Könyves Magazin

A holló egy giccsbe hajló legenda, de a kamaszkorunkat idézi

· PT1H3M1S

Összefoglaló

Ez az epizód A holló című képregényről és az 1994-es filmadaptációról szól. Szó esik James O’Barr alkotói folyamatáról, a mű kulturális hatásairól és a goth rock szubkultúrával való kapcsolatáról, valamint jövőbeli adaptációiról.

Ebben az epizódban

Szerelem, gyilkosság, bosszú, veszteség, vágybeteljesítő igazságszolgáltatás is ott lüktet A hollóban, ami az 1994-es filmfeldolgozással lett világhírű, és egyben generációs élmény.

James O’Barr eredeti képregénye több mint 30 éves késéssel, az idei Könyvfesztiválra jelent meg magyarul a Gabo Kiadónál.

Ez a 2011-es bővített kiadás alapján készült, a szerző előszavával, új jelenettel és 30 oldalnyi plusz képanyaggal.

A hollóról a kötet fordítójával, Juhász Viktorral beszélgettünk.

A hollót elemien meghatározza a képregény és az 1994-es film készülését megelőző/kísérő tragédiák sora, amiket a mai napig óhatatlanul rájuk olvasunk.

A holló ráadásul szorosan kapcsolódik a kilencvenes évek goth rock szubkultúrájához, így a kamaszkorunkhoz, és kérdés, hogy vajon hogyan öregedett, és működik-e, ha 2023-ban lapozzuk fel.

A beszélgetés során szóba került, hogyan építette bele O’Barr a saját gyászát és dühét a képregénybe, ami egyben az alkotói fejlődésének a mementója is.

Megvizsgáltuk, milyen irodalmi, zenei, filmes hatások fedezhetőek fel rajta, és milyen képregényes közegbe érkezett.

Felidéztük az 1994-es filmet, és egy kicsit tanakodtunk a további folytatásokról, például a 2024-ben érkező adaptációról is.

Említett entitások

Témák

  • képregény
  • filmadaptáció
  • james o’barr
  • kulturális hatások
  • goth rock
  • adaptációk

Szervezetek, cégek

  • A holló

Hallgasd meg

Több epizód a Könyves Magazin-ből