Mindenségit!

L. Ritók Nóra: Mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás, Igazgyöngy Alapítvány

· PT1H17M1S

Összefoglaló

Új év, új stúdió, új adás a Mindenségit! podcastban. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója vendég. Az alapítvány több mint 25 éve segíti a mélyszegénységben élőket Hajdú-Bihar megyében, több mint 1200 családot támogatva. Nóra pedagógus és alkotóművész, aki a…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 02. 17.
Hossz
1 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] hát sziasztok szia gergő én el se hiszem hogy itt vagyunk én is elképesztő hogy mi van mögöttünk ez az utóbbi egy-két hónap nagyon durva volt bizonyára sokan értesültetek arról hogy tavaly az úgynevezett verzus bában alakítottuk ki az új főhadiszállásunkat szerintem egészen hangulatos kis beszélgetéseket folytattunk ott aztán a pódium beszélgetéssel egyre többet találkozhattunk veletek is a helyszínen viszont december közepén jött a hír hogy hiába a féléves munkánk el kell onnét jönnünk teljesen talányos volt hogy hova tudunk menni hol tudjuk az adásokat készíteni szóba került hogy visszamegyünk a kaptofába de be kell vallanom hogy én úgy gondoltam hogy annak rossz üzenete lenne egyfajta visszalépés és szerettünk volna egy saját stúdiót ahol folyamatosan helyben lehetünk és úgy néz ki hogy megtaláltuk ezt a helyet milyen hát amikor beléptünk ide akkor is már jó volt hogy van egy ilyen lehetőségünk de azt gondolom hogy így az utóbbi három-4égy hét nagyon intenzív furkálása meg festegetése meghozta azt az eredményt ami így most elindulásnak nekem tökéletes nyilván nincsen még tökéletes állapotban viszont azért hogy ne húzzuk az időt meg magunknak is kereteket szabjunk gergő fölvette el ritó nórával a kapcsolatot akit köszöntünk itt a újstúdiónkban szia nóri sziasztok én is örülök hogy itt lehetek s az az ember aki az imén gergő azt mondta hogy körülbelül egy éve tudja hogy ez az idő hogy itt mi közösen fogunk beszélgetni ebben a műsorban ez el fog jönni miért hát ennek több oka is van egyrészt ugye én úgy szereztem rólad tudomást hogy reagáltál néhány dologra amit mi megosztunk és te is megosztottál néhány dolgot illetve pontosan ezzel párhuzamosan elkezdtek nekünk írogatni emberek hogy gyerekek a nórát azt hívjátok el merthogy olyan dolgokkal foglalkozik amik ugye nekünk és az embereknek is fontosak úgyhogy így gondoltam hogy ez előbb-utóbb el fog jönni csak bíztam benne hogy rábolint szerre de te nagyon szívélyesen azt mondad hogy persze jössz igen természetesen én azt gondolom hogy minél többet beszélünk ezekről a problémákról nyilvánosan annál több ember érzékenyedik és annál több embernek lesz fontos ennek a megoldása is ha nem haragszol akkor én azért néhány dolgot elmondanék így rólad aztán hogyha e ahogy sikerül kérlek majd javítsd ki és egészítsd ki nos rólad azt lehet tudni hogy te pedagógus vagy illetve alkotóművész és tanítottál gyerekeket illetve embereket különböző korosztályokban és akkor aztán pedig létrehoztad az igaz gyöngy alapítványt az ideen lesz 25 éves vagy taval volt már elmúlt most már a 25 26 évben vagyunk akkor az már egy érett személyiséggel rendelkező alapítvány illetve ennek keretében oktatási programokat is kidolgoztál illetve jó magadnak az egik nagyon hangsúlyos tevékenysége amiről írsz is egy csomót ugye különböző portálokon az hogy a mélyszegénységben élő illetve az elmaradott lehetőségekkel rendelkező gyerekeket hogy lehet felzárkóztatni illetve az esélyeket valahogy jobbá tenni igen kihagytam valamit nem hát amikor attilával itt még furkáltuk a kábeleket akkor közben tanulmányoztuk a honlapodat és végigolvastuk a díjaidat és én ezt nem tudtam megmondom őszintén de itt van nézzétek meg hogy ugye a forbes magazin például kétszer is beválogatott vagy hogy mondják ezt téged az 50 legbefolyásosabb magyar nő közé de hát nyilván a a pedagógiával kapcsolatos díjai véleményem szerint ennél azért jóval fontosabbak csak annak nagyon örültem hogy egy ilyen orgánum a kulturrális és a pedagógiai tevékenység miatt vetít valakire reflektorfényt szerinted neked mi a fő tevékenységed illetve mi az a problémakomplexus amit az előbb mondtál amiről beszélni kell üüm hát ez egy picit változott is a 25 év alatt bennem vagy talán még hamarabb nyilván az embernek vannak nagy világmegváltó vágyai amikor neki kezd egy ilyen munkának az elején én is azt gondoltam hogy ha megértem valamennyire ezt az egész problémát és próbálunk valamiféle olyan kiutat találni hogy akkor azzal tudunk valami rendszerszintű hatással lenni ez megvált hozott bennem ezt ezt erre most nem látok esélyt de azt a tapasztalati képet azt a tudást amit mi a terepen a kollégáimmal megszerzünk azt én hallatlanul fontosnak látom mert egy csomó helyen azt érzékelem hogy nincs meg a rendszerszintű megoldásokban egyes területeknek a megvilágítása sem és azért mondom hogy még úgy indultam hogy elkezdünk valamit a egy leszakadó térségben és akkor ennek majd lesz egy országos kivetülése ezt el kellet hogy engedjem de az hogy az ügyképviselet a az hangsúlyosabbá vált főleg az utóbbi időben ezt határozottan érzem tehát most úgy gondolom hogy működik az igaz gyöngy egy jó csapattal egy jó stábbal fog is tovább működni hosszú távon és kell hogy kikiáltsuk kikiabáljuk kihangosítsuk azt a azt a rengeteg hibát ami a rendszerben van ahhoz hogy valami hogy az embereknél egyre több embernek a tudatába jusson el hogy nem a a személyes felelősség körébe tartozik a generációs szegénység vagy a mélyszegénység hanem ennek rendszerszintű okai is vannak és a rendszerszintű megoldásokat is meg lehet találni hogy aztán ebből mi lesz majd valamikor most egyelőre azt gondolom hogy fontos hogy minél több ember minél több területről tájékozódjon hitelesen erről az egészről és most ezen értem azt hogy a az egyetemi kapcsolatokban ott legyünk amíg lehet hogy be tudjunk hozni egy olyan tapasztalati képet a a szakember képzésbe ami nincs benne a rendszerben fontos hogy a céges világban ott legyünk hogy a cégeknek a a a csr tevékenységét azt v a társadalmi felelősségvállalását húzzuk el a a kerítésfestegetéstől és a használt ruhagyűjtéstől mertogy ennél jóval többet tudnak tenni azért hogy élhető legyen a világ és fontos hogy az átlagember is értse ezt hogy a szegénység az nem személyes döntésk kérdés aha nóri ebben az adásban min rendszeresen foglalkozunk azzal a témakörrel hogy sajnálatos módon azt vesszük észre hogy magyarországon főképp az emberek azt hiszik hogy az életüknek a változásait azt kimondottan a politikusok generálják hogy a az elit lesz az aki megváltoztatja a mi életünket nekünk nem kell semmit tennünk majd ők megoldják és folyamatosan azt szoktuk sz zni hogy egy jólműködő demokráciában a civil szerveződéseknek és a civil munkának milyen elengedhetetlenül fontos szerepe van tehát gyakorlatilag építőkévei vagy bársáai lehetnek a demokratikus rendszereknek neked egyáltalán honnan jött az az indíttatás hogy hogy a szegények sorsán próbálj változtatni honnét van ez a szociális érzékenység és egyáltalán hogyan jutottál odáig hogy te egy egy alapítványt hozzál létrem hát ez sokat gondol kal rajt meg tudjátok én asoka feló vagyok ez egy ilyen nemzetközi tagság ahol nagyon a a a egy hosszú kiválasztási folyamaton jutt el az ember odáig hogy ebbe a nemzetközi szervezetbe így beválasszák és akkor nagyon ftatták ezt hogy valaminek lenni kellett a te gyerekkorod vanan ami miatt te jeletél és igazából nem nem találtam meg ez nagyon érdekes azt gondolom hogy nyilván egy olyan közegbe egy olyan térségbe születtem ahol egy vidéki leszakad most már leszakad hadó térségbe de egyébként sosem volt az a fényes dübörgő gazdaságú térség kelet-magyarország hajdúbiharm megye beretyó újfalui járás vagy beretyó újfalui kistérség volt korábban ugye én itt születtem beretyó szentmrtonban már nincs is meg ez a falu mert beretyó újfaluhoz csatolták de még a a a születési adataimhoz ezt mondom szóval én beleszülettem ebbe én ott születtem és odatértem vissza a főiskola után ráadásul egy olyan iskolába kezdtem el egy nagyon rövid idei köröszakába utána beretyójfalu olyan iskolájába állami iskolájába tanítani ahol nagyon magas volt a a hátrányos helyzetű gyerekek aránya nyilván ez a rendszerváltás előtt volt nem beszéltünk még integrációról nem beszéltünk még oktatási szegregációról semmiről de ez tény volt hogy itt sok sok olyan problémával rendelkező gyerek volt ami a a családból a szocializációból érkezett na most az hogy ebből hogy alakult úgy hogy engem ez kezdett el kihívásként érdekelni ez így érdekes nyilván vannak gyerekkori dolgok benne nekem is voltak osztálytársaim cigány osztálytársaim abban a faluban is voltak olyanok akik akik ehhez a társadalmi csoporthoz tartoztak és nem voltunk hogy mondjam rosszban tehát nem volt egy ilyen elhatárolódás gyűlöletkeltő nem tudom milyen világ abban az időben természetesen éltünk együtt ezt így mondom inkább és hogy abban abban ezt így végigkövetni az ember életében hogy hogy jutunk el odáig hogy hy hogy kirekesztődik a a társadalom egy része a lehetőségekből és most tök mindegy hogy roma vagy nem roma szándékosan nem hangsúlyozom ki a munkánkban mert nem etnicizáljuk ezt a kérdést hiszen nem a roma identitáshoz hanem a szocializációs mintákhoz kötjük ezeket a változásokat ma régen egy szociológus írta nekem hogy szerintem zseniális szerintte zseniális dolog volt hogy ezt a generációs szegénység kifejezést kiváltottam a roma kifejezéssel vagy a kifejezésre kiváltottam mert mert hogy ez ez érthetőbbé és befogadhatóbbá teszi ezt a problémát és én szerintem ez egy én is így érzem nekem is könnyebb mióta így beszélünk róla hogy ezt próbáljuk meg megértetni ezeket a szocializációs mintákat na és akkor jöttek ezek a kihívások és jött az hogy hát ugye eredeti végzettségem a földrajz rajszakos tanár volt de ugye a rajz volt mindig az erősebb a képzőművész vonal is ehhez kapcsolódik nálam nyilván és akkor ebbe próbáltam meg megkeresni hogy mit lehetne hogy hatékonyabb legyen a fejlesztés főleg a motivációval a bevonódással kezdtem el foglalkozni és hát olyan szépen szerencsésen körvonalazódott utána minden jött az életemben a sorosalapítvány ugye most ez egy külön téma a civilek között ekkor voltak az első olyan pályázati lehetőségek még akkor én az állami oktatásban voltam amikor lehetett alternatív pedagógiai elgondolásokkal pályázni tehát én itt írtam meg az első pályázatokat és a akkor hát ennek a vezetője akkor vekerdi tamás volt és azért vekerdi tamás az alternatív pedagógiáknak volt a nem tudom milyen atya királya és ő be tudott engem húzni abba a körbe amit akkor az alternatív pedagógiák jelentettek magyarországon frené rogers waldorf winkler márthta iskorája gyermekek háza na most gondoljátok el hogy ott vagyok egy vidéki iskolába fiatal pedagógusként és akkor hirtelen beszippant ez a világ tehát ez egy olyan megerősítés és egy olyan hogy mondjam világlátás változást hozott nálam ami ami hihetetlen volt azért mondom hogy szerencse és akkor utána már jött szépen hogy hogy amikor úgy éreztem hogy ezt az alternatív szemléletet nem tudom az akkori állami keretek között megfelelően ahogy én elgondoltam vinni meg akkor jött egy szerencsétlen iskolaváltás és ezt az iskolát visszavette az egyház akkor nekem döntenem kellett hogy merre tovább nóri megtennéd hogy a valaki nem találkozott még ilyesféle programokkal elmondanád hogy mit jelent az hogy alternatív oktatási módszer mi az amit ti másként csináltok mint amit egy normál általános iskolában vagy állami általános iskolában csinálnak a pedagógusok olyan olyan fura ez tudod mert tulajdonképpen ezt meg lehetne csinálni vagy meg lehet csinálni az állami rendszeren belül is tehát annyira nem fordítottam ki a vizuális nevelést a sarkából hogy ne fel ne meg az állam által előírt hogy mondjam meg a nemzeti tantervnek tehát nincs annyira a nattól elrugaszkodva inkább azt mondom hogy a módszertani kereteket struktúráltuk át hogy abban ez teljesíthető legyen amit mi gondolunk először a gyermekközpontúág volt erősebb tehát azt mondtam hogy hát figyeljetek hosszan lehetne beszélni arról hogy van időnk tehát hogy a a a vizuális nevelés az egy nagyon érdekes terület nincs jó helyen sosem volt jó helyen a az oktatásban van mert most ha belegondoltok talán nem kell ahhoz szakembernek lenni hanem megtapasztalni is meg lehet eg gyerekként hogy ugye az órarendeket úgy kellett hogy összerakják az iskolák hogy a komoly rendes tantárgyak mellett ugye ez a matematika magyar ma már az idegennyelv és az informatika is ide tartozik legyenek az úgynevezett pihentető készségtárgyak hogy a gyerek ne fáradjon el ez ez a technikarajz ének testnöelés így van na most ez ettől lett ennek az egész tantárgycsoportnak egy ilyen ledegradáló jellege az alternatív iskoláknál más a helyzet ott ezek fókuszban vannak hiszen a szociális készségek az érzelmi intelligencia művészetekkel fejleszthető legjobban de itt nem nincs meg ehhez az egészhez jött még az hogy nagyon megváltozott a vizuális környezet tehát az hogy ha azt szoktam mondani hogy ha kiondjuk ma azt a szót hogy csendélet egy mai gyereknek ki érez ellenállhatatlan vágyat hogy a papírt előkapja és rajzoljon biztos hogy nem üüm ugyanakkor a rajztanításban még mindig ezeket a leporos poros vagy beporosodott nem tudom milyen feladatokat használjuk és őrület ezt nézni mert egyébként a felsőoktatás nem így engedi ki a hallgatókat de valahogy ezt is próbáltam keresni ahogy őket tanították a tanítók úgy kezdenek el tanítani ők is azokkal a feladatokkal hiába van más és a hiába van másban is sokszor tehát a központi seg segítségtan menetekben é sokszor azt látom hogy nem a korszerű vizuális környezethez igazodnak na most ezt a fog meg fogjátok érteni ha azt mondom hogy a hagyományos rajztanításnak a csúcsa a valósághőábrázolása jó tanulmányrajz ugye le tudod-e rajzolni úgy ahogy itt van a jobb egyféltekés rajzolás világa ebben is le tudod-e úgy rajzolni akkor vagy ügyes de ezt ma minden gyerek ezt a látványt tudja rögzíteni a telefonjával és a szegénységben is van telefon tehát ez mindenkinél adott vagyis nem lehet ez a csúcsa mert már a 20 század is arról szólt hogy te hogy viszonyulsz a környezethez és ezt hogy tudod kifejezni a világhoz ez egy más szempont most úgy mondjuk már hogy az üzenetek kódolása és dekódolása az amit meg kell tanítsunk a gyerekeknek vagyis tudj vizuális eszközökkel üzenni a világnak magadról a gondolataidról bármiről és tud értelmezni azokat a jeleket amiket onnan kapsz hiszen a piktogramok világát éljük ugye a logókat teljesen más a vizuális könnyezet és ezen még egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „L. Ritók Nóra: Mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás, Igazgyöngy Alapítvány”

Miről szól ez az epizód: „L. Ritók Nóra: Mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás, Igazgyöngy Alapítvány”?

Új év, új stúdió, új adás a Mindenségit! podcastban. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója vendég. Az alapítvány több mint 25 éve segíti a mélyszegénységben élőket Hajdú-Bihar megyében, több mint 1200 családot támogatva. Nóra pedagógus és alkotóművész, aki a… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „L. Ritók Nóra: Mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás, Igazgyöngy Alapítvány”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „L. Ritók Nóra: Mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás, Igazgyöngy Alapítvány”?

Fő témái: mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „L. Ritók Nóra: Mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás, Igazgyöngy Alapítvány”?

Megjelenés: 2025. 02. 17.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/121-l-ritok-nora-melyszegenyseg-tarsadalmi-felelossegvallalas-igazgyongy-alapitv

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból