Friderikusz Podcast

ORBÁN MEGY, MAGYAR JÖN - Interjú Fleck Zoltán jogszociológussal /// Friderikusz Podcast 142.

· PT1H10M21S

Összefoglaló

A Friderikusz Podcast 142. adásában Fleck Zoltán jogszociológussal értékelik a politikai helyzetet. A beszélgetés középpontjában az Orbán Viktor vezette Fidesz veresége és Magyar Péter, valamint a Tisza Párt győzelme áll, különös tekintettel azok jogi és intézményi…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 04. 16.
Hossz
1 óra 10 perc
Szereplők, említett nevek
Szilágyi Ákos, Surányi György, Magyar Péter, Orbán Viktor, Polt Péter, Friderikusz Sándor
Témák
politikai helyzet, választási eredmények, jogszociológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Egy lépésre volt attól ez a rendszer, hogy még jobban putyinizálódjon, de ezt a lépést nem tette meg, tehát a manipuláció, hazugság, látszat alkotmányos intézmények szintjén megragadt, és hál' Istennek az a szerencséje van Magyarországnak, hogy ez a választás most ezt tulajdonképpen lesöpörte az asztalról.

Putyin számára is addig érdekes, ameddig blokkolni tudja azokat a döntéseket, ami az orosz oligarchák szankcionálása, vagy Ukrajna támogatása lenne.

De az tenne jót Európának, a világnak és különösen Magyarországnak, hogy a megbukott autokrata eltűnik a politikai színpadról.

Amit várhatunk tőle, az antidemokratikus kerékkötés, nem akarnék tényleg virális videóra, nagyon vicces moped showra utalni, hogy hát mi ellenzékben is genyók leszünk.

Polt Péter egy csomó bűncselekményt eltussolt, vagyis maga is bűncselekményt követett el ezzel.

Nem látta el a feladatát legfőbb ügyészként.

Legjobb az lenne a magyar társadalomnak, hogyha a Fidesz abban a formában, ahogy eddig létezett, nem létezne tovább.

Az autokratikus pártok inkább ne létezzenek, ne nevezzük ezt jogállamnak, és ne nevezzük az alaptörvényt alkotmánynak, hiszen olyan kritériumai vannak az alkotmánynak, ami nem egyszerűen a parlamenti kétharmadhoz kötődik, hanem egy nemzeti egységhez kötődik, az ország fele ki van rekesztve ebből az alaptörvényből.

Hogyha maradt volna az Orbán-kormány, akkor el kellett volna viselnie a magyar választónak azt, hogy pária Európában, másodrendű európai állampolgár, mert olyan kormánya van, amelyik áruló.

A magyar miniszterelnök megbuktatása az a magyar választók dolga.

És ez volt az európai politika.

Nem akartunk beleavatkozni a politikába, hiszen újabb frontot nyitottak volna, az Orbán így is mindig arra hivatkozott, hogy Brüsszelből irányítják az ellenzéket, és befolyásolni akarják a választásokat. - Legutóbb talán az 1956-os forradalom kitörése utáni napokban történt meg az, hogy Magyarországgal volt tele a világsajtó.

A kemény kommunista diktatúra és a kíméletlen szovjet uralom évei kellettek ahhoz, hogy világméretű tétje legyen a magyar eseményeknek.

Orbán Viktornak hosszabb időbe, tizenhat évébe telt, amíg az országát olyan helyzetbe kormányozta, hogy a magyarok is, a nyugati világ is lélegzetvisszafojtva várta az április 12-i magyar országgyűlési választások végeredményét.

Orbán vereségét aztán a teljes világsajtó nagybetűs hírként hozta a címoldalán.

Néhány nappal a választás után még csak azt tudjuk, hogy ez a rombolás, ez a kétes hírnév Orbán Viktor politikai öröksége.

Azt nem tudjuk, hogy a vezér belerokkan-e a vereségbe, vagy lesz még néhány főnixmadárszerű feltámadása.

Az azonban biztos, hogy a közeli vagy a távolabbi jövőben történészekre vár majd annak elemzése, hogy Orbán a kétségkívül meglévő politikai és szónoki tehetségét, stratégiai érzékét miért az országa bedöntésére és a világ autokratikus, azaz zsarnoki hatalmainak kiszolgálására használta.

Mert a történelem, ne legyen kétségünk, ezekről fog emlékezni rá.

Magyar Péterre meg arról, legalábbis a jelenlegi helyzet és a jelenlegi ismereteink alapján, hogy kitartó munkával sikerült fellázítania egy megnyomorított, többszörösen kirabolt, félelembe taszított, hatalomnak kiszolgáltatott országot, amelynek lassan és lefojtva ugyan, de elege volt az Orbán teremtette állapotokból.

Amit mi sem bizonyít jobban, minthogy Magyar Péter első felbukkanása a 2024. február 11-i Partizán interjú után alig több mint egy hónappal már tömegek sereglettek a március 15-i nagygyűlésére.

Vezért, megváltót, új erőt, alternatívát vártak, és mindezeket Magyar Péterben vélték megtalálni.

Most egy sok szempontból ismeretlen helyzet előtt állunk.

Fleck Zoltánnal nemcsak jogtudósként, jogszociológusként beszéljük meg ezt a helyzetet, hanem olyan magyar értelmiségiként is, aki sok liberális és baloldali kollégájához hasonlóan nem vágta sutba az elveit, miközben ő maga is az Orbán-rendszer leváltásának érdekében emelte fel hosszú idő óta rendszeresen a szavát.

Tehát ezúttal Fleck Zoltán jogtudóssal beszélgetek. - Megkönnyebbült vasárnap este? - Nagyon, abszolút, igen.

Nem volt teljes a meglepetés, de óriási öröm volt. - És mit szólt ehhez a városszerte tomboló fiesztához? - Ez döbbenetes volt, és annyira örültem, hogy csupa fiatallal vagyok körülvéve, és akkor azt gondoltam, hogy ez az ő forradalmuk. - Igen, sokan úgy fogalmazzák meg, hogy ez tulajdonképpen a fiatalok népfelkelése volt. - Ráadásul egy olyan generáció, amelyik ebben a rendszerben nőtt fel, tehát nem tapasztalt nagyon, legalábbis felnőtt ésszel nem tapasztalt semmi mást, csak az Orbán-rendszert, és azt hiszem, elegük lett, ciki lett, teher lett számukra, ahogy számunkra is, de az ő esetükben ez elviselhetetlen volt tovább.

Minden mérés azt mutatta, hogy a harminc alattiak kétharmada, vagy még nagyobb arányban változást akar. - Pár másodperc türelmét kérem, belemegyünk mindjárt a részletekbe, de előbb bejelentkeznek támogatóink. - Ma Fleck Zoltán jogtudóssal arról beszélgetünk, milyen következményei lesznek Orbán Viktor vasárnap esti választási bukásának és Magyar Péter kétharmados győzelmének, illetve, hogy hogyan kezelhető a kialakult helyzet jogállami eszközökkel.

Amit Orbán Viktor politikai teljesítményéről és örökségéről elmondtam a bevezetőben, az az én értékelésem.

Kérdezem, hogy ön egyetért-e ezzel, vagy itt-ott cáfolja, esetleg kiegészíti azt? - Nem, ez egy autokrácia, egészen nyilvánvalóan nem demokrácia és nem jogállam.

Ugye a szakirodalomban választásos autokráciának nevezik ezt, ami azt jelenti, hogy egyedül a demokratikus intézmények közül a választás szabadsága, de nem a fair választás marad meg, mert ez olyan típusú eszköz, ami nélkül azt mondhatnánk, hogy totális diktatúra, és azonnal nagyon súlyos nemzetközi problémákat okozna.

Egy lépésre volt attól ez a rendszer, hogy még jobban putyinizálódjon, de ezt a lépést nem tette meg, tehát a manipuláció, hazugság, látszat alkotmányos intézmények szintjén megragadt, és hál' Istennek az a szerencséje van Magyarországnak, hogy ez a választás most ezt tulajdonképpen lesöpörte az asztalról. - Ennél már nincs lejjebb, hallottuk sokszor ugye az elmúlt tizenhat évben.

Orbán egy újabb vörös vonalat lépett át, mondtuk mindannyiszor, amikor a hatalommal való visszaélés újabb és újabb formáit voltunk kénytelenek megtapasztalni.

Ön szerint volt-e olyan vörös vonal, amelyet Orbán azért nem lépett át? - Igen, ez egy erőszak alkalmazás, de nagyon sok kárvallottja volt ennek a tizenhat évnek.

Például olyan háborúk indultak a hajléktalanok ellen, szegények ellen, a beteg rokonaikat ápolók ellen, droghasználók ellen, más szexuális orientációjúak ellen, amelynek súlyos áldozatai vannak.

Ezt nevezik strukturális erőszaknak, amikor kirekesztenek bizonyos társadalmi csoportokat azokból a javakból, ami a többségnek jár.

De ugye elég megnézni a Választás ára című dokumentumfilmet, ami pontosan bemutatja, hogy milyen kiszolgáltatottságok jelentek meg ebben a rendszerben politikai haszonszerzési céllal.

Tehát csak azt a vörös vonalat nem lépte át, ami tulajdonképpen a putyini nyílt erőszak, hogy az ellenzéket be kell börtönözni, az ellenzéket ki kell lökni a tizedik emelet ablakából, tehát ezt a típusú keleti autokráciát még nem. - A vasárnapi választást megelőző utolsó héten sokan azt latolgatták, hogy Orbán a szerbiai olajvezeték állítólagos felrobbantási kísérlete miatt elhalasztja-e a választást, vagy hogy a háborúban kivéreztetett Ukrajna gyalázásában eljut-e odáig a magyar miniszterelnök, hogy háborús vészhelyzetet hirdetve halasztja el a választást.

Egyszerűen a hosszú évek óta folyó rendeleti kormányzással írja felül az alkotmányt és a törvényeket, hogy ne kelljen megméretnie magát, de nem tette.

Poloskázott ugyan, de nem ül börtönben senki politikai nézetei vagy a véleménye miatt, leuralta ugyan a komplett médiateret, anyagilag megpróbálta ellehetetleníteni a független demokratikus sajtót, de a Népszabadság, a vidéki lapok, illetve az Index erőszakos bekebelezését nem követte a többi online platform elhallgattatása.

Ön mindezeket például mivel magyarázza? - Abban bízott, hogy azok az intézményrendszerek, amelyek a jogilag körbebástyázott autokrácia intézményei, a legfőbb ügyésztől az Alkotmánybíróságon át a köztársasági elnökig, ezek akadályozni fogják azt a pártot, vagy azt a politikai erőt, amelyik a választásokon esetleg győzedelmes.

Azt is pontosan tudta, hogy a kétharmad az nagy felhatalmazást ad, de nem merte azt meglépni, amitől sokan féltünk, hogy például köztársasági elnökké avanzsál ebben a rendszerben, vagy olyan eszközöket alkalmaz, ami a választás erősebb manipulálásával kapcsolatos, bár azért az a szerbiai próbálkozás ott volt, tehát szerintem a határán volt, hogy ilyen intézkedéseket megtegyen, de mégis abban bízott szerintem, hogy az a zárványrendszer, amit közjogi akadályrendszernek nevezünk, ő nem annak nevezi, hanem jogállamnak nevezi, de nem az, az akadályozni fog minden mást, és be fogja bizonyítani, hogy Magyarországon csak Orbán Viktor képes kormányozni.

De én szerintem a rendszer és ő maga is megöregedett, nem tudott reagálni a kihívásokra.

Orbán Viktort szabadon engedte a saját stábja, kiállították a városok színpadára, ahol artikulálatlanul veszekedett a tömeggel, amit nem engedhet meg magának egy politikus, tehát egyszerűen szétesett ez a típusú kormányzás.

És talán még lukra is futtatta a saját apparátusa azzal, hogy engedték a köztudomásúlag választók nyílt tömege elé nem engedhető miniszterelnököt, mert hát csak korlátozott nyilvánosság előtt képes szerepelni. - Orbán minden egyes választási győzelme után tovább keményített a rendszeren.

Sohasem az ország viszonyainak konszolidálására, a kettészakított ország megbékítésére használta a kétharmados győzelmeit, hanem a saját egyeduralmi rendszere és az oligarchái megerősítésére, az árkok elmélyítésére.

Ha most nyert volna a Fidesz, milyen helyzet várt volna ránk? - Továbbra is csak a keményedésben tudott volna gondolkodni.

És hát ami történt a választások éjszakáján, meg amit a közvélemény-kutatások mutattak, hogy a fiatalok nagy része elpártolt tőle, a nagyvárosok elpártoltak tőle, nincsen már bázisa a magyar társadalomban, tehát csak akkor nyerhetett volna, hogyha valami módon beavatkozik, és még kevésbé teszi fair-ré az eljárást, manipulálja a választási eredményeket, sok minden történhetett volna.

Ez azt jelenti, hogy szembekerült volna a magyar társadalom többségével, nemcsak az Európai Unióval, a világ demokratikus részével, hanem a magyar társadalom többségével is, ebbe kódolva lett volna egy összeomlás.

Nem tudta volna már finanszírozni tulajdonképpen a saját hatalmát.

Nagyon nehéz helyzetet állított elő a következő kormányzat számára gazdasági értelemben, de ez a saját nehéz helyzetét is jelentette volna.

Tehát az Európai Unióban való elszigetelődés az tovább fokozódott volna, tehát lényegében az orosz agresszorral való szövetség beláthatatlan következményekkel járhatott volna Magyarország számára. - Tudjuk ugye, hogy Orbán hihetetlen mennyiségű közpénzt, százmilliárd forintokat fordított arra, hogy a saját nézeteit a világról és a saját kiépített hatalmi berendezkedéséről népszerűsítse.

Nyugat-Európa, sőt az Egyesült Államok tele van szórva Orbán úgynevezett elméleti intézeteivel, de milliárdokkal támogatta a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokat, a Balkánon pedig arra fordított rengeteg pénzt, hogy az erőviszonyok felforgatás árán is kiépítse a saját szövetségi rendszerét.

Ezek mind kidobott pénznek bizonyulnak, vagy még segíthetnek Orbánon? - Orbán csak addig értékes egy ilyen szélsőjobboldali hálózat számára, ameddig miniszterelnök, tehát ameddig egy európai uniós tagállamnak a miniszterelnöke, és például tudja blokkolni az európai döntéseket.

Tehát onnan kezdve ő egy másodrendű figura, egy közép-európai szélsőjobboldali volt miniszterelnök egyáltalán nem számít.

Tehát ő nem egy ideológus, nincs mögötte semmi igazi szellemi teljesítmény.

Ő a hatalmi pozícióját árulta.

Úgyhogy én azt hiszem, hogy a miniszterelnöki pozícióval együtt ez a látszólag vezető pozíció is összeomlik. - Ön szerint a bukása ellenére Orbán Viktornak mekkora befolyása marad az Európai Unióban?

Hiszen a Patrióták Európáért képviselőcsoportnak, amely a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, tíz fideszes és egy KDNP-s tagja van. - Mondom, ebben az európai közegben is addig számít Orbán, ameddig miniszterelnök.

Putyin számára is addig érdekes, ameddig blokkolni tudja azokat a döntéseket, ami az orosz oligarchák szankcionálása, vagy Ukrajna támogatása lenne.

De az tenne jót Európának, a világnak és különösen Magyarországnak, hogy a megbukott autokrata eltűnik a politikai színpadról.

És azt hiszem egyébként, hogy minden európai politikus ezt nagyjából közli is vele - vagy diplomatikusan, vagy nem.

Egyébként az Európai Unió lassan kidolgozta az ellenszerét az Orbánnak arra az esetre, hogyha mégis maradt volna miniszterelnök, de így, hogy egy demokratikus forradalom söpörte el, az a legnagyobb jótétemény Európa számára is. - Azok után, amik nyilvánosságra kerültek Orbán és Putyin, illetve Szijjártó Péter és Lavrov orosz külügyminiszter titkos telefonos kapcsolatáról, bármilyen érdemi, de akár formális kérdést is megtárgyalnának az uniós vezetők Orbán Viktor jelenlétében? - Azt is lehetett tudni, hogy az európai hatóságok nem bíznak meg a magyar hatóságokban.

Ezt nagyjából azóta tudjuk, amióta kiderült, hogy a Külügyminisztériumban tulajdonképpen ott dekkol az orosz titkosszolgálat. - A magyar külügyminisztériumban. - A magyar külügyminisztériumban.

Tehát az európai titkok korábban sem voltak biztonságban a magyar kormányfőtől és miniszterétől, egyszerűen ez már egy olyan típusú probléma, ami Európa biztonságát fenyegette, különösen egy háborús helyzetben.

Ami most kiderült, az a magyar választók számára új, az európai intézmények számára nem új. - Na de ha erről tudtak, akkor miért nem leplezték le sokkal korábban?

Tehát miért várták, hogy a helyzet idáig érlelődjön? -…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ORBÁN MEGY, MAGYAR JÖN - Interjú Fleck Zoltán jogszociológussal /// Friderikusz Podcast 142.”

Miről szól ez az epizód: „ORBÁN MEGY, MAGYAR JÖN - Interjú Fleck Zoltán jogszociológussal /// Friderikusz Podcast 142.”?

A Friderikusz Podcast 142. adásában Fleck Zoltán jogszociológussal értékelik a politikai helyzetet. A beszélgetés középpontjában az Orbán Viktor vezette Fidesz veresége és Magyar Péter, valamint a Tisza Párt győzelme áll, különös tekintettel azok jogi és intézményi… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ORBÁN MEGY, MAGYAR JÖN - Interjú Fleck Zoltán jogszociológussal /// Friderikusz Podcast 142.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szilágyi Ákos, Surányi György, Magyar Péter, Orbán Viktor, Polt Péter, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ORBÁN MEGY, MAGYAR JÖN - Interjú Fleck Zoltán jogszociológussal /// Friderikusz Podcast 142.”?

Fő témái: politikai helyzet, választási eredmények, jogszociológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ORBÁN MEGY, MAGYAR JÖN - Interjú Fleck Zoltán jogszociológussal /// Friderikusz Podcast 142.”?

Megjelenés: 2026. 04. 16.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/orban-megy-magyar-jon-interju-fleck-zoltan-jogszociologussal-friderikusz-podcast

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból