Könyves Magazin

Jacob Elordi fenekének hiánya: Üvöltő szelek kibeszélő – Bognár Edmond, Borbély Zsuzsi // TBR II./2.

· PT55M14S

Összefoglaló

A Könyves Magazin TBR podcastjének e heti adásában Bognár Edmond és Borbély Zsuzsi vendégekkel vitatják meg az Üvöltő szelek című film legújabb adaptációját. A beszélgetés kitér a könyv tinédzserkori olvasásának élményére, a film megosztó jellegére, az erotikára, a regény…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2026. 03. 26.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Borbély Zsuzsi, Margot Robbie, Emily Brontë, Emerald Fennell, Jacob Elordi, Bognár Edmond, Bakó Sára
Témák
üvöltő szelek, film adaptáció, tinédzserkori olvasás, erotika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az a fajta szerelem, amit tini korban érzünk, és amit egyébként [zene] én is hittem, mikor olvastam először a könyvet.

Az a fajta toxikus szerelem tök jól benne van szerintem a filmben, és az a fajta vágyódás, emellett vágyak elfolytása, [zene] és nem tudjuk, mit kezdünk az érzéseinkkel, ahogyan Kati sem tudja, mit kezdjen az érzéseivel.

Tök jól benne van szerintem a filmben. [zene] >> Bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvas.

Pakó Sára vagyok, ez pedig a Könyves Magazin és a Bookline közös podcastje [zene] a Tubí Red.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit itt [zene] a TBR Podcast következő részében, ahol kivételesen kettő vendégem is van, illetve a jövőben már ezt a formátumot is be fogjuk vezetni.

Az egyik vendégemet már ismerhetitek innét a csatornáról.

A Bognár Edmond könyves influencer van velem, akivel az előző évadban már találkozhattatok, illetve Borbé Zsuzsi, aki a Könyves Magazin szerkesztőségében dolgozik velem együtt, és hát a házi üvöltőszelek és angol regény szakértőnk, emellett pedig irodalomterapeuta is.

Sziasztok. >> Szia, Sári! >> Szia Sári!

A mai adásban a frissen kijött üvöltőszelek filmről fogunk beszélgetni, illetve én bevallom, hogy most olvastam először a könyvet, úgyhogy erről is szó fog majd esni.

Úgyhogy szerintem vágjunk is bele.

Én már Valentinnap környékén, amikor kijött a film, akkor akkor megnéztem a filmet.

Viszont mivel a könyv az egy frissebb élményem, ezért úgy gondoltam, hogy indítsunk a könyvtől.

És hát az lenne az első kérdésem, hogy olvastátok-e a könyvet?

Eddond, >> nagyon jól tetted szerintem, hogy először láttad a filmet és csak utána olvastad el a könyvet. >> Én is így látom, [nevetés] >> mert ez egy annyira modern feldolgozása lett a történetnek, hogy szerintem ez egy bátrabb és jobb megközelítés, hogyha így ismerkedsz meg az alapművel.

Én még tini koromban olvastam ezt a könyvet covid alatt, érettségi előtt.

Tehát, hogy egy ilyen tök jó kis milő volt a bezártság, lelassulás időszaka.

Tehát legjobbkor jött az életemben ez a történet.

És azt kell, hogy mondjam, az akkori lelki világomban ez egy tök jó kis szerelmes történet volt.

Tehát a tinikori fejemnek inkább a szerelmet adta.

Aztán felnőttként újraolvasva nem értem, mi volt a bajom annyi idősen, merthogy ebben ugye semmilyen szerelmi szálat utólag nem nagyon bírtam felfedezni, legalábbis nem azt a gyönyörűségesen szép szerelmi szálat, amit várnánk egy romantikus történettől.

Viszont így a film kapcsán én is újra olvastam a könyvet egyből a film megnézése után, és teljesen más megvilágításban egy mint egy tök más könyvet olvastam volna, ismerhettem meg újra Emily Brontinak a könyvét.

Tehát izgatottan várom ezt a mai beszélgetést. >> Zsuzsi, hát én is Tini koromban olvastam, és engem nagyon idegesített a könyv, én nem szerettem a a az eredeti könyvet.

Hát nem tudom, szerint én külön kezelném a a könyvet meg a filmet teljesen, úgyhogy mind a kettőnek megvannak a maga erényei, de ezt már korábban megbeszéltük adás első kívül, hogy én nem tekintem ezt adaptációnak gyakorlatilag.

Szóval, hogy ezt >> mind a kettő külön egy önálló műs mind a kettőt tudom értékelni, de a filmet nem mint adaptációt. >> És a könyv felé jutottál az újraolvasás során? [nevetés] Az időhiány miatt nem azért, mert ennyire nem tetszett, de nekem is voltak új felfedezések benne, de az én emlékeim nagyon nem estek egybe azzal, amit a film ábrázolt.

Illetve én nagyon nagy rajongója vagyok R Finesnak, amit a kollégáim tudják a cikkeim alapján.

És ugye van egy előző 1992-es üvöltőszelek verzió, az a azon kevesek egyike, ami mind a két részét feldolgozta a könyvnek.

Ugye a mostani filmverzió az csak az első részével foglalkozik, az első generációval, az a 92-es az mind a két generációval.

Tehát, hogy nekem az a etalon, és én igazából inkább arra emlékszem, mint a könyvre, azt hiszem. >> Most már én is nagy rajongója vagyok, ugyanis tegnap előtt megnéztem ezt a filmet, és hát tényleg egyébként egy teljesen teljesen más irány.

Nekem a mostani film is nagyon tetszett.

De hát utána meglepő volt ezt a könyvet olvasni.

Egyébként szeretném megmutatni, hogy nekem milyen kiadásom van.

Hát itt már mutattam a többieknek a borítót.

Ezt egy ilyen könyvszekérben vettem, aki esetleg csak hallgat minket.

Van rajta egy ilyen zöld fej, zöld szemekkel, egy ilyen 80-as évekbeli nő.

Na mindegy. [horkantás] Szóval visszatérve itt a regényre ugye aki esetleg nem olvasta volna itt egy tehát a filmhez képest egy teljesen másik generáció története is ugye benne van.

Lockwood nevű figura érkezik erre a vidékre, aki ugye Hatclifftől bérli a a más szomszédos birtokot Szelesdom szomszédjában.

És hát ő az, akinek végül is a a Nelli nevű dajka vagy szolgáló, ő meséli el ezt a történetet, aki egyébként a könyvben szerintem egyáltalán nem olyan negatív figura, mint a filmben.

Szóval, hogy hogy azért nagyon sok változtatás van itt.

És hát arra az is lett volna a következő kérdésem, amit már részben megválaszoltatok hogy hogy mennyiben adaptáció ez, és hogy szerintetek mik a legfontosabb eltérések, vagy milyen értelmezést ad ez az új film?

Erről esetleg még, hogyha van gondolatotok, akkor menjünk egy kört hogy >> szerintem fontos, hogy már az angol címben odatették a macskakaparás idézőjelet.

Tehát >> ezt sok helyen olvastam, de ugye ez a magyar verzióban ez nincs ott.

Ugye >> ezt amúgy nagyon sajnálom, hogy ezt a magyarok elfelejtették, vagy >> fogalmam sincs, ki hozta ezt a döntést, de hogy levették onnan, pedig ez kellett volna.

Ugyanis a rendező ő konkrétan tudatosan tette oda ezt az idézőjelet.

Tehát ő azt a azt az érzést akarta keltenban, amit ő érzett, amikor gyermekkorában először olvasta ezt a könyvet, mivel ő is angol származású, így szerintem benne van a a gyökereiben az, hogy a brontin nővérek ott voltak az irodalmi életben, emellett az angol irodalomban is.

És én azt érzem, hogy ő egy olyan művet akart létrehozni a film kapcsán, ami tiszteletét teszi a könyvnek, mégis egy új generációnak fogja bemutatni.

És szerintem erre a film egy tök jó példa volt, hogy egy új generáció kezdi el a kezébe venni és olvasni és megismerni ezt a történetet.

Emellett az a fajta szerelem, amit tini korban érzünk, és amit egyébként én is hittem, mikor olvastam először a könyvet, az a fajta toxikus szerelem tök jól benne van szerintem a filmben, és az a fajta vágyódás, emellett vágyak elfolytása, és nem tudjuk, mit kezdünk az érzéseinkkel, ahogyan Keti sem tudja, mit kezdjen az érzéseivel.

Tök jól benne van szerintem a filmben. >> Ühüm.

Zsuzsi, te írtál erről egy kritikát is hozzánk, ahol ezzel ugye részletesen foglalkozol.

És hát arra is kitérsz, hogy egyébként, hogyha nem adaptációként nézzük, akkor akkor miért jó ez a film, vagy mik a mik az erényei?

Erről egy kicsit beszélsz nekünk most? >> Igen, mert egy picit még visszacsatlakozni kell egymondhoz, hogyha nem probléma.

Szóval nekem ugye irodalom és filmterapeuta vagyok, aminél pont az a lényeg, hogy azt nézzük meg, hogy egy irodalmi műes alkotás az bennünk milyen érzéseket kell.

Tehát, hogy nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi az, amit a rendező akart, mi az, amit a szerző akart, hanem hogy mi mit érzünk.

Úgyhogy emiatt én nagyon meghasonlottam ezzel a filmmel kapcsolatban, mert én nem érzem azt, hogy egy filmalkotás ennyire elszakadhat az eredeti műtől.

Vagy pedig, hogyha igen, akkor én lehet, hogy nem idézőjelet használtam volna, hanem ugye létezik egy ilyen inspired by kitétel is, és akkor lehetett volna mondjuk Katy és Hitcliff, vagy nem tudom, tehát hogy egy másik címmel egy csomó problémát nem rántott volna magára ez az egész feldolgozás.

Szerintem ez egy jobb megoldás lett volna.

A mi volt a kérdés? [nevetés] A kérdés az volt egyébként erre visszacsatolva, ugye az is nagyon érdekes, hogy mindjárt elmondom a kérdést is, de hogy az az is nagyon érdekes szerintem, hogy mennyire más az egésznek a végfejlete is, mint magában a könyvben.

Tehát, hogy annak ellenére, hogy én ezt a könyvet úgy jellemezném, hogy sötét hangulatú, nyomasztó, te ugye tele van erőszakkal, kegyetlenséggel, de a a legvége anélkül, hogy most pontosan megmondanánk, hogy mi történik, az végül is valamennyire egy pozitív végicsengés, legalábbis az új generáció egy ilyen reményt keltő sorsot kap.

Ellenben a film, hát az ugye meglehetősen tragikusan végződik ugye a főszereplő pár számára.

Szóval, hogy nekem ez is nagyon érdekes volt, hogy itt tényleg félbe lett ez az egész sztori vágva.

A kérdésem viszont az volt, hogyha azt nézzük, hogy most ez nem egy adaptáció, hanem egy egy film, akkor mik azok a megoldások benne, amik miatt igenis érdemes ezt megnézni?

Tehát nyilvánvaló, hogy Emerald Fenel nagyon szereti a munkáját, és nagyon jól ismeri a filmes műfajokat és a filmtörténetet, és rengeteg olyan filmes utalást rejtett el benne, vagy olyan képi utalást, ami miatt ez egy hihetetlenül gazdag vizuális élmény.

És a ö a képi utalásoknál most olyan széleskálán mozog, hogy akár a az ilyen középkori vagy ilyen német alföldi festményektől, hogyha visszaemlékeztek, hogy van egy olyan rész, amikor egy ablak mellett üldögél a Margó Robi, és ez egy ilyen gyönyörű festményszerű vizuális élmény, vagy pedig van az a rész, amikor ilyen piroskaként sétál ott a régi háza környékén, de emellett pedig van egy nagyon erős ilyen Taylor Swift videoklip hangulata az egész filmnek.

Szóval, hogy az nagyon látszódik, hogy ő tökre jól ismeri azt a világot, amiben mozog.

Nagyon pontosan tudja, hogy mit szeretne ezzel kifejezni.

Csak hogy én egy kicsit azt éreztem, hogy a felvágáson kívül, hogy ő ezeket meg tudja csinálni, nem mindig van mögötte tartalom.

Tehát, hogy mondjuk a szuperközeliknél, amik ugye amikor a kamerák fejlődése eljutott ott a 2000-es években, hogy ilyen gyönyörű szép szuperközeli felvételeket lehetett csinálni, akkor mindenki szuperközeli felvételeket csinált a filmjében, és ugye itt is látunk szuperközi felvételeket, de én nem érzem azt, hogy a nyers tojások szuperközeli felvételei azok erotikusak lennének.

Ezt lehet, hogy az [torokköszörülés] én hiányosságom.

Én láttam benne rotikát, ahogy jön a kis csigában is ahogyan. [nevetés] >> És a mikor jöttél rá, hogy az egy csiga? >> Nagyon soká [nevetés] nem esett le egy csomó. >> Nekem az tetszett, hogy játszott vele, hogy van egy hiszünk valamit egy előzőleges tudás alapján, aztán becsap minket, de már a film legeleje is így indul a nyögésekkel.

És én egyből azt hittem, hogy egy erotikus jelenettel indul a film.

És miközben rájöttem, hogy egy akasztás, azt éreztem, hogy úristen, plotw mi történik?

És hogy amúgy én ezeknél a tojáscsiga hasonló dolgoknál ezt éreztem, hogy gondolok egyből valamire én az agyammal, aztán idézőjelesen megint idézőjel, és aztán pedig csavar egyet rajta, és tök más lesz.

Kicsit azt ilyen metaforikusan éreztem. >> Igen, szerintem az érzékiségnek nagyon sok vetülete van, tényleg akár a hangásokkal, tehát hogy én is láttam ezeknek az erotikus vonulatát.

És én arra lennék kíváncsi, hogy nektek ugye Tiktokon láttam nagyon sok videót azzal kapcsolatban, hogy dühöngenek az emberek, hogy hogy kerül ebbe a történetbe erotika, [torokköszörülés] hogy szerintetek ez a könyv ez mennyire implikálja azt, hogy ebből lehet egy erotikus filmet csinálni?

Tehát ez tényleg csak a rendezőnek a tageerkori hormonúltengése, vagy hogy azért szerintetek van ebben némi erotikus feszültség?

Nekem az a vicces, hogy ezek az emberek, akik ezt a kritikát mondják, látták a Bridgerton családot, úgy őszintén, tehát hogy abban, amennyi erotikus jelenet van, vagy akár sokan azt mondják, hogy ez olyan, mintogyha a szürke 50 árnyalata lenne, miközben nem látunk semmilyen olyan testi képkockát, sem Jacob Elordiról, sem Margó Robiról.

Tehát hogy >> ha látnánk az már szexfilmnek minősülne, >> de hogy ehhez képest konkrétan semmit nem lát a néző, csak ezeket az érdekes megoldásokat, amiket te is mondtál, én sokkal inkább azt látom, hogy nem a vágy van, hanem a vágy állfolytása, és hogy az kifejezetten jól jelenik meg.

Emellett azok az emberi állatias ösztönök, amit például látunk Szelesdombon is, ahol tudjátok van az a jelenet, ahol ezek a bőr cuccok lógnak le az istálóban. >> Ó, igen.

A szolgák szexeletek. >> Igen.

Tehát, hogy ő bennük sokkal több volt ez a vonal szerintem, mint ő Hívcliff és Katynek a szerelmi szájában.

És én kicsit azt éreztem, hogy próbálja azt az állatias ösztönvilágot bemutatni a film, miközben a magyar fordításban én úgy úgy olvastam, hogy Pácános major, nem tudom ki melyik fordítást olvast.

Celes dombon van. >> A másik hely a >> a lockwoodnak a trashcrange.

Fogalmam sin az nincs lefordítva a könyvben. >> Ja, tehát sőtérfordítást olvastam. >> Igen.

Hogy ne kelljen szenvednem az angol kiejtéssel.

Én akkor ezen túl fácános major mellett maradok.

Legyen [nevetés] legyen fácár. >> Tehát, hogy ott meg tök jó volt az az ellentét, hogy a sajam szallagoknak külön szoba van.

És én teljesen azt láttam, hogy ott a babaház, a gyermeki én van megjelenítve, és tényleg az elfolytott vágyak, míg a másik részen ezek az állatias ösztönök.

És Hirklisbe is én ezt az állatias vonalat láttam, ahogyan a szerelmi szál kibontakozik. >> És sokan azt mondják, hogy teljesen átírta a könyvet a rendező.

Én azt érzem, hogy kiegészítette, mivel a könyvben Nelly narrálja a sztorit végig, és Nelly nem megy ki velük a lápra, sőt van, ahogy jelent a filmben, ahol Nelly szeretne kimenni a lápra, de mondják neki, hogy nem, neked ez nem való, Nelly, maradj otthon.

Tehát, hogy a könyvben nem is nagyon tudtunk volna olvasóként betekintést nyerni az erotikus, szerelmi életük kibontakozásába, mivel Nelli szemszögéből követtük végig a sztorit.

Tehát nekem emiatt tetszett, hogy a rendező kicsit ezt a homályos képkockát egészítette ki, és hát egy maga fajta szerelemmel, egy úgynevezett szerelemmel töltötte ki.

Említett entitások

Témák

  • üvöltő szelek
  • film adaptáció
  • tinédzserkori olvasás
  • erotika

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jacob Elordi fenekének hiánya: Üvöltő szelek kibeszélő – Bognár Edmond, Borbély Zsuzsi // TBR II./2.”

Miről szól ez az epizód: „Jacob Elordi fenekének hiánya: Üvöltő szelek kibeszélő – Bognár Edmond, Borbély Zsuzsi // TBR II./2.”?

A Könyves Magazin TBR podcastjének e heti adásában Bognár Edmond és Borbély Zsuzsi vendégekkel vitatják meg az Üvöltő szelek című film legújabb adaptációját. A beszélgetés kitér a könyv tinédzserkori olvasásának élményére, a film megosztó jellegére, az erotikára, a regény… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jacob Elordi fenekének hiánya: Üvöltő szelek kibeszélő – Bognár Edmond, Borbély Zsuzsi // TBR II./2.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Borbély Zsuzsi, Margot Robbie, Emily Brontë, Emerald Fennell, Jacob Elordi, Bognár Edmond, Bakó Sára.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jacob Elordi fenekének hiánya: Üvöltő szelek kibeszélő – Bognár Edmond, Borbély Zsuzsi // TBR II./2.”?

Fő témái: üvöltő szelek, film adaptáció, tinédzserkori olvasás, erotika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jacob Elordi fenekének hiánya: Üvöltő szelek kibeszélő – Bognár Edmond, Borbély Zsuzsi // TBR II./2.”?

Megjelenés: 2026. 03. 26.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/jacob-elordi-fenekenek-hianya-uvolto-szelek-kibeszelo-bognar-edmond-borbely-zsuz

Több epizód a Könyves Magazin-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból