Könyves Magazin

Kibeszéltük a Lázárt! – A Z generáció történelmi regénye // TBR II./6.

· PT53M57S

Összefoglaló

A Könyves Magazin 'TBR' podcastjének e heti adásában Nelio Biedermann Lázár című regényét vitatják meg a vendégek, Szabó László és Bognár Edmond. A Z generáció által írt történelmi regény, amely a szerző saját családjának történetét dolgozza fel, nemzetközi bestseller lett. A…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2026. 05. 29.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó László, Szabó László, Orbán Viktor, Magyar Péter, Bognár Edmond, Bakó Sára, Nelio Biedermann
Témák
történelmi regény, z generáció, irodalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szerintem nagyon nagyon sajátja ennek a könyvnek egyrészt a modernsége, másrészt az, hogy tényleg ilyen olyan szitukat látunk, amik amik mavá teszik, meg úgy lehozzák ezeket az arisztokrata karaktereket egy kicsit így a mocsokba.

Bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass.

Pakó Sára vagyok, ez pedig a Könyves magazin és a Bookline közös podcastje, a Tub Red.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit itt a TBAT podcast következő adásában. ahol megint kettő vendégem van.

Állandó vendégem Bognár Edmond.

És Szabó Laci van még ma velünk, akit Libro Paradízo néven találtok meg az Instagramon.

A mai adásban egy nagyon népszerű és különleges könyvről fogunk beszélgetni.

Ez nem más, mint Nélio Biderman Lázár című könyve, aki egy 23 éves szerző, aki a saját családja történetét írta meg.

És ez most egy hatalmas nemzetközi beszeller lett.

Biztosan ti is hallottatok már róla.

Úgyhogy én nagyon várom ezt a beszélgetést, mert tényleg hatalmas a hype most ekörül a könyv körül.

És az első kérdésem az mindjárt arra is vonatkozik, hogy milyen olvasmányélmény volt nektek ez a könyv, illetve hogy hol hallottatok róla először.

Menjünk Laci akkor tőled. >> Köszi.

Ö hát én megmondom őszintén, hogy általad hallottam róla először, amikor írtál hogy >> meghívnál ebbe a podcastbe.

Utána aztán nyilván egy kis kutatást végeztem, és akkor a könyves magazinnak el is olvastam a az interjúját, amit Bedermannal csináltak.

Ö egyébként nekem összességében tetszett.

Szerintem egy ilyen szokatlan család regény, meg nagyon modern ahhoz képest, amihez mondjuk így a formátum hoz viszonyítva szokva vagyok.

Úgyhogy erről majd úgy is beszélgetünk, de nekem összességében tetszett, meg nagyon gyorsan elolvastam egy pár nap alatt.

Szerintem pont ez a pörgős tempó egyébként nagyon így modernné teszi ezt a regényt.

Ugye ezt nem mondtam el, hogy a most nem tudom, hogy 19. vagy 20. század elej, de hogy így az osztrák-magyar monarchia korától egészen az 1950-es évekig visz végig több generáción, és hogy mindössze 300 oldalas a könyv, tehát tényleg egy ilyen nagyon pörgős, nagyon sodró cselekménye van.

Edmond, >> összességében nekem is nagyon tetszett.

Sőt, én kimerem állítani, hogy az év kedvencei közt mondjuk a top 10-es listában szerintem simán benne lesz.

Én először októberben találkoztam a könyvvel Frankfurtban, a frankfurti könyvvásáron, ahova volt szerencsém kijutni.

Az a különlegessége ennek a vásárnak, hogy itt nem csak Európa, hanem Amerikától kezdve az egész világ jelen van, és minden kiképviseli a saját irodalmát.

És már ott felfigyeltem erre a könyre, mert olyan fura volt, hogy egy német nyelvű könyv és Lázár címe.

A németek is megtartották ezt a két A betűt, ami a magyar család névben is szerepel.

És így meglepődtem, hogy mi ez a borító, a ló is úgy nagyon megfogott, és akkor kezdtem így utána járni, hogy mi is ez a könyv.

És utána a vásár után még kicsit bennem volt ez az élmény, ez a borító benyomás.

És olvastam is egy cikket róla a külföldi sajtóban, hogy ez lett a vásár könyve, amin szintén nagyon meglepődtem, mert minden évben kiválasztanak egy könyvet, ami a legtöbb embernek kerül a kosarába, és a legnépszerűbb könyv ezen a tényleg világ legnagyobb könyvására eseményen.

És akkor így úristen, tökre meglepődtem, hogy mit tud ez a könyv, ami miatt ennyire szereti a külföldi kritika, és akkor már tudtunk róla, hogy jön magyarul, és ezt Kolárkiadó fogja hozni.

Emellett azt is láthattuk, hogy milyen sok nyelvre elkáltak a fordítási jogai a könyvnek, és tényleg egy nagy-nagy beszell lett belőle.

Tehát én őszintén izgatottan vártam, és szinte azonnal el is olvastam, ahogyan a kezembe tudtam fogni a magyar verziót. >> Igen.

Egyébként én az egyik kollégámtól, Alexől hallottam először, aki a szkolárosok, vagy akinek a szkolárosok hívták fel a figyelmét, hogy jön ez a ez a könyv, és hogy ez mennyire nagyot fog menni.

És hát én akkor még nem tudtam, hogy miről van szó pontosan.

És aztán láttam, hogy egy fiatal ugye 23 éves svájci szerző, de hogy ugye magyar gyökerekkel, és az egész egy magyar arisztokrata családnak a a története, és hát az meg különösen izgalmas, hogy az egész világ ennyire felfigyelt rá.

Szóval nagyon izgatottan vágtam neki én is, és nekem is ez egy nagyon-nagyon jó hónapolvasás szempontból.

Ugye az előző részben Török Ábellel beszélgettünk.

Az ő könyve is nekem nagyon-nagyon tetszett, és egy ilyen csodálatos újfajta élmény volt, és valahogy ez is hasonlóan hatott rám, hogy nem csak a történet miatt, hanem hanem van ennek a könyvnek egy ilyen érzékisége, vagy egy ilyen nagyon erős behúzóereje, ami miatt nekem is nagyon-nagyon tetszett.

De akkor menjünk tovább arra, hogy ugye óriási nemzetközi bestseller, sztárok ajánlják, erről is majd beszéltünk, hogy te például kiknél láttad, és azt hiszem, hogy 26 nyelvre keltek el a jogai, filmet is fognak belőle csinálni.

Hogy szerintetek azon túl, hogy nektek miért tetszett, hogy mi az ebben a könyvben, amiért ekkora érdeklődésre tarthat számot így világszerte? >> Szerintem ennek két összetevője van.

Egyrészt az, hogy hogy azért ezt a könyvet szerintem az a generáció kapta fel, mondjuk így Tiktokon, akiknek így a legerősebb mondjuk a hangja, és szerintem ennek is köszönhető amellett, hogy a könyv tényleg nagyon jó meg egyedi a maga nemében, de hogy de hogy pont ez a Z generáció felkapta ugye a saját korosztályukból került ki ugye ez a ez a könyv és és szerintem azért ez segítette az elérést, főleg, hogy ugye ahogy említetted sztárok is, ugye a Pety Smith Most a Jessica Parkernél is láttam a könyvet, úgyhogy úgyhogy szerintem azért így a a média is benne volt ebben.

A másik pedig, hogy tényleg ugye ez a tehát vegyíti azért így a klasszikust a modernnel.

Vannak olyan divatos elemek, mint például ugye az autofikció, ugye, hogy a családjállóri élete mégsem ugyan nem első szám első, tehát egyes szám első személyben, de mégis azért ez az autofikció itt van, hogy hogy tudjuk, hogy a családjáról van szó, de hogy igazából nem egy életrajzi regény.

A másik meg, hogy hogy tényleg így ötvöz sok mindent.

Ugye vannak benne mágikus realista elemek, szóval így néha a 100 év magánynak így a vibjai is bejönnek, de hogy hogy így sok sok mindenből tevődik össze, és tényleg van egy ilyen egyedi hangja.

Úgyhogy szerintem ez a kettő, a könyve egyedisége meg így a TikTok generáció. >> Láttatok egyébként róla TikTokon tartalmakat?

Mert én most nem néztem rá a Tiktokra, hogy mennyire kapta föl, de biztos, hogy tehát, hogy te láttál róla videókat >> egy-kettőt?

Igen, meg így azért a nem tudom Instagraman is így fel feldobta, úgyhogy szerintem azért ennek is van így benne szerepe, meg sok cikk is volt róla, szóval az irodalmi sajtó is felkapta, nem csak a a TikTok szerintem. >> Ühüm.

Szerintem az a TikTok effektus, amiről beszéltünk, hogy rövid videók vannak általában TikTokon, az emberek rá vannak erre a gyors fogyasztásra állva és szeretik is ezeket a gyors tartalmakat.

Én kicsit ezt is a hatásának érzem, mert nagyon rövidek a fejezetek, tényleg pörgeti magát és 300 oldalas ugyan, de még így is azt éreztem, hogy egy délután alatt simán kiolvasható. közben rengeteg minden történik benne, ettől független rengeteg szereplő van benne.

Tényleg ez a góhikus vonal is a történet elején szerintem tök jó atmoszférát teremt.

Tehát én kicsit azt érzem, minthogyha egy TikTok tartalmat fogyasztottam volna, vagy TikTok videókat néztem volna, hogyan pörgetem a TikTok videókat, úgy pörgettem a könyvnek a lapjait olvasás során a fejezetekkel.

Ez amúgy baromi érdekes, mert nekem a így az idősebb kollégáim hívták föl rá a figyelmemet amúgy, hogy így az elején még így elindul valahogy, és hogy aztán a közepétől így így bepörög, és hogy és hogy azt mondták, hogy így teljesen eldobja az agyát a csávó, és hogy nekem amúgy ez annyira nem tűnt föl, lehet, hogy azért, mert ehhez vagyok szokva, de hogy én nem éreztem vagy magamtól lehet, hogy nem figyeltem volna rá föl, hogy ez egy pörgősebb verzió, vagy egy mennyire mennyire másképp van felépítve, de hogy még itt az égációs hatásokról egy picit, hogyha beszélünk, ti az gyorsasága miatt éreztetek-e esetleg zavarosságot is benne, vagy vagy volt nektek ilyen érzetetek hogy ha mert olvastam ilyen kritikákat, hogy lehet, hogy lehet, hogy nem annyira jól koherens visz végig dolgokat? >> Igen, én ezt azért éreztem.

Szóval ha mondjuk egy ilyen három generációs családregényről van szó, akkor azért egy 4-500 oldalas terjedelem, amihez úgy nagyjából >> hozzá vagyunk szokva.

És itt viszont ugye 300 oldal.

Tényleg olyanok a fejezetek, mintogyha így egyik elem a másik után kicsit az jutott eszembe, mint a műkorcsolyában, mint amikor csak ugrik az ember, meg pörög, de hogy nincsenek ezek az átkötő elemek, amik összekötik az egészet. >> Ettől függetlenül én nem éreztem benne azt, hogy nem lenne koherens.

Egyszerűen csak így az epizódok nem voltak annyira kifejtve, míg mondjuk szerintem volt egy rész, ami kifejezetten hajazott a 100 év magányra, amikor a családnak a két női tagja ugyanabba a férfiba szerelmes.

Csak ugye erről nekem azonnal eszembe jutott a zamarantta Rebeka, szál meg a Pietro Crespi.

Nem, aki olvasta a 100 év magán, nem tudom mennyire emlékszik rá, de hogy ott is tragédiába fulladt.

Szóval nagyon azt a sztorit evokálta nekem, és itt ez körülbelül öt oldal volt még a 100 év magányban.

Ez mondjuk így nem tudom, összességében 40 meg ez egy visszatérő szál.

Szóval, hogy nem lehetett annyira elmerülni ezekben.

Nem érezted ennek annyira a drámaiságát, hogy itt volt egy ilyen, hogy hogy tényleg tehát, hogy ott milyen családi feszültség meg aztán ez mibe torkolt.

Tehát talán ez volt így, ami hát a negatív effektusa ennek, hogy hogy nem lehetett ilyen epizódokban úgy igazán elmerülni szerintem.

Ehhez van neked valami >> amúgy érdekes, hogy pont ezt mondtad, ezt a jelentet, mert én ott éreztem, hogy ú tök izgalmas.

Most úgy kezd bepörögni a sztori, és tökre örültem ennek a szerelmiszálnak.

Azán tényleg át öt oldal és a férfiége >> a férfi szereplőnek annyi, tehát hogy úgy kicsit meglepődtem én is, de aztán így próbáltam szoktatni magam ehhez a gyorsempóhoz.

Nekem volt hozzá egy családfám.

Én a Skolárkiadótól kaptam egy olyan dobozt, amiben voltak képek, amiket Nélió fotózott, meg a családi albumból szedtek ki képeket, meg egy családfaj is.

Én ott úgy olvasás közben folyamatosan figyeltem, hogy ki kinek a kicsodája, és ott úgy szerintem agyban ott kellett lenni, hogy ezt nagyjából így felépítsd magadban, és lásd, hogy kihez tartozik, ki kinek a gyereke.

És akkor ott a könyvnek azon a részénél meg néztem, hogy hát itt még vannak szereplők hátra, de már így is csomó oldalt elolvastam is, hogy mi tud még itt történni.

Tehát én is azt éreztem, hogy nagyon pörög a családfa. >> Igen, egy ilyen családfa jó lett volna, én nekem nem volt.

És ugye egy csomó olyan nagyon tradicionális magyar név van benne, amit úgy nehéz megjegyezni, hogy akkor ki kicsoda, hogy Mária, Ilona, Lajos, Imre Pista.

Szóval, hogy vártam, hogy legyen egy aladár, vagy bendegúz, vagy valami, ami amit így könnyebb kötni, de hogy igen, aztán úgy ugye a férfi karakterek szerintem ők jobban ki vannak egy picit bontva, mint a nőik.

Legalábbis nekem ez volt az érzésem.

Nem tudom, nektek volt-e ilyen. >> Erről akartam is kérdezni, hogy a karakterekről mit gondoltok.

Nekem nagyon nehéz volt eldönteni azt, hogy hogy azért mindig van itt egy a családregényekben általában egy ilyen főbb szál, vagy nem is tudom, és hogy és hogy sokszor volt az, hogy nem tudom, egy mellékszelepről egy picit ráfókuszáltunk, aztán utána teljesen majdhogy nem eltűnt.

Tehát például ott volt ugye Imre, aki >> Lajosnak, aki az elején megszületik, a nagybátja, hogyha jól emlékszem.

És ugye ő egy ilyen tök izgalmas karakter, mert neki van egy ilyen őrület sztorija, és hogy de valahogy akkor utána így berakják egy szobába, és akkor ő így ott marad, és a végén kerül újra elő.

Tehát hogy így nekem egyébként talán úgy Lajos volt a fő fókuszban, ugye, aki az elején születik, >> aztán utána talán az ő fia, Pista, de hogy inkább férfiókuszúnak éreztem amúgy én is. >> Igen, ezzel teljesen egyetértek.

Ö talán még az elején ugye a Sándor ugye ő volt a >> a családfő eredetileg, úgyhogy szerintem ők hárman van ebből a szempontból egy ilyen kontinuitás, hogy az egyik aztán átveszi a stafétát a másiktól.

A végén azért jobban ki volt bontva nekem a legfiatalabb lányéva karaktere, meg a vége az lassabb is volt.

Szóval ott jobban elidőztünk már így a az 56-os forradalom második világháború környékén, mint mondjuk az elején, ahol tényleg pörgött is egyik pillanatra a másikra már ott volt az Ilona, aki felnőtt és és elköltözött.

Nekem ez ez talán kicsit hiányzott, hogy mondjuk az anya karakterét, a Mária karakterét vagy az Ilona karakterét jobban kibontsa. >> Nekem Mária egyébként nagy kedvencem volt abból a szempontból, hogy ő egy izgalmas izgalmas karakter, meg egy izgalmas élet, csak hát aztán ugye ő is tragikus tragikus véget ért.

Te hogy voltál a karakterekkel?

Én is a férfiakat éreztem erősebben.

Ez a férfivel válás, felnőttév válás, szorongások, az első szerelem megélése, megismerek egy lányt, mit kezdek ezzel az érzéssel, hogyan szólítom le.

Nekem ezek a romantikus szálak is, amik így óvatosan bele voltak szőve a regénybe, a kis levelezgetések meg titkos találkozások, nekem nagyon-nagyon tetszettek.

Ez volt szerintem, ami kicsit így fellágyította ezt a nagyon maszkulin keretet.

Viszont nekem kicsit a történelmi tényezők is külön szereplők voltak, mert voltak olyan fejezetek, ahol a szereplőkkel szinte semmi nem történt, csak ilyen gyors talp a lóban megtudhattuk a magyar történelemnek az egyes adatait.

És ezt így magyar olvasóként olvasva nem éreztem különösebben fontosnak, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak, hogy én ezekről így tudtam, és hogy így oké, hogy ott voltak, hogy benne legyen a sztoriban.

Viszont hogyha meg azt nézem, hogy Angliában olvassák Amerikában a világ minden táján, akkor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kibeszéltük a Lázárt! – A Z generáció történelmi regénye // TBR II./6.”

Miről szól ez az epizód: „Kibeszéltük a Lázárt! – A Z generáció történelmi regénye // TBR II./6.”?

A Könyves Magazin 'TBR' podcastjének e heti adásában Nelio Biedermann Lázár című regényét vitatják meg a vendégek, Szabó László és Bognár Edmond. A Z generáció által írt történelmi regény, amely a szerző saját családjának történetét dolgozza fel, nemzetközi bestseller lett. A… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kibeszéltük a Lázárt! – A Z generáció történelmi regénye // TBR II./6.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó László, Szabó László, Orbán Viktor, Magyar Péter, Bognár Edmond, Bakó Sára, Nelio Biedermann.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kibeszéltük a Lázárt! – A Z generáció történelmi regénye // TBR II./6.”?

Fő témái: történelmi regény, z generáció, irodalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kibeszéltük a Lázárt! – A Z generáció történelmi regénye // TBR II./6.”?

Megjelenés: 2026. 05. 29.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/kibeszeltuk-a-lazart-a-z-generacio-tortenelmi-regenye-tbr-ii-6-aadf1dd3

Több epizód a Könyves Magazin-ből