Mindenségit!

Dr. Horváth Ákos: Mi lesz Pakssal az erősödő polikrízisben?

· PT1H24M7S

Összefoglaló

Dr. Horváth Ákos fizikussal, nukleáris energetikai kutatóval, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettek. Az epizód kitér a Paksi Atomerőmű hűtési problémáira, különös tekintettel a rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállásának következményeire 2026…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 08. 09.
Hossz
1 óra 24 perc
Szereplők, említett nevek
Varga T. Róbert, Dr. Horváth Ákos, Pázmándi Gergely
Témák
nukleáris energetika, paksi atomerőmű, polikrízis, hőség, duna
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Horvát Ákos fizikus, nukleáris energetikai kutató, a Hunen energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, az Atomenergia kutatóintézet igazgatója. >> Szervusz és köszöntöm a hallgatókat.

Én is. >> Mondd, hogy bírod ezt a kánikulát? >> Hát behúzódok a lakásba.

Ugye itt a intézetben is megengedtük a homeofice, az otthonról dolgozást a kollégáknak, annak érdekében, hogy ne kelljen nagyon sokat utazni.

És akkor ugye a négy fal között azért az ember jobban elviseli.

Egyébként pedig hát volt úgy, hogy elmentünk egy pár napra kirándulni a hegyekbe, és akkor ott kellemesebb volt a levedő. >> Én is most jöttem haza a mi nap a medve medve szoros medve szurdok, azt hiszem úgy hívják.

Viszont ugye az egyik fő oka, ami miatt ma itt összegyűltünk, hogy ezt az erdőbevonulást nem mindenki tudja megtenni. nevezetesen hazánk egyik legfontosabb infrastrukturális fenoménja a paksi atomerőműsem.

Úgyhogy akkor egy ilyen éles vágással arra kérnélek meg téged, Ákos, hogy hogyha egyáltalán az lehetséges, akkor valahogy ilyen tömören próbáld meg nekünk elmagyarázni, hogy hogy működik egyáltalán ez a paksi erőmű, milyen klasszifikációjú, fajtájú erőmű ez, és hogy miért kell neki ennyire a Duna? utalhatok a múltkori beszélgetésre, vagy vagy >> hát persze minden további nélkül most nem fogom belemélyedni a a makasodás rejtelme, mert az talán most ebben a pillanatban nem annyira fontos. a a nukleáris erő, így a nenki is, a paksi is, meg ugye sok más is, azért alapvetően hasonlít a hagyományos hőművekre, tehát a szemes vagy más olajal működő erőművekre abban az értelemben hogy hogy az energiatermelő egysége, amivel aztán a villamosenergiát előállítjuk, turbina, illetve generátor, tehát ezek ezek azonos más erővekben is meglévő alkatlé részek.

A nagy különbség ugye a nukleáris előben az, hogy a azt a forró gőzt, amivel a megpörgetjük a turbinát, azt a forró gőzmély makasodás butyá makasodással állítjuk elő.

Nukleáris láncreakció termeli meg azt a hőenergiát, meleget, amivel vizet forralunk.

Hagyományos erőkben meg valamit ugye elégetünk, tehát valamilyen kéményreakció zajlik, és akkor a ennek a hőjével ugye melegítjük a gőzt.

És ilyen értelemben olyan, hogy mondjam, teljesen mindegy, hogy most atomerőmről beszélsz, vagy nem atomerőmről beszélsz.

A turbina megpörgetése ezzel a gőzzel úgy történik, hogy a a másik oldalon, tehát a hidegon ugye ott ott meg hűtenünk kell.

Le kell le kell kondenzálnunk a gőzt.

És ezzel a ezzel a különbség, tehát a meleg és a hidegoldali hőenergia különbsége, ez pörgeti a turbinát, ez hajtja.

Az egy nagyon régi elv, ugye mutolhatnék itt a gőz gépekre is, az egy nagyon régi elv, amit alkalmazunk tulajdonképpen, és ezzel a forgatással utána szépen a generátorban villamosenergiát állítunk elő.

Ez is a ez is az ismert része.

És persze az, hogy az a hideg oldalon most a mi esetünkben itt a Duna vizét használjuk, tehát friss vizes süttést használunk, ez tájról tájra, régióról régióra vagy országról országra eltélően alakulhat másképp is.

Tehát léteznek hűtőtornyok, de igazából még a hűtőtornyokhoz is használsz vizet, tehát ö lehet, hogy más arányban, tehát jóval kevesebb friss vizet kell használnod, de a mi esetünkben itt a Duna adta magát, tehát mint egy ilyen nagy vízhozamú folyó, ugye azt valamennyire megcsapoljuk. egyébként nagyon keveset veszünk ki a Dunából, tehát hogyha mondjuk nem ilyen alacsony vízállásról beszélünk, amit éppen most, akkor ha jól tudom, azért a az az arányok valami közelebb vannak a 10%-hoz, tehát ilyen lférbanyt veszünk ki a folyóból, 10%-nyi vízhozamot, és az azzal hűtjük a a hideg oldali ágát ennek a bizonyos turbinának, és akkor a a visszavezetjük.

Ugye az egy picit fölmelezik ez a víz.

Tehát miközben ugye hűtjük a berendezésünket, a hűtőz egy picit felmelegeszik, és azt visszavezetjük a Dunába.

És tulajdonképpen azért is kell, hogy olyan kevés vizet használjunk, hogy hogy ne nagyon melegítsük.

Az ugye az élővilágra is tekintettel vagyunk, ne nagyon változtassuk meg a a Dunának a átlag hőmérsékletét.

Tehát valójában itt itt vannak ilyen limitek.

Ugye eleinte az tavaly még ott tartottunk, hogy ezt ezt a bizonyos melegítési limitet feszegetjük, átlépjük és és ez ez az, ami miatt vissza kell terhelnie az atomerővel, tehát nem szabad, hogy annyi hőenergiát bepumpálja atomába.

Tehát szerintem még ez volt a probléma.

Az, hogy most a víz hozzám is radikálisan csökkent.

Ez egy picit más helyzet most.

Tehát most már egyszerűen nem is tudunk kiverni annyi vizet.

Ög a egyszerűen a víz hozam is csökkent, és a a folyóban ugye a vízmagasság is.

Tehát egyszerre két problémánk is van.

Nem tudunk kivenni annyi vizet, hogy hűtsük a a teljes teljesítmény az atomerőművet.

A másik problémánk az, hogy olyan alacsony a vízzállás, hogy hogy már már ott tartunk, hogy hogy a a szivattyú nem éri el a vizet.

Szóval hogy nem tud eleget kiszívni, ugye?

Tehát, hogy persze ezt nem értük el ezt az állapotot, de így már ez is egy ilyen egy ilyen fenyegető állapot volt.

Tehát ez egyszer ez a két probléma, hogy elég mélyen van-e a szívócsónk, és és tud-e fölhúzni vízet.

A másik az, hogyha kihúzza, akkor egyáltalán van-e ott a Dunában annyi víz, amit amit ki szabad húzni.

Tehát ez is, ez is egy probléma.

Ezekre azért nehéz válaszolni.

Igen. >> Bocs a víznek a hőfoka az itt egy mérvadó tényező.

Tehát van olyan, nem tudom, hogyha mondjuk 30 fokos lenne a Duna, vagy 34, akkor lehetne a Tomikűtésre használni? >> Azt lehet használni.

Igen, mert ugye azért a a gőz az ugye jó a 100 fok fölött van, tehát ott ott még az ott néhány fok itt a hideg oldalon.

Ez persze befolyásolja egyébként a >> a gépnek a hatásfokát.

Tehát a ugye ez eddig is így volt.

Tehát erről nem beszéltünk, de amikor melegebb volt a Dunavizze, akkor rosszabb volt a hatások, ugye?

Tehát kevesebb villanyáramot szedtél ki, ugye tehát az volt a >> az eredendően az azt úgy látod, hogy a paksi atom elő kevesebb picit kevesebb villanyáramot termelni, tehát kicsit kevesebb megawnyi villany teljesítményre képes, akkor amikor picit melegebb a Duna.

Erről ilyen voltak ilyen megjegyzések itt, ott, de nem figyeltünk erre odanak nem volt semmi jelentősége.

Most már a Dunának a saját hőmérséklete már eléri azt a hőmérsékletet, ami a Paksnál a kimenő oldalról a limit volt.

Tehát ugye azt mondtuk, hogy a 30 fokot ne érjük el, amikor amikor visszafüldjük a melegvizet a Dunában, akkor a 30 fokot most már a Dunavize már magától is 30 fokos, tehát már nincs miről beszélni.

Valójában azért eddig is voltak olyan esetek, hogy 30 fok fölé ment jó néhány fokkal a hőmérséklet.

Összességében persze azzal lehet vitatkozni, hogy most ez akkor mekkora probléma, de azért a nyilván probléma, ezt nem akarom lekicsinyelni, de mondjuk azt azért látni kell, hogy hogy azért néhány 100 mternyé hosszon aztán ez a melegedés ez tulajdonképpen eltűnik, tehát összekeveredik a dunavíz, hülis satöbbi.

És azért ez ez egy néhány 100 mnyi hosszont befolyásolja jelentősen a Dunának a közérzetét. >> [horkantás] >> Leg mint a paksi atomerőmű ez hozzátesz a de egyébként is, hogyha meg már nagyon alacsony a vízállás és már meleg a dunavizzáhet akkor hogy mondj akkor az egész hosszon, tehát akkor nincs mit tenni.

Nem tudom, hogy ez érthető volt.

Tehát körülbelül ennyit lehet erről >> mondani.

Ez mondom semmi atomspecifikus nincsen.

Tehát ez ez egy hőgép. [torokköszörülés] Ezek így működnek. attól nagy a teljesítménye.

Tehát ugye, hogy ez egy ez egy olyan gépvis viszont ott egy adott helyen, egy ponton, egy földrajzi ponton, aminek relatíven nagy teljesítménye van, tehát egy jó nagy terhelést is jel nyilván a környezetnek ilyen szempontból.

Ők nem rossz az a felfogás [torokköszörülés] ami elosztva, tehát földrajzilag is elosztva, kisebb teljesítményű gépekkel terheli a környezetet.

De hát hogy mondjam, azért különböző szempontok vannak.

Ez ez itt indokolt volt, hogy ez így legyen. >> Ühüm.

És azt meg tudod mondani, hogy most ebben a pillanatban ugye ma augusztus 6-a van, 2026.

Szerintem tényleg ilyen 40 fok körül lehet kint, vagy vagy jó mindig túlzod, akkor legyen mondjuk 36 az ilyen konzervatív becslés.

Tehát rohadt meleg van már sok napja, aszály van az egész országban.

Ilyenkor a az erőmű, a paksi atomerőmű de facto mennyire van onnan, hogy teljesen le kelljen állítani.

Tehát most én laikusként így a hírekből azt vélem értelmezni, hogy ugye már három reaktort azt hiszem, hogy leállítottak és talán egy egy működik még.

De hogy ez ez is úgy jön át nekem a hírekből, hogy hogy ez még úgy épphogy megy.

Tehát hogyha még egy kicsit melegebb lesz, még egy kicsit apad a víz, akkor azt is ki kell kapcsolni.

Ezt jól értelmezem? >> Igen, ezt jól értetted.

Azért sokkal többet persze én se tudok.

Persze beszéltem ismerőssel, aki ott dolgozik, hogy mégis hogy van, de nagyjából amennyit a hírekben erről leírtak, az körülbelül összevágott.

Tehát tehát ilyen centiméterek, a Duna vízállásában centiméterek választják el a teljes leállástól.

Az egyik blokknak a fele teljesítménye durván a fele 50%-os teljesítménye működik.

És akkor ez azt jelenti, hogy ugye blokkonként van két turbin.

Az egyiket járatják a kettőből, és akkor a ahhoz szükséges hűtővizet tudják most kivenni a a csatornából.

Ez ugye a ezt most úgy kell elképzeljed, hogy hogy a hogyha sok mindegyik hűtő szivattyú működik, tehát tehát az összes, akkor ugye az jól megszívja azt a csatornát, tehát az önmagában is ugye befolyásolja ott ott lokálisan a vízszintet.

Tehát hogyha ők leállítgatják a blokkokat sorban, akkor az egy picit emel azon a vízszinten, ami neki ott a hűtővízcsatornában van.

Tehát mivel ő már akkor elkezdte leállítgatni a blokkokat, amikor még nem volt annyira kritikus, de azzal ő tudott menteni, tehát hogy néhány centimétert a többin. >> Erről is volt valaki egy ilyen mérnök írt erről, azt hiszem valahol olvastam ilyen megjegyzéseket.

Tehát tehát ez is befolyásolja, hogy ott lokálisan éppen az 1-1 cmk hogyan alakulnak, hogy hány ilyen szívócsunk működik.

Szerencsére azt kell mondjuk, hogy most éppen úgy van a díszhozam, hogy hogy nem kellett teljesen nulla teljesítményre.

Ugye aznak az a problémája, amiből a teljesítményen van, hogy a akkor majd amikor el akarja indítani, akkor neki először melegítenie kell a a vízkört, amivel a reaktor megy.

Tehát ott a primer köri víz körül először a vizet meg kell melegítenie, és azt nem a saját nukleáris energiájával fogja melegíteni, hanem neki ahhoz kívülről be kell táplálni villamosenergia segítséggel, be kell vinni ö külső forrásból energiát.

Tehát nem tudja a az elővet a saját erejénél fogja lábra állítani neki ahhoz külső segítségkel.

Tehát tehát érdekes módon akkor ő nem ő ad villanyt a környezetnek, vagy a tehát a táv hogy mondják, tehát a a vezetékhálózatnak, hanem fordítva, ő fog vételezni és ez egy érdekes dolog egyébként.

És úgy úgy melegíti föl a a saját hűtőkörét is, hogy a szivattyúkat, amivel forgatja a vizet, azt járatja, és a szivattyúnak a sugózás időjével melegíti a vizet, és szép lassan >> sok óra, vagy akár egy, nem is tudom, egy-két nap, ha jól tudom, tehát sok-sok óra munka árán melegszük szépen a víz föl annyira, hogy utána már működtetheti a blokkot.

Tehát ráadásul a turbináknál is valahogy ahogy a gőz ráengedi, tehát az is valahogy ilyen fokozatos. elen történik ezeket.

Én nem tudom, természetesen nem vagyok benne, de hogy ez az indítás maga egy ilyen komplikált ilyen lépésről lépésre fölépített protokoll mentén történik, tehát szép lassan és ehhez nekik kívülről kell energiát vételezni.

És ugye az a kérdés, hogy ugye honnan meg meg >> pont amikor ugye pont arról beszélünk, hogy most éjel nappal itt a állandó importon függünk meg hol van nap, hol nincs.

Hát hogy azért akkor kell rendelkezni valamilyen stabil betolásra.

Ez nagyságendőleg ezek ilyen 20 MW körüli teljesítménye az, amivel neki az egyéb blokkot el kellene tudni indítani.

Tehát azért annyit folyamatosan be kell táplálni anélkül, hogy ő ő saját energiát tudna még előállítani az elején.

Tehát a nulla teljesítményró fölállás az egy az egy szép lassú folyamat és ahhoz neki külső teljesítmény kell.

És akkor ha jól értem, ez azért kell, hogy azok az elemek meg anyagok, amikből az egész konstrukció áll, hogy azon ne kapják meg hirtelen lehült állapotba ezt a rohadt fogó gőzt, és akkor ne történjen balet.

Gőz, a gőz az egyik része az ugye az a az a szekunder körnél ott a tubinálában és van a primer kör, tehát az első kör, ahol a nukleáris reakció van, ott is vannak olyan szerkezeti elemek, amelyeket egy amik kvázi előmelegít, tehát nem nem a hideg vízről indítja el a reaktort, hanem a szerkezeti elemeknek ad egy néhány celziusz fokos előmelegítést, és akkor onnan indítja.

Tehát szép lassan, kímélő üzemmódban kell.

Ennek ennek van egy ilyen módszertanát szó szerkezetőanyagok kímélése érdekében.

Így van. >> És a Boss csak ennyi visszatekintés még a fizikából, hogy a hasadást viszont azt nem kell kívülről energiába táplálni, hogyha ha újra akarod.

Az csak annyi, hogy ki kell őket venni a burokból, nem? vagy >> a fűtelemek, ugye azok fixen ott bent vannak a zónában, és a be vannakjük tolva >> azok a szabályozó rudak, amelyiket hogyha kihúzol, tehát eltávolítod a rudakat, akkor beindul a láncőakció.

Tehát [horkantás] Igen, >> le van le van ugye folytva.

Nagyjából emlékeztem [nevetés] >> ugye, hogy igen.

Tehát a szabályozóak azok azok be vannak tolva, azokk a lefolytod.

Illetve még ezen kívül a az atomerőműben, és azt hiszem, hogy ez talán mindegyikre igaz, nagyobbakra feltétlenül, hogy a vízben, tehát ott az ott keringő vízben is leálláskor a a bnak a koncentrációja, vagy borsal formájában adagolják a vízhez.

A bornak a koncentrációja az az olyan magas, hogy az is ugye elnyelje a neutronokat, és a utána a bort az szépen elkezdik fokozatosan kivenni.

Ezzel lehet finom finoman szabályozni a teljesítményt menet közben is, tehát amikor működik, de induláskor is egy ilyen nagyobb borkoncentrációval garantáltan ugye lefolytják, és aztán azt kvázi el kell…

Említett entitások

Témák

  • nukleáris energetika
  • paksi atomerőmű
  • polikrízis
  • hőség
  • duna

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dr. Horváth Ákos: Mi lesz Pakssal az erősödő polikrízisben?”

Miről szól ez az epizód: „Dr. Horváth Ákos: Mi lesz Pakssal az erősödő polikrízisben?”?

Dr. Horváth Ákos fizikussal, nukleáris energetikai kutatóval, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettek. Az epizód kitér a Paksi Atomerőmű hűtési problémáira, különös tekintettel a rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállásának következményeire 2026… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dr. Horváth Ákos: Mi lesz Pakssal az erősödő polikrízisben?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga T. Róbert, Dr. Horváth Ákos, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dr. Horváth Ákos: Mi lesz Pakssal az erősödő polikrízisben?”?

Fő témái: nukleáris energetika, paksi atomerőmű, polikrízis, hőség, duna.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dr. Horváth Ákos: Mi lesz Pakssal az erősödő polikrízisben?”?

Megjelenés: 2026. 08. 09.. Hossz: 1 óra 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/dr-horvath-akos-mi-lesz-pakssal-az-erosodo-polikrizisben-038960c1

Több epizód a Mindenségit!-ből