Képtelen Krónika

KK #60 – Lebstück Mária

· PT1H17M59S

Összefoglaló

A Képtelen Krónika 60. adásában Lebstück Mária, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő személyiség életútját mutatják be. Az adás kitér Mária férfias nevére (Lebstück Károly), a korszak női helytállására, valamint az ellene íródott operettre, amely eltér a…

Röviden

Műsor
Képtelen Krónika
Megjelenés
2025. 11. 30.
Hossz
1 óra 18 perc
Szereplők, említett nevek
Lebstück Mária
Témák
1848-49-es szabadságharc, történelem, operett
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] [zene] H Sziasztok!

Ez itt a Képten Krónika 60. adása.

Nem tudom, hogy mini lesz, vagy nagy adás lesz.

Majd valamelyik >> Pöti, valamelyik beköszönést meghagyom attól függően, hogy átléptük-e az egy órát Worldbe ilyen nyolc oldala jegyzetem.

Ez ez ilyen határesett szokott lenni.

De >> hát nagyon elengedted ezt.

Ez már csak az én harcom, hogy nem Mini, hanem Pöti.

Tehát már ilyen fásulttan háttérbe halsz.

Én pedig továbbra is megyek meghalni erre a dombra minden alkalommal.

Te te már ilyen magányos partizánnel vált. >> Én várom, hogy estei megszólítson és így ezzel aktiváljon a páston. [nevetés] >> Addig csak ilyen prágai gólemként a homlokodból hiányzó alfel >> 28. >> Addig nem ez a dacos gubbasztás a a szélen. >> Jól van, akkor életet lehelek agyaktedbe. >> Helló Gret és helló Mazú.

Sziasztok >> Pöti. [nevetés] Ennyire láttam, ahogy így fölgyúltak a [nevetés] vörös lőszemek. >> Igen.

És lővrabi hátra hőköl, hogy mit tettem. >> Szervusztok hallgatók.

Elnézést. >> Szervusztok drága hallgatók, patrónusok kiemelten és szervusz Ivánzki Miklós, aki küldted nekem ezt a témát, amit ma előadok. >> Szervus. >> Most nem felejtettem el.

És Miklós nem csak témát küldött, hanem egy IPM cikket is, ilyen sok oldalasat kifotózgatta nekem, elküldte azt hittem IP címet, >> de hát azonkívül más forrása voltak, primére források is, hiszen a a illető, akiről szó lesz, ő ő fennmaradt a a elég lényegre tölő, tömör, ilyen tárgyszerűen fogalmazó emlékiratai, és az is, amit Jókai More írt róla.

Hát abban több az irodalmi érték.

Ezenkívül Borbíró Fanny Rubikon cikke volt egy ilyen főbb forrásom, de egyébként majd mindet berakok a weboldalra, illetve Gulyás Adrián tanulmánya címe: Honvédnők élete a dualizmus korában.

Szóval folytatom a érdekes sorsú magyar nők sorozatomat.

Már nem sokáig, mert azért így fogyogatnak meg hát van, nem is fogyogatnak, mert azért mindig lehet újat találni.

Persze, >> de születtek is újak. >> Azért azért mással is szeretnék idővel majd foglalkozni, nem csak csajozni megállás nélkül.

Úgyhogy de ezúttal is egy hölgyről lesz szó, méghozzá egy olyan nőről, aki kilóg az erősnöksorozatomból olyan értelemben, hogy hát azért a történelemben a nők helyzete az az többnyire rosszabb volt, mint a férfiaké.

És hát ez kitűnt az eddigi életutakból is, ugye tehát az eddigi témáimban szereplő nők vagy valakinek a férje volt, és úgy lett híres, ugye Kinizsi Pálné például, vagy Doc Hollywoodnak a babája, és hát voltak olyanok, akik pedig >> valószínűleg ő lelőtt volna, ezért >> kénytelenek [nevetés] voltak, kénytelenek voltak szexmunkásnak állni, ugye ilyen is több volt.

Sőt, hát sasflórát egyenesen áremhölgynek nevelték.

A mostani delikvens az az egyik kategóriába se fér bele, tehát saját jogon szerzett hírnevetés soha nem kellett a testét áruba bocsátania.

És ő hát a magyar történelem egyik legbüszkébb mozdanatában vett és a 1848-49-es szabadságharcban.

Ennek megfelelően viselkedjetek jól, és nem shamingelni össze-vissza, mint szegény Kinizsi Pát tettétek, aki hát jó egy analfabéta stukkó volt, de hát én is az vagyok, mert stukkót mondtam Tuskó helyett.

Nem tudom, miért még le is fagytam egy pillanatra, hogy [nevetés] >> jó, hát ez ilyen >> ez nagyon áttételes művészettörténeti a izé sértés lehet. >> Szándékos, ilyen tripla csavaros >> poén volt, hogy még még szóvá is teszem a saját Igen, tudom.

Na úgyhogy erős nők meg is még kérdezem, hogy mond-e nektek valamit Lepstük Károly neve? >> Erős nő volt, >> vagy Kárl lepstükk? >> De akkor ő mint Saslóra még fióka volt kiskorában. >> Na akkor Lestök Károlról mesélek egy sztorit.

A kápolnai csatában történt a szabadságharcban, illetve a kápolnai csata másnapján, ahol Verpelét mellett volt összetűzés 1849 februárjában.

És ezt a Lepstük Károly hadnagyot hozták éppen sebesült el Lumnicer Sándor törzs törzsorvoshoz.

És hát a fiatal tiszta az így ájultan feküdt ott.

Hát fejsebe volt, de ugye az egész inge véres volt, és meg kellett nézni, hogy van-e valami másinek >> más sebe is. törzsorvos az feltépte így a sebesült ingét és hát akkor megállt a keze és kiült arcára a döbbenet és visszahajtotta az inget és felkiáltott zavarába, hogy 1000er szentségit, de hisz a mi károlyunk lány, mire állítólag mulant >> állítólag a hadnagy magához tért a hangos kiáltástól már aki ott feküdt és rászólt az orvosra, hogy kötözzön be és ne csináljon feltűnést és az orvos megígérte neki, hogy megőrzi a titkát át merthogy >> ezt nem shaming, ez orvosi kezelés. >> Lepstük Károly az valójában Lepstük Mária volt, aki Károly néven beállt Honvédnak.

De ez ilyen ez ilyen csendes csata volt, hogy a leghangosabb dolog egy orvos felkiáltása volt. >> Ez abszolút rendes, [nevetés] abszolút rendes csata volt ez a sztori.

Ezt azért raktam így be, mert ezt ezt konkrétan így mesélte el aztán a emlékirataiban a Lepstük Mária.

És mondom, ez olyan emlékkirat, ami ilyen nagyon tényszerű, kicsit száraz, sőt elég száraz és kizár mondatok, >> ugyan aránylag kevés túlzás van benne, és hát elképzel, hogy ez akkor tényleg így zajlott. >> Ühüm. >> Vagy legalábbis hasonló módon, de az nyugodtan elejtjük, hogy volt ott egy orvos, aki ott a sebessélés után felfedezte, hogy hát ez a hadnagy ez lány. >> Ellőtték a péniszét.

Én még ott tartok fejben, hogy az emlőkirat nagy jó, de mindegy. >> Ú, az jó, ha fejben tartasz ott a >> Igen, ezt nem mondom, azért nem mondom ki. >> Maradjon is ott a fejen. >> Érzem én is, hogy gyenge nagyon.

Igen. [nevetés] >> Olyan ügyesen nem mondtad ki.

Ühüm. >> Az említett borbírófani Rubikon cikkéből egy ilyen történelmi helyzetet bevezetésül elmondanék. amikor jött a forradalom szabadságharc, illetve azt megelőzően a a különféle mozgalmak, akkor nagyon sok cikk foglalkozott vele, meg hát Jókai is írt ilyen cikket, hogy a nőknek részt kell venniük a a közelgő szabadságharcban, de ez nem azt jelentette, hogy hogy rohanni kell a csatatérrel, hanem hát így a hagyományos női szerepben kell szépen segíteni a férfiakat körülbelül.

Ezt az is mutatta, hogy a 1848-as új törvénye. >> Drágám, hol van díszegyel ruhám, vagy így [nevetés] így gondolod? >> Hát körülbelül így >> bevarni a golyó ütötte sebeket a zubbonyon. >> Ezt az is mutatta, hogy az 1848-as új törvények azok egyáltalán nem adtak több jogot a korábbiaknál a nőknek.

Például a választójogi új törvény az csak férfiakra vonatkozott.

De hát a magyarországi nőkérdés ettől még fontos és vitatott volt pont a következő évtizedekben, de azért mondjuk így a így a század közepére jellemző, hogy 1848 júliusában volt például egy ilyen több napos országos tanügyi kongresszus, és volt ennek egy nőnevelésügyi albizottsága és ott kongresszuson 257 ember ült, és egyetlen női résztvevője volt ennek a kongresszusnak.

És így >> valakinek a teát is föl kellett szolgálni a a a tanácsnokuraknak.

Gondolom ez meg volt akkor szervez nőnevelés ugye úgyhogy úgyhogy az volt a a vélekedés, hogy a nőknek a saját köreiken belül kell a hazahasznára tevékenykedniük, például a magyar nemzeti műveltséget terjeszteni így a saját társasköreikben nevelni a gyerekeket.

Nyilván a környezetükbe levő férfiakat a hazafisság jó útjára terelni.

Amennyiben nem lennének a hazafiság jó útján. >> Jenő, ez nagyon hazafiatlan volt tőled. >> És amikor jött a szabadságharc, akkor ilyen feladataik voltak, hogy a harcoló férfinek a a fegyvereit megáldani az apát. >> Happiness is a warm gun. >> Ez nem tűnt fel nekem ez a áthalás, de köszönöm.

A a k >> drágám születésnapom van.

Áld meg a fegyveremet. [nevetés] >> A hazavárni a a apjukat, férjüket, fiúkat, kinek mit.

Ápolni a sebesülteket, eltemetni a dicső halottakat.

Tehát ezek a szokásos női szerepek.

Az tehát >> szokásos női szerepek, a sírás többi. >> A nő az a férjének vagy fiának vagy apjának hűséges támad támasza, odaadó áldozat kész.

Ez ez ez volt így a fő főleg a szerepük a szabadságharcban.

Ha mégis a a hadseregbe kerültek, akkor ott egy tipikus szerepük volt már évszázadok óta a katonák ellátása, tehát a markotályos nők.

Az ez ez tipikusan női munka volt.

Szabadságharc idején minden századot kettő-4 ilyen úgynevezett tápnő kísért. [nevetés] Hagyok erre időt.

És hát ők ez nem volt egy veszélytelen munka, mert gyakran egyenesen a tűzvonalban [nevetés] >> nagyon jól viselkedt.

Szóval gyakran egyenesen a tűzvonalban dolgoztak. [nevetés] hiszen avédeket csata közben is frissítőhöz kellett juttatni. >> Á meg megáldani. >> Szinte láttam, mint a getaidet, hogy a [nevetés] maratonfutók így kinyúlnak, így ú a golyózáporból lehajolnak gyorsan egy izéért a szendvicsért.

Áj, >> tápnő, meg >> tápnő. [nevetés] De azért néhány olyan nő is akadt, aki akinek nem volt elég ez a ezek a sztereotíp szerepek, és >> még ez se, mert kicsi volt a markotája, [nevetés] >> és beálltak honvédnak konkrétan.

De hát ez >> honvédő nők, >> egy nő az nem lehetett honvéd, ezért jellemzően férfinak adták ki magukat.

És közülük a legismertebb volt ez a lepstük Mária, aki zágrábi születésű volt, félig horvát, de a családnak német háttere is volt. >> Lebsüknek >> ugyanakkor a Igen. [nevetés] Lébenstük.

Ugyanakkor a magyarságát nem lehet elvitatni tőle, mert életét kockáztatva a magyar ügyért harcolt, sebesülten is a forradalomszabadságharc idején.

Mint mondtam, Zágrában született 1830. augusztus 15-én egy gazdag kereskedő családba.

Apja egy jó módú horvát boltos volt.

Anyai ágon pedig rokonságban állt Jalasics horvát bánnal. >> Hm.

Kivaló levél >> a Food Bage felé Jalasicsáva seregének seregünk nyomában. >> Ezt gondolom ők nem mondták otthon.

A lány, na most olyan 13 éves volt körülbelül, amikor meghalt az apja, és ezután a az osztrák fővárosba ment, az édesanyja fivérénél nevelkedett tovább.

Báró Simonics Boldizsár császári ezredesnél. jó nevelést kapott, de az ilyen lányos tevékenységnél, a lányosnak tartott tevékenységeknél jobban érdekelte a sport, a lovaglás és a a nagybácsinak a katonai életvitele az nagy hatást gyakorolt rá.

Eljött 1848. március 13, az első bécsi forradalom, amikor ő 17 éves volt.

Ugye a a magyarországi forradalomnak közvetlen előzményei volt az, hogy Bécsben kitört a forradalom, ugye meghozzák a hírt, ott a tömeg meterniket akarta meneszteni és és új alkotmányt követelt.

Mária emlékiratából idézem ezt a részt, hogy éppen lemenni készültem a belvárosba, hogy magamnak egy kalapot vásároljak.

Amint a bevásárlásba visszatérni igyekeztem, ez már nem sikerült, mert a város kapui le voltak zárva, az utcák töm emberekkel, és én belekerültem az áradatba.

A drága kalap természetesen egészen tönkrement.

Tolongásban megkérdeztem, mit jelent ez a sokadalom.

Itt kaptam a felvilágosítást, hogy kitört a forradalom.

Egy ismerőshöz szaladtam, aki egy cipészmester volt, és nekünk is dolgozott, amikor megpillantott, meglepte: "Az Istenért, Mari kisasszony, mit csinál ön ezekben a válságos órákban itt? nem tudja, hogy kitört a forradalom.

És akkor elmondtam neki a >> az amikor így meg kell mondani, hogy kikötört a forradalom, mert így nem látod magad körül, az még egy korai forradalom. >> 17 éves lány volt, mondom.

És akkor elmondtam neki, abil tipikusan nem szokták meglátni maguk körül a forradalmat. >> A forradalom vakság az egy ilyen egy ilyen kamaszbetegség.

Igen. >> És akkor elmondtam neki, abbéli erős elhatározás, hogy csatlakozom a forradalomhoz.

A cipérsegédtől kabátot és pepit a nadrágot vásároltam, mestertől pedig egy férficsizmát.

Ráadásul egy inget és alsó nadrágot is adott.

A felesége pedig lenyírta a hajamat férfi módra. minthogy a cipészmester a nemzeti gárdának tagja volt.

Átadta nekem a gárdasapkát és régi módi fegyverét, majd egy írásos bizonylatot, hogy mint az ő segédje, én fogom helyette az őrszolgálatot teljesíteni.

Azonnal elmentem az őrségre, a Kertnerhor mellett jelentkeztem az őrparancsnoknál.

Fél óra múlva már el is kezdtem az első őszolgálatomat.

Mikor jelentkeztem, többiek nagyon szemügyre vettek és furcsálták, hogy a suszterlegénynek milyen finom keze és arca van.

Néhány nappal később a német légióhoz mentem, az úgynevezett halál légióhoz, amelynek Giron volt a parancsnoka.

Ez a Wed escalated quickly meme. >> Ühüm. >> Az tökéletesen leírja ezt, hogy ja, kitört a forradalom.

Hát akkor akkor irány oda. >> Akkor irány a halállégió.

Az jól hangzik. [nevetés] >> Igen.

Ez na most ez a halálégió az valójában arról kapta a nevét, hogy halálfejes ilyen felvarrójuk volt.

Tehát, hogy a neve volt egy jó jel.

Tehát volt a volt a mókus légió, volt a Pipacs légió és a halálfejes, >> a halál légió és a cica csapat. [nevetés] >> Na most végül nem hozzájuk csatlakozott hosszú távra von, hanem a az egyetemi légióhoz, ami elég nagy szerepet játszott ebben a bécsi forradalomban.

Abban az évben volt még egy második, majd október egy harmadik bécsi forradalom is.

Akkor már a jogász csapatban küzdött és a barikádhcokban meg is sérült, átlőtték az arcát.

És hát ennek a a >> akkor már nem csodálkoztak rá, hogy milyen finom arca van ennek a >> Nem, de amúgy is >> készlegénynek. >> Hát amúgy is egyébként tehát, hogy mondjam amiért amiért így el tudom képzelni, hogy ő azért rejtve tud ott maradni a férfiak között.

Tudom, hogy a szépség az egy az egy nem egy objektív dolog, úgyhogy nem is akarok ilyen ismert célzást tenni, de de hogy férfias arca volt abban valószínűleg azért egyetértetek velem, ha mondjuk rákerestek a nevére Lstük Lepstück Máriának. >> Hát jó, mond te félve. >> Én elhiszem neked, Stöcki. [nevetés] >> Hűha.

Igen, annyit mondok csak, hogy egészen hitelesen játszatta volna őt egy bio pikpan a Tahiót László. [nevetés] Na most miután leverték ezt a harmadik bécsi forradalmot is, akkor akkor Magyarországra szökött.

Nagyon nagyon power módon megint felvette a női ruháit, ahogy írja Jókai More, ismét felölté női ruháit. szépen kisétált bécsből gyalog, letörölve arcáról a puskapor füstöt. >> Ez ennél szerintem több volt ebben. >> Kisebb kisebb viszonttagságok árán Győrbe jutott el.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „KK #60 – Lebstück Mária”

Miről szól ez az epizód: „KK #60 – Lebstück Mária”?

A Képtelen Krónika 60. adásában Lebstück Mária, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő személyiség életútját mutatják be. Az adás kitér Mária férfias nevére (Lebstück Károly), a korszak női helytállására, valamint az ellene íródott operettre, amely eltér a… Az epizód a Képtelen Krónika című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „KK #60 – Lebstück Mária”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lebstück Mária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „KK #60 – Lebstück Mária”?

Fő témái: 1848-49-es szabadságharc, történelem, operett.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „KK #60 – Lebstück Mária”?

Megjelenés: 2025. 11. 30.. Hossz: 1 óra 18 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/keptelen-kronika/kk-60-lebstuck-maria

Több epizód a Képtelen Krónika-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból