Könyves Magazin

Zilahi Anna a Margón: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe

· PT56M

Összefoglaló

Zilahi Anna Gyengédség című verseskötetének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. A költővel Valuska László beszélgetett a kötet témáiról, mint a gyengédség mint módszer, család, természet és az emberi kegyetlenség. Zilahi Anna az emberi érintkezés határait, a…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2026. 03. 05.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Valuska László, Zilahi Anna
Témák
verseskötet, irodalom, gyengédség, család, természet, emberi kapcsolatok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Könyves Magazin podcast csatornája.

Az őszi margirodalmi fesztiválon mutatta be gyengétség című verseskötetét Zilahi Anna, aki az emberi érintkezés és megismerés elemi határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és vakfoltjait térképezi fel. verseiben a beszéd és a csend fizikája és akusztikája érdekli, és az a rizomatikus természeti rendszer, amelynek az ember is részese.

Így lesz a kötet fontos motívuma a gyász és a figyelem mellett a címadó gyengétség is.

Hiszen a gyengétség is evolúciós, nem csak a brutalitás.

Az őszi marargó irodalmi fesztiválon felvett beszélgetést hallgathatják most meg.

A bemutatón közreműködött Orosz Ákos.

Köszöntök mindenkit a Margón és Zila Janna. >> Jó estét kívánok. >> Látod, milyen biztonságos környezet fogad minket.

Itt vagyunk egy verseskötet bemutatóján, aminek az a címe, hogy gyengétség.

És ezt a gyengétség címmel cím értelmezésével szeretném kezdeni, méghozzá az epilógus című versetben van a gyengétség, mint módszer kifejezés, hogy mi ez a gyengétség, mint módszer, és hogy lett ez ennek a kötetnek a címe? >> A gyengétség több szövegben is megjelenik, és ez ez az utolsó, ez a záróvers epilógus.

Igazából a gyengétség, mint módszer, az egy oximoron, hiszen maga a gyengétség az nem egy módszeres dolog, pont az elengedésről szól, az elfogadásról.

És talán pont annak az érzékeltetésére használtam ezt a szókapcsolatot, hogy mik azok a tétek, vagy mik azok a belső ellentmondások, amikkel foglalkozik ez a kötet, hogy mi az a az attitűd hozzáállás, vagy érzelmi özpozíció, amivel amivel egyszerűen oda tudunk fordulni valakihez.

Ez tehát ez azt hiszem, hogy a gyengétség az az többnyire relacionális. más emberekel, a másikkal szemben vagyunk gyengédek, de lehetünk magunkkal szemben is gyengédek, és ez is szerintem ez egy fontos értelmezési irány, de ennek az a lényege szerintem, hogy hogy elfogadjuk a azokat a azokat a tevékenységeinket, vagy másoknak azokat a tulajdonságait, amiket mondjuk a társadalmi normarendszer felől hibának nak vagy vagy nem sikerülésnek élnénk meg, és ezeket mondjuk m kísérletként vagy tanulásként vagy vagy egyszerűen a a másik ö velejárójaként szeretettel elfogadjuk valami ilyesmi.

És hogy ebben és hogy ebben igazából ez nem egy módszeresség.

Szóval valójában egy kicsit ironizálok ezen a azt hiszem, remélem, hogy majd az olvasók számára lejön, hogy ez valójában egy oximoron és ezáltal egy irónia. >> És hogyan lett ez a kötetnek a címe, és hogyan lett ez egy ilyen szervező elv, hogy ezt kiemeljed a kötet címébe? >> Egy másik verset írtam gyengétség címmel, amit azóta átneveztem.

És és abban a gyengétséget még ironikusan, tehát ez egy irónikus verscím volt, és pont amiatt adtam egy másik verscímet, a kozmoszt ennek a versnek, mert úgy éreztem, hogy valójában ez a cím az írói folyamat során tanított nekem valamit, hogy lehet, hogy el kell engednünk ezt a fajta ö távolságtartást, amit az irónia jelent.

Szóval valami ilyesmivel is kísérleteztem itt.

És és amikor megírtam ezt a szöveget, ami most Kozmosz címen szerepel a a verseskötetben, akkor akkor eszembe jutott, hogy hogy a gyengétség valójában benne van az összes versamilyen módon. nagyon más értelmezésekben, és hogy és hogy ez fogja össze összerendezni ezt a egyébként bizonyos mértékben sokszínű széttartóan anyagot. >> A ha most így nagyon leegyszerűsítem a a verseskötetnek az összetételét, akkor egy nagyon személyes térből indul ki.

Mondjuk nagyon lehet mindent nagyon leegyszerűsítve mondok.

Mondjuk így a a család így tényleg nagyon leegyszerűsítve.

És aztán ahogy haladunk a kötetben ilyen lineárisan, tehát nem ugrálunk, akkor egyre több tér nyílik meg.

Tehát egy egész nagy világ épül fel ebből a szempontból.

Mer az előbb azt mondtad, hogy bizonyos szempontból széttartó vers vagy részek vannak benne.

M viszont én meg látom ezt, hogy így így nyílik ki a világ, ahogy lapozok egyik versről a másikra.

Hát a gyengétség volt egyébként a szervezőv olyan módon, hogy egyre nagyobb blendével tudtam rátekinteni erre a fogalomra, vagy erre az attitűdre.

Az első szövegek, ahogy mondtad, mondjuk akkor leplezzük le vasárnapi ebéde, az első ciklusnak a címe, ami igazából egy ilyen családi tér, vagy egy ilyen közelibb privát tér.

És és aztán rájöttem, hogy az a fajta hozzáállás, amit végülis képzőművészként is kutatok a természettel kapcsolatos viszonyunkban, az nem csak egy személyes attitűd, hanem hanem valójában egy egy olyan magatartás, ami ami kiveszni látszik a mindennapjainkból, mert mert egy olyan olyan rendszerben élünk, ahol ahol folyamatos verseny van, ahol a igazából folyamatosan el kell nyomnunk a szükségleteinket, és és a körülöttünk lévőket is erre sarkaljuk, és valójában ennek pont az ellentéte az, hogy hogy meg tudjuk tapasztalni a gyengétséget, mint viszonyulást saját magunk felé is és a környezetünk felé is, de hogy ez ne legyen pusztán a a legszemélyesebb emberi kapcsolatainkra redukva, hanem terjesszük ki.

És és hogy mondjuk ha egy ilyen rendszerszemélet vagy egy ilyen rendszerkritikusabb módon tudjuk elképzelni a gyengétséget, akkor az lehet, hogy kifele mutat egy csomó olyan válságból, amiből szerintem fájóan hiányzik ez a fajta viszonyulás.

Én most kérném meg Ákost, hogy olvasson.

Én meg töltök neked vizet, ha kérsz.

Midőn az agy képzelt ostromai alábhagynak, de az elme még nem nyugodott el hullám sírján.

Alig kivehetően hallatja magát a lélegzet.

Akkor s csak akkor néhány zav zavarba ejtő másodperc erejéig meghallgattatik, elérti magát a lélegző szervezet.

Ilyenkor már nem szüremlik fel az emésztés csatorna hangja.

És a csend hűvösében kiderül a vágyról, mégsem éjhség volt.

Ki gondolta volna, hogy a gyomor többre iott lyukadásában harcodat látom.

Vegyes technika 2022. a művész magányos projekcióinak és hiányos önismeretének jóvoltából.

Az emésztés, melynek célja már nem energiafelvétel és anyagcsere, szövetségre lép a bolydult szívvel, és kölcsönösen fölesküsznek a megsemmisülésre.

A múzsán vagy, de feministák vagyunk.

Egyikünk sem hiheti igazán, hogy ez bók.

Az önmagát üldöző elme vágyképének lenni csöppet sem hízelgő.

De vajon egyről fakad-e az ösztön és a zsiger?

Beszélhet-e egy nyelvet, kit értékétől megfoszt a pumpálás, és ki ellentmondást nem tűrön pumpál.

A savas sóvárgás kétségkívül többet tud a tbolyról, mint tárgyáról.

Felejtsd el a nevem, ha meg kell szólítanod.

Használj indulatszókat, tagadd el tőlem, hogy a szádon kiejts úgy képzelem, a hajnal pont úgy hasad, ahogy a gyomor felcsörömpöl.

Hiába táplálkozom, nincs mit ennem.

Sejtjeim csatarendbe állnak, s hiányodban visszaszolgáltatják mind, ami adatott, ahogy rágok, és öklendem a semmit, a hangot, az álhitatét, mintha megértenék valamit a sejtszinten összehangolt ellenállásból. hörgök.

És ez a hörgés artikulálatlan ejti ki a neved az éhin nyelvén.

Empire Szőcs Petrával egy felhőkarcoló éttermében ülünk egymással szemben.

Árt dekó díszleteket kerít körénk a képzeletem a század.

Valójában nem látni semmit kivehetően.

Lentről az alvó nagyváros fényei, az állandó készenlét tejútrendszere.

Laptopjainkba merülve dolgozunk a sötétben nagyon fontos szövegeinken.

Arcunkat a képernyő éppenhogy megvilágítja.

Odakint egyszerben felizzik az ég, hirtelen kivilágosodik, beletelik néhány pillanatba, hogy felfogjuk, és mire kinézünk az üvegfalon, majd egymásra, már újra sötét van. belené egymás laptopfényben fürdő tekintetébe.

Érezzük, hogy ezután semmi sem lesz úgy, mint ahogy eddig volt. >> Köszönjük szépen.

Mielőtt folytatjuk a gyengétségről való beszédet, kicsit lépjünk vissza, hogy a bálna nem motívum.

Levontad a tanulságokat, elolvastad a kritikákat, válaszoltál a kommentezőknek és most itt vagy.

Szóval, hogy következik egyik a másikból?

Azon kívül, hogy majd fogunk arról beszélni, hogy ebben a kötetben rengeteg állat van.

Hát amikor ezen gondolkodtam a kötet leadása, végleges leadása után, a végleges végleges végleges leadása után akkor egyszerűen tehát vannak vannak olyan témák, amik adják magukat, amik összekötnek az előző könyvvel.

A bálnában nyilvánvalóan szintén nagyon fontos közeg volt a víz.

Itt is sok vers játszódik óceán, fenekén, vagy vagy más módon vízben.

És és igazából ez a ez az elszakadás ettől a száraz földi léttől ez nekem egy csomó ablakot nyit meg.

Ezzel játszottam már a bálnában is.

És aztán persze amit te is említesz, hogy hogy ami a Bálnában szerintem kialakult, hogy végül is Mohácsi Balázs írta azt, hogy a bálna az egy szuperjelölő, egy szuper metafora, és akkor ez igazából ezzel megértettem valamit azzal kapcsolatban, hogy az én lírai képzeletem vagy képzelő erőműködik. és általában fölépül egy egy nagy metafora vagy egy nagy allegória.

És szerintem ez az, amit már elkezdtem a bálnában, és aztán a a végére érve ráéreztem, és aztán megjelent a könyv, és valahogy valahogy azt gondoltam, hogy valami tematikusan kell tovább vinnem a bálnát, de aztán amikor rájöttem, hogy valójában csak azt kell, hogy most már értem azt, hogy jó, én így írok, és akkor átadni magam annak a folyamatnak, hogy engedjem, hogy megtaláljanak ezek a két képek, amikből aztán ilyen világokat építek, amik a versek.

Szóval azt hiszem, hogy a munkamódszer, ez a fajta nagyon erősen képi metaforikus gondolkodás, és persze valamifajta állandó vágy a víz víz után. >> Próbáljuk meg ezt egy verspéldán keresztül érzékeltetni.

Van a van egy versed a Kocsony halról, ami tehát nem néztem utána, mert nagy vonalan úgy kezeltem, hogy nyilván nem írtak sok verset a kocsony halról, de ezt nem tudom.

Ö, ami egyfelől egy ilyen internetes mém, másfel ebben a versben van egy pont, amikor annyira nem motívumént használod a kocsonyahalat, hogy föl kell hívni egy tudóst, Jordán Ferencet a versben, hogy kérdéseket tegyél fel neki.

És kicsit érdekel, hogy akár ennek a versnek a szétszálazásávól próbáld meg ezt így az egyszerű olvasónak elmagyarázni, hogy hogy én azt érzem, hogy téged tényleg érdekelt a kocsonyhal.

Tehát lehet, hogy nem, majd ezt elmondod, de hogy de hogy ennek így a mélyére akartál menni, hogy mivel van dolgod.

És és ez azért fontos szerintem, mert a nem először csak ezt és akkor egy 8-10 kérdést azt később fog feltenni, nem ebben.

Jó, tehát hogy ez a kocsonya halat járjuk körbe. >> Igen.

Tehát nagyon gyorsan összefoglalnám, hogy hogy igazából miért a kocsonyahal.

Tehát van ez az állat, a kocsonyahal, ez egy mémis.

És >> lát tudjá meg megvan a fejetekben, hogy mi a kocsonyahal.

Tehát olyan, mint egy ilyen nagy takony, amire így ráütöttek, csak van valamilyen szeme. >> Igen. >> Erről beszélünk. >> Így van.

És én egyszerűen így így elkezdett érdekelni, hogy mi ez az állat.

És és akkor szembesültem vele, hogy ez az állat egyébként egyáltalán nem így néz ki. hogy ez az állat meg van halva, halálában néz ki így.

És az ember képes volt először is megölni őt, merthogy bele úgy találkozik vele az ember először, hogy halászhálóba akad, a mélytengerből fölhozza a felszínre, és ez az állat ől a nyomáskülönbségtől szétrobban, és ebben az állapotában néz ki ilyen kocsonyásan, és mi emberként képesek voltunk kinyírni, és utána elnevezni erről a halálról, ami szerintem egy olyan dupla kegyetlenség, ami ami ami amikor így amikor így átfutott az agyamon, akkor akkor tényleg így órekig csak meredtem magam elé, hogy hát ez hihetetlen ebben így minden benne van ebben az ember kegyetlenségéből és és igazából hát ugye erről szól ez a ciklus erről a halról meg erről a erről a fajta birtoklásról, ahogy birtokba vesszük a természetet.

És még a a nevét is meghatározzuk ilyen megalázó módon, hogy kocsony halal.

Tehát igazából, ahogy mondod, egy takonyhalnak is hívhatnánk az alapján.

Szóval tényleg >> hát elég rossz az érdekképvisel a kocsonyahalnak, azt azért el kell mondanom. >> Igen, igen.

Nem jutott sokáig, de én most itt vagyok. >> Föolvasok csak azért, hogy a Jordán Ferencre vissza tudjam kötni.

Tehát a ennek a versnek a vége fele van egy olyan rész, hogy elkeser elkeseredésemben levélben fordulok Jordán Ferenc hálózatkutató biológushoz szándékomban nyilvánvaló ismeretelméleti elfogultsággal.

Azaz e pillanatban metaforám sorsát a tudós kezébe helyezem, és reménykedem az egyik válaszlehetőségben a másik ellen.

Mégis kérdésemet az érdekemben álló válasszal ellentétes állításként fogalmazom meg.

Itt van egy lábjegyzet. mintha ez garantálná kutatásmódszertani elfoglanságon. 10 percen belül érkezik a válasz.

A kocsonyahal néhány 100 meses mélységben is megél.

Így elviekben felszínre hozható.

Ezt azért olvastam föl, mert engem tényleg foglalkoztat ebben az egész kötetben az a az a nézőpont, hogy szület születnek a versek, ott van ez az érdeklődésed, ahogy így elmélyülsz témákban, és hogy sokszor azt érzem, hogy a a vers az az egy eszköz a tudományos megismeréshez is a te esetedben.

És és van is ilyen kifakadás ilyen szempontból, hogy a hogy lehet a tudomány nyelvét meg a a versnek a nyelvét hát nem is közös nevezőre hozni, de hogy hogyan játszhatjuk ki egymás ellen vagy egymás érdekében.

Tehát, hogy miért kellett Jordán Ferencnek emailt írni?

Ezt mindenképpen erre szeretnék kérdést, erre a kérdésre választ. és merüljünk egy kicsit bele ebben, hogy egy versnek szüksége van-e tudományos érvekre.

Szóval a akkor akkor egy a másik irányból közelítem meg.

Én képzőművészként kezdtem el együttműködni társ vagy természetttudományos kutatókkal, így Jordán Ferenccel is egy korábbi művészeti munkám.

És és azt tapasztaltam többet magammal, más művészekkel, hogy amikor fölvesszük a kapcsolatot természettudósokkal, akkor ők elképesztően lelkesek, nagyon vágynak arra, hogy segítsünk, vagy vagy valaki segítsen neki kommunikálni az emberek felé a felismeréseiket, a kutatásukat, a a tudásukat, merthogy igazából nem kerül át a társadalomhoz az a tudás, ami valójában…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Könyves Magazin

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Zilahi Anna a Margón: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe”

Miről szól ez az epizód: „Zilahi Anna a Margón: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe”?

Zilahi Anna Gyengédség című verseskötetének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. A költővel Valuska László beszélgetett a kötet témáiról, mint a gyengédség mint módszer, család, természet és az emberi kegyetlenség. Zilahi Anna az emberi érintkezés határait, a… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Zilahi Anna a Margón: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Valuska László, Zilahi Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Zilahi Anna a Margón: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe”?

Fő témái: verseskötet, irodalom, gyengédség, család, természet, emberi kapcsolatok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Zilahi Anna a Margón: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe”?

Megjelenés: 2026. 03. 05.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/zilahi-anna-a-margon-kimozdulni-abbol-a-meggyozodesbol-hogy-az-ember-a-vilag-koz

Több epizód a Könyves Magazin-ből