atlatszo.hu

Közvélemény-kutatások: „Ez már nem szórás, ez nyilvánvaló csalás”

· PT50M4S

Összefoglaló

A műsorban Fazekas Dániel és Tom Wormald politikai közvélemény-kutatók segítségével vizsgálják meg, miért Magyarországon a legpontatlanabbak a közvélemény-kutatások. Megbeszélik, hogy a kérdésfeltevés hogyan torzíthatja az eredményeket, és milyen strukturális okok vezethetnek a…

Röviden

Műsor
atlatszo.hu
Megjelenés
2026. 04. 08.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Jordán Adél, Hont András
Témák
közvélemény-kutatás, politika, kutatásmódszertan
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Minél kevésbé kap szerepet a demokrácia egy diktatúrában, annál jobban felértékelődik a közvélemény szondázása a döntésh
  2. — Egy erős állítás: Magyarországon a legpontatlanabbak a közvélemény-kutatások az egész világon.
  3. — A Brexit tanulsága: Szoros eredmények előtt tényleg nehezebb mérni? [19:05] - Mi a „súlyozás” és miért nem érti Deák Dán
  4. — Lehet egyáltalán hinni a közvélemény-kutatásoknak? [47:50] Támogasd az Átlátszót rendszeres adománnyal 👉 ⁠https://atlat

Ebben az epizódban

[zene] Ez az Átlátszó podcastja, amiben annak fogunk utánamenni ebben a részben, hogy lehet-e hinni a közménykutatási adatoknak, és ennek több oka van.

Választások [zene] előtt vagyunk, nagyon különböző eredmények születnek, és sokan azzal vádolják [zene] a másikat, hogy szándékosan csal, befolyásol.

Ö nem azt fogjuk eldönteni, hogy ki hazudik, hanem az támpontokat adunk ahhoz, hogy hogyan mehet félre.

Egy közvéleménykutatás milyen okai lehetnek annak, hogyha pontos és hogyha pontatlan. és a vendégeim hát, hogy mint kiderült, nem egyenesen Londonból, de Tom Warmade egy a Jonder nevű londoni piackutatónak a vezetője.

Ő fog nekünk segíteni. [horkantás] És Fazekas Dániel, aki pedig a Bakamónak az alapítója. [horkantás] Szerintem mondjatok pár szót arról, hogy mivel foglalkoztok.

A Jondel nevű piackutató cég vezetem.

Nagyon régóta ilyen k köz köz közvélemény kutatásban dolgozunk.

És ja nagyon érdekel a Magyarországon régebben éltem, ahogy valamennyire tudok magyarul és mindig érdekelt a a magyar politika és a a pól használatát Magyarországon.

Igen Dani >> én a Bakamot viszem.

Mi egy sokkal kisebb cég vagyunk.

Mi azzal foglalkozunk, mi egy nagyon speciális módszertant hajtunk végre, ami szerintem csatlakozik majd itt a tágabb körben a kérdésekhez, de mi hallgatunk.

Szóval mi nem teszünk föl kérdéseket, hanem mi természetes beszélgetésekből indulunk ki, és abban gondolunk, hogy minden egyes kérdésre igazából az ember manipulálja a eredményt.

És ezért jobb nem is kérdezni, hanem így ezt meghallgatni.

És erre alapoztuk a módszertanunkat, hogy hogy mi megengedjük ügyfeleknek, hogy a hogy kérdések nélkül értsék meg egy nem filterzett valóságot, amit utána igenis lehet mérni és hagyományos [torokköszörülés] piackutatási eszközökkel tovább vinni.

De és mi [torokköszörülés] igazából erre a erre a nich módszerre specializálódtunk, és azon vagyunk, hogy >> ezt csináljuk, áruljuk és promotáljuk igazából. [torokköszörülés] >> [horkantás] >> Szóval azt mondod, hogy a kérdésföltevés egy közénykatásban az eleve torzíthat.

Kábé úgy, mint a nem tudom, a Valdiz féle Micimackó filmben, amikor nyuszi megkérdezi a hozzávkségbe érkező Micimackót, hogy sűrített tejet kére-e a kenyérre, vagy inkább mézet.

A sűrített tejnél erőteljesen bólogat, és a méz kiejtésénél pedig rázza a fejét, mivel tudja, hogy akkor Micimackó meg fog enni az összeset.

Tehát, hogy eleve egy kérdés az már eleve ilyen akár bólogatsz, akár rázod a fejedet. >> Hát ez valamennyire igen.

Szóval, hogy hogy szerintem vannak ennek fokai.

Erről szerintem fogunk itt most beszélni, mert pont itt van módszertanegálás a kutya, hogy hogy milyen kérdést teszek föl, arra válaszolsz.

Erre a nagyon klasszikus az, hogy mikor hagytad abba a feleséged verését, ugye.

Szóval, hogy e na e erre ebből gyere ki.

De hát igen, hát hogyha én én feldobok egy dimenziót, hogy te most akkor a sárgát vagy a kéket szereted, >> akkor abban nyilvánvalóan benne van az, hogy >> nem mondhat zöldet, >> hogy a zöld az nem, hogy egyáltalán leszarom a színeket.

Ez ez így az egész ez így [horkantás] >> már így benne van.

És és egy csomó a fel ilyen ezek a ezt számoság, ezek a feltételezések, ezek így benne vannak a kutatásban, amik vagy igazak, vagy nem. >> Ühüm. [torokköszörülés][horkantás] Most ugye lehet jól kérdezni és rosszul.

Egészen fris tehát felvételünk napján reggel írta ki Török Gábor a hivatalos oldalára. [horkantás] Szó szerint fölolvasom.

Bár voltak korábban is eltérő közvélemény kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható. tartós különbségre még nem volt példa.

Mindez azt jelenti, hogy április 12 után az egyik adatközlő, illetve a hozzáhasonló eredményeket publikálók minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerülnek át, számomra biztosan. >> [horkantás] >> És itt ugye kitér arra, hogy a nézőpont és a medián azok, amik jelentős különbség van a kettő között, és mind a ketten a a nem hiszik el a másiknak, nyilván a sajátjukban hisznek.

Ögy van ez, hogy mi mi lehet-e véletlen?

Mi mi állhat amögött, hogy ekkora különbségek vannak? két hasonló időben fölvett ugyanazokkal a kérdésekkel dol ugyan végsősoron ugyanarra a kérdésre keresik a választ hogy ki nyerheti a választást kire szavaznának többom >> hát én én én azt mond azt feltenném hogy a módszertán tényleg jelentős különbséget tehetsz a a az ilyen kérdőívbe ahogy a Dani mondja hát nagyon sok [horkantás] sztion van a a a a a kérdés irában, de Az, hogy például milyen vezető kérdések vannak a szavazókérdés előtt vagy ez telefonon történik, vagy online.

Ezek jelentős különbségeket mi mi úgy évek óta láttuk, hogy jelentős különbségeket tesznek a a a results a a a a az adatban.

Szóval az lenne a kérdésem én, hogy nekem, hogy hogy ezek milyen moder tanokat használnak?

Milyen a kérdőív, hogy van ez ez publikálva vagy nincs, mert Angliában van ez a British Poling Council.

Szóval bármilyen pót csinálsz, akkor publikálni kell a kedvéidet, hogy nyilvánosságva kerül az egész.

Én nem tudom Magyarországon ez hogy működik, vagy senki vagy bárki nézi ezeket a kér komplett kérdőívet az első kérdéstől az utolsóig, és nem csak kiemelt adatokat.

Ühüm. [torokköszörülés] Érdekes.

Ühüm. >> Nem, nem azt mondom, hogy nálunk azt mondod, hogy így kéne. [horkantás] Ja, >> igen.

És és ha a tagja a British Poling Councilnak, akkor ez a szabály.

Nálunk, hogyha jól tudom, ez nem így szokott lenni.

Módszertanról van, amit elárulnak, van amit nem.

Hány fő alapján, milyen telefonon vagy online, ezeket beleírják.

Nem tudom, ezek lennének a legfontosabb adatok. >> Szóval szerintem ez ez erre egyszerűen k ez egy ez inkább a vicc kategóriába, szóval ez a szomorú vicc kategóriába mozog.

Én remélem, hogy a ezek a kormányközeli nézőpont meg nem tudom mik vannak, századvég meg nem tudom mik vannak ott, [horkantás] azok legalább spórolnak annyi adó adópénzt, hogy nem csinálják meg a terepmunkát, hanem mert csak ránéznek a medián számára, megnyomják a chat GPT-be, hogy mi mi lenne most jó, és akkor ezt kipublikálják.

Szóval szerintem ami ami ami Magyarországon van, ez így tényleg így szerintem a világ legrosszabbjaihoz tartozik, mert mert >> ide is lenne egy kérdésem, de hogy hogy >> hogy nyilvánvalóan hiteltelen az egész, és azért csinálja a a kormány ezt a ezt az hát, mert nem csak a nézőpont van, hanem van még nem tudom, szóval ez nem van egy full ekoszisztéma, egy egy kamu piackutatási szektor, >> akinek az egyet célja az, hogy alulássa azt a tudományos kredibilitást, azt a hitelességet, amit például a medián képvisel.

Na most én nem akarom a nemm >> 25 éves sofőrfiú voltam valamikor a mediánnál, de különben semmi kapcsolatom nincsen hozzájuk.

Szóval, hogy így, de hogy valahogy így arról szól az egész, hogy hogyan lehet röhög csak egy véleménnyé degradálni [torokköszörülés] a a kutatást, amit a Tom és én vagy ilyeneket csinálunk. [torokköszörülés] És azért van, és a és így benne is van a Ezomár, ami a világszövetsége, egyik világszövetsége, hogy hogy mi mint piackutatók nem tehetünk olyat, ami rosszat tesz az iparunk reputációjára, mert azzal igazá mi a a az iparnak a társadalmi küldetését, amit így a második világháború után megfogalmazódott, hogy közelebb hozzuk a döntéshozókat a néppel, a népnek adjunk a egy eszközt azzal, hogy el tudd magadat tájolni, hogy hol vagy a társadalomban.

Ezt próbálják aktívan megfúrni, aláni, tönkretenni. >> Tehát több dolgot több dologgal is reagálnék.

Egyfelől ugye a van egy ilyen legenda vagy feltételezés a magyar közéletben, hogy a kormány és a hozzák közelálló közélménykutatók valójában mindent mérnek.

Folyamatosan mérnek, döntéseikkel kapcsolatban is mérnek. után megmérik, hogy le kell-e mondatni a köztársasági elnököt, mert már kínos.

Ög kétszer történt ilyen, mind a két esetben ott lebegett a feltételezés, hogy hogy nem tudom, három napon keresztül mértek, mielőtt meghozták a döntést, hogy az [horkantás] internetadónál, tehát hogy valójában ezek működő cégek, megvan a működő, mint a felvételi, tehát bejárat van adatbázisuk bejáratot >> [horkantás] >> gépezetük, az adatok pontosak, viszont kétféle adatuk van.

Van az egyik, amit belső használatra használnak, és van egy másik, amelyiket meg nem >> jó.

E e ez >> ez az egyik gondolat, ami fölmerül bennem.

Nekem ké két két gondolatos utána Thoms, ugorj beem.

Szóval egyrészt nekem ami erről, hogy én elég sok kollégával beszélek, akik akik a hát ilyen nem nem a szép a világnak a szép részéin dolgoznak, szóval mindenféle autoritárió, hát olyan kis fasisztú kis diktatúrákban, mint mi jelenleg még vagyunk.

És azt meséljük, ami engem mindig megdöntöttött, hogy a minél kevésbé fontosabb a demokrácia egy diktatúrában, szóval a szavazás az nem működik, annál annál jobban fölértékelődik a véleménykutatásnak a szerepe.

Törökországban [torokköszörülés] a kollégák mesélk, h hogy igen és bejáratosak az Erdogánohoz, mert amikor már megszűnik a demokráciának az [torokköszörülés] eszköztára, hogy a nép megmondja, hogy >> sárgát szeretnék és nem nem tudom én kéket tök mindegy, vagy zebrát vagy szóval, szóval ez a információs loop, ez megszűnik, akkor akkor be kell lépni, mert hát a egy diktatúrának is ki kell szolgálnia ezeket a mindennapi [torokköszörülés] igényeket, mi az, hogy még esetleg jobban is pontosabbnak kell lennie a vonatnak.

Igen, de ezt régen hangulatjelentésnek hívták, tudod. >> Igen, igen, de hát de valójában hát ugyanazt a szót használjuk, insight vagy intelligence, ez ez most ez már mindegy.

Szóval de hogy [horkantás] szóval igen, de az, hogy van nyilvános pól és van private, e ez ez mindenhol van.

Ez szerintem Angliában is így van, nem?

Szóval, hogy abszolút berendelnek a pártok.

Nem tudom, ezt ezt tudsz >> abszolút például a private equity. nagyon sok ilyen pólt csinál, private ilyen privát pól, hogy tudják, hogy mibe hova rakják a pénzt.

Szóval ez ez egy teljesen normális dolog nálunk.

És a persze a politikai a pártok ők is csinálják private powing meg private qualitative kutatást is.

Ez ez elfogadhatal szerintem, mert mert milyen döntéseket fognak léthozni satöbbi, az az persze powlingon vagy kütáson műlik. >> Ühüm.

Most ugye fölmerült egy olyan is, mert hogy nem csak arról van szó, hogy tudod kinek hiszünk, az többnyire rólunk is szól.

Elhisszük-e a nézőpontnak, amit mér, vagy elhiszük, elhisszük-e egy másik közélménykutatónak, amit mér?

Nem feltétlenül akarok nevet mondani. [horkantás] Vannak olyan kisebb cégek, egyáltá nem is tudom, hogy hogy létező komoly közelménykató cégnek nevezhetjük-e, amik mondjuk adott pártoknak mértek, tudjuk, hogy melyiknek.

És arra is van példánk, hogy az ő eredményük az kedvezet a megrendelő pártnak.

Tehát láttunk már ilyet, nem akarunk mondom senkit nevesíteni, és olyat [horkantás] is láttunk, hogy közben mondjuk ott volt mediánnak kimondhatjuk a a nevét, amikor volt egy medián mérés, ami azt mondta, hogy korán sem olyan virágos az ellenzék helyzete, és volt mellette olyan cég, amelyik a az ellenzéki pártoknak dolgozott, és más eredményt mutatott.

Komolyan? [horkantás] >> Hát szerintem egyáltalán nem.

Szóval, hogy így így egyáltalán a a ha így ránéz az ember a magyar piackutat, vagy a vélem messze túl sokm >> kutatás van egy olyan országban, ahol ahol ahol nem fizetik meg.

Szóval, hogy így nem nem valami nem stimmel az egészben.

Magyarországon kéne valószínűleg ilyen kett négy ilyen pólnak lennie, és van ehhez képest nyolc kilenc.

Szóval, hogy ilyen nem stimmel íg így az egész az így így így [horkantás] így.

Szóval egyrészt Magyarországon az ügyfelek nem fizetik meg a valós költségeket és és mindig elég olcsó János megoldásokat választanak.

Szóval például olyan olcsó olyan ártszint van Magyarországon, ahol mi mint mint mint nem tudunk dolgozni.

És akkor minek is kéne Magyarországon dolgozni, hogyha ugyanazt el tudod adni sokkal többért Amerikában, vagy szóval, hogy így ennek nincs értelme belemenni magyar ügyfeleknek a mert hogy nem fizetik meg.

Én évekkel ezelőtt tudtam, hogy mit tudom én mennyibe kerül egy fókuszcsoport és és hát abból a a nem tudom én a metró jegyet nem lehet megvenni Londonba, hogy odaj.

Szóval egyszerűen >> nem nem olyan olyan ártszinteken működnek így a terepmunkák, hogy azért jó munkát végezni azért az nem valós. >> Nem is tudja a magyar piac eltartani ezt a ehhez képest akkor van kétszer vagy háromszor annyi, amennyi kéne.

Ühüm. >> Szóval, [torokköszörülés] hogy valami nagyon nem kósüüm.

És föl főleg például telefon szer telefon ilyen research telefon survey.

Hát ez egy nagyon drága és bonyol dolog. 1000 emberrel beszélni telefonon, sampelt ilyen építeni, ami reprezentatív, ez egy nagyon bonyolult és drága dolog.

Szóval én nem tudom ezt ezt mi angliában alig csináljuk már Katy az úgynevezett computer telefon intervju Katy interjút, mert túl drága, senki nem akarja ezt kifizetni mind online.

És azt is mondják, hogy az online még pontosabb is.

Szóval én nem tudom Magyarországon miért mindig telefonon csinálják ezeket a a felméréseket.

Ühüm. [torokköszörülés] Ez ez inkább arra van, mert sokkal jobban lehet befolyásolni a a választó véleménye telefon interviewer effekt. >> Ühüm. >> Ilyen mint online.

Van a kérdés, rá van írva a képernyőre, az van.

Telefonon persze lehet >> lehet jobban befályasolni a a választó >> ühüm. >> Tehát szerintem ez ezért van.

És és furcsa, hogy ilyen drága múlt szertánt használják.

Fölmerül egy mondhatok egy nagyon érdekes dolgot, mielőtt beszélgettünk az adás előtt, fölkészültünk rá.

Ez pedig az, hogy Magyarországon a legrosszabbak, a legpontatlanabbak a közvéleménykutatások méghozzá az egész világon.

Én megkérdeztem, hogy hol mint Európában >> és hogy mi ennek az oka?

Tehát, hogy én abban nem hiszek, hogy tudom, így a néplélek lenne, mert mi szeretjük eltitkolni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Közvélemény-kutatások: „Ez már nem szórás, ez nyilvánvaló csalás””

Miről szól ez az epizód: „Közvélemény-kutatások: „Ez már nem szórás, ez nyilvánvaló csalás””?

A műsorban Fazekas Dániel és Tom Wormald politikai közvélemény-kutatók segítségével vizsgálják meg, miért Magyarországon a legpontatlanabbak a közvélemény-kutatások. Megbeszélik, hogy a kérdésfeltevés hogyan torzíthatja az eredményeket, és milyen strukturális okok vezethetnek a… Az epizód a atlatszo.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Közvélemény-kutatások: „Ez már nem szórás, ez nyilvánvaló csalás””?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jordán Adél, Hont András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Közvélemény-kutatások: „Ez már nem szórás, ez nyilvánvaló csalás””?

Fő témái: közvélemény-kutatás, politika, kutatásmódszertan.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Közvélemény-kutatások: „Ez már nem szórás, ez nyilvánvaló csalás””?

Megjelenés: 2026. 04. 08.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/atlatszo-hu/kozvelemeny-kutatasok-ez-mar-nem-szoras-ez-nyilvanvalo-csalas-98669002

Több epizód a atlatszo.hu-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból