára, akit elküldenek.

Majd például itt ugyanennél a cégnél volt egy ismerősöm, aki ő szinte biztos volt benne, hogy ebbe bele fog kerülni, majd meglepődött, hogy nem, és írt is nekem aznap, hogy milyen boldog.

Mármint nyilván elég rossz hangulat volt a cégnél, de hogy ő őrült, hogy ebbe nem került bele.

Majd másnap mégis megjel megjelent a stickers asztalán és elnézké, bocs, de kifelejtettünk igazából tegnap a stickerosztásból.

Tehát, hogy nagyjából ezek ezek ezeket a sztorikat fogjuk feldolgozni, hogy mi az, amit a munkáltatók elrontanak, mi az, amit pedig a a munkavállónak érdemes erről az egészről tudni.

És ugye a a munká a munkavállaló jó oldala pedig az, hogy hogy hát a nagyon nehéz része az, amivel egyébként most nagyjából szinte végigtalálkoztam a két év alatt, és azt elég sokszor vissza is lett feedbackelve, hogy ilyen esetekben is most ugye a layofokról van szó, és most nem is feltétlenül akarom összekeverni a layoffot, arra vonatzak párhuzamosan, mintogyha mondjuk téged egyébként a performanceodra vagy valami más dologra hivatkozva elküldenek, mer hogyha layoff van, akkor az egy olyan jogi környezetet teremt, ami nagyon megkönnyíti a cégeknek a dolgát.

Ergo, ha téged elküldenek, azt fogják mondani, hogy újra strruktúráltunk, vagy valami anyagi probléma van, vagy egyéb dolog, és ennek gyakorlatilag ez az alapja annak, hogy téged elküldenek.

Viszont nagy arányban a performancenak, illetve a hozzáállásnak elég elég nagy köze van ahhoz, hogy téged elküldenek, még akkor is, hogyha azt mondják, hogy nem.

És itt ez egy nagy nehézsége annak, ami történik, mert én ezt elég sokszor vissza visszamértem, mertogy viszonylag sok cégnél vannak ismerőseim, és tudtam, hogy mondjuk elküldtelek x embereket, és amikor visszakérdezek, akkor elmondják, hogy hát tisztában vannak vele, hogy jogilag egyébként az hogy történt, meg mit mondtak az adott egyénnek, de hogy valójában volt performance vagy hozzáállás, vagy egyéb probléma az illetővel.

Tehát a munkáltató, vagy a munkáltató, a munkavállaló meg van győződve róla egyébként, hogy egyszerűen csak ő benne benne volt ebbe a kalapba, és egyébként a teljesítményével nincs probléma.

Miközben függetlenül ezt kommunikálták felé, vagy ő ezt gondolja, a valóság az, hogy a munkáltató igenis ezt vett.

És ez nagyon fontos, hogy ez nem mindenkire igaz, de nagyon nagy arányban igaz.

Tehát ez nem a 100%, de ez egy igen nagy százaléka.

Direkt egyébként most csináltam is egy mini felmérést most a podcastet megelőzően beszélgettem vezetőkkel itthon, akik tudom, hogy vagy érintettek voltak ebben, tehát hogy ők voltak, akiknek egyébként össze kellett rakni, hogy kiket küldenek el egy citről.

Tehát igazából magas szintű technológiai vezetőkről van szó, és gyakorlatilag mindenki egytől egyig azt mondta, hogy hogy ez nagyon erősen belejátszott.

Hyperform high performereket senki nem küldött el.

Igen, mert ugye itt most nekem is a héten is belefutottam egy ilyen topikba a neten, ahol valaki ezt írta, és egyébként, hogy így a visszajelzések alapján a a teljesítménye nem volt probléma.

És ugye azt azt nagyjából mindenki tudja, mi is sokszor beszéltünk róla, hogy kétségül ugye amikor mentek két évvel ezelőtt vagy egy évvel ezelőtt a nagy tech cégeknél a layoffok, ott tényleg nagyon nagy multiknál ott tényleg volt az, hogy semmifajta mérlegelés nem volt, hanem egyszerűen lefejezték és nagyon sokan kiterjesztik ezt az egészet, hogy hogy egyébként amikor ez megy, amikor mészárlás megy, akkor hát ő ártatlanul került ebbe az egészbe bele.

Viszont Magyarországon ez ugye ezt gyakran is el szoktad mondani, hogy hogy Magyarországon ez általában nem igaz.

Tehát itt mindig megvan az oka az, hogy teljesen mindegy, hogy miért küldenek el, de mindig ez benne van a a Magyarország egy izoláltabb piac és nem mondom, hogy mindenkire igaz, mert az az nem igaz, az nem.

Tehát, hogy én is tudok olyan egy ilyének, hogy semik gyakorlatilag semmit nem tehettek róla.

Tehát van, amikor mondjuk a cég olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy el kell küldeni mondjuk az állománynak a felét, és ott nincs opciós abba belekerülnek olyanok is, akik egyébként nagyon jó emberek.

Van ilyen, de nagy százalékban nem ez történik. nagy százalék-ban nem ez történik.

Viszont nyilván az egy nagyon félrevezető dolog, amikor neked az exit interjún azt mondják, hogy nagyon meg voltunk veled elégedve, itt minden rendben volt igazából ez ennek anyagi vagy egyéb struktúrális sokai vannak, amiért megtörténik.

Ez azért nehéz, mert ez szerintem azért sokszor félrevezető.

És ugye ezt most azért mondtuk el, hogy ez egy, hogy legyen valami valamit haza tudsz vinni, ez az önvizsgálatnak a fontossága egyébként.

Majd beszélünk egyébként erről erről a részről is, hogy végigmegyünk ezen, hogy hogy néz ki ez a folyamat, és utána mondjuk milyen milyen jó lépések lehetnek, ha mondjuk adott esetben ez veled megtörténik.

De igen, tehát hogy a függetlenül attól, hogy mit hallasz a túloldalon, ettől még valamennyire érdemes objektívan kezelni a helyzetet, már amennyire saját magadat lehet objektív.

Mian én sem tudom magamat 100% meg senki sem tudja szerintem teljesen objektívan kezelni.

De fontos, hogy az azért viszonylag ritka, hogy ennek nincs soka, mert igazából nyilván a kérdés az, hogy nem feltétlenül nem feltétlenül tehetsz róla.

Ettől függetlenül például majd nyilván belemegyünk ebbe a részbe is, de az, hogy például te mennyi pénzt keresel, az is egy érdekes helyzet, hogy hogyha mondjuk 2022-ben kaptál fizetésemelést, vagy akkor vettek föl nagyon magas fizetéssel, akkor sokszor például kilógsz egy rendszerből.

És aki lózerből, akkor mondjuk elküldenek téged, mert mondjuk adott esetben jóval többet keresel, mint mások, és akkor nyilván tehetsz róla.

Valószínűleg nem, de hogy egyébként ha annyit keresel, akkor sejthető, hogy mondjuk azokat küldik el, akik még nagyon kiesnek ebből a rendszerből.

Tehát ez is egy ilyen fura helyzet, de ebbe úgy is belemegyünk.

Itt az adás előtt a ennek a témának a munkavállalója aspektusait így felbontottuk zeró a három nagyobb pontra.

Ugye az első pont az volt, hogy hogy honnan sejthetem azt, hogy el fognak bocsájtani.

Ugye ez egy ilyen nem egy költői kérdés.

Hát én erről azért is akartam beszélni, mert a Discordon is azért vannak szerintem olyan kommentek erre vonatkozóan így a Craftes HVS vagy Discord, ami szerintem így nem igazán nem igazán van köze a valósághoz.

Például pont pár hete volt egy beszélgetés arra vonatkozóan, hogy kontraktorként neked mennyivel ideálisabb a helyzeted, mint fulltime employe employeeként, amit semmilyen szinten nem igaz.

Tehát ha mondjuk elkezdjük nézni azt, hogy mik történnek a cégeknél, a ami redfag lehet, meg ami alapján sejteted, hogy valami történik, az egyik például tipikusan az, hogyha a kontraktorokat levágják a cégek, tehát hogy látszik, hogy hirtelen megszűnik a kontraktorokkal az együttműködés.

Emellé mondjuk bekúszik egy hiring freeze, hogy hirtelen a nagyon fontos pozíciók, már nem annyira fontos pozíciók, és illetve itt szétbontottam egyébként még külön részekre is, hogyha mondjuk egy services vagy agencynél dolgozol, ha például benchen ültök sokan, tehát ez is egy mondjuk el, mi az a bench, mert nem mindenki tudja.

A benchen tipikusan azok szoktak ülni, akik nincsenek projekten.

Tehát mondjuk kis padztatás, ez a legjobb szó igazából.

Kispadoztatásnak is lehet hívni magyarul.

Nem tudom, hogy milyen megfelelője van, de ez ez tényleg az, hogyha mondjuk egy cégnél dolgozol, mondjuk végetér a projekten, nem tudom, két és fél évig dolgoztál egy projekten, és hirtelen nincs másik projekted, ami egyébként egy viszonylag általános dolog, és ezt a cégek egyébként így be is kalkulálják a belső működésükbe, csak amikor mi hirtelen nem egyedül vagy, hanem sokan vagytok a bencchen és mondjuk így az arányokat elkezded nézegetni és így mondjuk úgy, hogyha elkezdesz számolni, érzed, hogy valószínűleg nem jön ki a matek, például mondjuk van egy 200 fős cég, és hirtelen a 200 fős cégben mondjuk ül 30-40 ember bencem, 30-40 embernek fizeti a havi fizetését meg minden egyéb költségét, úgyhogy effektív nem termel nekem a revenue-t, az elég nagy kockázatokat rejt magában.

Tehát ha mondjuk látsz egy ilyet, hogy elég sokan vagytok hirtelen bencsen, látod azt, hogy hiring freeze van, látod azt, hogy mondjuk egy kicsit feszültebbek az emberek, akkor sejthető, hogy valószínűleg valami történni fog.

Tehát, hogy ott akkor nem kell annyira meglepődni, bármennyire sem ideális az a helyzet, hogy mondjuk vagy veled mondjuk optimális esetben nem veled, hanem mással történik az, hogy mondjuk adott esetben…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HWSW

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Amikor a kaszás már a pipeline-ban van (kraftie #57)”

Miről szól ez az epizód: „Amikor a kaszás már a pipeline-ban van (kraftie #57)”?

A HWSW podcast 57. kraftie adása az elbocsátások témakörét járja körül, jogi aspektusok nélkül. A műsorban Böle Gyuri és Zero (Batis Peti) beszélgetnek az elbocsátások előzményeiről, következményeiről, és arról, hogyan lehet ezt a folyamatot emberien kezelni. Bár az IT… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Amikor a kaszás már a pipeline-ban van (kraftie #57)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Böle Gyuri, Batis Peti.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Amikor a kaszás már a pipeline-ban van (kraftie #57)”?

Fő témái: elbocsátások, it szektor, munkaerőpiac.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Amikor a kaszás már a pipeline-ban van (kraftie #57)”?

Megjelenés: 2025. 05. 23.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/amikor-a-kaszas-mar-a-pipeline-ban-van-kraftie-57

Több epizód a HWSW podcast!-ből