Telex Podcast

Az orosz földgázról már jövőre le fogunk tudni válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés

· PT44M32S

Összefoglaló

A Telex Podcast legújabb adásában a magyar energiaellátás jövőjét és kihívásait vitatják meg Holoda Attila energetikai szakértővel és Csernus Dórával, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatójával. Főként az orosz földgázról való leválást, a rezsicsökkentés…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 06. 23.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Holoda Attila, Orbán Viktor, Magyar Péter, Csernus Dóra, Bánáti Anna
Témák
energiaellátás, földgáz, rezsicsökkentés, klímapolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Vannak Magyarországon olyanok, akik tényleg elhiszik, hogy hozzánk nem gyűrőzik b a nemzetközi árhatás, miközben mi 2013-tól kezdődően, rezsicsökkentéstől kezdődően ugyanazon az áron kapjuk.

Ezt nem gondolhatja senki, miközben mindenki elfogadja, hogy a paradicsomnak, a kenyérnek a mit tudom én, a konzervnek a nőtt az ára az elmúlt 13 évben, el kell fogadni, hogy az energiaára is folyamatosan nőtt.

Eddig is tudtuk, hogy a fosszilis energia felhasználása az környezetvédelmi, klímavédelmi szempontból egy problémás [zene] problémás energiahordozó, de azért az elmúlt éveknek a geopolitikai eseménye rávilágítottak arra, hogy bizony a foszítis energia az se nem olcsó, se nem biztonságos [zene] legalábbis kiszámíthatónak semmiféleképpen nem mondható.

Ahhoz, hogy a az energiabiztonsági és a klímabiztonsági szempontokat is figyelembe tudjuk venni, ahhoz az út a fosszilis energiaholdozók felhasználásának a csökkentésén keresztül vezet [zene] mindenféleképpen. >> Magyarország évtizedek óta erősen függ a külső energiaforrásoktól, ezért hosszú távon kikerülhetetlen a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt a függést biztonságosan és kiszámíthatóan csökkenteni.

Az adás első felében Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgetünk az aktuális helyzetről.

Utána Csernus Dórával, az egyensúly intézet szakértőjével folytatjuk az adást.

Én Bánáti Anna vagyok, ez pedig a Magyarország jövő időben. [zene] >> Attila, nagyon köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Köszönöm szépen a meghívást. >> A következő 5-10 év távozatában milyen nem energiabiztonsági kihívásokat látsz Európa szempontjából?

A legnagyobb kihívás Európa szempontjából az, hogy hogy az ő függősége az nem fog csökkenni.

Tehát a az az, hogy az energia függősége létezik, az nagyjából az 1970-es évek közepétől kezdve tiszta.

Európa több energiát fogyaszt, mint amennyi saját maga képes megtermelni.

Azaz egyre inkább importra szorul, mind a kőolaj, mind a földgáz esetén.

Na most, hogyha folyamatosan azt nézzük, hogy hogy növekedett gyakorlatilag permanens módon az energiaigény, az azt jelentette, hogy mivel az európai rendelkezésre álló saját készletek egyre inkább kifogytak, ez azt jelenti, hogy ez a fajta kiszolgáltatottság ez még nagyobb lett.

Az európaiaknak két megoldásuk van.

Vagy találnak egy olyan igazán békés környéket, ami nagyon közel van.

Nem találnak, mert ugye nincs.

Hát nyilván a Fgön maga adott, hogy honnan tudunk keresni.

Vagy pedig elkezdenek azon gondolkodni, hogy hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a saját energiafelhasználásukat.

Ez az igazi kihívás, hogy kevesebb energiát fogyasztani úgy, hogy közben egyébként azt senki nem tudja elfogadni.

A szerzettjogokat senki nem fogja csak úgy feladni.

Nem akarják a saját kényelmüket az emberek feladni.

Azaz mire van szükségünk? úgy felhasználni energiát, hogy annak egy sokkal kisebb része menjen veszendőbe, sokkal kevesebbet pocsékoljunk el.

Jelenleg egyébként mind a volt szocialista országok, mind a nyugat-európai területen még azért eléggé jellemző az, hogy hogy az energia, felhasznált energia egy jelentős része még veszendőbe megy.

Ezen kell fejlődnünk, mert abban a pillanatban, hogyha kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortfokozat mellett, vagy egy enyhén növekedő energiaigény mellett is akár, az azt jelenti, hogy jobb hatékonysággal kisebb lesz a kiszolgáltatottságunk.

Ö, a másik, amiben Európának új forrásokat kell megnyitni saját maga felé, ugye volt erre egy kísérlet például a földgáz esetén, amikor a a közép-ázsiai országokat elsősorban Azerbajdzsán Kazachsztán szerették volna bevonni ebbe az európai földgázkeringésbe, sőt a kőolaj ellátás tekintetében is.

Mertogy nyilván ennek is megvoltak az okai, de alapvetően azért, mert az oroszok nyilván nem hagyják, hogy ez a piac érvényesüljön. ők megkötötték a saját kétoldali ügyleteiket például a németekkel a tör a északi áramlat megépítésére.

Abban a pillanatban a németek már nem voltak érdekeltek abban, hogy egy ilyen nagyobb elkerülő vezetéket megfinanszírozzanak, vagy egyáltalán bejelentkezzenek rá, mint leendő piaci ügyfél.

Most megint föl kell melegíteni a Nabukhoz hasonló típusú projekteket. találni kell új forrásokat, amelyek elérhetik Európát, függetlenül attól, hogy most éppen mi lesz az oroszokkal, tartós lesz-e például az orosz energia kiszorítása az európai piacról, vagy elkövetkezik majd-e békének egy olyan fázisa, amikor megint vissza lehet engedni? azért azt ne felejtsük el, hogy mind kőolaj, mind földgáz tekintetében Oroszország hatalmas készletekkel rendelkezik, hogyha Európa szűkíti is, mondjuk úgy, hogy geopolitikai, politikai és morális megfontolásból az európai piacra jutását az orosz energiahordozóknak, ezzel azt is jelenti, hogy gyakorlatilag elvágja magát bizonyos forrásoktól, ami ahhoz, amik azt tennék lehetővé, hogy olcsóbban juthassa hozzá az energiához.

Ez elfogadható politikai szempontból, morális szempontból meg aztán pláne rá kell valahogy venni az orosz felet, hogy ezt a háborút adja föl, de még utána is el kell tenni egy időnek, amikor az ameddig az orosz energiahordozó megjelen az európai szintéren.

Azaz valamilyen úton, módon pótolnunk kell ezeket a forrásokat.

Ezek a források pótolhatók Közép-Ázsiából, pótolhatók LNG oldalról, hiszen új kapacitások lépnek be a az elkövetkezendő időszakba, de minden ilyen háborús szituáció, és azt látjuk, hogy most ugye két háborús helyzetről beszélünk, ugye a az araböből és a az európai szintér Ukrajna, Oroszország között, de bármikor előfordulhat egy újabb konfliktus kitörése, például a thawani térségben, ahol ami viszont azért lényeges, mert a távolkelet az borzasztó erősen még Európánál is erősebben energiafüggő és sokkal inkább importfüggő, mint mi vagyunk.

Azaz, hogyha ott bármifajta zavar lesz, vagy éppen egy harci helyzet kialakul, annak a hatása azonnal fog jelentkezni az európai mint fölgáz, mint a kőolajpiacon is. >> Kanyarodjunk rá Magyarországra.

A magyarországi energiafüggőségről általában az orosz kőolajra, gázra szoktunk asszociálni, esetleg arra, hogy a paksi atomerőműben is ugye orosz fűtőanyag van.

Ezek közül melyik a magyarországi szempontból a rendszernek a leggyengébb pontja, vagy a legnehezebben kiválthatóbb pontja? >> A leggyengébb pontja az, aminek tulajdonképpen egy csatornája van.

Tehát jelenleg ugyan beszélünk arról, és ugye születtek már ilyen megállapodások, hogy a paksi típusú atomerőmű, ugye ez a WVR típusú orosz gyártású vagy korábbi szovjetártású atomerőműbe gyakorlatilag csak orosz típusú fűtőem kazettákat lehet betenni, hiszen más gyártók erre nem készültek föl, mégha más is készít egyébként meg dúsít uránt.

De gyakorlatilag ennek a geometriája eltérő a Nyugat-Európában használatos fűtőelemek geometriájától készülnek ilyenre.

Volt már erre kezdeményezés mind a francia framat, mind a az amerikai Westing House részéről, hogy pótolják ezt.

Született is most egy megállapodás egyébként múlt ősszel a magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok között arról hogy részt veszünk abb azokban a fejlesztésekben, ami ezeknek a fűtőelemeknek a kiváltását jelzi.

Tehát ide Magyarországra még nem érkezett olyan fűtőelem, ami nem orosz eredetű.

Azaz ez a legszűkebb, ez a leggyengébb pont.

A második leggyengébb pont az olajszállítás.

Még akkor is igaz ez egyébként, hogy hozzánk jelenleg két nagy olajszállító vezeték van.

Ugye a klasszikus barátság vagy drúsba kőolajvezeték, ami ugye tatárföldről indulva Oroszországból, Belorúzián és Ukrajnán keresztül eléri Magyarországot, illetve Szlovákiát.

Ö de nekünk van egy másik vezetékünk, ugye ez az Adria vezeték, ami egyébként a 70-es évek olajválságának következtében épült meg egyébként ez a vezeték, de ez azt jelenti, hogy van Magyarország finomítója szempontjából kétoldali betáplálási lehetőség, ugyanakkor mind szerződési szempontból, mitpedig a feldolgozott termék, vagy a feldolgozott nyersanyag minőségi szempontjából, ott azért vannak viták, hogy akkor most képes-e feldolgozni, vagy nem, és mekkora arányban De van két vezetékünk.

Ez már jobb, mint a a paksi atomerőm esetében a jelenleg csak ígért pótló fűtőelemnek a beszállítása.

A legjobb helyzetben ilyen szempontból a földgáz esetén vagyunk, hiszen ugyan Magyarországra jelenleg a a földgázimportnak a jelentős része Oroszországból érkezik, csak hogy a magyarországi földgázrendszer, a nagynyomású földgázrendszer kapcsolatban van valamennyi szomszédos országunk a Szlovénia kivételével, és ezeknek a rendelkezésre álló kapacitása bőven meghaladja a magyarországi 8,3-8,5 milliárd köbméteres éves fogyasztást.

Ráadásul Magyarországon vannak földgáztárolók, ami ugye egy nagyon, hogy mondjam, egy nagyon exkluzív és fontos elemei a az együttműködő energiarendszernek Magyarországon, hiszen hatalmas készletek vannak vagy lehetnek ebben a földgáztárolóban.

Hogyha a földgáztárolóink teljesen föl lennének töltve, akkor az éves fogyasztásunk 72%-a lehetne.

Nem sok ilyen ország van Európában, amelyik ilyen mennyiségben képes tárolni.

Azaz még hogyha vannak is zavarok az ellátásban, vagy éppen nincsenek jól lefedve szerződéssel, ezeket a tárolókat folyamatosan töltve könnyedén túl tudjuk élni még akár a válságosabb időszakot is.

Nagyon lényeges ebből a szempontból, hogy jelenleg azért jön az orosz gázból a legtöbben, van rá egy hosszútávú szerződésünk, amikor a korábbi magyar kormány rendszeresen azt mondta, hogy de nekünk ez fizikai kényszer, hogy mi csak az oroszoktól vásárolunk.

Ez azért nem volt igaz, mert ők maguk is vásároltak Azerbajdzsántól, Törökországon át a Seől és sok mástól akár csefolyós terméket.

Tehát most, hogy látjuk előre, hogy az Európai Unió rendelkezése alapján, amit ugye elfogadtak nem olyan régen tavasszal, vagy éppen a téli időszakban, 202 őszéig le kell válnunk az orosz földgázaló. fizikailag ezt meg fogjuk tudni oldani.

Maga az MVM vezérigazgató is nyilatkozta, hogy orosz gáz nélkül is el tudjuk látni a magyar fogyasztókat gázzal.

Csak ezt szerződésekkel le kell fedni.

Azért, mert volt egy orosz szerződésünk.

Tehát egy kicsit ilyen rókafogta, csutka helyzet volt.

Most, hogy előttünk világos a cél, ezt a célt, ezt le lehet ebből a szempontból kezelni.

És hogyha ezt le tudjuk kezelni, akkor a magyar földgázellátás semmiféle zavarban nem lesz.

De ezt a zavart még, hogyha be is következne a szállításba, éppen a földgáztárolóink segítségével könnyedén ki fogjuk tudni küszöbölni.

És ne felejtsük el, hogy Magyarországon egyébként van földgáztermelés.

A hazai földgáztermelés a harmadik pillére a a hazai földgáz ellátásnak.

Magyarországon nagyjából 1,7 1,8 milliárd köbm földgázt termelünk hazai földből.

Azt nem kell sehonnan máshonnan idehozni. az itt van és rendelkezése.

Hogyha ez még hozzáteszem a tárolókat, az azt jelenti, hogy bizony komolyabb importzavar esetén is át tudjuk fészelni ezeket a helyzeteket. >> Még a rezsicsökkentésről kérdeznélek, mint egy közelgő nehéz döntés, hogy ez a mostani formában meddig fenntartható, illetve hogyha kivezetéséről beszélünk, akkor azt szakmai szinten hogyan tudnád elképzelni, tehát hogy hogy néznének ki itt a lépcsőfokok? hogy meddig fenntartható, gyakorlatilag bármeddig.

Ugyanis ez egy politikai döntés kérdése.

Az teljesen világos ma már mindenkinek, hogy drágábban vesszük a földgázt, mint amennyire a lakosság hozzájut.

Azaz valamilyen úton, módon ezt finanszírozni kell a kettő közötti különbözetet.

Az önmagában egy elég paradoxon, hogy vannak Magyarországon olyanok, akik tényleg elhiszik, hogy hozzánk nem gyűlőzik bé a a nemzetközi árhatás.

Miközben azt láttuk, hogy elképesztő árak voltak.

Ugye az előbb beszéltünk a 347 EUR-s áról, ami most éppen 4849, tehát hatalmas nagy ugrás, miközben mi 2013-tól kezdődően, rezsicsökkentéstől kezdődően ugyanazon az áron kapjuk.

Ezt nem gondolhatja senki, miközben mindenki elfogadja, hogy a paradicsomnak, a kenyérnek a mit tudom én, a konzervnek a nőtt az ára az elmúlt 13 évben, el kell fogadni, hogy az energiaára is folyamatosan nőtt.

Ráadásul nem is az infláció mértékének megfelel, hanem időnként sokkal jobban, időnként meg kevésbé, de hogyha fenn akarja tartani egy kormány, akkor ezt fönn tudja tartani.

Itt az a kérdés, hogy miből fogja finanszírozni a különbözetet.

Egy ekkora különbözet finanszírozás az megoldható, hiszen mondjuk úgy, hogy a GDP-hez képest ez nem egy őrült nagy terület, nem viszi el a GDP felét, de azért egy elég jelentős összeg.

Tavaly 2025-ben több mint 820 milliárd Ftot kellett kifizetni az MVM számára, amivel finanszíroztuk a különbözetet, amennyivel olcsóbban adta a lakosság számára a gázvállalat, a földgázt, mint amennyérő beszerezte az oroszoktól.

Az úgynevezett olcsó orosz energiáról.

Mindjárt kiderült, hogy nem is volt olyan olcsó.

Az alap kérdés viszont az is, hogy nem akarja ezt senki kivezetni, tehát hogy világos legyen, a magyar jövedelemviszonyok nem teszik azt lehetővé, hogy a magyar fogyasztók egy az egyben piaci körülményeket és piaci árakat fizessenek meg.

Mert a 2004-es Európai Uniós belépésünket követően a magyar jövedelem szint az nem nőtt olyan olyan hatékonysággal és olyan lendülettel, mint ahogy például a földgáznak a piaci ára növekedett.

Azaz a magyar fogyasztók nem lennének ezt képesek megfinanszírozni.

És így is vannak olyan családok, ugye őket szoktuk az energiaszegénység címszóval jellemezni, akiknek most is komoly problémát jelent kifizetni még ennek a csökkentett és 13 éve nem változó energiaár árat is.

Ez azt jelenti, hogy sokkal igazságosabbá inkább azt mondanám, méltányosabbá kell tenni a rendszert, amibe figyelembe vesszük azt, hogy ki mennyit fogyaszt. sok fogyasztóak nagyon-nagyon sokat fogyasz.

Azok általában olyan életkörülményeik és olyan financiális lehetőségeik vannak, őket ez nem nagyon érdekli.

Ezt a fogyasztói kört, ezt vagy teljesen ki kellene tolni a piaci viszonyok közé, mert ők könnyedén ki fogják fizetni. több milliós, több milliárdos van ebbe a körbe, akik ugyanúgy megkapják a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az orosz földgázról már jövőre le fogunk tudni válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés”

Miről szól ez az epizód: „Az orosz földgázról már jövőre le fogunk tudni válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés”?

A Telex Podcast legújabb adásában a magyar energiaellátás jövőjét és kihívásait vitatják meg Holoda Attila energetikai szakértővel és Csernus Dórával, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatójával. Főként az orosz földgázról való leválást, a rezsicsökkentés… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az orosz földgázról már jövőre le fogunk tudni válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Holoda Attila, Orbán Viktor, Magyar Péter, Csernus Dóra, Bánáti Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az orosz földgázról már jövőre le fogunk tudni válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés”?

Fő témái: energiaellátás, földgáz, rezsicsökkentés, klímapolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az orosz földgázról már jövőre le fogunk tudni válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés”?

Megjelenés: 2026. 06. 23.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/az-orosz-foldgazrol-mar-jovore-le-fogunk-tudni-valni-de-igy-is-finanszirozhato-a-d5746d82

Több epizód a Telex Podcast-ből