Kalandvágyból

A térség, ami iszonyú gyors ütemben fejlődik | Kalandvágyból külföldre

· PT44M36S

Összefoglaló

Cse Mónika az olaszországi Déltirolban él családjával 2009 óta. Eredetileg az erdélyi Székelyföldről származik, és azzal a céllal indult Angliába, hogy pénzt gyűjtsön egyetemre, de végül a kalandvágy győzött, és azóta is imád országokat felfedezni. Gyerekkorában ügyvéd szeretett…

Röviden

Műsor
Kalandvágyból
Megjelenés
2026. 06. 03.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Pataki Dóra
Témák
déltirol, külföldre költözés, élet külföldön
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tehát amit nagyon szeretek, az a nyugalom, és amit nagyon nem szeretek, az pont a nyugalom.

Tehát nagyon jó, mert nyugodt és és tényleg nagyon gyorsan bezárnak az üzletek, meg ilyen tényleg nagyon jó kis nyugis helyen élünk.

De amikor pont, hogy kedved lenne egy aperitívóra, vagy egy hosszabb estélyre, vagy vagy valami valamire, ami egy picit bezsegjen az élet, ugye az pont, hogy nincs. >> Szeretettel köszöntelek a csatornámon.

Én Dóra vagyok, ez pedig a Kalandvágyból külföldre podcast, az olasz tematikus hónap keretein belül.

Mai vendégem Cse Mónika, akivel természetesen Olaszországról fogunk beszélni, méghozz egy olyan különleges régióról, ami eddig nem is volt a podcastban, ugyanis ők Déltirolban élnek.

Köszöntelek itt a podcastban. >> Nagyon szépen köszönöm a meghívást.

Én Cs Mónika vagyok és most már tényleg nagyon sok éve. 2009 óta élek itt Déltirolban, és egyszerűen elvarázsolt annó, amikor megérkeztem a gyönyörű hegyek és az az a tisztaság, ami itt van, és és a helyieknek a vendégszeretete, és most már a családommal lakok itt, a párommal és a a négy éves kisgyerekemmel. >> Köszönöm szépen.

Na de honnan is indult a te vándorlásod?

Mikor, miért kerekedtél fel és indultál el a nagyvilágba? >> Hát én nem tudom, hogyha valaki úgy indult el, mint én, hogy elmegyek egy-két évre, összespórolom azt a pénzösszeget, ami kell, és utána majd hazamegyek, elvégzem az egyetemet, és majd az leszek, amit ugye kiskoromban megálmodtam.

Úgyhogy én igazából így indultam el Székelyföldről.

Volt egy nagyon, nagyon, nagyon nagy álmom. szerettem volna, igazából szerettem volna mindig ügyvéd lenni, de aztán mivel én erdélyi vagyok, ezért nagyon érdekes volt a az én utam.

Romániában tehát kellett a román nyelv, Magyarországon meg akkor még nem volt.

Nem ismertem ki magam, és úgy döntöttem, hogy mindegyukám azt akarta, hogy tanuljak, ezért kimegyek Angliába, összeszedem az egyetemre a pénzt egy év alatt, és utána majd az egy év alatt kitalálom, hogy milyen egyetemet végzek, és visszamegyek, és megcsinálom az egyetemet.

Egyedül azt tudtam, hogy Kolozsváron a Bábisbóai Egyetemre megyek, és így 100 pounddal, tehát 100 fonttal a zsebembe indultam útnak.

És én azt hittem, hogy annyi pénzem van, Dóri, az komoly.

Azt hittem, hogy az a 100 pound az olyan sok pénz.

És közben megérkeztem Angliába, és hát kiderült, hogy az igazából semmi.

Úgyhogy így kezdődött az én kalandvágyam, és azóta sem változott.

Imádok országokba menni, felfedezni.

Gá négy évest most és mind, tehát hat hónapot élünk itt, hat hónapot utazunk, tehát azóta is a kalandvágyam megvan. abból, ahogy elmondod, hogy azt gondoltad, hogy nagyon sok pénzzel érkezel azzal gyanú, hogy nem készültél fel olyan alaposan Angliából, végül mennyi időt voltál ott, és megváltoztatott-e bármit benned ez a ez az angliai kis kitérő? >> Hát abszolút.

Figyelj, én igazából elvégeztem a liceumot.

Én amúgy Árva kislány voltam, és a testvérem fogadott be anno, amikor elveszítettem az édesanyámat is, és mindent megadott.

Tényleg a tesóm, amit egyszer tudott, mindent megadott nekem.

És én pont nem szerettem volna, hogy az történjen, hogy ő volt neki két saját gyereke, és mindenképpen azt akarták, hogy én menjek egyetemre.

És én nem akartam azt, hogy a testvérem a saját gyerekei elől elvegye a lehetőséget, hogy nekem adja, hogy tovább tanuljak.

És igazából nem tud nem voltam felkészülve, csak tudtam azt, hogy kell pénz, mert meg kell tehát egyetemre kell mennem, mert ezt várták el annoó tőlem, hogy menj egyetemre.

És én vagyok a legelső a családban, aki egyetemet végzett, aki el is végezte, befejezte, satöbbi.

És igazából ezért nem voltam felkészülve.

És azért gondoltam azt, hogy 100 pound nagyon sok.

Annó képzeld el, úgy volt, hogy volt egy újság és így kinyitottam az újságot.

Amúgy soha nem olvastam újságot, soha.

Tehát mindig első tanulók között voltam, nagyon sokat tanultam, de soha nem olvastam újságot.

És jött egy nap és kinyitottam az újságot, és láttam, hogy Anglia babysitter.

Hát figyelj, azt mondtam, hogy hát ez az én lehetőségem.

Tiszta egyedül, 18 évet ugye betöltöttem, hogy képzeld el, hogy mindent, repülőjegytől elkezdve mindent, és hazamentem, és így ledobtam az asztalra, és mondtam: "Na, gyerekek, akkor én megyek Angliába." Amikor a repülő megérkezett Angliába, és én leszálltam, egy hatalmas sírás, síró görcs jött rám, és akkor tudatosult bennem, hogy mire vállalkoztam.

És amikor meghallottam aznak a hölgynek, ahogyan beszélte az angolt, aki várt rá, aki amelyik családhoz ugye mentem dolgozni, tehát körülbelül elmondott két percben bármit is, és abból értettem öt mondatot, úgyhogy angol nyelvet tanultam, szóval nagyon nagyon bepánikoltam.

De volt egy erős célom, amit soha nem felejtettem el, az, hogy anyukámnak a vágyát teljesítsem.

Akkor még nem tudtam, hogy nem az én vágyam, hanem az anyukámi.

Most már tudom, de eltelt ugye pár év, és egyszerűen tudtam, hogy ki kell tartanom, mert jó helyen vagyok, és ezt azért megyek, mert ott meg tudom teremteni azt, amire nekem szükségem lesz a következő években.

És így indultam, megváltozott minden onnantól kezdve. >> Ha megérkeztél Angliába, mennyi időt maradtál a családnál, és és miben változtatott meg? hogy mondtad, hogy nyilván onnan indult a változás. >> Hát igazából figyelj, már az, hogy egy idegen családhoz beköltözöl, az már egy hatalmas nagy komfortzóna tágítás.

Tehát én azt, hogy láttam három gyereket és három különböző korosztály, kilenc éves, hat éves és egy 19 hónapos, és mindenki tudott angolul, és csak blá blá blá blá blá, én meg ott voltam, hogy oké, több mint nyolc évet tanultam angolul, és nem értem, amit mondanak ezek a gyerekek.

Tehát, hogy ez egy ilyen nagyon érdekes hatással volt rám, hogy Jézusom, ez a gyerekek miatt gyorsan beszélik az angolt, tudod.

Te ez ez nagyon-nagyon nehéz volt, és és hát ugye dolgozni, több mint 50 órát dolgoztam egy héten.

Ez a szokásos, alulfizettél, tehát nem fizettek jól.

Tehát ez a szokásos dolog, ami ugye régen nagyon-nagyon mielőtt nem lehetett annyit használni, ugye a social médiát, a különböző felületeket, sajnos ez így volt.

Képzeld volt az is, hogy egy órát lehetett internetet használni.

Délelőtt 10 órától nem lehetett orange juice, narancslevet inni.

Szóval voltak ilyen szabályok, ami ilyen no sense volt, tehát ezekhez hozzá kellett szokni.

Nem is maradtam sokat ennél a családnál, azonnal váltottam.

Én soha nem szerettem azt, hogyha valaki nem ő szinte hozzám.

És ezzel nagyon gyorsan észre is vettem, hogyha valaki egész életemben már kicsi korom óta, és pont ez volt nekem a hát egyrészből a jó és a rossz is, mert nagyon gyorsan átjött, hogy hogy kihasználnak.

Aztán meg változtattam és elkerültem egy családhoz.

Nem akarok mélyebben belemenni.

A lényeg az, hogy elkerültem egy olyan családhoz, akik nagyon-nagyon gazdagok voltak és nagyon emberségesek, és egy vállalkozó családba csöppentem, és ott tanultam meg egy olyan gondolkodásmódot, ami igazából a mai napig kíséri az utamat, és ő volt például a Steff és a férje, Sandy, akik megváltoztatták azt, hogy hogyan nézzek a világra, hogyan gondolkodjak a pénzről, hogyan hogyan tervezzek öt évre, 10 évre És és akkor, amikor 19 éves vagy, és valaki megkérdezi egy székely lányt, hogy és a következő 10 évre mi a terved?

Oké, tehát azt meg tudom neked mondani, hogy ebben az évben itt leszek Angliába, keresek x összeget, utána meg hazamegyek és három éve egyetemet csinálok.

Tehát ez négy év, de még az ötödik az még nincs meg.

Tehát hogy ezt tanított meg hosszú távba gondolkodni és más embernek lenni. >> Egy év után hazamentél vissza?

Igazából azt gondoltam, hogy mindig is Angliába fogok maradni.

Ennél a családnál nagyon szépen megtanultam angolul.

Nagyon szép szavakat tanultam meg.

És képzeld el, hogy akkor jelent meg azelőtt nem tudom hány hány hónappal ével a high five, és ez egy social média oldal volt annó az Eviv korszakból van.

És készá megismerkedtem egy székely sráccal, aki Olaszországban élt, és szerelmes lettem.

És igazából így kerültem én Olaszországba, tehát a szerelem hozott Olaszországba, a kalandvágyam, és ott hagytam a biztosat, amit kiépítettem 19 hónap alatt. nagyon gyors ütemben, nagyon sok minden történt, de kiépítettem egy olyan biztos környezetet Angliában, ahol már úgymond le volt zsírozva a továbblépés, hogy egyetem, segítettek volna egyetemre menni, elhelyezkedni, és és akkor így így amikor megtaláltam ezt a srácot, és és elkezdtünk beszélgetni a high five-on keresztül, szerelmes lettem, és úgy döntöttem, hogy átköltözök Olaszországba, és megpróbálom itt az életet, és [horkantás] így Így kerültem én igazából Olaszországba.

Azt se tudtam hova jövök. >> Akkor megérkeztünk Dél Tirolba.

Meg tudod fogalmazni így ennyi idő után, hogy mitől olyan különleges szerinted Dél Tirol hangulata? >> Aki nem jár Déltirolba, az el se tudja képzelni igazából.

De egy paradicsom a földön, egy paradicsom.

Valami hihetetlenül jó minőségű borok vannak, gyönyörű hotelek, egyik szebb a másiknál, és mégis dolgozó emberek.

Tehát egy egy szütiroli, egy déltiroli az egy nagyon-nagyon alázatos ember és nagyon-nagyon sokat dolgozik.

Zöld, rengeteg a hegy, magas hegyek.

Amikor megérkeztél ezzel a sráccal, vagy ehhez a sráchoz, akkor ott milyen munkát találtál?

Mit csináltál? >> Ohó, Dói, de is kérdezd, hogy mi mentem keresztül. megérkeztem.

Képzeld el, ahogy mondtam, tanult.

Most már ott angolul is tök jól beszéltem, és megérkeztem sztirolva, déltirolba, és nem kaptam munkát, mivel német és olasz kellett tudni ahhoz, hogy neked munkád legyen.

És nem volt elég az olasz, hanem itt a németkel.

És nekem volt egy egy alapszinten alapszintű tudásom német németben, de hát ugye az nagyon-nagyon kevés volt, és az, hogy Angliában voltam, a németet teljesen el is felejtettem.

Hát először megpróbálkoztam, mint oper, ugyanúgy vigyáztam gyerekekre.

Hát az nagyon gyorsan kipörgött, és volt egy balesetem, egy autóbaleset, tehát egy motorral jártam annó dolgozni, és és elgázoltak, úgyhogy azt úgy úgy offoltam.

És képzeld el, hogy itt nem tudom, hogy tudjátok, de Déltiról a legnagyobb európai alma exportja van.

Tehát itt rengeteg az alma nálunk rengeteg.

Minden fajta a színbe és és tényleg nagyon sok sok fajta almánk van erről szűtiről nagyon híres és a borról.

És képzeljétek el, hogy itt vannak olyanok, hogy úgy hívják, hogy Genossen Shaft.

És ezt magyarul nem is tudom amúgy, hogy hívják.

Tehát olyan mezőgazdasági egységek, ahova beszállítják, ugye a azoknak, akiknek almásuk van, beszállítják az almát.

És ez egy ilyen konzorció, ahol igazából felcsomagolják, és utána eladják különböző piacokra.

Jó, tehát ez annak az a lényege, hogy nem a a paraszt bácsi fogja az almáját eladni, és akkor egymás ára alá mennek, hanem igazából ezek a ezek az egyesületek segítenek, hogy az almának jó ára maradjon.

És igazából egy ilyen feldolgozó helyre kerültem be.

És képzeld a Dóri, ha hiszed, ha nem, ezt csináltam így tek, és így raktam az almákat, és így megérkeztem és így és így mondták, hogy ezt kell tennem, és igazából én csak azt láttam, hogy mennyi pénzt kapok, érted?

Tehát tök mindegy volt itt is, tudod a cél, mert még mindig nem tudtam beiratkozni itt egyetemre, és a célom mindig az volt, oké, még kell legalább egy fél év, hogy meglegyen a pénzem, hogy az egyetemre be tudjak iratkozni.

És képzeld el, így raktam az almát reggeltől estig.

Na de hát nem tartott sokáig, mert ugyanúgy a nem bírtam a a hazugságot, és nem bírtam azt, ahogyan az emberekkel ott ott viselkednek.

Úgyhogy, úgyhogy egy nagyon-nagy jó munkakörnyezet volt külföldiekkel, tehát csak és kizárólag 90%-ban külföldiek voltunk, és hát nem a nem a legjobb munka élmény volt, amit valaha is tapasztaltam.

Aztán innen kerültem a vendéglátásba a páromon keresztül.

A párom ő kórházba dolgozott, orvosi ápoló volt, és az egyik neves hotelnek a tulajdonosát ápolta, és meghívott bennünket, vagyis nem bennünket, a páromat hívta meg, mivel sikerült újra lábra állni, és minden rendben volt.

Ezért meghívta azokat a személyeket, akit őt ápolták. meghívta egy ebédre az ő hoteljébe, és természetesen elvitt a párom, az akkori párom engem is.

És volt egy ilyen romantikus, az volt a neve, hogy romantik ebéd, és utána bemutatott a hotel tulajdonosnak a párom, és így rámnézett a szepp, és mondta, hogy hát de akkor még nagyon keveset beszéltem németül.

Tehát az azt a németet beszéltem, amit még a sulibal.

Tehát volt oké, hogy volt egy B2-es végzettsége, de te is tudod, hogyha nem használod a nyelvet, akkor az az nagyon nagyon kopik.

És szimpatikus voltam a a főnöknek, és pont és mondta, hogy figyelj, hogyha keresel munkát, akkor akkor nagyon szívesen várunk.

Ez egy 4S csillagos, tehát egy 4S szuperior hotel volt.

Megint látod a sorozat, tehát hogy Angliába is megérkeztem egy olyan családhoz, ahol a mindset, tehát ahol vállalkozók voltak, ahol tényleg ahol tényleg segítettek tervezésben, hogyan gondolkodja a jövőről, nem szabad feladni, tovább kell menni, ki kell tartani, és akkor megérkezek Olaszországba.

Persze van az első időszak, ami nagyon rossz, de ki kell tartsál?

Tudod, hogy ki kell tartsál, majd jönni fog a jó.

És figyelj, amikor felajánlották ezt a munkát, hát én körülbelül a nem tudom a hetedik megyországban voltam a hetedikben legalább.

És azt hittem, hogy nem igaz, hogy hát biztos rosszul értettük, nem jól értettem, biztos a párom se biztos, hogy soha nem fognak felhívni.

És képzeld el, felhívtak, és nekem igazából így kezdődött meg a karrierem.

Így szüttiról, vagyis rtirólba. >> Szóval jól jól alakultak a dolgok.

Meddig voltál a szállodában? >> Hát igazából ott nagyon gyorsan rájöttek, hogy én takarításban nem vagyok.

Jó, tehát hogy így [nevetés] az lett volna első munkaszerepem, hogy három napot vagyok szervízbe, vagyis felszolgálók, és két napot vagyok takarító.

Említett entitások

Témák

  • déltirol
  • külföldre költözés
  • élet külföldön

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A térség, ami iszonyú gyors ütemben fejlődik | Kalandvágyból külföldre”

Miről szól ez az epizód: „A térség, ami iszonyú gyors ütemben fejlődik | Kalandvágyból külföldre”?

Cse Mónika az olaszországi Déltirolban él családjával 2009 óta. Eredetileg az erdélyi Székelyföldről származik, és azzal a céllal indult Angliába, hogy pénzt gyűjtsön egyetemre, de végül a kalandvágy győzött, és azóta is imád országokat felfedezni. Gyerekkorában ügyvéd szeretett… Az epizód a Kalandvágyból című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A térség, ami iszonyú gyors ütemben fejlődik | Kalandvágyból külföldre”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pataki Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A térség, ami iszonyú gyors ütemben fejlődik | Kalandvágyból külföldre”?

Fő témái: déltirol, külföldre költözés, élet külföldön.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A térség, ami iszonyú gyors ütemben fejlődik | Kalandvágyból külföldre”?

Megjelenés: 2026. 06. 03.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kalandvagybol/a-terseg-ami-iszonyu-gyors-utemben-fejlodik-kalandvagybol-kulfoldre-56e098cd

Több epizód a Kalandvágyból-ből