Mindenségit!

Fertőszögi Péter és Spielmann Gábor: Hol festették a Mona Lisát?

· PT2H16M38S

Összefoglaló

A Mindenségit! podcast adásában Fertőszögi Péter művészettörténész és Spielmann Gábor független kutató beszélget a Mona Lisa festésének helyszínével kapcsolatos évszázados rejtélyről. A beszélgetés kitér arra, hol festette Leonardo da Vinci a képet, hol ült a modellje, és mi…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 02. 19.
Hossz
2 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
Fertőszögi Péter, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
művészettörténet, mona lisa, leonardo da vinci
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

figyeljetek az a helyzet hogy én megvallom őszintén hogy bármennyire is örülök nektek csalódásként értelmezem vagy értékelem ezt az eddigi napot mert azt gondoltam hogy az a téma amiről ma itt beszélgetni fogunk az nagyon sokokat izgat és önmagában abszolút érdekes ráadásul még próbáltunk is egy csomó mindenkit újságokat elhívni hogy hátha ennek egy nagy sajtón nyilvánosság lesz és ehhez képest itt vagyunk ilyen baráti légkörben nem baj mindenesetre fölvesszük a hangot és a a képet amit egyébként ezeken a beszélgetéseken meg szoktunk ejteni az az hogy ezeket a felvételeket a patreon előfizetőink kaphatják meg de viszont most azt gondoltuk hogy ez máshogy lesz ki fogjuk rakni freebe mindenkinek mert szeretnénk hogyha ez a sztori amit gábornak leginkább gábornak köszönhetünk az minél többek hez jusson el és legyen egy vita alapja köszöná az a helyzet hogy a mindenségi podcast három és három éves fennállás alatt sokszor volt olyan hogy a gergőnek valamilyen volt tanára vagy valamilyen a múltjából valaki volt a vendég talán nekem még nem de ezen a napon ezen is átesünk ugyanis fertőzögi péter ül mellett aki ma a bávnak a művészeti igazgatója egyébiránt pedig a a kincsvadászok című realitynek az egyik prominens szereplője de egyéb iránt pedig én oét ismerem őt hogy a gimnáziumban engem művészett történetre tanított latinra is latinra is tanultál latint tanultam latint csak nem tudom hogy tanítottál-e latin akkor kénytelen voltam mert én voltam az egyetlen latin tanár az egész gimnáziumban igen de szerintem te a gyógylatinos csoportban voltál aki nem a érettségiz nem kész pénznek veszem ez biztos és hát amiről ma szó lesz az pedig spilman gábornak köszönnhetjük aki a barnabás öcsémnek a volt főnöke a meghívóban vagy a az egész eseménynek a fölvezetés felvezetésében én azt fogalmaztam meg hogy többszörösen díjazott reklámszakember és ahogy végignéztem egyébként a wikipédián néztem meg talán azt te szerkesztetted magadról azt a barnáktól kaptam egy búcsúajándéknak ők ők csinálták nekem a wikipédia oldalt ny hossosan föl van sorolva hogy hányféle díjat kapott és hát az egész dolog nekem kicsit azért fura mertogy a ritkaság számba szokott szerintem menni hogy valaki az életnek egy bizonyos területén kiemelkedőt alkot akkor utána valami másban is hasonlóképp magas színvonalat produkál írt két könyvet az árpád kori pénzeknek a a mi miről van szó ebben a két könyvben árpádkori pénzeknek mi is a címe árpádkori árpádkori rejtéek ezüstbe verve van egy ilyen jellegű és van egy kicsit tudományosabb pedig korrendbe raktom a raktam az árpádkori pénzeket az egy ilyen korrend határozás na most hogyha valaki eljut idáig akkor gondolom veszi a bátorságz egy egészen más léptékben dolgozzon független kutatóként márpedig gábor azt találta nekünk mondani sőt azt próbálja a mai nap során bebizonyítani hogy arra az évszázados rejtélyre miszerint nem tudni hogy leonardo da vinci a monalizát hol festette tulajdonképpen én úgy tudom hogy a a festés effektíve a festés vége az firenzében tehát ott fejezte be a a képet de hogy a monaliza hol ült modellt számára a azzal kapcsolatban vannak igazán kételyek szerintem erről a péter is fog majd tudni beszélni hogy mit mit tart most a művészettörténet beleástam magam és nagyjából semmit tehát azon kívül hogy leonardo festette a monalizát ezenfelül nincsen konszenzus miről arról hogy hol se arról hogy hol se arról hogy mikor és arról se nagyon hogy miért hogy h mit akart ezzel a mit akart ezzel leonardo mondani különböző nagyon nagy tudású leonardo szakértők vannak egymással vitában amit mondtál hát inkább inkább firenzébe kezdte el ez ez gondolják a tudósok egy a kutatók egy része ezt gondolja mások azt gondolják hogy ez egy későbbi festmény rómába vagy még inkább franciaországban kezdt elfesteni de most kicsit előre szaladtunk úgyhogy lehet hogy nem baj menjünk bele jótam mondjad igazából ami nagyon érdekes hogy hogy a monaliza az egy popkulturális ikon és mégse tudunk róla semmit valójában a szépsége az ez hogy hogy emiatt kicsit szabad a pálya nincs olyan hogy konkrétan őt meg őt meg kéne cáfolni mertogy nincsen nincsenek le lefektetett alapok nincsenek leszögezve tények elméletek vannak elméletek versengenek egymással és én ezt egy picit megkerültem akaratomon kívül kerültem meg majd el fogom mondani hogy miért meg hogy hogyan de én egy olyan időszakra helyeztem a monoliza festését leonardo által ami amit még nagyon nem művészettörténészek nagyon nem gondoltak hogy lehetséges lenne egyáltalán magyaránz azt mondod hogy más korban született mint amit egyelőre gondolunk sok mindent gondol nak azt amit én mondok azt még nem gondolták igen azt csak te gondold azt csak én gondolom igen igen figyelj de és milyen okok vezettek oda hogy te egyáltalán monalizálva elkezdjél foglalkozni hát ez teljesen véletlenül sikerült ugye már említetted hogy az árpádkori pénzekkel foglalkoztam szereztem némi rutint a a tanulmányok írásával vagy egyfajta oknyomozó ilyen múltban való oknyomozással és pont belefutottam nyaráás előtt egy cikkbe a the guardians cikkébe miszerint leco környékén festették a a monalizát ez egy novum akkor igen az tehát ezt a guardian tehát ez volt a hír benne hogy valószínűleg hogy leco környékén kés íg van egy olasz művészet történész és geológus egyben a a háttérben lévő sziklaformációk alapján feltételezte ezt és és mivel pont a komoitóhoz készültünk nyaralni ezért gondoltam hogy hát most mi mit veszhetek körbenézek a googleő meg kicsit utánaolvasgattok hátha és hát a azt aztán szerencsém lett és azt akarod mondani hogy ebből a nyaralásból lett egy történettudományi felfedezés igen igen többet voltunk a a roketta diir runóban amiről majd szó lesz mint mint a mint am hányszor fürödtünk a tóban úgyhogy jártunk oda-avissza majdnem minden nap fotóztunk nézegettem a festményeket tehát így így bele bele cs ez tök olyan mint ahogy a graham hancock készíti így a tanulmányait meg a kutatásait hogy elmegy a feleségével így gyönyörű helyekre és akkor ahelyett hogy éttermekbe kajánának így a romokat bújják meg ilyenek szerintem ez jó nem ez volt a cél de hát így alakult tehát amikor viszont szagot fogtam vagy nyomot fogtam akkor akkor már nyilván nem akartam elengedni persze el ak akkor már akkor már rágörcsöltünk akkor jött a barátnőm a fiam hoztuk a kis műanyagszéket a nyaralóból hogy le tudjuk tenni arra a helyre jó figyeljetek nekem hogyha neked az rendben lenne péter akkor ha mondaná néhány szót hogy mi milyen konszenzus van vagy volt eddig a kép körül csak hogy azoknak akik mondjuk nem nagyon sokat tudnak róla eleve hogy mi lesz a különbség aközött meg aközött amit gábor prezentál most nekünk ugye a monalizálta hogy a gábor is mondta egy ikonnak tekintették egy popikonnak most a poppal annyit helyesbíteni kell hogy ezt az 1910-es évektől számított egyre inkább poppikonnak de a saját korában is egy rendkívül híres kép volt giorgio vazari aki megírta a művészettörténet első művész biográfiáit és 1550-ben kiadta többek között leonardo életét is már szuperlatívuszokban beszélt róla aztán hosszú ideig leonardo halála után nem foglalkoztak a monalizával valójáb an a francia király tulajdonában volt olyannyira nem foglalkoztak vele hogy azt hiszem 13 lajos gondolkodott azon hogy eladja és elcseréli az angol királlyal két másik képre de szerencsére erről lebeszélték már a franciák és a luff szerencséjére erről lebeszélték és megtartotta a képet és igazán a a monaliza kultusza nem a saját korában tehát nem akkor amikor még leonardo meg tudta mutatni embereknek az akkor kezdődött amikor a forradalmat követően tehát a a francia forradalmat és a napóleoni uralmat követően a luvba került és ott mindenki láthatta egyébként korábban napóleon hálószobájában is volt aha az igazi nagy popikonná válása az pedig az 1910-es években ugyanis 1911-ben egy olasz szobafestő fiú aki dolgozott a luvban ellopta a monalizát a luvból mert azt hitte jó szándékból tette egyébként mert azt hitte hogy ez is egyike azoknak a műveknek amelyeket a napóleon elrabolt a világból és így alakult és ő vissza akarta vinni olaszországba másfél évig a manzár szobájban az ágy alatt rejtegette egy ládában és utána elvitte firenzébe és szólta az ufici kurátorainak hogy meghoztam a monalizát de szó szerint és hát nyilván először nem akartak neki hinni most a mononalizának körülbel egy körülbelül egy korú hat másolata is van tehát azt ellenőrizni is kellett de a szó legszorosabb értelmében elmentek a szobájába és ott megnézték és hát megfordítva ott voltak azok a tiketek rajta raglapok és egyebek amelyek bizonyították hogy ez bizony a a luofból származó monaliza óriási interpol keresés volt de már lemondott a világ tehát ezt soha nem fogják megtalálni és akkor fantasztikus gyakorlatilag másnapra bekérték a uficibe hogy vigy be az uficibe és amikor bevitte az uficibe akkor odaadta a képet őt megvárta a rendőrség aha egyébként mintogy ő nem értette hogy ő egy nemzeti hős tehát ő nem tudta ez egy téves információ volt a monaliza úgy került francia tulajdonba hogy első ferenc király francia király akinek a meghívására ugye az utolsó négy évet franciaországba töltötte leonardo vásárolta meg a képet tehát ezt legalább kőkemény pénzért megvették tehát nem lopták sok minden volt amit összeharácsoltak a történelem során de a lényeg az hogy hogy így végül is visszaadták a képet a luvnak előtte az volt a kérés hogy itália három nagy városában rómába firenzébe és milánóba külön be kellett mutatni tehát az olaszok is járhattak megnézhették a képet na most ezután vált poppikonná tehát ezután a szó legszorosabb értelemben egy ikonikus képpé vált és azem utána még egy utat tett a monaliza amikor kennedy elnök és a felesége ugye jackie kennedynek vagy jackynek a közbenjárására amerikai turnéra indult óriási biztosítás mellett és ekkor kezdődött el az bocsánat már a 10-es években ugye bizonyos értelembben guuny tűzött belőle márceldüsamp ugye ekkor festett bajszott neki kecskeszakált és ott van az az öt betű amit ha összeolvasunk azt az öt betűt akkor franciául gyakorl egy nagyon csúnya dolgot jelent hogy ez a hölgy hogy és mit szeret és milyen irányból nem szeretném elmondani de ekkor de ekkor vált a ekkor vált a dadaizmusnak egy jelképévé a kép és hát azóta a folyamatos átalakulások kapcsán valóban a világ leghíresebb képéről van szó utóbbi években nem tudom körülbelül egy olyan másfél évtizeddel ezelőtt készült el a luvban ha valaki látta vagy volt ugye az a terem és az a fal az a biztonsági fal assiszem egy perui építész építette egyébként amelyben ma őrzik és hát ez a világ legjobban őrzött és és és azt hiszem hogy ha valaha biztosítani kellene akkor a legdrágább képe és akkor a most a történetére csak egy rövidenát a ma konszenzus nincs ebben teljesen egyetértek a gáborral de általában a művészett történettudomány úgy tekinti hogy leonardo ezt a képet 15503-ban kezdte el festeni és 1503 és 7 közült készült nagyrészt és francesco del giokondo felesége számára liisa ger vagy francesco del giocondo megrendelésére liisa gerardiről a feleségéről festette akit második feleségként 1503-ban vett feleségül ekkor egy házat vásárolt egyébként egy kelme kereskedő volt és az apja leonardo apja aki egy évvel később halt meg hozta ezt a a megrendelést leonardónak aki jegyzőként ennek a kelmefestőnek az jogi ügyeit és az egyebeket intézte és hát így kapta a megrendelést soha nem szállította le és nagyjából meg lehet ugye kérdezni azt hogy miért mert leonardonak általában akiket megfestett női portrék azok vagy a milánói herceg szeretői voltak vagy valamilyen kapcsolható nők vagy feltételezhető nők ez a hölgy meg egy polgárasszony tehát gyakorlatilag egy polgárasszonyt festett meg megrendelésre nem nagyon csinált korábban ilyet viszont pont ebből gondolja a tudomány azt a szabadságot hogy azt csinált amit akart tehát ettől már a saját korában ikonikus nem voltak megkötései a megrendelésbe hanem szabadon dolgozhatott most leonardonál összekeverjük ő nem volt festő ő festett tökéletesen de ő magát a festés etet a természettudományos kísérleteinek bemutatására illusztrálására számtalan olyan dologra használta ami a kutatásainak alátámasztása volt ő egy reneszánz óo univerzále volt ezt úgy mondják a a az elsők egyike aki a természettudományt a művészetet és mindent egységben próbált és egy olyan világlátást tehát ugye erre körülbelül 7000 oldalnyi naplójegyzetei meg töredékei a világban tanú k odnak nyilván a világon mindennel foglalkozott jól vagy rosszul ezen lehet vitatkozni de a kor egyik egyik univerzális figurája volt művészettörténeti szempontból ez a kép azért jelentős mert számos olyan újítás van rajta ami forradalmasította a 16 század festészetét és amely aztán raffaellonál és más festőknél is tovább élt egyébként elsőként gyakorlatilag raffaellonál zárszóként nem adta el életét tudjuk azt hogy franciaországba magával vitte amikor 1515-ben a francia király meghívására franciaországba utazott és ugye itt halt meg négy évvel később és gyakorlatilag a források tanulsága szerint élete végéig dolgozott rajta most röngen felvételeknek alávetették például olyan részek vannak a szemöldöknél egyébnél hogy 30 egymás fölötti réteg de mikronokban tehát nagyon-nagyon finoman nagyon-nagyon lazúrosan az olajat használva az a az a szfumátó ami rajta van ugye ez a szfumáre ez az elmosni tehát nincsenek éles vonalak a levegő perspektíva alkalmazása a a az egészben a a mosoly kérdése számos olyan dolgot felvet hogy hogy mondjuk mennyivel volt pariba a mosolyfestése és azok az anatómiai tanulmányok amelyeket az arc izmairól idegeiről egyebekről folytatott tehát egy nagyon összetett képről van szó és ez adta a saját korában a hiteles utolsó mondat ugye az első forrás ami szórróra az giorgio vazarinak a már említett vazarinak a leonardo életrajza amely 1550-ben jelent meg és vazári 1547-ben források tanulsága szerint mert ugye itt kérdéses lesz majd hogy kitábrázol én elolvastam gábor anyagát azért tudom ezt előre de de ugye itt van egy van egy for 1547-ben giorgio vazari találkozott francescoval francesco del…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Fertőszögi Péter és Spielmann Gábor: Hol festették a Mona Lisát?”

Miről szól ez az epizód: „Fertőszögi Péter és Spielmann Gábor: Hol festették a Mona Lisát?”?

A Mindenségit! podcast adásában Fertőszögi Péter művészettörténész és Spielmann Gábor független kutató beszélget a Mona Lisa festésének helyszínével kapcsolatos évszázados rejtélyről. A beszélgetés kitér arra, hol festette Leonardo da Vinci a képet, hol ült a modellje, és mi… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Fertőszögi Péter és Spielmann Gábor: Hol festették a Mona Lisát?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fertőszögi Péter, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Fertőszögi Péter és Spielmann Gábor: Hol festették a Mona Lisát?”?

Fő témái: művészettörténet, mona lisa, leonardo da vinci.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Fertőszögi Péter és Spielmann Gábor: Hol festették a Mona Lisát?”?

Megjelenés: 2025. 02. 19.. Hossz: 2 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/0007-fertoszogi-peter-es-spielmann-gabor-hol-festettek-a-mona-lisat

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból