Kontextus

Magyar Péter eddigi talán LEGSÚLYOSABB hibája

· PT4M39S

Összefoglaló

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Lomnici Válaszol podcastban elemezte Magyar Péter müncheni szereplését és Donald Tuskkal, Friedrich Merz-cel való találkozóját. Kiemelte, hogy a biztonságpolitikai konferencia nem belpolitikai kérdésekre való megbeszélések helyszíne, és hogy…

Röviden

Műsor
Kontextus
Megjelenés
2026. 02. 23.
Hossz
5 perc
Szereplők, említett nevek
Ifj. Lomnici Zoltán, Magyar Péter, Megadja Gábor, Friedrich Merz
Témák
biztonságpolitikai konferencia, belpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A budapesti epstein botrány, hogyha hasonló körülmények vannak, és megtalálják már a német sajtóban is a párhuzamot, akkor talán nem túlzás arról beszélni, hogy valami hasonló bontakozik ki, partik zavaros háttérrel, kábítószer, nők adott esetben különböző vitatott, erkölcsileg vitatható szituációba [zene] keveredése. egy magyarországi politikusnak.

Ez bizonyos értelemben, vagy ez a jellemző sor, ez a körülménysor elmondható az EPS botrányról is.

Aztán, hogy persze további párhuzamok vannak-e azt hiszem, hogy mindenki maga kell, hogy eldöntse. [zene] Tisztelettel köszöntjük önöket.

Ez a Lomnici Válaszol című podcast műsor itt a kontextuson.

Én Ifja Blomnici Zoltán vagyok.

Minden héten igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba az önök a ti segítségetekkel.

Ehhez változatlanul várjuk a kérdéseket folyamatosan akár a komment szekcióba is, de emailben erre az email címre, amit itt lehet látni.

Itt pedig a kontextusra lehet feliratkozni, ha valaki még nem tette volna meg.

Nézzük meg, milyen témákat tartottak, tartottatok fontosnak a mostani adásra.

Mit keresett Magyar Péter a müncheni biztonsági konferencián?

Igen, ez egy tökéletes összefoglalása annak, és kellő finom cinizmust tartalmaz maga a kérdés is, hogy egy biztonságpolitikai konferencia miért szolgálna egyébként kétoldalú vagy több oldalú megállapodások, politikai megállapodások színhelyévé.

Egyrészt [horkantás] azokkal is egyetérthetünk, akik azt mondják, hogy a politikóban meghirdetett öt pontos úgynevezett zelenszki tervvel kapcsolatos megbeszélések folyhattak, például Donald Tuski, illetve Friedrich Merc, valamint Magyar Péter között, de hát akik a komolyan a nemzetbiztonság, a biztonságpolitika területén jegyzett szakértők azért arra felhívják a figyelmet, hogy a február 13 és 15 között zajló most már több mint 60 alkalmat megért müntyheni biztonságpolitikai konferencia nem [horkantás] a belpolitikai kérdésekről, hanem elsősorban külpolitikáról szól.

Ez egyébként erősíti azt a narratívát, hogy Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban történhettek megbeszélések a Tiszapárt vezetése, illetve az európai néppárt különböző funkcionáriusai között, és hát persze a lengyel és a német kormány első emberei és a Tiszapárt elnöke között.

Azt szerintem megkockáztathatjuk, hogy marginálisnak minősítjük ezeket a találkozókat, hiszen a fő csapásirány [torokköszörülés] a münteni konferencián az mindig az, hogy vannak előadások, vannak beszélgetések, pódiumbeszélgetések, és ezeknek a résztvevői, a főszereplői minden egyes konferenciának az, hogy egyébként vannak meghívott vendégek, tehát több 100 és ebből az egyik természetesen lehet akár a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője is.

Ugyanakkor komoly jelentősége nincs, hacsak az nem, hogy valóban megszilárdíthatta a Tiszapárt a korábbi álláspontját és programját. többször elmondtuk, el is fogjuk mondani.

Még mindig van lehetősége a Tiszának, [horkantás] hogy a nemzet hangja végeredményét valamilyen módon fölülrassa azáltal, hogy újra megkérdezi a híveit.

A legutóbbi felmérés szerint a Tiszaszavazók többsége támogatja Ukrajna csatlakozását.

Ez ahogy fogalmazott Magyar Péter, ezáltal a kormányprogramuk részévé vált ez a [horkantás] szavazati arány.

Tehát magyarán, amikor állproblémának minősíti akár a Brüsszelezést, akár az ezzel kapcsolatos megjegyzéseket a mármint ami Ukrajna csatlakozásának Tiszás támogatását illeti, akkor a valóságtagadás minősített esete áll fön Magyar Péterék részéről.

Nem először. alakul a magyar epstein ügy >> nagyon érdekes cikket közölt egy német konzervatív portál.

Ráadásul aki jegyzi a cikket, az nem akárki, Porisz Kálnokiról van szó, aki a médiaműhely vezetője most jelenleg az MCC-nél, ugyanakkor hosszú éveken keresztül a Német Konzervatív Div újságírója volt, egy magasan jegyzett publicista újságíró személyiség, és arról beszél egyébként, hogy súlyos hibát követett el Magyar Péter.

És a a az a fórum, ahol ez megjelent, az egy német véleményvezérhez, egy ismert főszerkesztőhöz, Tihi úrhoz köthető ez a Tichi Einblicke.

És amikor az Xen ez a cikk megjelent, akkor úgy minősítette a főszerkesztő magát a botrányt, hogy a budapesti epstin botrány. [horkantás] Hogyha hasonló körülmények vannak, és megtalálják már a német sajtóban is a párhuzamot, akkor talán nem túlzás arról beszélni, hogy valami hasonló bontakozik ki. [horkantás] partik zavaros háttérrel, kábítószer nők adott esetben különböző vitatott, erkölcsileg vitatható szituációba keveredése egy magyarországi politikusnak.

Ez bizonyos értelemben, vagy ez a jellemző sor, ez a körülménysor elmondható az EPS botrányról is.

Aztán, hogy persze további párhuzamok vannak-e azt hiszem, hogy mindenki maga kell, hogy eldöntse, illetve hogyha lesznek fejlemények az ügyben, most még ugye csak egy évszám, egy dátum, illetve egy fotó látható.

Hogyha lesznek további tartalmak ezen a bizonyos radnai.hu hu oldalon, akkor nyilván szélesebb körben tudunk arról beszélni, hogy miféle párhuzamok vannak az EPS botrány, illetve a Magyar Péter botrány között. >> Az Európai Bizottság ismét arra készül, hogy kikerülje a magyar kormány által jogszerűen állított akadályokat.

Van-e remény a Patrióta álláspont [zene] deklarál győzelmére? [torokköszörülés] >> Nem szeretnénk, nem szeretnék közhelyeket puffogtatni. remény persze mindig van, de hogy konkrét lépések foganatosítása megtörtént ebben a tekintetében, a válasz egyértelműen az, hogy igen, megtörtént.

Tehát először is a vétójog eltörléséhez egyhangúság szükséges.

Meg [horkantás] kell változtatni az alapszerződéseket. az Európai Unióról szóló szerződés, de az Európai Unió működéséről szóló szerződés, amelyeket legutóbb Lisszabonban módosítottak, Expressis Verbis egyértelműen kimondja, hogy a legfontosabb döntésekben az európai tanács egyhangúlag határoz.

És ezek a legfontosabb döntések, például Ukrajna uniós csatlakozása is ide sorolható.

Íy módon kell, hogy eldőljenek.

Persze vannak trükkök, mondhatnánk azt, hogy trükkök százai. hogy klasszikusokat idézzünk, amelyeken Brüsszel gondolkodik, hogy hogyan tudja egyébként ezt a létező jogot, amit pétójognak szoktak nevezni, kikerülni tagállamok tekintetében.

Persze ez azért lenne rendkívül fájó, mert ahogy erre sokan felhívták az elmúlt hetekben, hónapokban a figyelmet kiváló szakértők, a vétójoggal szinte minden tagállam élt már valamikor az Európai Unió történetében az elmúlt évtizedekben, és [horkantás] az, hogy most ennek az eltörlésére próbál támogatókat szerezni, illetve jogi indokokat találni Brüsszel, az egészen elképesztő és persze elfogadhatatlan. és ugyanúgy alása az európai projektet, mint az elmúlt évek számos olyan húzása, amely az uniós joggal összeegyeztethetetlen volt, például különböző jogállamisági eljárásoknak, vagy éppen a hetes cikkely szerinti eljárás megszavaztatásának a körülményei.

Villámkérdés: [zene] >> Mit lehet tenni azért, hogy Magyarországon ne egy párti rendszer alakuljon [zene] ki, és a parlamentben a jobb és a baloldal is képviseltesse magát? >> Ez a veszély szerintem nem áll fenn.

Ugye a ha esetleg a kedves kérdező arra gondolt, hogy ne két tömb legyen, hát arra kell utaljak, hogy már Gyurcsány Ferenc szeretett volna egy egységes demokrata pártot létrehozni a baloldalon.

Ugye erre vonatkozóan még talán regisztrációs lépéseket is tett a Demokratikus Koalíció korábbi elnöke.

Az Egyesült Államokban ilyen típusú két pártrendszer van.

És hát persze érdekes, hogy látszólag a németeknél is és az osztrákoknál is azt mondhatjuk, hogy plurális demokrácia van, több pártrendszer.

Valójában hát évtizedek óta két párt határozza meg igazából a belpolitikát.

A korábban konzervatív CDU CSU koalíció, illetve a baloldali szociáldemokraták.

Nagyon ritkán van, hogy ezen kettő politikai erők közül bármelyik kiszorulna a kormányzásból, sőt ilyen formációra nem emlékszünk.

Viszont arra emlékszünk, hogy nagy koalícióban összebulva most már hosszú-hosszú évtizedek óta többször visszatérően vezetik az országot.

Hát [horkantás] ez az én demokrácia felfogásom szerint közelebb áll az egy pártrendszerhez, hogy bárhogy kirakjuk, mindig ugyanaz lesz belőle.

Tehát különböző helyekre szavaznak a német polgárok, különböző irányokat választanak, aztán a két elit párt összebul.

Na de hát természetesen Proforma ezt sem hívhatjuk annak.

Ott is vannak szatellitpártok, most már a zöldek is ilyenek minősíthetőek, vagy a liberálisok, akik időnként mondjuk így, hogy a látszatkedvéért beépítésre kerülnek akár politikai folyamatokba, akár egy-egy kormánykoalícióba.

De ez a lényegen [horkantás] nem változtat Németországban.

Magyarországon pedig hát az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a posztkommunista pártok úgy tűnik, hogy kiesnek a parlamentből.

Lengyelországban ez a változás 2015 táján következett be.

Ez egyfajta történelmi igazságtételként is felfogható. >> [horkantás] >> A felmérések alapján ugye a Fidesz KDNP, a Tisza mellett a Mi Hazánknak van esélye.

Van olyan kutatás, amely a DK-t is esetleg kivételes módon a Kétfarkó kutyapárt is a parlamentben látja.

Ezek a kevésbé reális forgatókönyvnek tűnnek.

Vélhetőleg kettő vagy három párti lesz a parlament 2026. április 12-e után.

Ezek a kérdések, felvetések fértek bele a mai adásba.

Változatlanul várjuk a további szempontokat, izgalmas témákat, amelyeket önök ti tesztek le az asztalra, és ezáltal nyilvánvalóan bővülnek azok a témakörök.

Színesedik a tartalom, amelyeket aztán itt később megbeszélhetünk.

Egy hét múlva remélhetőleg találkozunk.

Addig is vigyázzanak, vigyázzatok magatokra.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Magyar Péter eddigi talán LEGSÚLYOSABB hibája”

Miről szól ez az epizód: „Magyar Péter eddigi talán LEGSÚLYOSABB hibája”?

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Lomnici Válaszol podcastban elemezte Magyar Péter müncheni szereplését és Donald Tuskkal, Friedrich Merz-cel való találkozóját. Kiemelte, hogy a biztonságpolitikai konferencia nem belpolitikai kérdésekre való megbeszélések helyszíne, és hogy… Az epizód a Kontextus című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Magyar Péter eddigi talán LEGSÚLYOSABB hibája”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ifj. Lomnici Zoltán, Magyar Péter, Megadja Gábor, Friedrich Merz.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Magyar Péter eddigi talán LEGSÚLYOSABB hibája”?

Fő témái: biztonságpolitikai konferencia, belpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Magyar Péter eddigi talán LEGSÚLYOSABB hibája”?

Megjelenés: 2026. 02. 23.. Hossz: 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kontextus/magyar-peter-eddigi-talan-legsulyosabb-hibaja

Több epizód a Kontextus-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból