JUHI Podcast

Hogy csalhat a Fidesz TÓKA GÁBOR szerint? 🎙️ JUHI Podcast #04/2

· PT1H22M3S

Összefoglaló

A JUHI Podcast Tóka Gáborral folytatott beszélgetésének második részében a 2026-os és az utáni politikai helyzetről, Orbán Viktor hatalommegtartásának lehetőségeiről, valamint a Fidesz esetleges választási csalási módszereiről esik szó. A hangsúly a gyakorlati kérdéseken van…

Röviden

Műsor
JUHI Podcast
Megjelenés
2025. 07. 05.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Tóka Gábor, Orbán Viktor
Témák
választási csalás, politikai helyzet, 2026-os választások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez nem akármi a második része a Tóka Gáborral folytatott beszélgetésemnek, mert hogy az előzőt félbe hagytuk, de ez nem volt véletlen, mert rengeteg dolog van még, és még izgalmasabbak, amiket meg kell beszélnünk együtt, mégpedig azért, hogy te is okulj belőle, és mi is fel tudjunk készülni arra, hogy mi várható 2026-ig, vagy esetleg mi várható utána.

Nagyon megköszönöm, hogyha feliratkozol erre a csatornára is.

Ez egy külön csatorna, ez nem a szokásos juhi, hanem ez a podcast.

Ezt talán tudod, de sokan talán máshogy találnak rá, úgyhogy mindenképp segít a videó terjedésében, hogyha feliratkozol, és ezért hálás vagyok.

És nyilván annak is, hogyha bármilyen módon szuperköszönettel vagy bankiutalással bárhogy támogatod a működésünket, mert mégis abból készülnek ezek a videók.

Úgyhogy nagyon köszönöm neked és ismét köszöntlek Gábor.

Ö ott tartottunk az előző adásnál, hogy átbeszéltük jó részletesen, hogy körülbelül mik a milyen közvény kutatókat látunk a piacon, vagy mondjuk így.

Beszéltünk arról is talán egy picit, hogy melyik mennyire megbízható, de igazából az egy, erre még kitérhetünk, de igazából az egy nagyon fontos része szerintem, hogy mit vonhatunk le ezekből a kutatásokból, hogyha látunk ilyen különböző számokat, amik ráadásul széttartanak egy csomó esetben.

Itt van egyszer egy, azt hiszem, egy elég er elég erős töréspont, hogy vannak, akik kifejezetten a propagandának dolgoznak, és ezért hát, hogy mondjam, valamilyen módon befolyásolt az ő eredmény publikációjuk.

És most finoman fogalmaztam, bízva abban, hogy az eredményt magát nem csalják, hanem csak nem úgy kommunikálják, vagy nem azt.

És vannak a többiek, akikre azt gondoljuk, hogy piaci alapon működnek, ott is lehetnek befolyásolások, ahogy beszéltünk a múltkor erről.

De hogy igazából mit jelentenek nekünk ezek a számok?

Mi az, amire tehát fogadhatunk rá, hogyha kijön egy, hogy most a Tisza 50 1%-on áll, a Fidesz 36-on nyert a Tisza.

Köszönjük szépen, hátradőlhetünk.

Ez így egy biztos jelzés, vagy tehát hogy kell ezt kezelnünk?

A fogadni mindig lehet, mindig meg lehet találni azokat a fogadásokat, amelyekkel jobb esélyed van nyerni, mint másokkal, de inkább onnan kezdétem meg a dolgot, hogy mi az, amit elvárhatunk a közmogatásoktól, vagy a mi az, amit hát egy normálisan működő országon az ember elvárna a közkatás úje.

Igazából az a szerepük a politikai közutatásoknak, hogy segítség a politikai képviseletet, tehát hogy az állampolgároknak hangot adjanak, az állampolgárok hatékonyabban tudják érvényesíteni a nem tudom azt, amit szeretnének meg amit akarnak a a politikai folyamatokb és ehhez ugye nagyjából három fő útvonala van ennek a hatásnak.

Az egyik a legegyszerűbb dolog az az, hogy hát az egyesülési jogok gyakorlását segítse, tehát megmondjon nekik azt egy választás előtt, hogy melyek azok a pártok, amelyek leginkább mandátum szerzésre esélyesek.

Na ezt a feladatot szerintem nagyon jól teljesítik most is a a minden problémájuk ellenére a magyarországi közemuktatások.

Kiderül belőlük most például az, hogy két pártnak van esélye ugye egyéni kerületben mandátumokat szereznie, és még esetleg másik két pártnak vagy háromnak van esetleg esélye arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint listás mandátumokat szerezze? bocs, hogy megállítak, de itt nekem felmerül egy kérdés, hogy ez akkor egyfajta befolyásolás is, tehát ez kifejezetten célja akár, mert hogy ugye azt mondod, hogy segítse az ő döntésüket, de ez egy leíró jellegű segítség, hogy így állnak most, vagy van ebben befolyásolási, használják befolyásolásra nyilván, de hogy ez egy célja is a közelműkutatás.

Hát az állampolgár maga dönti el, hogy most akkor mit kezd ezzel az információval.

Tehát ebben az értelemben nem befolyásolnak a közvemkutatások.

Empirikusan is egyébként a kutatások nem tartjá találnak azért olyan borzasztó nagy közvetlen hatását. közkatesnek egy pici van, de ezzel nincsen semmi probléma szerintem.

Tehát az, hogyha a azok a közkatások helyes információt adnak, és azt az emberek úgy mondják, hogy ezt ők figyelm veszik, és akkor hozzáigazítják bizonyos mérték taktikailag a viselkedésüket ehhez, azzal nincsen semmi baj, az hát segíti őket az egyes jogok gyakorlásában, de végsősoron nem kell az állampolgárnak olyan pártra szavaznia, senki nem mondja azt, amelyik feltétlenül mandátumot szerezni.

Én is szavaztam már olyan pártra, amelyikről tudtam, hogy az 1%-ért van versenyben és és hát az is nagyon fontos tét volt akkor, de hát ugye nem jött össze.

Na a köszönjük inverés fizethettük a cehet.

Igen, de de hogy de hogy a tehát ez az egyik feladat és ezt ellátják szerintem a na most, hogy befolyásolnak, ugye erre van egy nagyon jó klasszikus mondása George Galopnak, hogy három a három m-et befolyásolják, a a money, a media és a morál.

Tehát, hogy pénzadományok, főleg főleg egy ilyen amerikai kontextusban, ahol ugye sokféle egyéni jelölt indul.

Nyilván aki akiről azt mondhatják a közkutatások, hogy ezek jobb momentuma van, annak könnyebb kampányálláshoz pénzt gyűjtenie.

A második ugye a a média, hát annál jobban fog rá figyelni a média, minél inkább azt mutatják a közematások róla, hogy és hát a harmadik pedig, hogy a az aktivistáinak, a kampánymunkásainak a morálja is jobb lesz akkor, hogyha úgy érzik, hogy jól mennek a dolgok.

Na most jó-e az, hogy ezek a bejások?

Hát persze, hogy jó, mert mert megint csak arról van szó, hogy hogy a a demokratikus folyamatnak egy része egy ilyen előszelekció, amiben megpróbáljuk a a hát a a ugyanazon véleményű embereknek nagyobb befolyása, a véleményük erősebb kifejezésére lehetőséget teremtő lehetőségeket felé terelni a a politikai folyamatot.

Tehát addig amíg nem rosszak ezek a közutatások, vagy vagy egy versengő közutatásiú piac van, legalábbis, addig ezzel nincsen semmi különös probléma.

És mondjuk ezt, hogy tényleg, hogy mi kiknek van mandátumszerű esék, ezt most tökéletesen el tudják még látni a mai körülmények mellett is a a magyarországi közemutások.

Van a következő, van egy következő, amit már sokkal kevésbé látnak el, azér az az, hogy megmutassák a a népnek is, meg a politikusoknak is, meg a médiának is, hogy mit gondol az átlagember a dolgokról, hogy ne csak a a nagyon tájékozott tújságírók véleménye alapján ítélkezzen arról, hogy mégis itt mik a népszerű vélemények meg mi mi az, amiért sok kritikált a politikus, hanem hogy lássuk azt is, hogy hát a az egyszerű nép mi az, amire érzékeny, mi az, ami már bejön neki, mi az, ami nem jön be neki.

Mi a mint egy tehát ezek ezek ez egy fontos szerepés.

Ezt szerintem egyre kevésbé látják el Magyarországon a közönkötások, mert egyszerűen nagyon kevés nyilván a nyilván kerül nyilvánosságról és főleg igazából erre mondják azt nem, hogy készülnek ilyenek a Rogán Antontal megbízásából belső használatra a Fidesznek, hogy a politikáját így alakítja, de hogy igazából ennek azért lenne szerepe, hogyha ezek kikerülnének pláne, hogy mi fizetjük a nyilvánosságba, tehát hogy mindenkit adnak egy Igen.

Tehát ez ö tehát ebben ebben komoly hiányosságok vannak.

Mert akkor van a harmadik, abban is komoly hiányosságok vannak.

Ez ugye az, hogy hogy folyamatosan lássuk azt, hogy hogy alakul a különböző politikai szereplőknek a népszerűség.

És ezt minél jobb nagyítóval látjuk, annál jobb, mert hogy akkor ez megmutatja a politikusnak is, meg az aktivistáknak is, meg a meg a népnek is, hogy hogy mik azok, amik szalát mik az érzékenységei a népnek, mi az, ami ami szó ez ezt nem ezt nem szerette, ezt megbünteti.

Ez viszont ez nem olyan nagyon fontos. ö ö tehát tehát segít egy érzéket kialakítani politikusokban, aktivistákban és hát magában a népben is arra azzal kapcsolatban, hogy hogy szóval mi az, ami működik a politikában és mi az, ami nem.

Ez is segíti a képviselői folyamatot.

Na most ezt ugye nagyon kevéssé tudják betölteni ezt a feladatot magyarországi közbutatások, mert hát olyan k megint csak olyan kevés kerül nyilvánosságra, hogy nagyon nehéz igazán precíz idősorokat összerakni belőle, hol az egyik kutató jelenik meg, aztán négy hónapig attól semmi, hol a másik.

Különböző cégek között nagy különbségek vannak.

Szóval ez ez olyan olyan meg különböző módokon publikálják az eredményeket.

Tehát, hogy van aki mit tudom az összes megkérdezettre közöl százalékokat, és akkor abban nem tudom én akár hvalahány százalék is lehet a Fidesz.

A másik meg azt mondja, hogy én a biztos szavazó pártválasztókra, és akkor abban akár 40% fület is lehet, és akkor hát nyilván egy normális ember teljesen összezavarodik ez eb ebben is, és nem tudja követni a a dolgokat.

Úgyhogy ezt nagyon rosszul teljesítik Magyarországon a közel.

Ezt nem viszel a populizmus irányába egy kicsit, hogyha ezt figyelik és ez alapján hoznak politikai döntéseket mondjuk az ország vezetői, de akkor nem az van, hogy mindig csak a népszerű irányába megyünk el, és a elvek, értékek azok úgy valahogy háttérbe szorulnak.

Most egy hülye példával, amit szerintem ezzerszer mondtak elván hasonló műsorokban, hogy arról lenne kutatás, hogy szeretné ének-e nem tudom milyen adót bevezetni a polak, nyilván nem szeretnének és akkor nem lehet bevezetni semmiféle adót, merthogy pedig még csak abból kéne, hogy működjön a közszolgáltatás, hogy tehát ez nem a populizmust erősíti igazából?

Hát a politikusnak el kell döntenie, hogy hogy most csak azért megváltoztatja-e a a politikáját egy kérdésben, mert kedvezőtenek a a a nőtérik azt meg a közkatásokban, vagy megpróbálja megváltoztatni a közvélemélményt, vagy akkor megpróbál más kérdésekről beszélni, inkább átterelni a figyelmen, megtalál megtalálni egy olyan keretezését a a az ő álláspontjának, ami népszerűbbé teszi.

Erre egy-eg egy csodálatos példa a halálbüntetés kérdése.

Ugye a halálbüntetés azért a legtöbb országban többségi támogatottságot élvez.

És hát ez így volt az Egyesült Államokban is.

A nagyon sokáig a a halálbüntetés ellenzők azoknak nehézségeik voltak azzal, hogy meggyőzzék a közvéleményt a az álláspontjukról.

És ez és végül a amikor a 70-es években nem tudom, hogy hol meg miként ezt a történet nem ismerem, de valakinek az az ötletet álmad, hogy próbáljuk meg ezt az ártatlan áldozat keretezést és akkor elkezdtek nagy nyilvánosságot adtak olyan drámai történeteknek, amik valakit kivégeztek a halálbüntetéssel, és aztán utólag kiderült róla, hogy hát ártatlan volt abban a bűncselekményben, amit elérték és és az, hogy ez a keretezés került előtérbe, szemben a korábban szokásos fogadfogért és jaj ez olyan kegyetlen dolog ez a fogadfogért ne csináljuk már keretezéssel ettől óriási változás következ be a közvéleménybben is meg egyébként a bírósági ítéletekben is merikában a bírósági ítéletek eléggé érzékenyen reagálnak a a a közvélemény hullámzására az eskütt székek miatt és olyan olyannyira hogy hogy miközben tehát a legfelsőbb bíróság amikor azt mondta hogy alkotmányási a halálbüntetés A meg lehet nézni, hogy attól mennyivel lett kevesebb a ténylegesen végrehajtott halálbüntetések száma, annak kevesebb hatása volt, mint annak, hogy mennyire előtérbe került a sajtan az ártatlan áldozattörténet.

Tehát meg hogy visszaállítottat aztán vissza is fordította a legfelsőbb bíróság, tehát oda visszalátjuk, hogy mekkorát befolyásolta az, hogy a legfelsőbb bíróságnak van valami tiltó vagy megengedő határozata. az kevesebbet befolyásolt azon, hogy a hány embert ténylegesen végeztek, mint az, hogy a közvélemit mekkorát mekkorát fordulat, hogy valaki talált egymás világ keretezést.

És hát ez nyilván ez így zajlik a politikai verseny, tehát nem nem egy megkövült közvéleménnyel van dolga a politikusnak.

A közvélem az nyilván az kevés informál, tehát nyilván nem töltjük el az egész életünket lexikonok olvasásával a a a közpolitikai részletekről, hanem hanem hát folyamatosan változik a köznek is a véleménye attól függően, hogy hogy milyen megközelítések, milyen információk merülnek föl.

És hát a politikusnak nyilván egyrészt az a dolga hogy hát, hogy nyerjen választásokat, de hát ahhoz, hogy nyerjen választásokat, ahhoz nem csak nép pillanatnyilag népszerű dolgokat kell mondani, hanem utána amikor kormányon van, azért ne ne dőljön össze a ház, meg meg viszonylag értelmes dolgokat csináljunk, ameket legalább utólag belátják az emberek, hogy na ez mégis csak jól csinálta a dolgot.

Nem tudom, hogy mi volt az, amit itt az oktatáspolitikában csinál.

Lehet, hogy abszolút a véleményem az, hogy azt nem kéne csinálni, de de van valami eredmény tetszek tetszik nekem.

Tehát értelmes politikus nyilván képes különbséget tenni aközött, hogy mi az, ami most egy hát jó népszerű vélemény, de hát azért ez ettől még nem lesz világvége, hogy én azzal szembe megyek.

Nyilván min nem lehet olyan politikus, aki nem menne szembe legalább egy pár kérdésből a közményen. kell döntenie, hogy mi az abból, mi az, amit eldug, mi az, amit hát ő legalábbis megpróbálja eldugni, majd az ellenfele megpróbálja előtérbe helyezni, ő meg hát a fordítottját csinálja valam kérdésekkel, és hát akkor így alakul ki végül is egy versengés, nem csak abban, hogy hogy most nem tudom melyik vélemény kerül túlsúlyba a társadalomba, hanem hogy egyáltalán mik azok a vélemények, amelyek mentén majd születnek a szavazási eredmények.

Jó, akkor majd elkérjük Rogán Antaltól ezeket, mert ebből tényleg nagyon kevés kerül nyilvánosságra Magyarország.

És amit látunk belőle, az engem egyébként aggaszt azzal kapcsolatban, hogy igazából őket nem az érdekli már, hogy az emberek mit gondolnak, hanem hogy milyen irányba lehet el, hogy hogy a különböző általuk kitalált propaganda fordulatok közül mi az, ami amifelé leginkább el lehet vinni őket.

Tehát tehát, hogy mi működik egy tehát azt tudják, hogy riogatni akarnak és akkor melyik szókat hát kitalálnak, vannak ötleteik és akkor az ötleteket tesztelik inkább mints sem azt, hogy most önmagában a közvélemény mit akar meg hogy nem tudom a békét szereti vagy a családot, vagy nem tudom ezek nem olyan érdeklikők.

Hagyjuk Rogán Antart a izébe a mi mint állampolgárok a megjelenő kutatásokból mit tudunk kiolvasni?

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogy csalhat a Fidesz TÓKA GÁBOR szerint? 🎙️ JUHI Podcast #04/2”

Miről szól ez az epizód: „Hogy csalhat a Fidesz TÓKA GÁBOR szerint? 🎙️ JUHI Podcast #04/2”?

A JUHI Podcast Tóka Gáborral folytatott beszélgetésének második részében a 2026-os és az utáni politikai helyzetről, Orbán Viktor hatalommegtartásának lehetőségeiről, valamint a Fidesz esetleges választási csalási módszereiről esik szó. A hangsúly a gyakorlati kérdéseken van… Az epizód a JUHI Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogy csalhat a Fidesz TÓKA GÁBOR szerint? 🎙️ JUHI Podcast #04/2”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóka Gábor, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogy csalhat a Fidesz TÓKA GÁBOR szerint? 🎙️ JUHI Podcast #04/2”?

Fő témái: választási csalás, politikai helyzet, 2026-os választások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogy csalhat a Fidesz TÓKA GÁBOR szerint? 🎙️ JUHI Podcast #04/2”?

Megjelenés: 2025. 07. 05.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/juhi-podcast/hogy-csalhat-a-fidesz-toka-gabor-szerint-juhi-podcast-04-2

Több epizód a JUHI Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból