Könyves Magazin

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor? – A nő hétszer (4.)

· PT59M53S

Összefoglaló

Ez a Könyves Magazin podcast negyedik, A Manderley-ház asszonya című regényét tárgyaló része. A mű női szerepeket, társadalmi és történelmi változásokat vizsgál irodalmi alkotásokon keresztül. A beszélgetés megemlíti a regény időtlenségét, az emberi viszonyokat, a főszereplő…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2026. 05. 29.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
Szeder Kata, Bakó Sára, Bognár Edmond, Ruf Orsolya
Témák
irodalom, női szerepek, a manderley-ház asszonya, rebecca
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A britis káncél és a kultúrflipp sorozat [zene] a könyves magazinon a budapesti brit nagykövetség támogatásával.

Női szerepváltozatok a brit irodalom tükrében [zene] RUF orsolyával és szederatával.

Ez itt a Nőétszer podcast a mikrofonnál Ruf Forsoljával és Szeder Katával.

A negyedik témánk pedig nem más mint Defni Dömüriének a Manderli házass asszonya című regénye, ami ezúttal is inkább egy kiindulópont lesz ahhoz, hogy elkezdjünk különféle témákat nyitogatni.

Itt ennek a podcastnak ugye az a lényege, hogy hogy hát igazából nőtörténeti szempontból és társadalomtörténeti szempontból vesszük ezeket az irodalmi alkotásokat gorcső alá, és az időben előrehaladva nagyjából évtizedeket ugrálunk egy-egy ilyen művel. megnézzük azt, hogy miként változott a a nők helyzete, milyen témák, milyen kihívások voltak azok, amikkel a mindennapjaik során szembesültek.

És hát ez a könyv, ez aztán tartogat bőven ilyen hát kihívásoknak mondjuk, vagy dilemmákat, vagy félelmeket.

Tehát ez ez egy 1938-as mű, ami valószínűleg akkor, amikor megjelent, már azért tudott nagyon jól rezonálni, mert a lenyomata olyan félelmeknek és kétségeknek, amik nemcsak Angliában, hanem valószínűleg a világ számos pontján nagyon intenzíven ott mocorogtak az emberekben.

De de hát az benne a csodálatos, hogy hogy mind a mai napig egy szuperül működő történet.

Úgyhogy itt most a következő majd egy órában nézzük meg azt, hogy egyáltalán mi is ez a regény, miről szól, csak így röviden összefoglalva.

És aztán úgy, ahogy az előző beszélgetések során is kezdjük el kibontogatni, hogy azok a motívumok, amik nagyon hangsúlyosak most így nekünk első második olvasatra a történetben, azokból mi mindent lehet kifejteni.

Úgyhogy Orsi, most is induljunk azzal, hogy mint olvasmányélmény működött a könyv, meg egyáltalán miről is szól a a Manderli Házonya, ami különben angolszázen, illetve elsőként Angliában Rebeka címen jelent meg.

Az alapélvényem az olvasással kapcsolatban egyébként pont ez volt, amit mondtál, mégpedig az időtlensége.

Szóval hiába játszódik ez a két világháború között, egy nagy udvarházban személyzettel és egy olyan társadalmi csoportban, ami talán nyomaiban még megvan Angliában, de azt gondolom, hogy hogy ennek ellenére az, ami itt megjelenik, és különösen az emberi viszonyok között szerintem ezt akár a jelenre is interpretálhatjuk.

Nem éreztem porosnak egyébként.

És az is érdekes, hogy szerintem mind a ketten az eredeti fordításban olvastuk.

Én nem is emlékszem, hogy Ruzicska Mária fordította. egyébként nem is emlékszem, hogy lenne másik magyar fordítása.

Én egyébként azt se éreztem Avitnak úgyhogy nekem egy kimondottan jó olvasmány élményem volt.

A az adaptációt azt azt láttam, meg hát nyilván ez így nem tudom, így benne van így a a popkulturális szövetben, és erről is majd nyilván fogunk beszélni.

Tehát így ismert volt a a történet, de első olvasás volt, és egyébként nagyon berántott, egy nagyon feszültséggel teli regénynek találtam.

És hát tényleg ö címszavakban, hogy miről is szól.

Ugye hát maga a cím, ahogy te is mondtad, a ugye Rebeka, egy egy olyan szereplő, aki tulajdonképpen nem is jelenik meg a maga testi valójában ebben a történetben.

Egy első feleség, aki elhalálozott.

Egyébként nekem az is felmerült közben olvasás az olvasás alatt, hogy ugye a magyar cím a Manderli házasszonya, hogy ez most kire vonatkozik.

Mert ugye maga a történet arról szól, hogy egy 40-es éveen járó, jól szituált férfi a francia rivieren megismerkedik egy fiatal nővel, a mi narrátorunkkal, aki egyébként egy névtelen narrátor. öar feleségül veszi és hazviszi az udvarházába Manderlibe.

És akkor itt ugye kiderül, hogy volt már egy első feleség, ez a bizonyos Rebeka, és hát az ő árnya és és hát mondjuk egy kísértete, ami kísértet nem a a szellemhisztóriák értelmében, tehát az ő lenyomata az végig ott van a ház mindennapjain, és hát nem leszünk szerintem spoileresek, ugye?

Vagy megpróbáljuk úgy mondani, hogy ne legyünk spoileresek.

Nagyon nehéz ebben a vagy most most határozzukat a >> szerintem szerintem elkerülhetetlen, hogy hogy érintsük azokat a részét, amik spoilernek számítanak, de szerintem egy olyan történetről van szó, és egy olyan zseniálisan felépített ilyen feszültség fokozásról, aminél tényleg nem az a lényeg, hogy akkor most ki a hunyó, vagy van-e hunyó, hanem sokkal inkább azok a folyamatok, amik amik akik végbemennek nem csak a szereplőkbe, hanem bennünk olvasóként is.

Én ezt meséltem neked, amikor így az olvasmányélményeket vetettük össze még a a beszélgetést megelőzően, hogy hogy szerintem kamaszként olvastam utoljára úgy könyvet, hogy bár tudtam, hogy ki a Húyo, hiszen annyira benne van, mint ahogy említetted a popkultúráb ez a ez a Rebeka történet, mint egy zsáner működik igazából, de hogy előre lapozgattam folyamatosan, hogy hogy jó, de most már szeretném leütni ezt a feszültséget, és aztán szépen visszamentem és rendesen elolvas amokat a leírásokat, párbeszédeket, amikből aztán eljutunk mondjuk egy egy kérdéskörnek a lezárásához, de de hogy hogy hihetetlen élmény volt, hogy ennyire beszippant és és visz magával.

Tehát függetlenül attól, hogy itt most mi a vége, szerintem ezért az olvasmányélményért már megéri.

Úgyhogy nem nem a >> akor >> nem a kiahunyó a a lényeg. >> Akkor in leszögezzük, hogy spoileresek leszünk.

Tehát aki szeretné megőrizni magának ezt az olvasmányélményt, az esetleg az olvasás után hallgassa meg ezt a a beszélgetést.

Tehát akkor innent folytatom, hogy ugye meghal az első felesége, aki egy hajós bal hajób balesetben veszti életét, hogy mi ezt tudjuk.

És hát ugye itt menet közben azért kiderül, hogy itt egy gyilkosság történt és hát az is kiderül, hogy a férj az elkövető.

És közben egy másik sikon pedig azt látjuk, hogy itt a fiatal házasok papíron mindennek működnie kéne, de de ez a fiatal narrátora azt érzi, hogy valahogy egy ilyen megközelíthet, tehát mint valam mintha lenne egy fal, ami nő nem tud áthatolni, és ahogy megyünk előre a történetbe, ez is némiképp változik.

Tehát így nagyon-nagyon, hogyha ilyen tényleg ilyen slágwortszerűen kellene, akkor talán így így elsőnek ennyit mondanék erről.

A történet úgy indul, mint egy tündérmese, tehát mint ahogy te is mondtad, fiatal lány, beleszeret a a fes, különben még fiatal, itt idősnek van leírva, de egy 43 éves férfiról van szó.

Ezt így a magunk nevében is kikérjük, hogy [nevetés] nem egy idős ember.

És és hát igen, itt a cím kapcsán, hogy említetted, hogy hogy a Manderliház asszonya vagy Rebeka, ezen így gondolkodtam, hogy hogy miért változtatták meg, és aztán aztán arra arra jutottam, hogy igazából szuper ez a Manderly Hines asszonya, hiszen hiszen egy csomó minden, ami ebben a regényben történik, az nem is biztos, hogy feltétlenül történik, hanem az a az aktuális mond Lázának a fejében játszódik le, vagy próbál meg rekonstruálni történeteket.

Tehát, hogy hogy ez a játék, hogy hogy van egy Rebekánk, aki fantomként van, de igazából nem is tudjuk, hogy milyen ez a ez a Rebeka, hiszen csak hallomásból ismerjük.

És van egy nő, aki megküzd azzal, vagy azzal küzd, hogy hogy valahogy túltegye magát azon, hogy itt volt előtte valaki más, és el tudom-e foglalni a a helyét.

Tehát két szereplőssé válik innentől egyből a a történet, hogy a a cím az nem csak egy névre fókuszál, ami szintén egy nagyon ilyen határozott állítás, hogy hogy akkor ez Rebeka, hanem egyből behozza ezt a játékot és ezt a ezt a Igen.

Ezt a játékot a a valósággal, meg az illúziókkal, meg a a félelmekkel, látszattal.

Abszolút egy dupla olvasatot tesz lehetővé szerintem ez a címe a Menderli Házony.

Úgyhogy én is elég jónak tartom. egyébként maga az író ö nagyon hát elvetette vagy utálta azt a gondolatot, hogy ő romantikus regénynyíró lenne, és nem is tekintett romantikus regényként a Rebekára, miközben voltak ilyen törekvések, hogy így próbálják meg kategorizálni, és ugye ez az ötödik regénye volt, és hatalmas sikert aratott, ha jól emlékszem, az első kiadás talán 20000 példányban jelent meg és elég gyorsan el is fogyott.

És és aztán ennek ellenére, vagy éppen emiatt ezt nehéz megítélni, de nagyon sokáig ilyen igényes, hát ilyen lektűrszerzőnek, ez a Middle Brow szerzőnek tartották Dafne de Murilt és és aztán később kezdődött egy ilyen újraértékelése az ő életművének, különösen amikor mondjuk az ilyen Freydi vagy Ung János értelmezések is rárakótak erre a regényre.

Tehát ilyen pszichológiai szempontból is elkezdték elemezni a könyveit.

És de hát azt azt kell mondanom, hogy assiszem a Rebeka az egyik olyan, vagy az a regények egyike, ami a mai napig forgalomban van.

Tehát ezt sok forrás meg is említi, hogy hogy folyamatosan folyamatosan kapható, ami egyébként tényleg nem mindegyik könyvről mondható el, tehát abszolút hatása van, és nagyon-nagyon sok emberhez eljutott. ami a könyvnek vagy a történetnek a a népszerűségét meglódította, az már az általad is így így utaltál az adaptációra, illetve adaptációkra, mert hát a könyv megjelenését követően szinte pikpak lecsaptak rá a a filmesek, és hát Hicok rendezett belőle azonos címán filmet.

Az érdekesség, hogy hogy hát Hicko két másik művét is megfilmesítette Demriének, például a madarakat, illetve hát a Jamaika, én nem is tudom, hogy magyarul >> talán fogadó, de most én se emlékszem >> milyen címen jelent meg.

És és hát Müré ezt a filmet szerette a leginkább.

Hicskok épp ellenkezőleg, tehát ön nem volt megelégedve a Rebekával, mint mint adaptációval.

És akkor olyan kis háttértörténetet olvastam hozzá, hogy hogy a David Uuselnik, aki a a prócere volt a filmnek, és ő ugye a az elfújtas a széllel írta be magát a a filmtörténetbe.

Ő azt mondta, hogy hát itt most ők ők a Rebekát vették meg, a Rebeka jogait, és a Rebekát is fogják megfilmesíteni.

Tehát a hicok olyan nagy eltávolodást nem tehetett az eredeti történettől, és valószínűleg pont ezért szereti a szerző ezt a filmet, és nem szereti annyira a többit, merthogy ott jóval elrugaszkodottabban, vagy lazábban, rugalmasabban kezelte az eredeti művet a rendező.

De aztán így utána olvastam, hogy vagy nem is kellett utána olvasni, mert mert mert ilyen ilyen meglepő forrásokról vagy helyekről bukkant fel ez a Rebeka történet újra és újra.

És és hát az egyik ilyen hát tényleg a popkultúrának a popkultúrája, amikor amikor szemben jön az, hogy mondjuk Taylor Swift, aki az első számú zenei előadónak számít azért már jó pár éve, vagy hát ott van legalábbis a a toppon.

Ő egy 20-20-as Rollingston interjúban, amit különben Paul McCarty készített vele, akkor elmondta, hogy ő a pandémia idején milyen könyveket olvas, és hogy ő ehhez a Rebekához tér vissza rendszeresen, nem első olvasat volt.

És hogy tulajdonképpen azt a két albumot, ami a covid ideje alatt készült, a folklore és az evermore, azt ez iklettet, vagy legalábbis az a játék, hogy ez a valóságtól való elrugaszkodás kitalálni szereplőket, történeteket.

És aztán ő konkrétan egy egy számot is írt, egy dalt is írt erre a erre a a Rebeca történetre, ami meg a Tolerate itt.

Tehát hogy hogy ezek elmondja a dokumentálja, hogy hogy igen, ez ez mozgatja, és ez neki egy fontos mű, egy fontos zsán ez a fajta ilyen misztikusság titokzatosság vélt vagy valós félelmek, titkok és és azoknak a a kibogozása. szerintem itt most kezdjük el azt bontogatni, hogy ezek a vélt vagy valós titkok akár a történet szempontjából, akár tényleg a kort nézve mik is, és és hogyan hogyan bukkannak elő a a műbe.

Mert hát az előző két beszélgetésen, amikor a Missis de Lövi, illetve Agata Krisztinek a távolt tőle tavaszom című regényéről beszéltünk, ugye szintén ugyanebben a 20-as30-as években jártunk azért, tehát ott már azért elkezdtük pedzegetni, hogy ez ez társadalomtörténeti, nőtörténeti, kultúrtörténeti szempontból kifejezetten mozgalmas időszaknak számított. >> Mindenképp a kép két világháború között vagyunk.

És ahogy már korábban beszéltünk róla, egy privilégizált csoportnak a mindennapjaiba nyerünk bepillantást.

Tehát azok a gondok, amik valószínűleg a társadalom nagy részét sújtották ebben az időben, azért itt több elejtett megjegyzésből kider kiderül, hogy nem feltétlenül szenvedték meg ezek az emberek.

Viszont azt ugye fontos elmondani, hogy maga a regény úgy kezdődik, hogy eleve sejtjük, hogy itt valami valami nagy tragédia történt.

És aztán ebből az állapotból megyünk vissza.

Ugye a világirodalom egyik leghíresebb kezdőmondatának is tartják a az éjszaka álmomban megint Manderleyben jártam.

De egyébként megint erre kicsit erre a kísérteties, ez a visszavisszatérő lelkeknek a motívumára utal ez a mondat.

És ö és itt érezzük, hogy történt valami nagy törés vagy nagy tragédia, ami ami teljesen kizökkentette ezeknek az embereknek az életét, és és onnantól nem tudják ezt folytatni tovább.

És amire utaltál, hogy nőtörténetileg mi történt ekkor?

Ugye azt szerintem fontos leszögezni, hogy ez a lány, ez a narrátor, akivel mi megyünk együtt, ugye, és akkor megint jön a megbízhatatlan narrátornak a szerepe, egy teljes társadalmilag és anyagilag teljesen kiszolgáltatott pozícióban találkozunk vele, hiszen egy >> társalkodónő, kísérő, nem is tudom, mint annak régen mondjuk így az udvarhölye kábé ez ezt a funkciót látja el egy idő egy idősebb nő mellett, és így ismerkedik meg szállodában ezzel a ezzel a gazdag pasassal és és hát hozzá kell tenni, hogy egy ugyanolyan kiszolgáltozott helyzetbe helyezi át magát a a házassága bekerül egy háztartásba, ahol ő egy tehát ő az a küllő, akinek be kell illeszkedni.

És a korábbi estjeinken erről többször beszéltünk, például mondjuk egy ilyen akár a korona esetében, vagy segíts ki a az angol a Downtown köszi [nevetés] esetében, hogy amikor ugye új asszony kerül a házhoz, ő egy kész működő cégnek lesz egy icipici fogaskereke.

Tehát az a cég, az a az a szerkezet, az tulajdonképpen nélküled is működik. neked oda be kell lépned, be kell illeszkedned.

És pont ezt látjuk itt, hogy van egy nagy ház cselétséggel, személyzettel, mindenki tudja mi a dolga.

Az új asszony egy kicsit útban is van, tehát már…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor? – A nő hétszer (4.)”

Miről szól ez az epizód: „Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor? – A nő hétszer (4.)”?

Ez a Könyves Magazin podcast negyedik, A Manderley-ház asszonya című regényét tárgyaló része. A mű női szerepeket, társadalmi és történelmi változásokat vizsgál irodalmi alkotásokon keresztül. A beszélgetés megemlíti a regény időtlenségét, az emberi viszonyokat, a főszereplő… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor? – A nő hétszer (4.)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szeder Kata, Bakó Sára, Bognár Edmond, Ruf Orsolya.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor? – A nő hétszer (4.)”?

Fő témái: irodalom, női szerepek, a manderley-ház asszonya, rebecca.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor? – A nő hétszer (4.)”?

Megjelenés: 2026. 05. 29.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/rebecca-modern-no-vagy-onzo-manipulator-a-no-hetszer-4-42e03296

Több epizód a Könyves Magazin-ből