Mindenségit!

Jókuti András: Világevés, gasztronómia, Michelin-csillag, étteremturizmus

· PT1H7M45S

Összefoglaló

Jókuti András gasztroblogger a Mindenségit! podcast vendége, aki több mint 80 országban járt és több ezer Michelin-csillagot kóstolt. Az étkezés közösségi élményként jelenik meg nála, legyen szó csúcskategóriás étteremről vagy sarki kifőzdéről. A podcast kitér az ízek élvezeti…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 03. 09.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Jókuti András, Pázmándi Gergely
Témák
gasztronómia, michelin-csillag, étteremturizmus, gasztroblog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok ez itt a mindenségit podcast gergelyem hanyadik adást forgatjuk itt a tütüben szerintemamennyi és abból ez a harmadik felvételünk az új helyen igen még mindig nem vagyunk teljesen készen de azért próbáljuk csinosítgatni a helyet viszont hát gyönyörű sörök vannak az asztalon van egy pár pohár víz is az a helyzet hogy ha harmadik éves most ugye ez a mindenséit podcast a második adásunkban már a szexualitásról beszélgettünk és ugye az egész mindenségi produkciónak az az egyik fölütése hogy hogyan lehet igazán jól meg boldogan élni mi az a mik az igazi érték de hát azért ne felejtsük el hogy a létfenntartáshoz való szükségletek azok azok mennyire jók az ember fontosak az ember életében ezek élményfaktorok és hát a szexualitás kapcsán bibó be a második adásunkban már itt volt őt többször megvendégeltünk de valamilyen oknál fogva talán egyetlen egy olyan adásunk van ami ugy a gasztronómia és az étel köré összpontosul nem de igen ez a mná zsófival való beszélgetésünk na ezért bocsátom meg hogy 100 valahány adás eltelt és engem nem hívtatok még meg de hívtunk hívtunk de nem tudtuk összehozni jó jó jó jó oké én egyébként odakén csak hogy kicsit kiengeszteljelek azt mondtam robinak hogy szerintem te vagy a magyar anthony borden legalábbis nekem ez hogy de nem leszek öngyilkos jó oké ezt kivéve meg ha jól tudom talán inni annyira nem szeretsz nem nem én nem hiszom igen igen igen még sőt nem is cigizek ő azzem hogy ő azért ilyen ilyen elég sok minden addikciónak hódolt szegény én ezekből kimaradok én nekem a nekem az evés az egyetlen függőség ühüm ezenne akkor be is mutatom jókúti andrás világevő blog szerzője élményhajház minden ami a gasztronómiával kapcsolatos az téged foglalkoztat régóta de tényleg azt mondtad hogy nem hívtunk még meg 100 nem tudom hány adás elteltéve de egyébként már tettünk rá kíséretet talán egy évvel ezelőtt is csak nekünk is olyan zaklatott volt a az az időszakk mer te is á igazán nem akartátok igazn de ehhez képest most ez összejött ráadásul úgy hogy p peról írtál nekünk legutóbb peruban jártál igen vagy kimondottan peruban vagy dél-amerikában ez most csak peru volt mert hogy peru dél-amerikán belül a peru a legfontosabb gasroország tehát van még egy-két nagyon jó hely de peru az amelyik mindent visz meg látnivalóban is meg egyebekben is nagyon-nagyon sokat tud kezdjük azzal hogy hány darab országban és hány darab étteremben jártál hú nem vagyok egy nem vagyok egy excel táblás egyszer elkezdtem összeírogatni a a michlen csillagokat még ilyen ifjonti hvben tehát így jó pár évvel ezelőtt aztán abból kimaradt néhány év aztán megint elkezdtem írogatni hogy így hány darab michlen csillagot ettem meg az érdekelt volna csak nem vagyok ilyen szóval ezért ezért nem lettem könyvelő például mert ezeket nem tudom rendesen csinálni azt tudom hogy több 1000er jött össze mlen csillagból tehát megevett mlen csillagból összejött a többzer az országra van tippem mert az meg egy van valami app ami ezt úgy nagyjából számon tartja és amikor eszembe jut akkor abba is beleteszem az utóbbiakat bár nem ez az elsődleges célom mert nekem azért alapvetően izgat a turizmus meg azt gondolom hogy gyönyörű ez a bolygó tehát hogy hogy vannak ilyen túráim is ahol ahol turista vagyok kifejezetten nem utazó hanem turista az nagyon fontos mi a különbség a az a különbség hogy a a mind a kettő ugyanazt csinálja csak az utazó még azt is gondolja magáról hogy ő felsőbbrendű tehát hogy miközben ugyanolyan turista ugyanúgy lehasználja a bolygót ugyanúgy ugyanúgy tökreteszi a látnivalókat amit meglátogat csak még azt is feltételezi hog hogy a többiek azok egy kicsit alatta vannak mert azok csak turisták én csak turista vagyok és és é semmiféle ilyen magasztos esz mert nem tásó a dologhoz tehát hogy nem célom az hogy végigjárjam az egész világot bár igazából nem feltétlenül rossz ötlet de egy ilyen 80 valahány országnál tartok az biztos ez azt feltételezi hogy egészen döbbenetes mennyiségű kultúrával találkoztál és mint az étel az a a szerintem az étel az egyik olyan megnyilvánulása manifesztációja a kultúrának amiből nagyon jól meg lehet is ismerni egy-egy kultúrát egyetértek tehát hogy hogy nagyon szeretem természetesen az egyébb rétegeket is feltárni nem vagyok tudós tehát hogy nem nem ennyire tárom felőket de hogy szeretem beszippantani elmegyek múzeumba modern művészeti múzeumba vagy peruba mondjuk most is megnézem ezeket a ilyen precolumbián romokat múzeumokat most például voltam egy új helyen trujilló közelében van egy nap nap illetve egy ilyen hold piramis amik amik még az inka korszak előtt készültek tehát hogy ezek is nagyon érdekelnek engem de de valóban a a kultúrának a fogyasztásának talán a legizletesebb vagy nem is talán a legizletesebb módja az hogyha az ember eszik tehát hogy ez egy ez egy nagyon-nagyon fontos szempont és és tényleg nagyon sok minden kiderül belőle nézd most peruban egyedül voltál vagy társasággal vagy családdal vagy ilyenkor nem teljesen össz-evissza tehát nekem nekem rosszul mondtam hogy az evés az egyetlen függőségem az utazás is függőségem tehát hogy most éppen a mielőtt elkezdtük azelőtt beérkezett egy brazil túrának a lehetősége április elejére és gyorsan válaszoltam is hogy igen tehát hog van amikor meghívnak tehát teljesen össz-evissza működik az egész a az egyetlen fontos szempont az hogy menjek meg aztán utána lehet tartani aá az emberek meg aztán utána az hogy haza is jöjjek tehát hogy hogy hogy valamilyen módon de de mennem kell és megismernem kell és újra visszamennem és jobban megértenem tehát hogy hogy nem nem tudok lenyugodni és nem tudok megállni egy picit már reméltem egyébként egy pár évvel hogy azért úgy mégis csak úgy kezdek benne lenni a korban hogy akkor ez így majd egy picit csillapodik és majd azt mondom hogy jó akkor évente már csak ötször hatszor nyolcszor tíszer de nem tehát hogy hogy van egy ilyen szenzoros élménykeresésem ezt egyszer egy pszichológus mondta nem kezelésen voltam nála lehet hogy rám férne de de csak egy ilyen egy ilyen kerekasztal beszélgetésen mondta hogy én egy szenzoros élménykereső vagyok és ezzel azt hiszem hogy ezzel egyet tudok éteni f ez is egyfajta éé nek tűnik nem abszolút abszolút tehát hogy én nekem de nekem ez olyan olyan szinten van nem csak ebben hogy elutazzak meg repülőre üljek meg elmenjek valami távoli helyre hanem egészen ilyen idióta dolgokban is ez kijön tehát például a nem tudok elindulni a reptérre addig amíg nincs veszélye annak hogy lekésem a gépet tehát a a feleségemnek több évébe került hogy én üldögélek otthon a kanapén föl se öltöztem még be se pakoltam még és mindig szólt hogy nem kéne most már lassan kész ülödöm és és mindig mondtam hogy de nyugi nyugi nyugi és úgy hogy nem volt semmi fontos dolgom tehát hogy csak azért húztam az időt nem szándékosan hanem hanem egyszerűen nem bírtam mert akkor tudok elindulni amikor iszonyatos rohanással be kell pakolni be kell dobálni mindent és hogyha lekésem a boúost akkor lekéstem a repülőt tehát hogy és a többi ilyen deadlinehoz is hasonlóképp viszonyulsz igen igen igen igen tehát hogy én én én nekem kell ez a fajta lehet hogy túlságosan stresszmentes az életem nem tudom hogy miből jön ez de hogy nekem kellz kellenek ez ezek az adrenalin löketek és azt gondolom hogy ez még mindig a a legkevésbé veszélyes és talán a legolcsóbb extrém sport tehát hogy ahhoz képest nem tudom ugrálhatnék ejtőernyővel vagy crossmotorozhatnék ahhoz képest ezt hogy picit későbbi buszra szállok fel a reptér felé az még egy egész egészséges megoldás amikor fölvetettem perut és az egyedüli utazgatást akkor ennek az volt a célja hogy fölvesem azt hogy enni az emberek általában társaságba lesznek a leginkább tehát az evés egy közösségi élmény ugye szokták mondani nem tudom hogy ilyen tapasztalásod vagy hasonló van-e meg egyébként ugye étterembbe járó ember vagy és azért lehetséges hogy egy étterem más élményt nyújt mint egy bensőséges családi fészekben eltölteni egy egy ebédet de azt szokták mondani hogy mondjuk az olaszoknál 5 órán keresztül tart egy vasárnapi ebéd mert akkor szépen lassan jön a egyik fogás másik közben iszogatnak eszegetnek és ordítva veszekednek is közben azért ugy ha valaki az amarcordot látta akkor szerintem van erről lévi fogalma és hogy enni milyen marha jó tehát hogy állítóag talán te te mondtad hogy kínában például nem létezik olyan üzleti tárgyalás amelyik ne egy esti vacsorába torkolna tehát ott az elképzel mert úgy fogunk tudni mi közeli nexus kialakítani egyedül jót tudsz enni akkor mindenhogy mindenhogy nagyon jót tudok enni én én utazni is szeretek nagyon-nagyon egyedül és társaságban is és cak családdal is és enni is tehát hogy és egyébként érdekes hogy felhoztad az éttermezést mert hogy az éttermek is kezdenek egy kicsit ehhez idomulni ugye azok az éttermek kerülnek itt szóba természetesen amik ilyen ilyen destination dining nincs erre jó magyar kifejezés ez a desztinációs étterem mondjuk tehát ah igen ami amihez mondjuk az ember utazik olyan éttermek de az egész michlencsillagnak is ez volt ugye a hogy hívják három istencsillag legalábbis igen hogy megér egy külön utat de hogy de hogy szép lassan az éttermek is ugye ebből indultak el hogy majd jön a két fő meg a négy fő és aztán rájöttek legalábbis nagyon sokan hogy hogy nagyon sokan egyedül mennek és és azt is ki kell tudni szolgálni és azt is el kell tudni szórakoztatni én egyébként nem igénylek sok szórakoztatást tehát nekem maga az étel is egy nagyon jó szórakozás főleg hogyha mondjuk van egy van egy konyhapult ahol mondjuk be lehet látni a konyhára annál annál jobb nincsen tehát hogy akkor még néha zavaró is hogyha ott van valaki de de abszolút megy erre é a piac hogy hogy hogy sokan vannak eleinte még engem sok helyen megbámultak meg is vannak foodi ismerőseim a világban és ők is mondták főleg nők hogy hogy mindenki nézi hogy hú szegény egyedül eszik egyedül jött étterembe mi baja lehet vagy mi történt a partnerével há semmi baja nincsen ha nem szerettett volna egy jót eni tehát hogy hogy ez egy kicsit kezd normálisabbá válni meg hogyha ha abba belegondolunk hogy hány olyan párt lehet látni éttermekben akik ugyan együtt vannak ott de mind a kettő csak a telefonját nézegeti ők azért még jobban egyedül vannak minthogyha az ember ott egyedül lenne úgyhogy szerintem ezzel semmiféle gond nincsen az is nagyon jó amikor meg lehet osztani a tapasztalatokat ennek a jegyében egyébként mert nekem ez az egyedül evés ez leginkább amiatt alakult ki hogy egyszerűen elhasználtam a barátaimat tehát hogy nem lehetett őket rávenni arra egy idő után hogy akkor még ide menjünk el még oda menjünk el nem értek rá elfogyott a szabadság nem érdekel-e annyira mondjuk a fine dining tehát hogy hogy egyszerűen nem volt aki lépés is tartson velem ebben és akkor elkezdtem egyedül is menni merthogy valahogy azért csak kellett menni aztán egy pár évvel ezelőtt kitaláltam hogy most már ilyen követők számára akik így beváltak és mondjuk jó közösségi emberek szoktam csinálni ilyen kis szűkkörű kis utakat amikor én szervezem le a gaszroprogramot meg esetleg akár valami egyéb programocákat is ez csak külföld csak külföld tehát hogy csak olyan helyek ahol általában az egyik hozzádott értékem az az hogy én tudom hogy hova kell menni tehát hogy mik azok a helyek amik nem csak hype meg nem csak marketing meg meg nem csak michlen csillag hanem tényleg iszonyatosan jók és be is tudok jutni ezekre a helyekre tehát hogy van ugye van egy csomó étterem ahova nagyjából lehetetlen foglalni hogyha az embernek nincsen megfelelő kapcsolatendzereet kérle hogy mondjuk most éppen a legfrissebb mert ma foglaltam ez az echebari nevű étterem baskföldön egy vidéki kis falusi grill étterem azt gondolná az ember hogy örülnek hogyha valaki od téved aspe nevű falu bilbaóól fél óra tehát hogy az az is lehetne a rendszer hogy végre jön valaki és akkor begyújtjuk a szenet anyjuk hoz a szenet végre van vendég ehhez képest ők ők csak törzsvendégeket fogadnak tehát hogy ők nem szeretnék a törzsvendégeket elutasítani ezért az utolsó egy-két hétig mindig fenntartják az asztalokat a törzsvendégeknek és hogyha akkor nem foglalják tele akkor a várólistán lévő több 10000 emberből akkor fölhívnak néhányat hogy jöhetnek tehát hogy a milyen jó vállalkozás hogy úál foglaljunk most mert mi lesz pénzünk el tud de nem tudtok foglalni tehát hogy majd szólunk nekedél bennünket de nem nem nem nem tudtok foglalni tehát hogy hogy annyira pörög és annyira jó és iszonyatosan egyszerű tényleg konkrétan egy grill rác van amit egyébként ilyen precíziósan állítgat a a a maestro és ő ott végig ott van és ő még csak séfnek se tekinti magát és közben egyébként ugye van egy van egy ilyen nagyon érdekes inspiráció szempontból nagyon izgalmas lista ez a ez a world 50 best ez a világ 50 legjobb terme lista ezen ők most már felkerültek talán most éppen a harmadikok vagy valami ilyesmi mertogy annyira mindenki rajongója ennek a helynek ők nem hívnak meg oda senkit ők ők tehát büszke az aki valahogy oda vag hy abszolút családi vállalkozás tehát van a van a a bitor aki a nagyfőnök aki a grill pultban áll illetve a grill pincében gyakorlatilag dolgozik 30 éve az egyik fia a pincér a felesége meg talán a fiának a a felesége a másik pincéér tehát hogy hogy meg és egy-két ilyen külsős ember van az igaz hogy baszföldön van a legtöbb egy területren összpontosul legtöbb mlen csillagos étterem hát ez ez ugye nehéz ezt számolgatni mert attól függ hogy éppen hogy rajzoljuk meg a vonalakat vannak még nagyon nagyonnagyon sűrű helyek tehát például hong kongnak az egyik oldalán ott is van két-három utca ahol összesen van nem tudom legalább 60 ét terem amelyiknek mlen csillagja van tehát hogy hogy de ha az össz hongkong lakosságot nézzük akkor val valószínűleg az egy főre jutó az már nem olyan magas baszkföldön nagyon sok nagyon komoly étterem van és nem is feltétlenül azért nem is ragaszkodnék itt a michlen csillagokhoz mert hogy baszkföldön pont azok ennek az echebanénak például van egy darab mlen csillagja miközben ugye a három mlen csillagnak az…

Említett entitások

Témák

  • gasztronómia
  • michelin-csillag
  • étteremturizmus
  • gasztroblog

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jókuti András: Világevés, gasztronómia, Michelin-csillag, étteremturizmus”

Miről szól ez az epizód: „Jókuti András: Világevés, gasztronómia, Michelin-csillag, étteremturizmus”?

Jókuti András gasztroblogger a Mindenségit! podcast vendége, aki több mint 80 országban járt és több ezer Michelin-csillagot kóstolt. Az étkezés közösségi élményként jelenik meg nála, legyen szó csúcskategóriás étteremről vagy sarki kifőzdéről. A podcast kitér az ízek élvezeti… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jókuti András: Világevés, gasztronómia, Michelin-csillag, étteremturizmus”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jókuti András, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jókuti András: Világevés, gasztronómia, Michelin-csillag, étteremturizmus”?

Fő témái: gasztronómia, michelin-csillag, étteremturizmus, gasztroblog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jókuti András: Világevés, gasztronómia, Michelin-csillag, étteremturizmus”?

Megjelenés: 2025. 03. 09.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/124-jokuti-andras-vilageves-gasztronomia-michelin-csillag-etteremturizmus

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból