Képtelen Krónika

KK #59 – Amerika tűzoltói

· PT1H9M31S

Összefoglaló

A Képtelen Krónika 59. adása a tűzoltás történetét, azon belül is a 18-19. századi Amerika tűzoltó- és biztosítási gyakorlatát mutatja be. Grath Japánból hazatérve osztja meg a témával kapcsolatos érdekességeket Boston és New York környékéről. Az adásban szó esik arról, hogy a…

Röviden

Műsor
Képtelen Krónika
Megjelenés
2025. 11. 05.
Hossz
1 óra 10 perc
Szereplők, említett nevek
Bartolomeo Girandoni
Témák
tűzoltás története, biztosítási gyakorlat, 18-19. századi amerika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] [zene] H Sziasztok!

Ez itt a Képtelen Krónika Podcast 59. adása.

Szervusz Mazur! >> Szervusztok! >> Sziasztok drága barátaim!

Újra egy légtérben. >> Ez itt a légtér első adása.

Üdvözöljük a hallgatókat és most nem feledkeztünk el róluk kivételesen. >> Nagyon sziasztok hallgatók és különösen >> és különösen >> patrónusok.

Sziasztok patrónusok! >> Ezt már nem először csináljuk ugye, hogy összeszoktunk. >> Nem, nem, hát már zsigerből jön.

Most úgy döntöttem, hogy nem alázom meg magam az adás elején. [nevetés] Volt még valami apámban? >> Nem. [nevetés] >> És így átlapozza a jegyzetének az első három oldalát, [nevetés] amik ah amiket már így általáott könnyekkel tud ilyen elkerődött [nevetés] tintá >> három iPadet dobtam ki, mertam volna. >> Úgyhogy aki esetleg most kapcsolódna be a podcastbe, az szervusz.

Ez egy olyan műsor, ahol ahol egyikünk fölkészül egy tényszerűen történelmi, de történelmileg nem feltétlenül jelentős témából.

A másik két partner pedig okos, intelligens megjegyzésekkel, esetleg más dolgokkal ezt fogyaszthatóvá teszi. >> Aha.

Nagyon szívesen egyébként f >> fűszerezi.

Ez ez tökéletes. >> Sóval borsal hinti a kis vanília fagyolatodat. >> Sóval hinti a helyét.

Az első mai szereplőnk Bartolomeo Girandoni. >> Hm. >> Egy ladin származású úr. >> Egy ladin. >> Így van.

Egy déltiroli régió saját nyelvvel, mint azt megtudtam.

Azt hittem nyilván én is, hogy félomtak valamit, de ő egy ladin volt, aki 1779-ben felfedezett valamit.

Mégpedig az, hogyha 750 pszínyomásra összenyomorgatsz levegőt, akkor annak olyan ereje van, hogy azzal akár ölni is lehet.

Feltaláltam egy új lehetőséget az emberölésre és >> de hogy ez volt így a a fok, tehát hogy ez volt az a, hogy mondják ezt a metrikum, ami ami felé így küzdött, hogy de vajon meddig kell nyomni a levegőt ahhoz, hogy emberülés alkalmassá váljon?

Ezt akarta feltalálni, vagy így mellékesen feltalálta, mint a >> Hát ő ő azt azt találta föl, vagy azt nézte meg, hogy mi van, ha összenyomom a levegőt, annak lesz-e valami hatása, és rájött, hogy azzal ilyen dolgokat ki lehet lőni tulajdonképpen, és mit lehetne kilőni, mit lehetne kilőni.

Úgyhogy a a Girardoni szélpuska az, ami amit föltalált.

Tökéletes név. >> Igen, ez is valamilyen kártyajátékból egy ilyen >> 1779 >> kevéspi használható varázstárgynak hangzik el.

Igen, [nevetés] >> nagyon nagyon rossz sikerrátal. >> Magic utóérzésben a szélpus.

Kijátszom a szélpuskát. >> Egy egy kommon két dolláros lap.

Hát a >> egyet sebeztél, [nevetés] >> kivéve >> Ja, sajnos megdobta a mentődobást.

Igen, az osztrák császári hadsereg nem dobta meg a mentőjét, és 35 évig ez volt a rendszeresített fegyver, amiről én nem tudtam, hogy szélpuskával harcoltak.

Ugye két fő előnye volt ennek a normál puskákkal szemben.

Az egyik, hogy halk volt, tehát hogy nem figyelt oda mindenki azonnal.

A másik pedig az, hogy ugye még ilyen fekete füstfelhős volt, amikor lőttél vele.

Ugye az a korabeli puskáknál. >> Gondolom a lőszer is azért egyszerűbb volt, nem?

És ráadásul megnéztem, magyarul csőtölténytárat használt, ami azt jelenti, hogy ugye az egész csövet így lecserélték, és az volt az újratöltés, és egy perc alatt 20 golyót lehetett vele kilőni.

Az utolsó néhányat már gyengébben, mert ugye a a levegő azért így szivárgott a rendszerből. >> Azért meg volt csillagozva azért a [nevetés] >> a ké manuálban, hogy >> tényszerűen húz, de azért 10-nél több ellenfélnél így gondoljuk meg kétszer, mert így lepattan a szemgolyójáról. >> Igen.

Illetve hát a a szél a a szélviszonyok is fontosak lehetnek zárt térben [nevetés] legyen így. >> Laboratórium körülmények között. >> Igen.

Ez ugye forradalmasította néhány tekintetben a hardviselést.

Egy csomó későbbi találmánynak lett az alapja.

És a Wikipédiának van egy ilyen citáció nélküli megállapítása, hogy kialakításában és műszaki megoldásaiban túlmutat még az 50 évvel később megalkotott billenőkaros amerikai Henry Puskán is.

Úgyhogy hát Bartolomeónak csak gratulálni lehet.

Egy TCBIOS nevű egyiptomi fickó ezt már egy kicsit korábban föltalálta.

Ő időszámításon előtt 300-ban született, tehát elég sokkal előtte találta föl.

Ő borbénak tanul, de hát fiatal korában így, tudod, amikor így rábukkansz arra, hogy mi az, amire az egész életedet így fölépíted, hogy van akinek a foci, van akinek nem tudom a >> lehet, hogy az emberölés vonzotta, és ez borbélyként olyan nagyon kézenfekvő, hogyha >> ott próbálkozol így átvágni maj torkát.

De nem hát pont a borbékodástól érintett el a sűrített levegővel való próbálkozás játszott.

Tudod milyen az amikor a sűrített levegővel játszol?

És >> a sürett levegős borotvával próbálkozott vagy >> nem nem ez felejtsétek el, hogy Borbéjat a sürített levegő. >> Nem, mert pont az, hogy Borbénak tanult ámde. >> Ühüm.

Ühüm. >> Talált egy hobbit, ami aztán átvette az uralmat az egész ékálgatott, sűrített levegőt a a borbé órák közben és a füzete hátuljára.

Így belenyírta a hajukba, hogy O2 >> és az ókori levegő vagy ókori Egyiptomba, hogy szerze csűrített levegőt? >> Hát ő csinálta.

Ez volt a lényege, hogy hogy nyomkodta össze. >> Hm. >> Így a hónai, hogy [nevetés] >> Igen. >> Ilyen vicces hangokat adott. >> Igen.

És ő koncerteket adott, amikor éppen nem volt a Bord Day házban. >> Ő volt a piramiszenekara. [nevetés] Úristen meg. >> [nevetés] [nevetés] >> Hát ő is magamhoz [nevetés] tír egy kicsit.

Váratlan pillanatba jött ez a szúrás. >> Igen, ez ez átjött a pajzsom. >> Szóval ő ő ő még nem ölni akart ezzel, mert mert hát ostoba régi ember volt, hanem >> szeretniem >> szeretni és és vizet mozgatta ezzel.

Tehát, hogy a levegővel a vizet mozgatni az mennyire egy mókás dolog. >> Hm. >> És ezzel addig játszott, amíg földem találta a hidrauliszt, ami a víziorgona.

Ez volt a világ első billentyűs hangszere. >> Nem hullákra, hanem hullámokra hajtott. >> Ühüm. >> És ezzel ő adta a világ első turnéját valószínűleg, merthogy a feleségével végigturnézták.

Alexia, [nevetés] >> sokáig itt leszünk. [nevetés] És [nevetés] istenem már régen találkozt >> mármint a turné féri a túra így értetted a kis turbet beléje >> így ér >> tehát amikor feleségével koncertezett utána este még megint visszavonult a feltaláló kunyhójába és feltalálta a vízórát ami ugye szintén >> aztán a vízen egy órátus [nevetés] és a vizen kett kettőt is. >> Nem találkoztunk ennyire régen, hogy ez elfogadható legyen. [nevetés] Ez 1800 évig volt a világ legpontosabb órája.

Aztán Hugens találta föl az ingaórát, és az az lett pontosabb.

Úgyhogy ez elég menő csávó volt.

Valószínűleg ő találta föl a a Szifont is abban az értelemben, hogy ugye a eltérő magasságú edények között át lehet mozgatni a vízet, vagy mondjuk a benzint, hogyha azt akarsz lopni.

Az már szerintem gyakoribb. >> A benzinlopás atyjáról beszélünk. >> A benzinlopás atyjáról beszélünk.

És és ak >> hí tibbios. >> Ktybios.

Igen. >> Késbios. >> Ühüm. >> És hát ő találta fel. >> Készbios.

Ne piszkáljátok [nevetés] a szélpuskát is.

És aztán úgy döntött, hogy mi lenne, hogyha minden irányba ezt megnövelnénk egy tízszeres méretben.

És így a szél ágyút is föltalálta. >> Azta! >> Hm. >> A széltolót. >> Pontosan. szivattyút is épített, ezért azt először, hogy ugye kutakból lehessen könnyen vizet fölhozni, aztán föltalálta a vízipisztolyt is, mert nyarakon ilyen kézi szivattyús eszközökkel spiccelicelgette a vizet a a kertjében.

És hát nyilván ebből is épített egy nagyobb darabot, egy ilyen sok szelepes szekeret tulajdonképpen, ami vizet tudott spicelni.

És ez volt a >> egy út. >> Hát ez még csak az úgy mondjuk úgy, hogy tűzoltó fecskendő.

Ez volt a világ első ilyen háztűzoltó készüléke, ami bonyolultabb volt annál, hogy egy vödörvizet ráöntünk a dologra.

És ez ez volt az első találmány, ami népszerű lett.

Tehát a víziorgonával turnézás az a abba beleszegényedett.

Ilyen ókori legendák vannak róla, hogy az ilyen nőt meglátogató feltalálótársak így ottgytak pénzt olyan szar körülmények között.

De ez a ez a tűzoltó kocsi, ez megtetszett az alexandriai városvezetésnek, és ők megszervezték a világ első tűzoltóságát, amiről mi igazából olyan nagyon sokat nem tudunk, mert hát Alexandria elpusztult 115-ben, meg 365-ben, meg 641-ben, és általában tűzvész következtében, tehát vagy szar volt a kis tűzoltóautója, vagy már nem használták, de az biztos, hogy létezett ez a tűzoltóság, mert augusztus császár 6-ban időszámításunk szerint hatban hozta létre a maga tűzoltószer szervezetét, azt ugye az alexandriai mintára építette föl. 4%-os extraadót vetettek ki a rabszolgakereskedelemre, mert hát mi másra.

És ebből finanszírozták a Cohortes Vigilum nevű római tűzoltósereget. 6000-en voltak.

Egy ideig az volt az elsődleges feladatuk, hogy a tüzeket oltsák, de aztán 27-től kezdve ilyen átrakták őket az éjszakai őrségbe.

És ez az, ez a szervezett tűzoltás az, amiről ma fogunk beszélni, ennek a története.

Hát Magyarországon nagyon hamar eljutott, akkor még nem így hívták.

Kelet-pannóniában ugye akvinkumban megtalálták már a az önkéntes tűzoltótársulat székházának a romjait, meg az első magyarországi tűzjelző tornyot is.

Tehát már ekkor léteztek ilyen dolgok.

Valószínűleg Magyarországon is voltak ilyen TCBIOS tűzoltókocsik, ilyen kétpumpás spiccelős oltóautók, de hát ugye nagyon sok helyen nem volt közelben víz, amivel föl lehetett volna tölteni, ezért inkább az volt a megoldás, hogy az égő ház körül leromboltak mindent, és megvárták, hogy leégjen a ház, ami tűzoltásnak nevezni egy kicsit túlzás, de de hát ha nem volt nagy cél, ez működött.

És hát akkor itt jön egy nyúlöreg, hogy mikor volt nagy cél, ugye 64. július 19-én, amikor ez a nagy római tűzvész, biztos hallottatok róla, meg a Niró császárt tudat >> a Néró, amikor végigénekelte az egészet a dombról. >> Ühüm.

Na hát ez egy keresztény propaganda lejáratás volt.

Nem, Neró akkor a a nyaralójában volt elég messze Rómától, és bár nyilván egy sok tekintetben egy ilyen félőrült segfej volt, ezt teljesen jól kezelte, azonnal visszautazott a városba, megnyitotta a közkerteket, meg a középületeket a menekülteknek, megszervezte a sürgősségi élelmiszerellátást, és amikor újraépítették a tényleg majdnem félróma leégett, akkor ilyen teljesen új tűzvédelmi szabályok alapján építették föl a várost.

Na de hát ugye Rómát lerombolták a mindenféle barbárok, rengeteg tudás veszett el.

Ugye amiről véletlenül fennmaradt egy könyv valami kolostorban vagy templomban, az pár száz évvel később visszatért, de a tűzoltás az pont nem ilyen volt.

Arról ugye elfeledkezett a világ.

Szóval a tűzoltás koncepciója, a szervezett tűzoltás koncepció az elveszett a római birodalom bukásával.

De de ez, hogy ha ég egy ház, akkor á romboljuk már előtte az összes körülötte állót. >> Nem, hanem az, hogy hogy van egy tűzoltó kocsi, hogy ez egy ez egy létező találmány, hogy fenntartunk egy külön direkt tűzoltásra.

Persze, ezt értem, de ezt de ezt ezt egy picit mondd már, ezért nem mertem belekérdezni, de hogy ez mi volt, hogy a hogyha ég egy ház, akkor leromboljuk körülötte a többit is, >> mert annyira nem volt hatékony még ez a spriccelős autó sem, hogy tehát ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ilyen 50 mre el tudtak vele nagy nyomással vizet lőni, hanem ilyen >> gondolom az ilyen akkor az ilyen végső megoldás vol, hogyha látták, hogy át fog térni, akkor inkább >> meg ha még kicsi tűz volt, akkor még megpróbálták vele eloltani, de hogyha már lángolt egy épület, akkor inkább arra figyeltek, hogy ne terjedjen tovább És akor a szegény szomszédok házát lerombolták, mert hát ké lég a házat és akkor mehet össze egy szomszéd szívből gyűlö, >> hogy tudták olyan gyorsan lerombolni.

Hát pont azért, mert ezek ugyanazért, amiért ezek kigyulladtak, hogy ilyen faviskó volt a római házak nagyon nagy része.

Most nyilván a festményeken a gazdagok kővillái láthatók, de a Róma nagy része az fából készült.

Ugye nagyon szűk, kaaringós utak voltak, több emelet egészom szalmaházai, azok meg aztán végképp, azokat nem tudta elfújni.

Igen. >> Úgyhogy évszázadokon keresztül az volt a a tűzoltásnak a módja, hogy ha valahol tűz van, akkor a helyi polgárok így megpróbálják eloltani, ami >> De ha ez a tudás elveszett, akkor ma honnan tudjuk, hogy korábban viszont volt? >> Hát mert előkerültek illusztrációk, a TCBIOSról írott dolgok, amik >> Ja, kinyitották a piramisokat, és ott voltak ilyen >> Valószínűleg nem a piramisokat, de >> szóval találtak ilyen izéket, amiket a rómaiak nem találtak meg.

Hát, mert gondolom az, hogy például megalapították ezt a szervezetet, annak az inf az az információ az elveszett hagyomány így beszakadt gondolom. >> Igen.

A a nem tudom a a víz gótok nem akartak pedig hát [nevetés] adta volna magát. >> Igen. >> Mi gótok vagyunk.

A középkor végéig ez nagyjából egy ilyen általános polgári kötelezettség volt, hogyha tűz van, akkor mindenki a környéken megpróbált segíteni.

De hát el tudod képzelni, hogy ezt ezt mekkora hozzáértéssel meg lelkesedéssel tették, hogyha mit tudom én, nem az ő házuk égett, hanem >> Igen.

A idegles profilképet állítok be azonnal. [nevetés] >> Úgyhogy legfeljebb olyan dolgokat írtak elő, hogy azt is már csak az ilyen 16-17. században, hogy hogy minden városban legyen valami hatalmas vízkészlet állandóan, vagy minden házban legyen egy egy vödörnyi víz állandóan készen, amivel olyan nagyon sokat nem érsz el, hogyha belegondolsz, hogy minden házban van egy darab vödörvíz.

A magyar szabályozás 1700-as évek körül két akó vizet írt elő minden házba.

Lakóba mennyak 50 l talán. >> Igen.

Tehát ez ilyen dézsa. illetve idézem egy jó nagy létrával egyetemben, úgyhogy mindenre föl voltak készülve, mert >> az egy >> egy jó nagy létra alkalmas a tűzoltás. >> Pontosan definiált. [nevetés] >> Igen.

Itthon a 16. században már betiltották az istálókban a nyílt tűz használatát.

Addig ugye ott ott voltak a tábortüzek, mert ott volt védve. 1770-ben Esztergomban betiltották a dohányzást az istállókban, a pajtákban és a…

Említett entitások

Témák

  • tűzoltás története
  • biztosítási gyakorlat
  • 18-19. századi amerika

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „KK #59 – Amerika tűzoltói”

Miről szól ez az epizód: „KK #59 – Amerika tűzoltói”?

A Képtelen Krónika 59. adása a tűzoltás történetét, azon belül is a 18-19. századi Amerika tűzoltó- és biztosítási gyakorlatát mutatja be. Grath Japánból hazatérve osztja meg a témával kapcsolatos érdekességeket Boston és New York környékéről. Az adásban szó esik arról, hogy a… Az epizód a Képtelen Krónika című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „KK #59 – Amerika tűzoltói”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bartolomeo Girandoni.

Milyen témákat érint ez az epizód: „KK #59 – Amerika tűzoltói”?

Fő témái: tűzoltás története, biztosítási gyakorlat, 18-19. századi amerika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „KK #59 – Amerika tűzoltói”?

Megjelenés: 2025. 11. 05.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/keptelen-kronika/kk-59-amerika-tuzoltoi

Több epizód a Képtelen Krónika-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból