Magyar Hang podcastok

Holoda Attila: Putyin blöffölt, nincs veszélyben az energiabiztonságunk – Kompország

· PT1H8M56S

Összefoglaló

Holoda Attila energetikai szakértő a Kompország című műsorban kifejtette, hogy Magyarország energiabiztonsága nincs veszélyben, mert Oroszország nem fogja elzárni a földgázszállítást politikai okokból, mivel minden rubel számít neki. Szerinte Magyarország is le tud szokni az…

Röviden

Műsor
Magyar Hang podcastok
Megjelenés
2026. 07. 21.
Hossz
1 óra 9 perc
Szereplők, említett nevek
Holoda Attila, Lakner Dávid, Tompos Ádám, Albert Enikő
Témák
energiabiztonság, földgázszállítás, oroszország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ami [zene] történt, sokkal több, mint fülke forradalom, de a valódi kérdésekre [zene] ezután is szükség lesz.

Orbánnék nagy mulasztása, hogy nem építettek új erőművet.

A Kompország vendége, Holoda Attila.

A Kompország mai vendége, Holoda Attila, az [zene] Orbánkormány egykori helyettes államtitkára.

Az érettségi után Moszkvában tanult, ahol bányamérnöki diplomát szerzett, később [zene] elvégezte a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem menedzser pénzügyszakát is.

Több mint [zene] két évtizedig dolgozott vezetőbeosztásban a Molnál.

A Magyar Bányászati Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte, majd az Orbán kormány energetikai [zene] helyettes államtitkára lett.

Posztjáról azonban 2012 végén alig negyedévnyi tevékenység [zene] után lemondott.

Később a Népszabadságnak adott interjúban [zene] ezt azzal indokolta, hogy az elejétől fogva lobbiszínezetű megbízásokat [zene] kapott, s olyan szabályok megalkotásában kellett volna részt vennie, melyek mögött egy bizonyos érdekcsoportot sejtett. 2019-ben már az ellenzéki összefogás [zene] jelöltjeként indult szülővárosa Hajdú Szoboszló polgármesteri [zene] posztjáért, de nem sikerült győznie. >> Üdvözlöm a nézőket.

Ez a Kompország a Magyar Hang közéleti műsora, és nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket Holoda Attila energetikai szakértőt, akit nem először köszöntetek a stúdióban. >> Szervusz, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Szervusz, köszönöm a meghívást.

És jól látják, most nincs nálam friss magyar hang.

Ugye a műsor péntek este kerül adásba.

Most még nagyon még gőzerővel készül a magyar hang, de addigra elkészül, és akkor azt is kereshetik, megtalálhatják.

És megint csak azért említem ezt, hogy mikor beszélgettünk, mert péntekig ugye nagyon sok minden történhet a magyar politikában is.

Nyilván nem ez a nem ez a témánk, csak úgy megjegyzem, hogy addig kiderül az is, hogy mi történik Sullyok Tamással, hogy elfogadták azt az alaptörvénymódosítást a parlamentben, amelynek a hatályba lépésével megszűnik az ő köztársasági elnöki megbizatása.

Most kérdés, hogy ő ezt aláírja, próbálkozik valamilyen jogi eljárással, vagy lemond, ezt majd megtudjuk.

Viszont van itt egy friss hír.

Nem ezzel terveztem kezdeni ezt a beszélgetést, de annyira friss, hogy és van azért energetikai leágazása is, hiszen Szijártó Péter már nem ő volt kifejezetten a előző kormánynak az energetikai minisztere, ugye az Lantos Csaba volt, de hát azért elég aktívan foglalkozott ilyen kérdésekkel is, mint külgazdasági és külügyminiszter.

És ő ugye a parlament Fideszbe bekerült parlamenti képviselőként, és most kiadott egy közleményt, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, mégpedig azért, mert a BD a kínai óriás cégnél vállal el egy magas funkciót.

Hogyan kommentálod, mit szólsz hozzá? őszintén szóval meglepett a hír, mert elég nyilvánvaló, hogy azok után, amiket ők előadtak, hogy ki kinek a szolgája és ki kinek adja el éppen a hazai érdekeit, ahhoz képest most kiderült, hogy ő mint külügyminiszter, külli és külgazdasági miniszter ugye egyik bábáskodója volt annak, hogy ez a Bidd ez ide kerüljön Magyarországra.

Borzasztó sok állami támogatást kapott ez a vállalat, hogy Magyarországon hozzon létre üzemet.

Innentől kezdve ez több mint összeférhetetlen egy ilyen bejelentés, meg egy ilyen alkalmazás is. őszintén szólva csodálkozom, hogy nincsen például ezzel kapcsolatban semmiféle összeférhetetlenségi szabályozás, hogy el lehet-e egy ilyen funkciót fogadni, vagy egy ilyen felkérést fogadni mondjuk egy nem olyan régen még külgazdasági miniszterként funkcionáló egyénnek.

Ö nyilván abból a szempontból nem vagyok meglepve, hogy most a kínaiak akkor vélhetően eléggé magasra értékelték azt a fajta segítséget, amit Szátó Pétertől kaptak.

És bár ugye te is említetted, hogy volt energia ügyi miniszterünk is, de azért alapvetően látni kell, hogy Szátó Péter nagyon erősen és nagyon mélyen beleszólt a magyar energiapolitika alakulásába.

Nem véletlen, hogy ebből következőik az is, hogy eléggé erőtlen és mondjuk úgy, hogy hatalom nélküli volt az előző energiaminiszter.

Hát nem is sokat lehetett hallani róla, nem volt túl túl túl aktív.

Egyébként itt a rosszmájú kommentelők Szijártó Péterrel kapcsolatban azért megjérezték, hogy hát legalább nem azt az utat választotta, mint annak idején Gerhár Sröder volt szociáldemokrata, német kancellár, aki miután leköszönt ugye a Gaspromiszem igazgatótanácsába, vagy fel igazgatótanácsába kerjült be, de nyilván most azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben azért az különösen pikáns lenne, hogyha valaki egy orosz cégnél választ.

Bár a Love Loffi telefonbeszélgetések után már ugye az ember semm lepődik meg.

Hát igen, nag nagyon furcsa lett volna nyilván, de most azért mondjuk úgy, hogy az oroszokkal szembeni embargók kapcsán nyilván az nem egy elfogadható állás lehetett volna mondjuk egy ilyen volt magyar diplomatának.

Ö ezzel együtt öyz ugyanaz gyakorlatilag le van másolva, mint amit a Srőder csinált.

Ő is a megfelelő szolgálataiért megkapta azt a azt a fizettséget, hogy a a Gázprom igazgató tanácsán ült.

Azt hiszem talán még elnök, ja lehet, hogy elnök éppen nem volt, mert az a Miller volt.

Az biztos, hogy elég sokáig ült ebbe az igazgatótanácsba.

És nyilvánvaló, hogy akkoriban kezdődött megint az a fajta orosz-német paktum.

Ugye ennek van egy érdekes íze, mert azért az oroszok és a németek sokszor kötöttek már mindenféle paktumot, aminek a vége mindig az volt, hogy mindenki más egészen rosszul járt.

Akkor indult például az északi áramlattal kapcsolatos megállapodás, meg az is, hogy Németország kimondott szándéka volt az, hogy Európának egyik elosztó, földgázelosztó központja lehessen éppen az északi áramlatra alapozva.

Aztán ez kútba esett ugye az északi áramlat először a felfüggesztésre, majd utána felrobbantásával.

Ö ezzel együtt az látszott a német politikai irányok alakulásában is, hogy olyan könnyedén mondtak le például a nukleáris energiáról, amit most valószínűleg bánnak, mármint a kutya, amelyik kilencszeret kövedzett, de egy biztos nagyon nehéz az út most visszafelé hogy mondjuk a a nukleáris energiát azt visszahozzák a rendszerbe.

És akkoriban arra készültek, hogy éppen az északi áramlattra alapozva nagyon erősen a földgáz legyen az a kiegyenlítő ener stabil energia. amiből ők villamos energiát elemelnének, kiegészítve azokkal a megújulókkal, aminek ugye ér harcos Németország. >> Hát mindenesetre visszatérve Száró Péterre, majd kíváncsian várhatjuk, hogy hogy fogja képviselni a cége érdekeit, amikor [torokköszörülés] magyarországi munkaügyi kérdésekről, környezetvédelmi kérdésekről lesz szó.

De akkor most térjünk rá arra, amivel akartam kezdeni ezt a beszélgetést, mégpedig, hogy ugye említettem már, hogy voltál ennek a műsornak a vendége.

És legutoljára még a választás előtt, úgy megnéztem, február végén beszélgettünk és hát akkor nyilván minden a kampányról szólt már, és mindenki azt mérlegelte, hogy mi várható.

És akkor azt mondtad, hogy nem kizárt, hogy az Orbán kormány valamifajta provokációra készül a választás előtt.

És ugye akkor már ismert volt ez a vita a barátságkőolajvezeték hát lezárásáról, hogy nem jött a nem jött az olaj.

És k ö így utólag visszatekintve nem volt esetleg ebben egy kicsi túlzás, hiszen végül is hát olyan kísérletek voltak, de végül is egy olyan nagy provokáció nem nem történt.

Én azt gondolom, hogy azért nem volt benne túlzás, mert a provokáció az ugyan kísérlet vagy hamvában volt kísérletként szűnt meg végül is, de azért a az Orbán kormány részé nagyon erős volt például az is, amikor előadták, hogy a a török áramlatnak a azt az ágát, azt majdnem megtámadta valaki, hiszen találtak valami robbanószereket nem messze, és akkor kivonult szinte az egész kormány, és akkor bőszen beöltözve munkavédelmi sisakba egy nagy üres placon háttérbe különböző gáz ház iparé valahogy megtudjuk, hogy pontosan mi történt ott.

Ugye Szerbiában volt az eset, hogy ott találtak valamit közel a vezetékhez. >> Hát én én azt gondolom, hogy hogy ez a fajta ez egy klasszikus amizászós művelet volt.

Látszik rajta minden elemében.

Én azt gyanítom, hogy a szerbek nem voltak annyira partnerek ebben, mint amennyire ők várták.

Elképzelhető, hogy a szerb elnök lett volna partner sokkal inkább, de ugye az ottani terror elhállítással foglalkozó szervezet jelentette be gyakorlatilag azt is, hogy ők nem találtak semmiféle Ukrajnára utaló nyomot.

Biztos emlékszel rá, hogy amerikai és ki is húzta gyakorlatilag a méregfogát.

És aztán ugye ne felejtsük el, hogy az aranykonvolvoja elleni támadás az egy klasszikus ilyen jellegű lépés volt.

Egy olyanfjta provokáció, amit ha már a az ukránok nem támadtak meg minket, akkor ezt az egészet előadtuk, mintogyha ez egy ukrán nem tudom milyen összeesküvésnek a háttere lenne, és látjuk, hogy ennek azért folytatódik jelenleg is a nyomozása.

Mert én azt gondolom, hogy nem volt benne túlzás, bár nem azok a ugye az ember azt mondja, hogy mi nem lepődünk meg semmin, de hát találtak olyat, amit mi mondjuk nem nagyon tudtunk akkori beszélgetésben elképzelni, de azért mind a kettő ennek a provokációnak volt a része. >> Hát igen, igen.

És végül is az, hogy ezek a provokációk végül is politikailag semmilyen haszonnal nem jártak, attól még a szándék az az nyilván egyértelmű.

És azt mond egy konkrét dologról érdemes beszélni, hugye ez a barátság körajvezeték.

Ugye az egész sztori onnan indult, hogy a hogy egy orosz támadás ért ott egy elosztó központot és utána a magyar kormány pár héttel később ugye tiltakozott amiatt, hogy hogy hát szerintük ugye Ukrajna politikai jogból késlelteti, hogy újból megnyissa ezt az olajvezetéket és ezért nem érkezik kőolaj.

És tulajdonképpen ők most saját magukat látják igazolva azzal, hogy a választás után következett be az a pillanat, amikor ukrán részről ugye azt mondták, hogy technikailag megoldották a problémát és és van az jöhőhet újra olaj Oroszország felől.

Szerintel itt valóban volt politikai háttere ennek akár ukrán részről és mennyiben nevezhető most biztonságosnak a barátság kőolajvezeték és azonnal érkező szállít? >> Kezdjük a legvégén, mert ugye ez a ez a legegyszerűbb kérdés.

A a a barátságolaj vezeték az nem egy biztonságos vezeték, hiszen egy háborús övezeten megy keresztül.

Bármikor érheti akár szándék nélküli támadás is, vagy valamifajta olyan jellegű szabotás akció, amit esetleg nem egyeztették a katonai vezetéssel.

Az látszik, hogy az oroszok azért azóta, bár megtehették volna, akár közben is, hogyha akkor eltalálták egy rakétával, akkor azóta is lőhették volna azt az elosztóközpontot, amiről beszélünk.

A dolog érdekessége az, hogy én nem tudom, hogy akkoriban beszéltünk-e róla vagy se, de azért azt nem zártam ki szerintem akkor sem, hogy ennek van egy van egy politikai szándék mögött, hogy most mennyire igyekezzünk ezt az egészet helyrehozni.

Meg azért azt is látjuk, hogy beszélt a technikai részete elég bonyolult. >> Elég bonyolult ugye, mert hogy nem úgy néz ki, először is az emberek sokan azt képzeljék, hogy ezek a vezetékek valahol fent futnak és akkor éri egy támadást, föld alatt megy a vezeték, ott lehet megtámadni, ahol följön szakaszolóállomások elosztóállomások szivattyúállomások környékén.

És ugye ez nem csak egy sima szivattyúállomás volt, hanem ott tárolótartályok is voltak.

Na most az ismeretes volt szerintem már akkor is lehet, hogy beszéltünk erről is, hogy a ugyanazzal egy időben rengeteg várost civil polgári célpontokat is ért támadás, és ugye nagyon sok város maradt villamosenergia nélkül.

Na most azért a villamosenergia hálózatokat, ért támadásokat követő helyrehozátalhoz szakember kell és anyag kell.

Nem biztos, hogy ez volt a prioritás az ukránok esetében, és ez lehet, hogy politikai indíttatású.

Ezzel együtt amikor a még nem volt a magyarországi választás, amikor az ukránok bejelentették, hogy az április 20-i héten fog újraindulni, és akkor is indult újra, és ez független volt attól, hogy most tudták-e, hogy a Tiszapárt fog nyerni, vagy vagy esetleg marad a Fidesz, ugyanakkor indították vissza.

Én azt hiszem, hogy nem véhetlen, hogy utána azért olyan erősen nem kapaszkodtak vele.

Voltak ilyen felhangok, hogy persze most már visszaindították, mert most már sikerült elérni.

De valójában azzal, hogy ők tényleg akkor indították vissza, amikor bejelentették, ez azt is jelezte, hogy nekik tulajdonképpen mindegy volt, hogy ki nyer ebből a szempontból. helyrehozták ezt a vezetéket, onnantól kezdve ők is kapnak tranzit díjat, tehát van valamifajta bevételük, de nem élvezett politikai szempontból ennek a vezetéknek a helyreállítása semmiféle prioritást.

Nem, nem dobáltak el mindent csak azért, hogy ezt helyrehozzák.

Ez való igaz. >> És annyiban azért talán nem volt mindegy Ukrajnának ez a hogy kinyeri Magyarországon a választást. nyilván politikai szempontból végképp nem, de e tekintetben is, hogy ugye a magyar kormány, mármint az előző magyar kormány, tehát az Orbán kormány ugye olyat is bejelentett, hogy ilyen válaszlépésként például például Áramexportot felfüggesztette, vagy nem tudom, megtiltotta pontosan, nem is tudom mi volt itt a formula Ukrajna irányába.

A emlékszem a beszélgetésre mondtad, hogy hogy igazából ennek azért nem akkora volumene, hogy ez Ukrajnát zavarta volna.

Nem is az áramot akkoriban azt csak lebegtette Orbán Viktor, hogy mi van, hogyha véletlen kidőlne egy oszlop.

És akkoriban is beszéltünk erről, hogy azért az nem úgy van.

Tehát az elektronokat marhára nem érdekli, hogy merre van az a országhatár.

Amerre könnyebben el tudnak menni, arra fognak menni, hogyha ez nem direkt módon megy Ukrajna irányába Magyarországról, akkor Szlovákia felé lekerülve, vagy éppen Románia felé lekerülve, hiszen ott is vannak kapcsolatok.

Ö meg arról is beszéltünk, ugye az volt az egyik válaszlépés, hogy megtiltották az üzemanyagok forgalmazását.

Ugye ez nem nagyon volt addig közismert, de Magyarországra elég nagy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Holoda Attila: Putyin blöffölt, nincs veszélyben az energiabiztonságunk – Kompország”

Miről szól ez az epizód: „Holoda Attila: Putyin blöffölt, nincs veszélyben az energiabiztonságunk – Kompország”?

Holoda Attila energetikai szakértő a Kompország című műsorban kifejtette, hogy Magyarország energiabiztonsága nincs veszélyben, mert Oroszország nem fogja elzárni a földgázszállítást politikai okokból, mivel minden rubel számít neki. Szerinte Magyarország is le tud szokni az… Az epizód a Magyar Hang podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Holoda Attila: Putyin blöffölt, nincs veszélyben az energiabiztonságunk – Kompország”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Holoda Attila, Lakner Dávid, Tompos Ádám, Albert Enikő.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Holoda Attila: Putyin blöffölt, nincs veszélyben az energiabiztonságunk – Kompország”?

Fő témái: energiabiztonság, földgázszállítás, oroszország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Holoda Attila: Putyin blöffölt, nincs veszélyben az energiabiztonságunk – Kompország”?

Megjelenés: 2026. 07. 21.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/magyar-hang-podcastok/holoda-attila-putyin-bloffolt-nincs-veszelyben-az-energiabiztonsagunk-komporszag-f0f584d7

Több epizód a Magyar Hang podcastok-ből