JUHI Podcast

Lesz-e ÁLLAMCSŐD? PETSCHNIG MÁRIA ZITA válaszol 🎙 JUHI Podcast #10

· PT57M50S

Összefoglaló

Vendégem Petschnig Mária Zita közgazdász, aki a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és jövőjéről beszél a JUHI Podcastban. A beszélgetés során szó esik az államcsőd valószínűségéről forintban és devizában, a hitelek drágulásáról, az eladósodás mértékéről és a Paks atomerőmű…

Röviden

Műsor
JUHI Podcast
Megjelenés
2025. 09. 24.
Hossz
58 perc
Témák
államcsőd, magyar gazdaság, forint, hitelek, eladósodás, paks atomerőmű
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Vendégem Petschnig Mária Zita 00:01:09 Amivel mindig kezdünk 00:02:31 Lesz-e államcsőd? 00:05:38 Kinek drága a hitel? 00
  2. — Paksnál nagyon nagy a katyvasz 00:18:59 Hogy áll a magyar gazdaság? 00:23:42 Mit jelent a családok számára? 00:29:17 Mos
  3. — Az inflációról 00:38:29 Mi a jó megoldás? 00:42:48 Az első lépés 00:47:55 Jogállamiság és gazdaság 00:51:18 Mit fognak m
  4. — A legjobb forgatókönyv ----------- 🎙️ Kérlek, iratkozz fel a csatornára! Egy kattintás: 🔔 https://youtube.com/@JuhiPod

Ebben az epizódban

Hát a múlt hét után most egy kicsit lazább, lágyabb témával jövünk.

Pecsing Mári az itt a a vendégem.

Talán tudod, ő Kéri László felesége, és ezért végigjárták az egész országot szigetről szigetre meg hát lehet, hogy folyókban is lépkedtek.

Na most a viccet félretéve egy sokkal komolyabb témánk lesz viszont a magyar gazdaság állapota, amiről sokat hallunk, hogy a lehető legrosszabb, ami létezik, meg hát attól függ, milyen adót hallgattunk, mert van ahol meg a lehető legjobb, és hogy milyen jó lesz, az viszont szinte biztos, hogyha a kormányzati kommunikációt hallgatjuk.

Úgyhogy erről fogunk ma beszélgetni, hogy mi a realitás, mi a valóság.

Ráadásul úgy, hogy kijöttek a legfrissebb adatok, és látjuk, hogy nagyjából hogy alakult a teljesítménye az elmúlt évben, és talán arról is fogunk beszélni, hogy mi várható ebben az évben.

Az viszont biztos, hogy rád számítunk, merthogy a te támogatásodból készülnek ezek a műsorok.

Úgyhogy tudod valamilyen módon támogatni a munkánkat, akár egy szuperköszönettel, akár egy revolutos vagy bankszámlás utalást, akkor nagyon hálásak vagyunk Gergővel együtt.

És köszöntöm Pecsing Mária Zitát.

Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. >> Jó napot kívánok.

Én is köszöntöm, a nézőket is köszöntjük.

Én mindig azzal kérdezem mindenkitől, de nálad aztán abszolút aktuális, mert tegnap érkeztetek vissza viharsok, hogy hogy vagy? >> Hát fáradtan, nagyon fáradtan.

Ez három nap volt, három előadás.

Szombaton ráadásul kettő is, Battonyán is, meg Mezőhegyesen is, de azért a a munkánkat olyan nagy szeretet veszi körül, hogy ez kompenzálja a ráfordításainkat és ki fogjuk pihenni magunkat egész biztosan, de mindig az előadás utáni másnap a legrosszabb.

Úgyhogy most éppen másnapos vagyok, de reméljük azért el tudom tudok válaszolni a kérdéseidre.

Ez hogy néz ki az előadás után kérdeznek rengetegen, akkor lehet, hogy nem is kéne kérdést fejltenem, mert te tudod jobban, hogy mi érdekli az ember. >> Igen.

Előadás, megtartjuk az előadásainkat, és akkor utána jönnek a kérdések.

És nagyon érdekes, hogy az országban szinte mindenütt, tehát Dunántúlon és az Alföldön ugyanazokat a kérdéseket teszik fel.

Tehát egyformán érdeklődnek az emberek, egyformán értik ma már a helyzetet, amire rá kell kérdezni.

Hát többnyire azért a Lacit kérdezik, a politikai kérdések szoktak elhangzani, hogy egyáltalán lesz-e választás, hogy ha igen, és megnyeri a Tisza, Orbán átadja-e, ha nem adja át, akkor akkor mi van?

Tőlem azt szokták kérdezni, hogy hogy lesz-e államcsőd, hogy megyünk-e az államcsőd felé, vagy nem megyünk.

És akkor most azt elmondom, jó, gyorsan el.

Pont ezt akartam mondani, hogy a te vagy tapasztalatva.

Igen. >> Jó. hogy hogy forintban nincs államcsőd.

Ugye az államcsőd azt jelenti, hogy az államfizetés képtelen.

Na most az állam forintban mindig fizetőképes, mert annyi forintot teremt a Nemzeti Bank, amennyire szükség van, az más dolog, hogy ebből persze infláció vagy szuperinfláció lesz.

Az államcsőd veszélye akkor áll fönn, hogyha már nem tudjuk devizában törleszteni az adósságot.

Tehát ha nem tudunk felvenni devizában hitelt a korábbi adósságoknak és kamatoknak a visszafizetésére, akkor akkor fizetésképtelenséget kell jelenteni.

Ettől azonban messze vagyunk. messze vagyunk, mert az adósságnak csak körülbelül a 30%-a az, ami devizában áll fönn, és egyelőre még nagyon ö nagyon nagy a bizalom a befektetők részéről, de hát ezt a bizalmat alapvetően az alapozza meg, hogy nagyon magas kamatot adunk.

Tehát így akkor könnyű bizalommal lenni, hogyha Európa legmagasabb kamatát adjuk azokért a papírokért, amiket ugye megvesznek. tőlünk.

Tehát sokba kerül ez, hogy hogy nincs államcsőd, de az, hogy a kamatzolgálat, az emelkedett mondjuk 19-hez képest több mint a kétszeresére nőtt 24-ben, és és tényleg Európában ilyen magas kamatszolgálat nem volt még azokban az országokban sem, ahol lényegesen nagyobb az államadósság, mint a görögöknél.

Görögöknél kisebb volt a kamatszolgálat. pontosan azért a a a bizalmi különbség miatt, hogy a görögök a hiteleiket olcsóbban tudják finanszírozni.

Ugye itt nálunk arról is szó van, hogy az kieső uniós forrásokat kell piaci forrásokból finanszírozni.

És hát ez ezt ezt mindenki tudja.

Tehát a külföldi befektetők, akik megveszik a magyar papírokat, tisztában vannak az ország helyzetével. őket nem lehet megvezetni, mert ők ebből élnek, hogy megvesszük, nem vesszük meg, mennyiért vesszük meg.

És hát többnyire mások pénzét fektetik be, tehát velük szembe is van egy felelősségük.

És hát fölvesznek hitelt, mondjuk 2-3%-ra, és ebből a ezt ebből a hitelemből megveszik a magyar papírokat 6-7% köré, akkor az egy jó hozam.

Na >> ingyen pénz igazából, nem?

Ha jól ért, mert igen akció akcióból következik, és megítélésem szerint ez tartja az utóbbi években a forint árfolyamát is.

Ugye 400 alatt úgy eléggé stabilizálódik ez a 390 400 közötti árfolyam, tehát hogy nem szállt el az árfolyam, mert mert ilyen magas kamatok mellett akkor támogatják a forintot. >> Két dolog is eszembe jutott ebből, amit mondtál.

Az egyik az, hogy tudjuk-e egyáltalán, hogy mivel tartozunk, mert sokszor felmerül a kérdés, hogy nem tudom a kínai hitelkonstrukciót nem ismerjük az orosz Paks 2 által, vagy hogy mondjam azáltal folyósított hitelek feltételét.

Nem is mondjuk, hogy igazából azt jól sejtem, nem, hogy mi fogjuk ezt később kifizetni.

Tehát ahogy mondtad, hogy drága, de ez a jövőnek drága. >> Igen, ez a jövőnek a bizonyos értelemben a felélését jelenti, főleg akkor, hogyha az adósságráta emelkedik.

Na most az adósságráta az azt jelenti, hogy a számlálóban van az államadósság, a nevezőben pedig a bruttó hazai termék, aminek a növekményéből vissza kéne fizetni az adósságot.

Hát nem tudjuk, mindegy, meg a kamatokat.

Na most, hogyha ez a ráta növekszik, ez azt jelenti, hogy a felvett hiteleket rossz hatékonysággal használjuk fel, mert gyorsabban nő a számláló az államadósság, mint a nevezőben a gazdaság teljesítménye.

És az utóbbi évben, tehát már 2024-ben sajnos ez a helyzet állt elő, és ebben az esztendőben is a számításaink szerint ez ez erősödik meg, és nem valószínű, hogy a következő évben javulna a helyzet. >> Ez nem ugyan, hogy egy választási évben ez egy jellemző tendencia. >> Hát ugye 24 még nem volt választási év. >> Akkor választási évre való felkészülés során.

A igen, a 25-ös esztendő az már felkészülés a választásra.

Nagyon belejátszik a választásig.

Nem mondjuk, hogy költségválasztásig, nem költségvetés választásig költségvetést csinálnak, de amit láttunk ebben az évben a az államháztartás hiányának alakulását illetően, hát azok azért aggodalomra adnak okot a tervezett adatoknak a teljesülése alapján is, de még inkább az, hogy az elfogadott költségvetésen kívül a kormány olyan döntéseket hozott, most főleg itt az utolsó negyed évre koncentrálódik, amiből többlet, több 100 milliárd Ftos többlet kiadás vagy bevételmaradás következik.

Tehát több 100 milliárdal romlik az államháztartásnak a hiánya, és az államháztartás hiánya az egyértelműen államadósságnövelő.

Na most tudjuk az adósságadatokat.

Ugye az előző rendszerben ezek titkosak voltak, most ismeretesek. az államadósság kezelő központ nyilvánosságra hozza.

A nemzetgazdasági minisztérium honlapján megjelenik havonta egy ilyen államháztartástól szóló jelentés, és a végén az ott van.

És tehát mindenki tudja, és nagyon érdekes, hogy a szigetek is megmondom, hogy ugye 19-ben 31100 milliárd volt a forintban számított államháztartási adósság.

És mit gondolnak, mennyi volt 24-be?

És mindig van, aki bekiabálja, hogy 60000.

Szóval igen, kerekítve ez 60000.

Tehát ez is azt jelzi, hogy azért figyelnek az emberek a dolgokra.

Pedig erről, hogy az államadósság hogy alakul, erről azért a közmédiában nem sokat beszélnek.

De akkor itt fejts ki légyszi, mert én is mindig elmondom, hogy rekordon van, vagy rekordközeli állapotban, hogy ez ebben mi igaz, vagy mi nem, vagy hogy állunk ebben? >> Hát úgy állunk, hogy ugye az összehasonlítás alapja ez az államadósság ráta, amiről beszéltem, tehát adósság per bruttó hazai termék.

E tekintetben az egész Európai Unióban lévő volt szocialista ország, tehát úgy mondjuk felzárkózó ország vagy mi, 11 ilyen ország van velünk együtt.

A legmagasabb a mi rátánk, a legmagasabb.

A az unión belül vannak nálunk magasabb rátájúak is.

A Mkien 75% körül is van, ahol 100%, mint az olaszoknál, görögöknél ezeknél.

És ezért érdekes, hogy náluk viszont a kamatrátra alacsonyabb, pedig nagyobb adósságra terab rossz. >> Igen, de >> ez azért fontos most azt akarom mondani, hogy azt akarom mondani, hogy az eladósodás az nem egy ördögtől való dolog, az nem rossz úgy általában, mert azt jelenti, hogy a meglévő forrásaimat a mások által megtermelt jövedelem bevonásával kiegészítem.

Tehát ha több pénzem van, akkor mondjuk gyorsabban tudok fejlődni, meg tudok venni olyan technikai eszközöket, berendezéseket, no mindent, amit amit ha csak a saját pénzem lenne, nem tudnám.

Tehát elvileg ugye nem nem rossz az eladósodás, csak amikor ez az államadósság ráta csökken, akkor az azt jelenti, hogy rosszul fektettük be. >> Pont ezt akartam mondani, hogy ez akkor nem rossz.

Ezt most teljesen laikusként, magán személyként azt gondolom, hogy egy családi költségvetésnél ez úgy néz ki, hogyha fölveszek egy kölcsönt, akkor azt érdemes túl azon, hogy tudom, hogy vissza fogom tudni fizetni, de valami olyanba fektetni, olyanba rakni, ami aztán később termel, tehát hogy egy jó létet szolgáltat.

Itt ez a helyzet nálunk, vagy itt?

Hát itt itt nem egészen ez a helyzet. az utóbbi években, az utóbbi időben, amióta ugye nem jönnek az uniós pénzek, az uniós pénzeknek a kiegészítését szolgálja ez.

Na most azért nagy különbség van, hogy az uniós pénzek nulla kamatúak, tehát ugye víztehermentesek.

Ezeknél, ezeknél pedig hát öt-h sőt van olyan 30 évre fölvett hitel, ami 7%-os kamattal megy.

Szóval ezért ez ez nagyon nagyon nagy >> hát van egy jó pár, amiről tényleg nem tudjuk, hogy milyen feltételekkel, nem?

Vagy azok nem tételek, >> de ezt tudjuk, ezt tudjuk, ez egy ez egy dollárban felvett hitel volt.

Egyetlen egy alkalommal nem tudtuk ezt a bizonyos 1 milliárd eurós kínai hitelt, ami tavaly, azt hiszem, júniusban bukott ki.

Nem tudjuk, hogy hogy miért nem mondták meg, de erről is jelentést adta az államadósság kezelő központát.

Utólag megtudtuk, ugye hivatkoznak arra, hogy a kínaiak nem akarták, aztán hogy a kínai meg hogy mi nem akartuk.

Mindegy, ez nem egy olyan nagy összeg 1 milliárd, ez nem egy olyan nagy összeg, amiről És orosz Pak.

A Paks 2 zűrös mert >> az is ott 3000 milliárd Ftér jaj.

A Paks 2 azért zűrös, mert amikor t 14. március, azt hiszem, március 15-én aláírták a pénzügyi szerződést is, akkor az úgy hangzott, hogy hogy az egész Paks 2 bekerülési értéke az 12,5 milliárd euró.

Csak, hogy tudjuk, hogy ez mit jelent.

Most ebben a ciklusban a a felzárkózási alap körülbelül 22 milliárd euró hét évre szólóan, tehát 12,5 milliárd euró.

Ebből ők 10 milliárd euró hitelt adnak, de ez a hitel nem pénzügyi hitel, tehát nem odaadja a pénzt, és én akkor avval bármit kezdek, hanem ha valamit elvégeztek, valam a beruházásnak valamelyik részét elvégezték, akkor az orosz fél kiszámlázza.

És ennek csak egy részét kell a magyaroknak fizetni. a nagyobb része hitelből megy.

Na most, hogy ennek a hitelnek is azért elég magas a kamata.

Úgy emlékszem, majdnem 5%-os a kamata, de az volt a szöveg, hogy az a a rosszatom egy fix összegér vállalta ennek az elkészítését, és hát 25-ben már termelni kellene.

Akkor most mondták, hogy a 30-ra lesz.

Most tegnap olvastam, hogy a Cártól azt mondta, hogy hát a következő évtizedbe majd valamikor, tehát nagyon nagy a csúszás náluk és a a az oroszok pont ezt a fix összegű beruházást kérdőjelezik meg.

Hát mondjuk jogos, mert ennyi idő alatt ugye olyan infláció mehetett végbe, amit azért ők szeretnének érvényesíteni, de a magyar fér legalábbis a közvélemény számára azt adta elő, hogy hát azért az oroszokkal, mert ez fix és biztos, és az oroszok tudják legjobban megcsinálni, mert olyan gyakorlatuk van az atomerőműve készítésében, hogy ilyen ilyen nincs a világon sehol.

Ö és kapcsolódik ugye meg Paks egyet is ők csinálták, tehát ahhoz is tud kapcsolódni.

Na most mindenből semmi nincs momentán.

Sőt, az Európai Bíróság most már egy jogerős ítélettel visszavonta az engedélyezését, az Európai Bizottság engedélyét, hogy meg lehet csinálni ezt az atomerőművet, hogy állami támogatást lehet nyújtani és hogy nem probléma, hogy itt nem volt tenderesztetés. bíróság azt mondja, hogy igenis probléma, majdnem volt tendereztetés és és igenis probléma, hogy az unió finanszírozási szabályait megsértve itt állami pénzekből megy ez.

Úgyhogy most pillanatnyilag egy padhelyzet van. pillanatnyilag a kormány azt mondja, hogy nem befolyásol bennünket, tehát megyünk tovább minden, de hát a a bírósági döntés pedig arra kötelező az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül, tehát hogy indítsa újra a a vizsgálatot, hogy lehet-e Magyarországon ilyen ilyen beruházást eszközölni, vagy sem.

Hát ezt most nem tudjuk, ez egy néhány napja kiborult probléma, de annyit tudunk, hogy ássák a gödröt, meg betonozzák a falakat, meg az már beomlott, meg nem tudom mi.

És hogy itt a gödörásban Mészáros Lőrincnek a c a cége viszi a prímet.

De hogy ez a gödör, ebbe a gödörbe mi lesz majd beletéve, ez még mindig nem tisztázódott. tudnilik, az a az a reaktor, amit a rosszatom rendelkezésére áll, az nem felel meg az európai normáknak.

Na és akkor ez nagyon jó, nem?

És akkor akkor nem tudom, mit csinálnak, mert nem értek hozzá technikailag, de évek óta ezen megy a a vita, hogy akkor mit, hogyan, merre.

És ugye az volt, hogy igazán csak orosz befektetés lesz, és akkor most már beengedik a németeket is, meg nem tudom kiket, akiknek azért vannak olyan uniós norma szerinti berendezéseik, amik ide kapcsolhatók.

Szóval itt nagyon nagy a katyvasz.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Petschnig Mária Zita

Szervezetek, cégek

  • Paks atomerőmű

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lesz-e ÁLLAMCSŐD? PETSCHNIG MÁRIA ZITA válaszol 🎙 JUHI Podcast #10”

Miről szól ez az epizód: „Lesz-e ÁLLAMCSŐD? PETSCHNIG MÁRIA ZITA válaszol 🎙 JUHI Podcast #10”?

Vendégem Petschnig Mária Zita közgazdász, aki a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és jövőjéről beszél a JUHI Podcastban. A beszélgetés során szó esik az államcsőd valószínűségéről forintban és devizában, a hitelek drágulásáról, az eladósodás mértékéről és a Paks atomerőmű… Az epizód a JUHI Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 24..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lesz-e ÁLLAMCSŐD? PETSCHNIG MÁRIA ZITA válaszol 🎙 JUHI Podcast #10”?

Fő témái: államcsőd, magyar gazdaság, forint, hitelek, eladósodás, paks atomerőmű.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lesz-e ÁLLAMCSŐD? PETSCHNIG MÁRIA ZITA válaszol 🎙 JUHI Podcast #10”?

Megjelenés: 2025. 09. 24.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/juhi-podcast/lesz-e-allamcsod-petschnig-maria-zita-valaszol-juhi-podcast-10

Több epizód a JUHI Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból