Kontextus

Zelenszkij zsarol, Brüsszel félre néz - Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton

· PT54M53S

Összefoglaló

Az Ütközőzóna podcast e heti adásában Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton geopolitikai szakértőkkel tárgyalja Ukrajna és a nemzetközi politika aktuális kérdéseit. Főként az orosz-ukrán háború következményeit, az energiaellátás biztonságát, valamint Ukrajna agresszív…

Röviden

Műsor
Kontextus
Megjelenés
2026. 03. 04.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Megadja Gábor
Témák
orosz-ukrán háború, geopolitika, energiaellátás biztonsága
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Venezuela, hogy ott egy egy feji sárkány volt, amit levágták a fejét és készít meg egy olyan hétfejű sárkány, ami gyakorlatilag [horkantás] folyatosan növeszti az ú >> hát elve Venezuela inkább a sisi típusú sárkány volt.

Hogy van egy határozott törekvés Ukrajnának a az orosz energiahordozók leállításának a kikényszerítésében. >> Nyilván Ukrajna rendkívül nehéz helyzetben van, egy agresszí áldozata, de maguk is rendkívül agresszív módon járnak el a szomszédaikkal szemben.

Ha majd nyom külső nyomással újra akarják indítani a vezetéket, akkor majd kiderül, hogy valaki valaki hazudott. >> Megmondom őszintén, az én jó indulatomnak a maradványait kezdi.

Most ez egy személyes dolog Ukrajna felemészteni ezzel. >> Csak akkor lehet megjavítani, ha végetér a háború.

De hát a háború ötödik évében vagyunk.

Eddig mindig ment, eddig működött a helyreállítás.

Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

Ez itt az Üdrköző zóna a kontextus csatornán.

Állandó szakértővendekkel Demkó Attilával, Bendsvski Antonnal, illetve a házigazdával Póce Istvánnal.

Szeretettel köszöntelek benneteket. >> Sziasztok. >> Sziasztok. >> Nagy témákkal készültünk a mai napra és erre a hétre is.

Barátság körül vezeték körüli vita Irán.

Oroszország elfogadhatja az amerikai béketervet, és meglátjuk, hogy mire lesz még idő, mert hogy ezek olyan témák, hogy igazából szerintem több műsort meg lehetne velük tölteni.

Próbáljuk meg megtölteni egyet, de úgy, hogy mindegyikről beszélünk.

Kezdjük akkor a barátság kőaj vezetékkel, mert hát ugye mégis az, ami a legérzékenyebbben érint bennünket, ugye az ukránok [horkantás] elzárták a vezetéket, majd azt kommunikálták, hogy hiba van a vezetékben, majd elárulták, hogy igazából nem akarják újra indítani a vezetéket, aztán újra elmondták, hogy hiba van a vezetékben. [horkantás] Ez most a választásoknak szól.

Kezdjük talán ezzel. >> Azt láthatjuk, hogy Ukrajna nem csak Magyarországgal, hanem több szomszédjával jóval keményebb politikát kezdett el folytatni.

Ugye Belorusza talán a legjobb példa.

Sokáig kesztyűs kézzel bántak.

Tehát hogy >> hát persze de azért azért azért az, hogy ennyire erőteljesen beleszállnak úgy, hogy egyébként plusz Belorul lépés nem történt azóta.

Meg hát azért valószínűleg nem volt teljesen önkéntes 2022-ben se az, hogy átengedték az orosz csapatokat.

Tehát túl sok választása Lukasenkának nem volt.

Egyébként nem ismerte el a krémet meg az orosz hódításokat máig Belorus.

Ugyanúgy Moldovával azért a karszorítgatás stratégiája meg megtörténik.

Ugye azt is láthatjuk, hogy az amerikai érdeket is többször figyelmen kívül hagyták Na Oroszisk bombázásával.

Ugye a Kazahvezeték az ott fut ki, és ott kifejezett amerikai érdek van, hogy az az olaj eljusson a fekete tengerre, meg a világpiacra.

Meg egyébként globális érdek is, hogy eljusson.

Tehát ez a kemény magatartás elérte Magyarországot meg Szlovákiát, és ez egyértelműen egy politikai játszma.

Tehát egy pár napra le lehet zárni a vezetéket, mert a vezetéktől azért odébb egy olajtartást ért egy támadás.

Az ukrán kommunikációból látszik, meg ahogy válaszolnak egyébként az európai partnereknek is, nem csak Magyarországnak, hogy ez nem igaz, amit mondanak.

Tehát Sibiha külügyminiszter úr is került egy kellemetlen helyzetbe a Kievben, és amikor a tárgyalások voltak kellemetlen helyzetbe kerültek, mert az európaiak naivan azt hitték, hogy a magyarok nem mondanak igazat.

Aztán ott mindenki számára kiderült, hogy az ukránok nem mondanak igazat, hiszen akkor be kéne engedni megnézni a vezetéket, átnézni.

És persze mondhatja a Zelenski elnök úr, hogy nem lehet a föld alá belátni, de hát nem a vezetéket érte a támadás.

Tehát akkor akkor akkor most egy dróntámadás vagy egy rakétátámadás történt, vagy orosz csögörényes támadás történt, vagy milyen támadás történt.

Már olyan elmélet is volt ukrán részről, hogy véletlenül a kiömlő véletlenül a kiömlő dízel az valahogy megsértett ott valamit.

Tehát itt >> én hallottam olyat is, hogy az oroszok eleve úgy táplálták be, hogy ég a benne lévő folyadék. >> Persze, persze.

És mondom egy a nagyobb mintát kell nézni, mert ha ez Magyarország lenne egyedül meg Szlovákia, az oké, de mondom még az USAVal szemben is megengednek nagyon kemény lépéseket.

Mondom azzal a Berusszal, amivel vigyáztak, hiszen nem akar az ember plusz ellenséget, kemény ellenséget magának.

És Belusz is azért tartózkodott attól, hogy saját katonákkal részt vegyen ebbe a háborúba, és mégis tehát egy új ukrán külpolitikai doktrinát látunk itt ugye emberrablás Moldovában.

Hát az a baráti Moldovában ugye ez egy ukrán állami lépés volt.

Tehát sok olyan lépést tesznek, ami egy új típusú aszertív regionális hegemonként próbálja beállítani Ukrajnát, hogy mindenki, aki velünk szembe megy, az nagyon rosszul jár.

Tehát erőszakból próbálnak lenyomni dolgokat, ami ami mondjuk ahhoz képest, hogy milyen állapotban van az ukrán gazdaság, azért a fronton sem állnak jól.

Ugye megy a sikerpropaganda, hogy jó, de hát közelednek Szlovjan Kramatorszok, folyamatosan az oroszok.

Persze vannak orosz feleségek Zaporizegy Nyepropetrovs határán, vagy voltak, de a lényeg lényeg az, hogy hogy van egy új típusú, vagy hát ez régi típusú, mert Ukrajna végig egyébként regionális hegemónnak képzelte magát 1991 után, és mindig lefele beszélt.

Tehát Magyarországgal soha egy pillanatig nem beszéltek szemmagasságban.

Zelenszki maga is mondja, ez a Kisország, ilyen ország, olyan ország.

Én meg azt tudom mondani erre, hogy meg kéne nézni, hogy ki kér ebbe a kapcsolatrendszerbe.

Elsősorban Ukrajna kér tőlünk, nem mi kérünk tőlük, de ezt úgy látszik, ezt ezt elfelejtik.

Tehát most volt ben nálam két hete egy ukrán újságíró, és azt mondta, hogy nem kell akkor velünk foglalkozni, hogyha mi nem állunk be a sorba.

És mondtam neki, hogy hát ne haragudjon, de egyelőre még a EU-nak meg a NATO-nak is megvannak a szabályai.

Persze igyekeznek felülírni őket, de azért ott van egy Egyesült Államok nevű ország.

Szóval itt sajnos én azt látom, hogy nyilván Ukrajna rendkívül nehéz helyzetben van egy agresszív áldozata, de maguk is rendkívül agresszív módon járnak el a szomszédaikkal szemben.

És mondjuk Szlovákia éveken át mindenben segítette Ukrajnát.

Most megkapják jutalmul, amit mi büntetésül.

Tehát ráadásul a gázzal sokkal többet ártottak Szlovákiának.

Ugye nekünk nekünk megvan a török áramlat.

A szlovák bevételeknek a csökkenése óriási a gáz kiesése miatt.

Most meg még egy plusz, mert még az olajjal is rosszabbul tudnak járni, mint mi.

Tehát ez a probléma szerintem az ukrán politikával, hogy folyamatosan ami a magyar ukrán viszonyt jelenti.

És még egy ugyanúgy, ahogy 2017-ben volt egy nyilván nem egy aláír, de egy de egy úriember megállapodásunk, egy gentlemans agreementünk, hogy magyar közösségre nem fog úgy vonatkozni az oktatási törvény.

És ezt gondolkodás nélkül ezt megszegték.

Itt is volt egy gentlemen agreement, volt egy megállapodás.

Nem volt leírva, hogy ti nem bántjátok a barátságot, tőlünk megkapjátok a dízelt, az áramot, egyebeket.

És ezt ezt ők szegték meg már megint.

Tehát ez a probléma, hogy egy kapcsolatnak bizalmon kéne épülni.

És 2017 óta én úgy látom, hogy az esetek többségében Ukrajna kezdi el az eszkalációs spirált.

Nem minden esetben, az esetek többségében ők kezdték el, és ez egy nagyon nagy spirál, ami mellett nem lehet már tényleg szó nélkül elmenni. >> Attila felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak Magyarországgal meg Szlovákiával, hanem az USÁval is szembe mennek. viszont az Európai Unióval is szembennek, Brüsszellel is szembennek most az ukránok, mert az Európai Unió kérte, hogy hadd küldjenek oda szakértőket, hogy nézzék meg, hogy mi történik a vezetékkel és sajtó információk arról szólnak, hogy az ukránok ettől is elzárkóznak. >> Én [torokköszörülés] abban vitatkoznék talán kicsit, hogy megészíteném ki azt, amit Attila mondott, hogy én nem látom azt, hogy egy valamiféle új ukrán külpolitika bontakozik ki.

A az ilyen határozott, agresszivitásba átmenő külpolitika jelen volt az elmúlt években is.

Elég visszaemlékezni a az ukrán nagy követre Németországban, aki hónapokon [torokköszörülés] keresztül addig ütötte és kritizálta a németeket, amíg elérte azt, hogy a németek sokkal jobban beálltak Ukrajna mellé vagy mögé.

Aztán ugye a mennyikről van szó, aztán hazahívták és megjutalmazták egy magasabb pozícióban.

Most nem is tudom, hogy éppen milyen pozícióban van az ukrán külügyben, de hogy ez eddig is jelen volt, inkább ilyen változó továbbra is kérdés.

Én továbbra is vitatom, hogy ő érte el és ezzel érte el.

Szerintem egymásól független párhuzamosan folyó futó folyamatok eredménye volt az, hogy mert szerintem egy egy normális ország nem veszi jó néven, hogyha májas hurkázzák az államfőjét.

Szerintem hozzájárult ez a kemény hang is ahhoz, hogy a németek valamiféle történelmi felelősséget érezve, ugye a németekre nagyon jelen van az a fajta morális oldal, és biztos, hogy nem önmagában megnéh köszönhető a a német ilyen határozott fordulóat, de hogy hozzájárult ehhez, ez biztos.

De ami működik egyes országok esetében, máshol nem működik.

Szóval én nem látom azt, hogy itt hogy valamilyen merőben új külpolitika lenne.

Én azt gondolom, hogy van egy határozott törekvés Ukrajnának a az orosz energiahordozók leállításának a kikényszerítésében.

És ezzel a stratégiával vagy ezt ebbe az irányba ők az elmúlt években haladtak.

Csak ugye a szerzsződéses viszonyok kötik őket ahhoz, hogy működtessék a ugye tranzitot, a borettságvezetéket a gázról. már ugye a gázt leállították, tehát abban a pillan, hogy lejárt a szerződés, ők nem hosszabbították meg.

Viszont a kőolaj esetében itt vannak EU-s kötelezettségek is, amelyek kötik őket, tehát nem állíthatják le.

Ugye tavaly próbálkoztak azzal, hogy betámadtak orosz területre és ugye a barátság ő vezetéket is támadták, de [torokköszörülés] ugye egy ilyen támadás az az mondjuk határozottan a megsértése annak, hogy hát nem nem szerződéseknek, mert nem ők állítják le, de hát mégis csak támadják a vezetéket.

Most pedig megláttak egy egy ilyen lehetőségablakot szerintem azzal, hogy folytatódnak a tárgyalások, a az oroszok nagyon kemény csapásokat mérnek.

Az ukrán energetikai rendszer.

Tehát a az eredeti kiindulópont az egy orosz támadás volt.

És úgy érezték szerintem az ukránok, hogy Donald Trump viszont ugyancsak támogatja az orosz energiahordozókról való lemondást, és ezt a politikát, hátha nem is erőlteti, de de mondjuk úgy, hogy szinten tartja, vagy vagy nyilván a napirenden tartja.

És akkor úgy gondolták, hogy ez most egy jó lehetőség, hogyha úgyis az oroszok támadták meg a vezetéket, akkor ez egy jó űrügy arra, hogy hogy leállítsák a a szállítást.

Én nem tudok igazságot tenni abban, hogy most mi van a én nem jártam ott, ahogy egyébként más külföldi delegáció sem kapott lehetőséget, hogy elmenjen hogy Lviv mellé Lvtől északkeletre található ugye ez a szivattyúállomás.

Én én csak abból tudok dolgozni, hogy megnézem a trendeket, és a trendek azt mutatják, hogy az elmúlt években ilyen kisebb vagy nagyobb mértékben legalább 20-szor ért a támadás egyébként a barátság ölvezetéket Ukrajna területén vagy Ukrajna területén kívül.

És ezeket a és 10 nap között hárították el.

Most már ugye március, amikor éppen felvesszük, március 4-e van. január 27-én támadták meg a vezetéket a az oroszok, eltelt már több mint egy hónap, és nem állították helyre.

És az ukrán kommunikáció mondjuk úgy, hogy nem konzisztens.

Tehát egyik pillanatban azt mondják, hogy hát nagy volt a tűz, és hogy sokáig tartott, hogy eloltsák, és akkor csak utána indulhattak el a a műveletek.

Volt olyan kommunikáció is, hogy február 27-én újraindul, nem indult újra.

Volt olyan kommunikáció is, hogy hát sokáig be kell szerezni a berendezéseket, és ez nagyon sokáig tart.

De most éppen van egy új kommunikáció, hogy hát nem engedhetik meg, hogy az ukrán mérnökök háborús viszonyokban odamenjenek és megjavítsák, merthogy az orosz támadások miatt.

Tehát csak akkor lehet megjavítani, ha végetér a háború.

De hát a háború ötödik évében vagyunk. eddig mindig ment, eddig működött a helyreállítás.

Ugye kér megkérdezhetjük, de ami ami ukránok számára most probléma, az az iráni helyzet, mert azzal nem számoltak, hogy kirobban egy energiaválság.

És ez ugye arra kényszeríti a az Európai Uniós vezetőket is, hogy nyomást helyezzenek Ukrajnára.

Szerintem ezt azért látni fogjuk a következő napokban, hetekben.

Mert ahogy Attila is mondta, valószínűleg az EU-s vezetők sem számítottak arra, hogy Ukrajna ennyire beleáll ebbe a dologba, és és nem engedi a hát nem nem csak a magyar delegációt, vagy a szlovák delegációt, de az EU-s delegációt sem engedi oda a vezeték közelében megvizsgálni nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva.

Hát nem tudom mi ez a nemzetbiztonsági kockázat.

Ö mindenesetre így, hogy probléma van az a az energiaellátással az EON belül.

És ez a kővezeték, ez nyilván segíti a nemcsak Magyarország és Szlovak energiaellátását, hanem egyébként is az Európai Uniós szinten is hát energia biztonsági kérdés.

Így és közelkeletről viszont nem fog jönni most egy darabig kőolaj, vagy legalábbis meglátjuk, hogyan alakul a helyzet.

Ezzel most Ukrajna nehéz helyetbe került, mert innentől kezdve hogy add el az eddigi kommunikáció?

Hirtelen megjavult a vezeték, vagy tehát ha eddig beleálltak, és most van egy nyomás, merthogy energiaválság van, akkor valamit ki kell találniuk, hogy mégis ha majd nyom külső nyomással újra akarják indítani a vezetéket, akkor majd kiderül, hogy valaki valaki hazudott.

Ne, >> bocsánat, az nagyon fontos. látni, hogy most az EU-val szemben van egy ukrán arcfesztés.

Hát tényleg >> én ezt akartam feladni Csásp, akkor viszont hadd toldjak be valamit.

A Financial Times, amire hivatkoztam azt mondja, hogy uniós diplomata szerint öngolt lőnek az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Zelenszkij zsarol, Brüsszel félre néz - Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton”

Miről szól ez az epizód: „Zelenszkij zsarol, Brüsszel félre néz - Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton”?

Az Ütközőzóna podcast e heti adásában Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton geopolitikai szakértőkkel tárgyalja Ukrajna és a nemzetközi politika aktuális kérdéseit. Főként az orosz-ukrán háború következményeit, az energiaellátás biztonságát, valamint Ukrajna agresszív… Az epizód a Kontextus című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Zelenszkij zsarol, Brüsszel félre néz - Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Megadja Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Zelenszkij zsarol, Brüsszel félre néz - Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton”?

Fő témái: orosz-ukrán háború, geopolitika, energiaellátás biztonsága.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Zelenszkij zsarol, Brüsszel félre néz - Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton”?

Megjelenés: 2026. 03. 04.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kontextus/zelenszkij-zsarol-brusszel-felre-nez-utkozozona-demko-attila-es-bendarzsevszkij

Több epizód a Kontextus-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból