Miért pont a magyarok fogékonyak ennyire a dezinformációra?
· PT28M54SÖsszefoglaló
Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastban a dezinformáció és álhírek terjedéséről beszélgetnek, különös tekintettel Magyarország és Közép-Európa fogékonyságára.
Ebben az epizódban
Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben.
Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás?
Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában.
A Political Capital tavaly decemberben közölt egy összehasonlító kutatást , amely közép-európai országokban (Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában) vizsgálta, hogy mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra, azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra.
A kutatás szerint Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak a dezinformációval szemben. Magyarországon például a megkérdezettek 72 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy „Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket", 62 százalék pedig azzal, hogy „Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen".
Ugyanezekkel az állításokkal Csehországban 46 illetve 27 százalék, Szlovákiában 43 illetve 32 százalék értetett egyet. Mi lehet az oka az egyes országok közötti eltéréseknek?
Milyen szerepet játszanak ebben a történelmi hagyományok, a társadalom megosztottsága vagy épp a politikai hovatartozás? A Lakmusz podcastjában erről beszélgetünk Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatójával.
A kutatás részletes eredményei itt érhetők el.
A tanulmány az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült, amelynek a Lakmusz is tagja.
Az összehasonlító kutatás elkészítésében HDMO-val együttműködtek a régió más dezinformáció-ellenes műhelyei is: cseh-lengyel-szlovák CEDMO által közösen kidolgozott kérdőívet Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kérdezték le teljesen, egy részét pedig a BROD Bulgáriában is.
Fotó forrása: M1/Youtube See omnystudio.com/listener for privacy information.
Említett entitások
Témák
Személyek
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Lakmusz podcast-ből
- Miért sült be a Fidesz propagandája? – Krekó Péter és Urbán Ágnes a Lakmusz podcastjában
A Lakmusz podcast e heti adásában Krekó Péter és Urbán Ágnes a Fidesz propagandájának hatékonyságát vizsgálják a közelmúltbeli választások tükrében. Az adás kitér a gazdasági dete…
- „Azzal szembesültem, hogy közös ismerőseim vannak az álprofilokkal” – így lepleztük le a fideszes Facebook-hálózatot
A Lakmusz podcastban Németh Szilvi újságíró beszél arról, hogyan lepleztek le egy közel százfős, kormánypárti tartalmakat terjesztő Facebook-álprofilhálózatot. Kitér a hálózat műk…
- Mi a fene van a politikai hirdetésekkel, amiket a Facebook és a Google is letiltott, mégis itt maradtak velünk?
A podcast a politikai hirdetések Facebook és Google általi letiltásáról szól az uniós rendelet kapcsán, és arról, hogy mi történik október 10. óta, különös tekintettel a Fidesz ka…
- „Valami történik a Rogán-művekben keddenként” - Hogyan terjedt az online médiában a kormány Soros-hálózat kiűzéséről szóló üzenete?
Az epizód arról szól, hogyan terjed a kormányzati kommunikáció, különösen a "Soros-hálózat kiűzéséről" szóló üzenet az online médiában. Horváth Kata, a Mérték Médiaelemző Műhely k…
- Az „ukrán kémügy” a nyilvánosságban: kik a legfontosabb szereplők és mik a legfőbb üzeneteik?
A Political Capital kutatói, Molnár Csaba és Demény Richárd, ismertetik az "ukrán kémügy" nyilvánossági megjelenését vizsgáló módszertanukat. A beszélgetés fókuszában a kormányzat…
- „Ezt a tudást az iskolában nagyon korlátozottan kapják meg” - Hogyan tanítsuk kritikai gondolkodásra a fiatalokat?
Nagy Krisztina és Timár Borbála az Idea Alapítványtól a detekto.hu nevű online médiaműveltségi tananyagról beszélgetnek, amely 13-16 éves fiataloknak készült. Szó esik a dezinform…
- Valóban Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója lenne az ukrajnai menekültek segítése?
A kormánypárti politikusok állításaival szemben a Lakmusz podcast az ukrajnai menekültek számát és a számukra nyújtott állami segítség mértékét vizsgálja Magyarországon. Kiderül,…
- Mit szól az EU ahhoz, ami a magyar közmédiában történik?
A Lakmusz podcast az európai uniós panaszról és annak következményeiről beszélget Urbán Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Mérték Médiaelemző Műhely kutat…
- A kormányt dicsérni, az ellenzéket szidni - így működött a köz-és kormánymédia a választási kampányban
A Mérték Médiaelemző Műhely kutatása, melyet Horváth Kata ismertet, azt vizsgálta, hogyan működött a köz- és kormánymédia a választási kampányban, 8 médium több mint 2500 hírét el…
- „Ezt terjesszétek kommentben, légyszi!" - Mennyire működik Magyar Péter Facebook-stratégiája?
Molnár Csaba és Demény Richárd a Political Capital kutatásait mutatják be a választási időszakban terjedő Facebook-üzenetekről és Magyar Péter Facebook-stratégiájáról.