Impulzus Podcast

MENTŐEXPEDÍCIÓ | The Martian (2015)

· PT1H16M24S

Összefoglaló

Ez az Impulzus Podcast ünnepi különkiadása Ridley Scott 2015-ös Mentőexpedíció című filmjét mutatja be. A műsor Csaba, Ysu és NocadLee podcasterekkel folytatott beszélgetés, akik az Andy Weir azonos című regényén alapuló film optimizmusát, tudományba vetett hitét és a…

Röviden

Műsor
Impulzus Podcast
Megjelenés
2025. 12. 24.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Kocsis Erzsó, Andy Weir, Laci Ék, Rezsabek Nándi, Balázs Gábor
Témák
mentőexpedíció, sci-fi, filmkritika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A következő beszélgetés spoilereket tartalmaz.

Ez itt az Impulus Podcast. [zene] Egy ünnepi külön kiadást láthattok és hallhattok, és arra gondoltunk, hogy [zene] Ridley Scottnak a Mentőxpedíció című filmjéről fogunk itt beszélgetni.

Hát azért nem sok olyan, nem Star Trek, de Star Treckszerű film létezik, amit nyugodtan megtekinthet egy Star Trek rajongó, mert hát itt optimizmus, tudományba, vagy mondjuk úgy, hogy tudásba vetett hit a feladatoknak a megoldására való koncentrálása, kicsinyeskedés és az egymás elgáncsolása helyett.

Úgyhogy Laci Ékkal arra gondoltunk, illetve Zsuzsi választotta ezt a filmet, ugye.

Először köszönök nektek, hogy helló! >> Szia!

Helló, >> sziasztok! >> Én Csaba vagyok, és akkor Zsuzsi mondta, hogy ezt nézzük meg.

Én meg azt mondtam, hogy jó, mivel, hogy én ezt már rég láttam, tetszett a film, de soha eszembe nem jutott volna ezt még egyszer valaha megnézni.

Nem azért, mert bajom van vele, de egyszerűen nem jutottam oda agyban, hogy ezt ez egy jó alkalom, tehát így így ünnepileg, hogy ebbe belevágjunk.

De szerintem akkor jogos az első kérdés, hogy mi ennek a az alapját jelentő regény, mert gyanítom, hogy te ismered ezt, vagy ezzel kezdted a az ismerkedést.

Andy Wenek a Marsi című regénye. >> Igen, abszolút.

Ez már a magyar kiadás. >> Hát azon is a Meddémon van.

Igen, ezt már azután adták ki, hogy trükkelsz, hogyha leveszed róla borítót, akkor az eredeti kiadás van alatta, [nevetés] >> úgyhogy csak egy borítót kellett készíteni és újra kiadni.

Ö Laci mesélt először nekem erről, úgyhogy szerintem hallgassuk meg őt, mert ez nagyon érdekes sztorija van, >> hogy hogy értesültünk erről, hogy >> hogy mi úgy találkoztunk az egész könyvvel egyáltalán, hogy a sztori az, hogy van egy volt egy programozó srác Andy Weer, akinek a hobbija az volt, hogy az Apollo meg a hasonló űrprogramokat kutatta és foglalkozott vele.

És amellett, hogy egy volt egy teljes állású programozói munkája, hobbiba elkezdett írni egy regényt.

Úgy kitalálta ezt a marsutazást, ahogy ahogy ott ragad a csávó, és fejezetenként fölrakta a blogjára, és ezért ezt úgy lehetett olvasni, és amikor befejezte, akkor a kommentelők megkérdezték, hogy jó, jó, de hát ez így elég kényelmetlen ez így egy blogon olvasni.

Nem lehetne, hogy kínülőre fölraknád?

És akkor mondta a család, hogy hát nem tudja, hogy az hogy lehet, de megnézi és mi a programozó. megoldotta és fölrakta az Amazon oldalára Kinli formátumban.

És mivel az Amazonnál szabály, hogy minimum kell valami árat megadni, fölrakta 0,99 dollár és tessék, vigyétek és ezzel elvolt mindenki és váratlanul az Amazon stickerlistáján egy héten elkezdte vezetni a ez a könyv.

Egyre többen érdeklődnek ilyenkor utána, és egyszer csak egy héten belül kapott két telefonhívást.

Az egyik egy könyvkiadó volt, aki szerette volna papíron könyvben megjelentetni hivatalos formában ezt a könyvet.

A második pedig egy TV stúdió, illetve a a Century Fox, hogy szeretnék megvásárolni a filmjagokat és gyakorlatilag az ürgének egy héttel úgy átfordult az élete, hogy nem is tudta, hogy miet kezdjen.

És gyakorlatilag már abból él, hogy ír.

És ez az a az abszolút csodálatos sztori, ami így megfogott megfogott még pluszban.

És azt hiszem, te már ezt követted akkor, amikor ezt még írta, hogy már a vége feléból. >> A vége felé a amikor kikeültem nagy hírvel, és akkor néztem, hogy na jó, akkor ezt megnézem, hogy mi ez. >> Igen.

És akkor le is töltöttük a Kindlere és ez volt az egyik első olyan regény, amit én a Kindlerre kaptam, úgyhogy azon aztán jó sokszor el is olvastam. vajon mi olyan jó hangulata volt, hogy egyszerűen vissza-visszatértem hozzá és úgyhogy nem egyszer, hanem többször is kiolvastam gyakorlatilag először angolul, aztán magyarul is.

Megjelent viszonylag hamar, úgyhogy úgyhogy mire megjelent a film, addigra már elég sokszor olvastuk, és egyébként azóta is többször olvastam, viszont a filmet nem néztem olyan gyakran, úgyhogy nekem is most jó volt újra nézni.

Szerintem másodszor, max harmadszorra néztük meg a filmet, úgyhogy >> Ühüm. >> Hát >> próbáltuk összevetni, hogy mire emlékszünk. >> Kötelező kérdés ilyenkor elkerülhetetlen, hogy akkor mennyire tér el a filmes megvalósítás a könyves alapoktól? óhatatlanul eltér egy kicsit a struktúrájában, tehát kihagytak a könyvből bizonyos részleteket, de egyébként meglepően meglepően követi, főleg az eleje.

A karakterek nincs különösebben nagy változás. ami természetes, és a film és a könyv közötti műfaji különbségekből adódik, hogy a végén a mentő jelenet, amikor az űrben ott próbálják megtalálni Vatnit, az természetesen a filmben sokkal hangsúlyosabb és sokkal jelentőségteljesebb, és tényleg ott van egy drámai csúcspontja a filmnek, amikor ott forognak.

Igen, ez nem ennyire drámai, vagy nem ennyire jelentőségteljes.

Az is különbség, hogy a filmben a ugye a kapitány dönt úgy, hogy akkor kimegy a vátniért, és hogy hogy ő a parancsnok, ő dönt így, tehát az ő szerepét is hangsúlyozza. még a könyvben valami a a Back karaktere, aki a Sebastian Stin játsza a filmben, >> ő ő neki van ez a feladata, hogy elkapja a vatnit, és az egész tényleg nem ennyire drámai.

Még a könyvben pedig van egy hosszabb rész, hosszabb lefolyású, amikor utazik a két táborhely között, és ott van még két-három nagyon-nagyon izgalmas rész.

Ezt az egyiket borzasztóan sajnáltam, hogy kimaradt, mert mert fantasztikus.

Nekem ez az egyik kedvenc jelentem a a filmből, a könyvből, de de egyébként megértem a film készítőit, tehát a filmnek a struktúrájába és a dramatikai tagolásába tönkreágta volna.

Szóval, hogy nem illett volna bele a filmbe úgy, >> vagy egy Ridly Scott filmbe.

Mert ugye most kérdés, hogy hangulatában mennyire adja vissza a könyvet.

Ridley Scotról azért tudni lehet, hogy hajlamos arra, hogy nagyon feszesre vágja a cselekményét bizonyos filmjeinek, és hogy a a könyv az az kicsit komótosabb-e, vagy ez egy jó adaptáció, hogy hogy ez a Rid Ridley Scott féle szemlélet, hogy mindig történjen valami, akkor is, hogyha mondjuk érzelmi mélyponton vagyunk, még az is úgy van megvalósítva, hogy nem unod el magadat közben, vagy nem merengz el. >> Ühüm.

Hát ott is akciódus az is a könyvben, ugye ami különbség, hogy a könyvben csak egy rövid ideig van a amikor a Vatni tényleg kommunikál a földdel.

Tehát ugye azt látjuk a filmben is, hogy az elején még ő nem tud kommunikálni, és nem tudnak vele kommunikálni, az elején még nem is tudják, hogy életben van.

Ez viszonylag követi a regényt. viszont a könyv szerint valahol nem tudom valamennyi ideig kommunikálnak és aztán tönkrevágják a technológiát vagy tehát tönkrevágják az eszközt és onnantól kezdve a vatni megint magára van hagyatva és megint ugye az van két szemszögből kapjuk a a sztorit ami egy nagyon érdekes feszültséget okoz a könyvben, de nehéz átforgatni ugye filmbel vagy legalábbis mondom legalábbis a lépéseket azt Ezt ö vagy a ritmusát, tempóját a filmnek megváltoztatná, hogy például ahogy megy tudják, hogy jön egy hatalmas porvihar, ő meg nem tudja, és ő neki teljesen kezdetleges eszközökkel kéne rájönnie.

Elvileg nem is jöhetne rá, de valahogy [horkantás] mégis csak úgy alakul a sztori, hogy a az ő intuitív vagy hát nem is tudom, kis empirikus kis kísérleteivel és egyszerű eszközeivel. >> Igen.

Amikor felfegyel arra, hogy egy picivel több port kelletörölni a a napelemekről, amiket kirak, hogy töltsék az elemeket.

Tehát, hogy hogy tökéletesen olyan szekvencia, amit nehéz filmben visszaadni, hogy naponta kicsit pár pár milliméterrel több por vetődik ezekre a az elemekre, de mégis ahogy így megy előre a sztoriban, egyrészt széttéped a körbeidet az izgalomtól.

Igen, mert közben a többiek meg tudják ezt és figyelik, hogy hogyha nem veszi ezt észre, akkor meg fog halni, vagy túl vagy lekési a találkozót.

Tehát van egy feszültség, ami a könyvben nagyon jól jön át.

De ezt ezt így nehéz lett volna, de szóval mindenkinek ajánlom, hogy a a könyvet is olvassa el, aki látja a filmet és szereti.

De őszében én inkább újra elolvasom a könyvből azt a jelenetet, de örülök, hogy a film az máshogy van tagolva, és megértem, hogy abba miért nem fért bele.

De ettől függetlenül egyébként viszonylag viszonylag jól követi.

Ugyanaz a mondanivalója, ugyanaz a fókuszpontja a karakterek között, nincs igazán nagy változás.

Sokszor a dialógusokat is egy az egyben átvették, csak kicsit feszesebbre vágták.

Ami érdekes a filmben ugye hozzátesz, hogy a mentőxpedíció, tehát pontosabban hát ugye ez a könyv címe.

Szóval, hogy a könyvben is állandóan emlegeti a Vatni, hogy a a parancsnok ugye diszkó lemezeket vitt, és hogy azokat kénytelen hallgatni, és úristen már idegbajt kap tőlük, de hogy ezt ugye a film fel tudja használni, mivel a filmben ugye hallhatod is ezt a könyvben, csak elképzeled, >> és ez barob alkalmas arra, hogy mindenféle összevágást csináljanak alatta az történet, >> ami pedig nagyon ugye feszesen viszi előre, és a hangulatot adja át, és az érzelmeket, ami így pedig nagyon jól áll a filmnek.

Ühüm. >> Úgyhogy a az például kifejezetten tetszett, hogy ezt fel tudták használni a a zene egy részének a helyettesítésére, és tudtak úgy válogatni a 80-as évek diszkó slágereiből, hogy hogy egy nagyon jó kis hangulatot teremtettek, ami ami a humorosságát kicsit kiemelte a filmnek, >> és ad neki egyfajta kortalanságot is, mert ha mondjuk egy mai, vagy mondjuk azt, hogy egy 2015-ös zenét választanak, merthogy ez a film egy 10 éves film most már, akkor lehet, hogy egy valami elavulást tapasztalnánk.

Így így meg én azt vettem észre, hogy ennek a f ez ez játszódhatott volna 10 évvel ezelőtt is, meg most is játszódhatna.

Tehát így nagyjából szerintem mondjuk azt, hogy elképzelhető egy ilyen Marsutazás, és szerintem ez 10 év múlva is ugyanígy elképzelhető lesz, és talán még 20 év múlva is.

Úgyhogy ez egy okos döntés, hogy kicsit ilyen kortalan ennek a a filmnek a az egész settingje. >> Igen, abszolút.

Ez sok mindent megmagyaráz, hogy egy programozó írta, mert valahogy van egyfajta algoritmus abban, ahogy a Vatni gondolkodik, és mindig a problémákhoz hozzááll.

Ez tipikusan egy ilyen műszaki agy, vagy egy ilyen analitikus elme.

Na, Laci, ingat a fej. is, mert amikor így beszélgettünk erről is, hogy hogy h hogyan hogyan állunk ehhez a könyvhöz vagy ehhez a filmhez az erőt arra gondoltunk, hogy legalábbis én arra gondoltam, hogy a könyvet is meg a filmet is igazából be tudom illeszteni egy ilyen tematikailag rokon trilógiába.

A könyves részen egyértelműen de Robinsonja az, ahonnan elindul a sztori.

A trilógia második része az Verne Gyula rejtelmes szigete.

És a harmadik pedig ez az Andy Vérféle Marsi vagy mentőpedíció.

És úgy érzem ezt a rokoni kapcsolatot ezek ezek között a három regény között, amikor időben elég távol vannak egymástól, hogy a Robinson arra, ami gyerekkorunk egyik kedvenc olvasmánya arról szól, hogy egy angol úriember hajót és szemben egy lakatlan szigeten, berendezkedik, ő akkor is angol úri ember maradt természetesen, de neki megvan az az előnye, hogy ott van egy elsüljedt hajó a parthoz közel, van rajta ellátmány, vannak szerszámok, vannak fegyverek, be tudzkedni a szigeten, És el er és akkor is úgy úgy megmarad angol úri embernek a rejtelmes sziget öt ott Verne azzal kezdett játszani, hogy mi lenne akkor, hogyha egy csoport vetődne egy szigetre, de semmiféle felszerelésük nincs.

És ők egyébként egy léghajóval zuhannak le, amivel mindent ki kellett dobálni.

Tehát konkrétan semmijük nincsen, de a könyv végére felépítenek önmaguktól a saját tudásuk.

Van egy mérnök köztük a aki a saját tudásuk és technológiai ismereteik révél majdnem egy paradicsomot csinálnak ezen a szigeten.

A végén már farmjuk van meg liftjük, meg távójuk meg mit tudom én akármi.

És a Andy könyvében pedig nem csak, hogy növényeket nem tud elemelni, még az oxigénnél is meg kell küzdeni.

Ő még egyet csavar ezen a dolog.

És ez ez volt az, ami engem nagyon megfogott annak idején, hogy mind a három könyv szereplői átgondolják, hogy mi a az a feladat, ami előttük áll, mi az a az a az az akadály, amival meg kell küzdeni, és a a tudásuk, az ismereteik révén legyőzik a természetet, akármilyen kegyetlen is, akármennyire is nincs, nem ár semmi fontos erőforrás a rendelkezésükre, de csak a tudásukra támaszkodva elő tudnak állítani meg egyrészt túl tudnak élni, el tudnak menekülni erről a helyszínről, és csak a saját saját agyúi kapacitásuk támaszkodva élik túl és és állítják elő és nem nem történik olyasmi, hogy hogy depresszióba esnek, öngyilkosságot sem foglalko analitikusan nekiállnak, elemzik a problémákat, apró feladatokkra osztják és megpróbálják ezeket szépen sorban megoldani.

Ugyanúgy megteszi ezt az a Markwni, a Marshall, mint mint a Robinson az a a szigetinak.

Nem is tudom, hogy mi a sziget.

Arra már nem emlékszem, de hogy ez egy olyan szép ív és annyira amikorvastam először ezt a könyvet annyira hihetetlen volt, hogy hogy elképzelésem sem volt róla, hogy hogyan lehet ebbe ezekből a helyzetekből kimászni, amikbe néha Markati belekerül, de mégis van megoldás, mert ő tudott tudott olyan megoldásokkal előállni, amik amik neki neki neki rendelkezésre állnak, de mi még csak gondolni se mertünk volna.

És a film filmet is akartad? >> És a filmben pedig pedig pontosan ott is föl tudok állítani egy trilógiát.

Az első film az 1982-ből az igazak, a R Stuff, ami az első amerikai űrprogramnak a a szereplőiről szól, Merkuri űrhajósokról, akik beverbuálnak ebbe a programba, hogy űrhajósok legyenek, hogy hogy fölvegye az az Egyesült Államok a a ezt a képzeletbeli harcot az Szovjetunióval, hogy űrprogramjuk lehessen.

A második film az az Apollo 13. ö ahol egy csapat kerül egy olyan helyzetbe, amiből bizony nehéz kivászni, és akkor ennek a harmadik filmje lenne a mentő expedíció, és mind a háromban azt látni hogy nagyon képzett, felkészült emberek >> meg olyan helyzetbe kerülnek, amiből nagyon nehéz kimászni, és valahogy mégis sikerül nekik.

Amúgy értem, amit mondtál, hogy ez a programozóként ez a tényleg ez a probléma lebontása és ilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MENTŐEXPEDÍCIÓ | The Martian (2015)”

Miről szól ez az epizód: „MENTŐEXPEDÍCIÓ | The Martian (2015)”?

Ez az Impulzus Podcast ünnepi különkiadása Ridley Scott 2015-ös Mentőexpedíció című filmjét mutatja be. A műsor Csaba, Ysu és NocadLee podcasterekkel folytatott beszélgetés, akik az Andy Weir azonos című regényén alapuló film optimizmusát, tudományba vetett hitét és a… Az epizód a Impulzus Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MENTŐEXPEDÍCIÓ | The Martian (2015)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kocsis Erzsó, Andy Weir, Laci Ék, Rezsabek Nándi, Balázs Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MENTŐEXPEDÍCIÓ | The Martian (2015)”?

Fő témái: mentőexpedíció, sci-fi, filmkritika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MENTŐEXPEDÍCIÓ | The Martian (2015)”?

Megjelenés: 2025. 12. 24.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/impulzus-podcast/mentoexpedicio-the-martian-2015-34278370

Több epizód a Impulzus Podcast-ből

  • STARFLEET ACADEMY | 1. évad

    A Starfleet Academy sorozat első évadát tárgyalja az Impulzus Podcast legújabb adása. A vendégek, Krisz, NocadLee, LtGlove és Csaba (aki videós formában segít), megosztják gondola…

  • AZ ÚJ NEMZEDÉK legjobb pillanatai

    Ez az Impuls podcast Star Trek tematikus epizódja a TNG (Next Generation) sorozatot dolgozza fel. Csaba, Magdi, Zsuzsi és Laci hangüzenetek alapján idéznek fel emlékezetes TNG-élm…

  • A végső határtalanság (Minden jó, ha jó a vége, TNG 7x25 & 7x26) | Magdi

    Az Impulus podcast 331. adásában Csaba, Laci, Zsuzsi és Magdi a Star Trek: Az új nemzedék (TNG) sorozat fináléjáról, az "All Good Things" című epizódról beszélgetnek. Kitérnek a h…

  • Határválság (Megelőző csapás, TNG 7x24) | Krisz

    A Star Trek: Voyager tematikus epizódbeszélője, ahol Laci, Zsuzsi és Krisz a "Preemptive Strike" (Megelőző csapás) című részt vitatják meg. A beszélgetés kitér a Star Trek: Voyage…

  • Hajótudat (Vészhelyzet, TNG 7x23) | LtGlove

    Ez az Impulzus Podcast 329. adása, amelyben Eltéglav, Laci és Zsuzsi Star Treket, azon belül a 'Vészhelyzet' című epizódot és a Star Trek: Nemezis című mozifilmet vitatják meg. A…

  • Kapitány apám (Vérvonal, TNG 7x22) | LtGlove

    Az Impulus podcast 328. adásában Zsuzsi, Laci és LTG Love a Star Trek: Az Új Nemzedék 7. évadának 'Vérvonal' című epizódját veszik górcső alá. Megbeszélik Picard kapitány lehetség…

  • Harconcsapás (Elsőszülött, TNG 7x21) | Gergő

    Az Impulus podcast 327. adásában Kő Gergő vendégszereplésével a Star Trek: Az Új Nemzedék (TNG) 7. évadának 21. epizódját, az 'Elsőszülött' című részt vitatják meg. Az adás kitér…

  • A flottán túl (Az út végén, TNG 7x20) | LtGlove

    Ez az Impulus Podcast 326. adása, melyben Csaba és Eltégla Vlaci Zsuzsi vendégükkel, LtGlove-val, a Star Trek: Az út végén (TNG 7x20) epizódot vitatják meg. Kiemelt téma egy terve…

  • Devolúció (A teremtés, TNG 7x19) | Magdi

    Az Impuzus Podcast 325. adásában Magdival, Zsuzsival, Lacival és Csabával a Star Trek: Az új nemzedék (TNG) 7. évadának 19. epizódját, 'A teremtés' címűt vitatják meg. Az adás röv…

  • Gondolatok a gondolából (Más szemével, TNG 7x18) | Magdi

    Az Impulus podcast vendégei (Magdi, Zsuzsi, Laci és Csaba) a Star Trek franchise 60. évfordulójáról és az elkövetkező évi megjelenésekről beszélgetnek. Az adás fő témája a 'Más sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból