Képtelen Krónika

KK #54 – Sass Flóra és Samuel Baker

· PT1H35M7S

Összefoglaló

A Képtelen Krónika 54. adásában Sass Flóra, egy magyar származású nő rendkívüli életútját és a 19. századi Nílus-expedíciókat dolgozzák fel. A műsor kitér Flóra élettörténetére, melyet egy Samuel White Baker nevéhez fűződő könyv alapján ismertetnek, valamint érintik az afrikai…

Röviden

Műsor
Képtelen Krónika
Megjelenés
2025. 07. 20.
Hossz
1 óra 35 perc
Szereplők, említett nevek
Sass Fló
Témák
történelem, nílus-expedíciók, életrajz
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Képtelen krónika 54. adása.

Ott a távoli Magyarországon. >> Szervusz, Töki!

Ott a távoli Norvégiában. >> Szia Stöki! >> És a és szia Greti a közel Magyarországon >> merthogy ezt az adást online vesszük fel. >> És szervusztok drága hallgatók, akik hallgattok minket, különösen a patrónusok.

Ez itt még mindig továbbra is a képtelen krónika >> című történelmi podcast, aminek koncepciója szerint háromunk közül egy ember, jelen esetben én, felkészül egy vélhetően kevesek által ismert történelmi vagy történelemadyacens témával.

A másik kettő pedig hát fogalom nélkül, vagy legalábbis általános műveltsége által felvértezve azt kommenteli, szétrókodja. megjegyzéseket fűz hozzá inkább így >> és így tovább így >> hozzáteszi amit tud gondozza a szavaidat egy új értelmezési horizontokat nyit >> a legutóbbi adásra >> szókertészként >> szókertészként >> kiszedi a gyomot a a pundi gyomokat >> nem mindegy hogy szókertészként vagy szókat >> bizon bizony ez tényleg nem mindegy Szóval a legutóbbi adásra jött olyan kommenton, hogy hát túl sok ilyen férfias téma van.

Ezt pont pont olyankor jött ez a komment amikor én éppen egy hölggyel készültem fel, úgyhogy a kedves hallgató nyitott kapukat döngetett.

Ez milyen ez miféle eufemizmus finom úriember voltál?

Vagy hát nem csak hogy >> Ja, nem úgy, nem úgy. >> Egy egy egy tréfa, egy ital, aztán ki tudja.

Gábor kackiás huncutú megnyalta a szemöldökét.

Mondjad. >> Elolvastam egy egész könyvet, ami részben erről a hölgyről szól.

Természetesen ezt egy férfi írta, de hát itt mindenféle nyúlöregek is lesznek majd.

Ö úgyhogy vágjunk is bele, kövessetek egy olyan kontinensre, amivel a Képten Krónika eddig keveset foglalkozott.

Itt több történetszál is lesz, tehát kicsit majd oda kell figyelni, hogy így >> a francba >> tartsatok fej fejbe így mindent, ha lehet >> mindent.

Majd mond koordinátákat. >> Forrás forrásaink mindenféle cikkek voltak.

Majd azokat fölrakom a >> légyszíves.

Ne ilyen részletesen mondd el. >> Igen.

Ne mutassa a hallgatókat. >> De a főforrásom ez a könyv, amit olvastam, Samuel White Bakerek a Nílus rejtélye című könyve.

Ez >> erősen kalandregény cím. >> Igen, igen. >> Ez nem egy Agata Kriszti regény volt véletlenül?

A Nus Gyöngye az a smaragdrománca folytatása vagy előzménye Michael Douglas Katherine Turnel.

El fogunk >> kérdezni, hogy mi mi mi Afrika szíve?

Tehát hogy >> Afrika szíve az figyelj Afrika legközep >> afrikai dobogóköve micsoda? legközepe a az egyenlítői Afrika, a a Afrikának az a része, amit a leg később legkésőbb fedeztek fel. >> Mármint úgy írtad, hogy ott alakult ki az élet. >> Hogy mondod? >> Az ott ott ott alakult ki az emberiség.

Tehát a felfedezés az egy ilyen necces ked érzem, érzem, hogy nehéz nehéz adás lesz ez így még még azon túl is, hogy a táv távolsággal van nehezítve.

Na most ez egy gyakori hiba. >> Szóval kezdjük is ezzel a nyúl nyúl regggel vagy nyúl mellékfolyóval.

A a nílus a nílus felfedezése.

Kaput niliverere régi ókori mondás, ami az ókori Rómában annyit jelentett, hogy a Nílus forrásait keresni és ezt olyan értelemben használták, hogy az illető valami kivihetetlen, kivitelezhetetlen dologra törekszik.

Tehát egy nagy egy nagy maflaság, egy nagy hiába valóság készül.

Akkor visszafelé kell menni a parton. >> Igen, de ez nem olyan >> nem lehet olyan nehéz. >> Hát >> csak baktatni kell sokan. >> Mindjárt mondom, miért olyan nehéz. >> Kitatás kérdése. >> Ez egy olyan dolog, ami évszázadokig tényleg kivitelezhetetlen volt.

A 19. században jutott el oda az emberiség, hogy már kivitelezhetőnek tűnt a dolog.

Egészen addig a földrajztudománynak egyik évszázados, sőt évezredes rejtélye volt, hogy hogy honnan ered pontosan a nílus.

És a 19. században úgy tűnt, hogy küszöbben áll a megfejtés.

Most nagyon röviden összefoglalnám ezt a pár évszázadot.

A nílus az a nagy nýlus az két nagy folyó egyesüléséből alakul ki, a kék és a fehér nílusból.

Ezek a mai szudáni fővárosnál Kartumnál egyesülnek.

Tehát ha valami nílus parti párizs, akkor esetleg Kartum az lehet. >> Karton a Cartoon Network. >> A Cartoon Network.

Lehet, hogy a Párizs az mondjuk Kartumnak túl elegáns. >> Ne veszünk kelben. >> Mindegy. >> Ne legyen olyan, mint én. maradj irányban. >> Na most a kék nílus forrásvidékét, azt már az ókori egyiptomiak is ismerték.

Ez a mai tana tóból ered, ami Etiópiában található.

Viszont a főfolyónak a fehér nírust tekintik, ami aminek egyenletesebb a vízjárása.

Tehát ez a ez ez inkább a Nírus főfolyója, ami sokkal rejtélyesebb, és annak a forrását azt azt nem tudták megtalálni. pedig próbálták már az ókorban is felfedezni.

Az első nagyobb expedíciót Neró császár indította.

Kontinens belsejébe akartak eljutni és onnan rabszolgákat hozni.

Ez egy aránylag jól szervezett küldetés volt a a kor lehetőségeihez mérten.

Az északi szélesség 10. fokáig jutottak, tehát aránylag közel a egyenlítőhöz.

Ott viszont egy ilyen hatalmas lábvilág megállította az expedíciót.

Aztán egy Dioganész nevű görög kereskedő elbeszélése is fennmaradt az ókorból.

Ő két nagy tavat említ a Nilus forrásaként.

Később arabgeográfusok egy harmadikat is.

Ez azért érdekes, mert ugye Afrika belsejében van pár nagy tó: Tanganyikaó, Viktória tó, Albertó.

És hát ezek egyébként részben éppen a nílus felfedezési láz miatt váltak ismertebbé.

A 16-17. 100 hm al >> o m am felfedező, aki így véletlen így felkerült volna a fénykép, hogy csak ott állít Albert ne >> Albert kötőjel tó akkor jó >> a 16 és 17. századi holland és portugál kartográfusok azok elég kaotikus térképeket rajzoltak, amik így nem nagyon álltak köszönő viszonyban a valósággal.

Viszont 1613-ban volt egy áttörés.

Pedro Pez Portugál jezuita szerzetes éppen Európában hittérített, amikor az abeszí >> Európában >> éppen éppen Etiópiá bocsánat >> éppen Etiópiában hittérített ahol az abesába való lett volna Európában hittérítenie hallott már Jézus persze itt a könyvem >> a fenébe se adtam Bibliát nyelvbotlás vol nulla >> nyelvbotlás volt mert az alap alatt levősorban ott volt, hogy Európa szintén nagy elvel és így ugrott egyet a szellem.

Tehát Etiópiában hitértet, ahol az abesszín fixerei el elkalauzolták a tana tóhoz, illetve a tóba ömlő jamma folyóhoz.

És ez volt az a pont, amikor Európa megismerte a kék nílus forrását.

Tehát a nírus egyik ága az így a Európa számára ismertétté vált a forrása.

És sokáig ezt hitték egyébként a főfolyónak egyszerűen azért, mert ezt ismerték.

The Unville, biztos rosszul ejtettem, mert D apostrof unvilville.

Grett, te vagy a franciás? >> Én majdnem jól ejtetted szerintem. >> Jó.

Szóval egy francia kartográfus térképet rajzolt a korhoz képest nagyon jót egyébként a fehér nílus forrását azt nem tudta berajzolni, de azt helyesen állapította meg, hogy valahol az egyenlítői nagy tavaknál kell keresni a nírus forrását, amiket itt említettem. >> Komolyan a nagy tavaknál a vizet kell keresnie?

Hát megdöbbentél. >> Aztán 19. században már sok kalandor felfedező ne vágott neki, hogy feltérképezze a níus forrását.

Egyet kiemelnék Giovanni Miani velencei polgárt, aki minden tudományos előképzettség nélkül vágott neki ennek az egésznek, de nagyon rákészült, megtanult arabul, elolvasta az összes elérhető könyvet a Nílusról, Egyiptomról és expedíciót indított, és nagyon messze jutott, majdnem az egyenlítőig.

Északi szélség fok 45,5 perc, mármint szökperc ugye addig jutott, amikor a kísérői megtagadták a továbbhaladást, úgyhogy mit tudott mit tenni?

Belekarcolta a nevét egy fába.

Ami azért érdekes, mert ezt a fát megtalálták később más felfedezők, például azok akik >> e ez egy nagyon hiteles felfedezés.

Ezt nem lehet reprodukálni. >> Hát nem lehet reprodukálni, de de volt, aki volt, aki megtalálta. >> Igen.

Szóval közben voltak, akik délről próbálkoztak, például két angol, Richard Francis Burton és John Henning Speak, úgy hívják, hogy Speke, de úgy kell tenni, hogy Speak.

Ők 1857-ben Zanzibarból indultak el, tehát délről.

És hát a korábbi beszámolókban felmerült az is egyébként, hogy hogy egy ilyen nagy belső tenger van Afrikában.

Ühüm. >> És ez ők ezt tisztáták, hogy az nincs, hanem három nagy tómedence van Kelfrika belsejében. 1858-ban elérték a taggaikat avat, majd a börtön egy baleset miatt visszatérésre kényszerült, úgyhogy Speak ment tovább.

És 1858. július 30-án elérkezett egy hatalmas tó. délnyugati öbléhez, és az akkori királynőről ő nevezte ezt Victória tónak.

Az volt a feltételezése, hogy a fehér Nílus az innen ered.

A Börtön viszont a tanganyika tavat tartott a forrástónak, hiszen ő ott járt csak, úgyhogy ami >> és az ablakában soha nem is tört be a nap. >> És hati tippák, ez úgy lett elnevezve, hogy voltak már helyi nevei. >> Hát persze, hogy voltak már helyi nevei.

De hát azok ilyen benz ilyen őslakos nevek voltak.

Hát azt azt csak nem csak nem használjuk.

Majd egy ilyen nevet mondok egyébként.

Szóval amikor visszatértek, akkor a >> akkor a királyi föld a a brit királyi földrajzi társaság elnöke az így szeretett volna tisztán látni ebben a kérdésben, úgyhogy felszólította a felszólította a speaket, hogy térjen vissza, és nézne nézze már meg jobban, hogy honnan ered ez a fehér nélus. >> Uram, én szeretnék tisztábban látni.

Csináljon meg mindent helyettem.

Úgyhogy hát 1860-ban egy újabb expedícióval Speak elindult Zanzibarból.

Az úti társa ezúttal a Skót James Augustus grand kapitány volt, akiről nem nem a Grand Kapitány gyermekeit nevezték el, hiszen az egy kitalált figura, hanem az egyik legnagyobb testű afrikai gazella, a Grand Gazella, az például az az róla kapta a nevét.

Szóval ők ők a Viktória ők a Viktóriató nyugati partjára eljutottak, és ott a Karagv nevű országot találták akkor, aminek a királya szívesen fogadta őket.

Ott aztán meg kellett várniuk, amikor >> san később megbánta. >> De nin, nincs erről feljegyzés.

Ott megvárták, >> és már az ország sem létezik. >> Hát ez itt lesz egy-két ország név, ami már nem létez. >> Hát kicsit kiürültek.

Ott megvárták, amíg a szomszédos ugandai királytól megjön a vízum, vagy hát az engedély, ment a turistavízum, és mentek tovább.

Grantnek egy betegség miatt vissza kellett fordulnia.

Úgyhogy megint az történt, hogy a speak az egyedül ment tovább, illetve hát a kísérőivel >> teljesen egyedül volt, és az a 300 kísérő, aki ment vele. >> De az ugandai király az hát nagyon sokáig marasztalta őt, mert azt akarta, hogy tanítsa meg az embereit a lőfegyverek használatára, amit hát így melámmal a Grand az így elkezdett, vagy a a speakett, közben a Grand felgyógyult, és négy és fél hónap után beírt a Speaket.

Tehát tényleg elég sokáig deckkolt ott Ugandában a a speak.

És akkor együtt mentek tovább Bunnyoróba, ami egy bantu királyság volt, és annak a királya egy egy elég nagy rohadék volt.

Találtak egy nagyobb folyót, ami kilépett a a Victoria, és azt gondolták, hogy akkor tényleg itt van a vírus forrása.

Követték egy ideig, de aztán megtudták a híektől, hogy van még egy titokzatos toa.

Vutan Zigé, nem tudom, hogyan kell ezt ejteni.

Bantul, >> legyen így. >> És hát ebbe ebbe ömlik az általuk követett folyó, és onnan lép tovább az ismert fehér nílusba, és akkor talán ott is van egy vízgyűjtőterület, úgyhogy azt is fel akarták ott térképezni, de de nem tudták sajnos azt a titoktudatos tavat elérni, mert átléptek a Bunyoróval ellentétes királyság területére.

Aztán >> nem volt a vizumok oda. >> Hát oda nem volt a vízumok, és elszödöstek a teherthordóik, úgyhogy kénytelenek voltak feladni.

De hát aztán ahhoz azért elég magabiztosak voltak, hogy feladjanak egy sürgönnyt a az a visszafele így az első nagyobb településre, hogy the nile is settled, vagyis a níus tisztázva van. nagy fáradalmak után hazaindultak, és 1863 február 15-én érkeztek meg a délszudáni gondokoróba, ahol találkoztak egy másik expedícióval.

Ennek az expedíciónak a vezetője volt ez a említett Samuel White Baker, akinek olvastam a könyvét, és a felesége, akit úgy hívtak, hogy Sas Flóra. >> Ó, >> úgyhogy ő a magyar vonatkozás.

A sasflóra volt ennek a Samuel White Baker nevű felfedezőnek a felesége, és együtt tették meg ezt a ezt a nagy utat Afrikában.

Úgyhogy most akkor Speakre és Grantre nyomok egy pauzét, és foglalkozunk egy kicsit saslórával.

Most indul meg a másik második szál, amit követnetek kell. >> Én értettem. >> Oké.

Ha nem lesz, ha nem segít, hogy mondtad, hogy akkor most az egyiket leállítjuk és jön a másik.

Szóval Saspóra az magyar volt, de hát az állampolgársá állampolgársága az idővel inkább brit lett.

Vannak úgy végig, hogy a sas két két se van a végén.

Az a szának a az angol átírása, de sokkal valószínűbb, hogy a Flóra a kiterjedt sas család egyik ágának volt a tagja.

Ez a sas család, ez kecskemétről származott, 1703-ban nyert nemesi kiváltságot. 19. század folyamán a ország különböző részeire ők széttelepedtek, és Erdélybe is költözik, költözött egy sas ág, és azt valószínűsítik, hogy innen származik a saslóra.

A gyerekkoráról szinte semmit nem tudunk.

A születésének időpontja is bizonytalan. egyesek 1841-et saccolnak, mások 42-t 45-öt a születési hely is van olyan forrás, amiben amiben sebsi Szentgyörgy esetleg háromszék.

Maga Flóra, amikor megkérdezték, azt mondta, hogy 1841. augusztus 6-án született az erdélyi nagyenyeden, de nem biztos, hogy ő ezt jól tudta egyébként mert mert mindjárt mondom, miért a származása is vitató, tehát van, aki azt is vitatja, hogy Sas családból származott.

Van, aki szerint egy elmagyarosodott német katona tisztörvénytelen lánya volt.

Ahány forrás szinte, annyi különböző feltételezés.

Én most maradok a leggyakrabban használtnál, meg annál, amit maga sasóra mondott.

Tehát 1841 és a sas családból származik.

Abban te viszont teljes egyetértés van minden forrás…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „KK #54 – Sass Flóra és Samuel Baker”

Miről szól ez az epizód: „KK #54 – Sass Flóra és Samuel Baker”?

A Képtelen Krónika 54. adásában Sass Flóra, egy magyar származású nő rendkívüli életútját és a 19. századi Nílus-expedíciókat dolgozzák fel. A műsor kitér Flóra élettörténetére, melyet egy Samuel White Baker nevéhez fűződő könyv alapján ismertetnek, valamint érintik az afrikai… Az epizód a Képtelen Krónika című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „KK #54 – Sass Flóra és Samuel Baker”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Sass Fló.

Milyen témákat érint ez az epizód: „KK #54 – Sass Flóra és Samuel Baker”?

Fő témái: történelem, nílus-expedíciók, életrajz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „KK #54 – Sass Flóra és Samuel Baker”?

Megjelenés: 2025. 07. 20.. Hossz: 1 óra 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/keptelen-kronika/kk-54-sass-flora-es-samuel-baker

Több epizód a Képtelen Krónika-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból