HWSW podcast!

Ezt is jogod van tudni: mankó munkaszerződéshez, céges megfigyeléshez (kraftie #62)

· PT1H3M50S

Összefoglaló

Az "Ezt is jogod van tudni" podcast 62. kraftie adása Dr. Kozma Anna munkajogi szakjogásszal folytatódik. A beszélgetés az alvállalkozói létet, a munkaszerződések részleteit, részvényopciókat, túlóradíjakat, side projekteket és a céges megfigyelést taglalja. Kiemelt téma az…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 08. 01.
Hossz
1 óra 4 perc
Témák
munkajog, munkaszerződés, céges megfigyelés, alvállalkozói lét
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Itt vagyunk ismét némi kis nyaralás után.

Crafti a High Felaps állandó támogatásával.

Én Böle Gyuri vagyok, a műsor egyik házigazdája.

Ezúttal hárman ülünk a stúdióba.

Velünk van ismét Kozmanna munkajogi szakjogász, illetve természetesen itt van Zero is, alias Batis Peti.

És akik szoktak minket hallgatni, azok szerintem kitalálhatják, hogy gyakorlatilag ez a jogod van tudni című podcastunknak a folytatása. már valamikor a tavasz folyamen egyszer volt a vendégünk, és ugye akkor a kirúgást, a felmondást és már nem is emlékszem, egy csomó topikot szépen végigvettünk, de már az adás után eldöntötük, hogy kéne egy második rész, mert olyannyi kérdés volt, hogy nem értünk a végére.

És ez tulajdonképpen ennek a podcastnak a folytatása.

Még előzetesint elmondanám, hogy ez a podcast majd augusztus 1jén fog megjelenni. amikor most hallgatjátok az augusztus 1je.

A 15-i, augusztus 15-i podcast az ki fog maradni, mert akkor ismét szabadságon leszünk.

Viszont, hogy ne maradjatok crafti nélkül, volt valamikor júniusban egy nagy meetupunk, az volt a címe, hogy az E1 technológiai és munkaerőpiaci hatásai az informatikában és ennek a felvételét fogjuk publikussá tenni a YouTube-on.

És természetes augusztus végén pedig majd visszatérünk.

És akkor én most át is passzolnám a Sou Zerónak, merthogy ennek az adásnak az adásstervét ő írta meg az elejétől a végéig.

Igen, igazából úgy próbáltuk összerakni az adást, meg úgy próbáltam én is összeszedni a topikokat, hogy mik voltak azok, ami egy, amivel egyébként nem jutottunk el az előző adásból.

Ott volt legalább két téma, amit már nem sikerült időhényem, mert így is nagyon túlhúztuk egyébként ott a beszélgetést, illetve még voltak olyan, ami másoktól jött, hogy kimaradt, illetve én is átgondoltam, hogy mi az, amit még így fontos lenne így a jogi környezeten belül úgy megvitatni, hogy ne feltétlenül ecskézekről beszéljünk.

Tehát olyan dolgokról próbálunk még mindig benne maradni, meg olyan témákat boncolni, ami nagy általánosságban mindenkit érint.

Mondjuk szerintem egy lesz a végén, ami egy kisebb százalék-ot érint, de a nagy általánosságban szerintem ez mindenkinek érdekes lesz.

Így rát ismerve a topikokra így az első szerintem elég sok szempontból érdekes, mert ez több oldalról is bejött, ez az alkalmazotti versus alvállalkozói viszony, hogy melyiknek milyen buktatói vannak. jogi aspektus beszélünk a kevésbé nem jogi aspektusról is, de hogy a jogi aspektusra mit gondolz annak >> ugye először is, hogy melyik mit jelent, próbáljuk meg egy nagyon rövid próbáljuk meg nagyon röviden ezt összefoglalni.

Ugye az alkalmazotti jogiszony az magát a munkaviszont jelenti.

Az illető munkaszerződéssel, a munkaörvénykön szabályai szerint úgynevezett munka jogogviszonyt létesít.

Ennek egy kötött feltételrendszere van. a munka törvénykönyve határozza meg ennek a munkavégzésnek a feltételeit kezdve onnan, hogy mi legyen a munkaszerződésben.

Erről majd kicsit később fogunk beszélgetni.

Mennyi munkaidőt tölthet az illető a munkájának az ellátásával? a munkáltató milyen utasítási, ellenőrzési jog illeti meg, milyen bérjár a munkavállaló ezért, milyen rendelkezésreállási kötelezettsége van, milyen szabot feltételek szerint lehet a munkaszerződését megszüntetni, milyen szabályok szerint terheli a munkavállalót és munkáltatót és kárfelelősség és a többi, és a többi, tehát a munkaviszony teljes egészét maga a munkaatörvénykön, a munkaogi szabályok elég rendesen körülírják. viszont kevés olyan feltétel van, ahol a felek megállapodására van bízva, hogy úgymond kiszerződhetnek a munka törvénykönyve rendelkezéseitől eltérően állapodhatnak meg.

Ez ugye az alvállalkozói vagy kontraktor, vagy megbízott, vagy egyéni vállalkozó, vagy betéti, vagy más hasonló gazdasági szervezetek mögé bújva végzett munkavégzés, az egy az egy jellegénél fogva egy önálló munkavégzés.

Tehát ugye ott saját felelősségre saját maga vállalja be az illető a feladat ellátását. egy adott konkrét munkára szól, vagy nyilván szólhat valami projektre is, de egy kézzel fogható, nem munkakörszerű munkát kell végezni az embernek.

Tehát, hogy munkakörszerű munka az, hogy én a cég informatikusa vagyok, és akkor a számítógép beszerzéstől kezdve a hibaelhárításon át az új programok kidolgozásáig, amit el tudsz képzelni, mindent csinálni kell, szeme azzal, hogy egy megbízott, egy alvállalkozó, egy bármilyen szerződési for más, tehát nem munkaszerződés, hanem más szerződési formában közreműködő illető, az egy meghatározott feladatnak az ellátására szerződik.

Nincsen rendelkezésreállási kötelezettség, tehát azért kapja a díjat, ha ő azt a munkát elvégezte.

Saját felelősségre dolgozik, saját erőforrással dolgozik, csak akkor kap díjat, ha jól teljesít.

Munkaviszonyban ugye a bér akkor is jár, hogyha ha én eredménytelen voltam abban a hónapban, de elég volt, hogy bementem a munkahelyemre dolgozni.

Ugye ezek a hogy mik a buktatói?

Ugye én nem buktatót mondanék, hanem inkább azt, hogy mitől előnyösebb az egyik vagy a másik.

Ugye a munkaviszony egy egyértelműen egy egy kötött feltételrendszer szerint elvégzendő tevékenységet jelent számomra.

Nincs benne üzleti kockázat, mert addig amíg én meg elvégzem a munkámat, aszerint amit nekem a főnököm vagy a munkáltatóm kiad, addig olyan nagy veszély engem nem fenyeget.

Minden hónapban megkapom a béremet.

Nincs abban igazándiból kockázatom, hogy most adnak-e nekem munkát vagy sem.

Annyi a kockázatom, hogyha nagyon nincs a munkáltatómnak, mint cégnek megrendelése, megbízása, akkor nyilván az én munkaviszonyomat fel fogja mondani, mert engem se tud munkáltatni. szembe azzal, hogy a a vállalkozói létnek ugye megvan az a egy mérhetetlen szabadságsó hozzá, de de cserébe az is ezt a szabadságot, e az is ezt a szabadság generálja, hogy csak akkor van munkám, ha én annak utána járok és csak akkor teszek majszert valamilyen díjazásra, ha én szereztem magamnak egy munkát, és azon én tudtam dolgozni.

És természetesen egy ilyenfajta vállalkozói létben az a fajta csak amit egy munkaviszony társambiztosítási szituációt generál.

Tehát ugye aki munkaviszonyban van, annak van állami biztosítása, fizetnek utána járulékot, levonják akkurátusan az adóját, és ezzel ő ő, hogy mondjam, egy kipárnázott helyzetben van, majd egyszer nyugdíjat is kap ez alapján, vagy ha beteg lesz, akkor táppénzt fog kapni.

Mígogyha alvállal vagy a vállalkozóként dolgozom, akkor ennek az összes terhe vagy az az én vállamom van.

Nekem kell nemcsak a a saját megélhetési költségemet, hanem ennek a üzemszerű fenntartási költségét is, tehát a járulékait is megtermelni.

Nyilván ugyanúgy biztosított lesz az illető, hogyha vállalkozóként valahol dolgozik, mert kötelező ha nincs, ha valaki munkát végez, akkor az előbb-utóbb biztosítási jogviszonnyal is jár.

Nincsenek meg a munkajogi garanciái, értve ez alatt, hogy nem kap nem kapok saját magamtól, ha én önfoglalkoztató vagyok, vállalkozó vagyok, nem kapok indokolt, felmondást, nincsen fizetett szabadságom.

Tehát valójában a a szabadságomért, az idézőbe vett szabadságomért azért keményen kell megfizetni.

Egy jó pár évvel, szóval talán ilyen 10-20 évvel ezelőtt is óriási slágertma volt.

A Csabból is ez folyt. nem lehet színlet szerződéseket kötni.

Márpedig aki olyan tevékenységet végez, ami aminek a jellegzetességei a munkaviszonyt munkaviszonyra jellemzőek, azt jött a NAV, de lehet, hogy akkor még Apech volt, és azt >> vagy vagy a munkaügyi felügyelősség, és azt akkurátusan átminősíthette ezt a szerződést.

Ez lekerült a napirendről, de ez nem azt jelenti, hogy ma ne lenne így.

Tehát ma is, hogyha valaki olyan szituációban, olyan körülmények, teljesítési körülmények között dolgozik, ami amígy a munkaviszonyt jellemzi, rendelkezésre áll, utasítás, szoros utasítás szerint dolgozik, fix időre dolgozik, eszközöket nem ő adja, hanem beül valahová, és ott az eszközökkel is dolgozik, betozódik egy munkaszervezetbe, akár úgy, hogy együtt kell kooperáljon a cégnek a saját munkavállalóival, vagy külsősöke, akkor ez jó eséllyel van neki céges email címe.

Ez jó eséllyel, munkaviszonyra jellemző.

És ha valaki nagyon nagy lendületet vesz, akkor akár bíróságon is jogosult azt az igényet érvényesíteni mondván, hogy kérem szépen az én foglalkoztatásom annak ellenére, hogy mi megbízási vagy vállalkozási szerződést kötöttünk velem, mint Kozma Anna magánszeméllyel, de ez jó eséllyel munkaviszonyt leplezett.

Tehát ez egy színel szerződés volt a mi általunk megkötött szerződés. azért a bíróságtól azt kérem, hogy minősítse át ezt a munka, ezt a szerződést munkaviszonnyá, és annak az összes előnyét, jószágát én élvezzem.

Itt hadd kérdezzek bele, mert ugye nag hát ugye itt volt például Kata nevű konstrukció, amit ő felszámoltak.

Ugye az a az a szillentelt munkát munkavállalásnak a vagyis >> a melegágya volt. >> A melegágya volt.

Gyakorlatilag ezt ugye a NAV megpróbált rászállni, de Mután akkorára nyitották a a Kata előtt a kaput, hogy több 100z ember katázott.

Gyakorlatilag lehetetlen volt ezt megfogni, de megteheti a munkavállaló, hogy ő bírósághoz fordul a Katá szerződésével, hogy >> hát a ne nem a Katának jelentősége.

Ugye abban az esetben, hogyha én én egy Kovács és társa Kft. tulajdonosaként fog szerződni a valakivel, az azért vonal alatti, tehát az ne próbálkozzon ezzel, de hogyha magánszemélyként szerződik, akár egyéni vállalkozóként szerződik, és ugyanazokat a kondíciókat mutatja az ő szerződésének a teljesítése, mint ami egy munkaviszonyra jellemző, akkor azért ott jó, tehát van esélye rá. >> De miért éri meg kiborítani a Billyt? hiszen azzal mondjuk, hogy itt nyerek az egyik oldalon, hogy átminősítik mondjuk egy valódi munkaviszonnyal, a másik oldalon a NAV engem meg fog büntetni, mert hiszen eddig gyakorlatilag én is ennek részese voltam ennek a a szillelésnek. >> Igen.

Valójában a NAV kevéssé tud engem szer én azt gondolom elővenni, mert én megbízottként az engem terhelő járulékokat, adokat én befizettem, vagy befizették utánam.

Tehát munkavállalói oldalon kevesebb a a ri az a az anyagi rizikója a cég részéről. >> Hát ezzel lehet, hogy kicsit vitatkoznék.

Hanem >> figyelj, a Kata az csak egy adófizetési mód, egy normál megbízottnál, aki mondjuk dolgozik sok helyre, ott szóba nem jön ez a az általány adó, ott akkurátusan ki kell fizetni a megbízási díj után, mit tudom én, milyen költség, hányad levonás >> alapján.

Tehát ott ott szerintem az anyagi konzekvenciája kevesebb, de hát nyilván a az illető személy elgondolja, hogy ő mit vesztett ezzel, vagy mit mit nyerhet ezzel.

Nem gyakoriak az ilyen ügyek, sőt bíróságon pont amiatt mond, amiatt amit te is elmondsz Györű, hogy nyilván megméri az ember, hogy milyen hátránya vagy előnye lehet.

Inkább ez csak egy ilyen bepróbálkozásos dolog szokott, amennyire én látok.

Ennek mikor van értelme, hogy mondjuk azt mondom, felmondták a szerződésemet igen.

Felmondták a szerződésemet, és én azt gondolom, hogy nekem például járt volna fizetett szabadság, vagy például én 10 órát dolgoztam minden áldottnak ennek a cégnek, hol kaptam én ezért 10 órányi pénzt?

Nekem nem fizettek, csak havontam mit tudom én mennyit.

És egy munkaviszonyban az a havi tétel ellenében csak 170. >> Tehát ért, tehát tulajdonképpen a cég úgy foglalkoztatott, mintogyha az alkalmazottja lennék.

Ezzel szemben az összes többit úgy kezelte, mint egy vállalkozó lenne a >> hát ez ugye a bújtatott foglalkoztatásnál a definíciója.

Így van. >> És gondolom ebben az esetben valószínűleg a cégeket tudják megbírságolni.

Vik azok >> igen én hajlok arra.

Hajlok arra, hogy nagyobb, sokkal nagyobb anyagi rizikója van a cégnek, mint sem annak a jogkereső állampolgárnak, aki úgy gondolja, hogy neki a vállalkozói megbízási szerződés az valójában >> És hol van egyébként ebbe a vonal?

Tehát mondjuk nekem van egy cégem, és valakit kívülről alkalmaztatok, vagy alkalmazok, tehát hogy vannak kontraktorim, hol van abbonal, hogy van egy belsős alkalmazottam, és van egy külsős alkalmazott is. >> A teljesítési körülmények, tehát hogy munkakörszerű-e a a dolog, saját felelősségre látja-e ezt a munkát el?

Be van-e tagozódva egy munkaszervezetbe?

Szoros irányításutasítás alapján dolgozik-e, kötött helyen dolgozik-e, kötött időben dolgozik, fix díjat kap, tehát mindegy, hogy mit teljesített. ő megkapja érte a pénzt.

Sőt, még olyat is szoktunk látni azért ilyen megbízási szerződésekben, hogy van neki két hét fizetett nyári szabadsága vagy prémiuma, azért ezek nem megbízásra jellemző >> felteljesítések.

Nincsen semmilyen eszköze, céges telefont kap, céges laptopot kap, semmilyen költsége nincs.

Még azt is kifizetik neki, hogy leállt a parkolóba a ház elé. egyébként a a könyvelőm mesélte, hogy hogy a a NAV annak idején a katásoknál úgy döntötte el, hogy ő szillelt vagy nem szillent.

Nyilván látta, hogy egy hegyes szám nagyon sokat, hogy ezzel ilyen beugratós kérdések voltak, hogy mikorra kell bejárnia dolgozni?

És ha válaszoltál a kérdésre, hogy egyből feldobtad magad, és azt mondta a könyv, hogy öt ilyen kérdést kapsz, és háromra rosszul válaszolsz, akkor egyből annak összí, hogy ez egy szillet.

A valóságnak megfelelően nem válaszolsz.

Aztán persze, hogy ez ez olyan értelemben rossz, hogy >> feldobtad magad. >> Igen, feldobtad. >> Hát igazából a katás kérdés megoldódott, úgyhogy szerintem most már azért ez egy jóval nehezebb történet, >> de vannak a mai napig is.

És egyébként most inkább inkább beszéljünk a következő témáról, mert ez ez egy olyan burjánzó dél tudna lennie, hogy sose érünk a végére.

Jó, igazából a következő topik ez elég erősen kapcsolódik ahhoz, am most beszéltünk, de igazából nyilván itt az alkalmazotti munkavisz és itt a munkaszerződés, hogy annak milyen tartalma kell, hogy legyen, ami ugye elég fontos, hogy mi az, amin lehet adott esetben módosítani, hogyan tudok én módosítani, ha például elfogadek egy állatot, kapok egy munkát, valami nem tetszik,…

Említett entitások

Témák

  • munkajog
  • munkaszerződés
  • céges megfigyelés
  • alvállalkozói lét

Személyek

  • Kozma Anna

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ezt is jogod van tudni: mankó munkaszerződéshez, céges megfigyeléshez (kraftie #62)”

Miről szól ez az epizód: „Ezt is jogod van tudni: mankó munkaszerződéshez, céges megfigyeléshez (kraftie #62)”?

Az "Ezt is jogod van tudni" podcast 62. kraftie adása Dr. Kozma Anna munkajogi szakjogásszal folytatódik. A beszélgetés az alvállalkozói létet, a munkaszerződések részleteit, részvényopciókat, túlóradíjakat, side projekteket és a céges megfigyelést taglalja. Kiemelt téma az… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ezt is jogod van tudni: mankó munkaszerződéshez, céges megfigyeléshez (kraftie #62)”?

Fő témái: munkajog, munkaszerződés, céges megfigyelés, alvállalkozói lét.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ezt is jogod van tudni: mankó munkaszerződéshez, céges megfigyeléshez (kraftie #62)”?

Megjelenés: 2025. 08. 01.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/ezt-is-jogod-van-tudni-manko-munkaszerzodeshez-ceges-megfigyeleshez-kraftie-62

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból