Mindenségit!

Boldogkői Zsolt: Vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, Covid-vita

· PT1H32M51S

Összefoglaló

Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a Mindenségit! podcast vendége volt, ahol a vírusok, a globális kockázatok, a tudományba vetett bizalom csökkenése és az emberiség által tanultak kérdéskörét vitatták meg. A beszélgetés kitér biológiai hadviselésre, gén-programokra, álhírekre…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 05. 11.
Hossz
1 óra 33 perc
Szereplők, említett nevek
Boldogkői Zsolt, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, covid-vita, tudomány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Hát szevasztok minden segítesek.

Örülünk, hogy újra itt vagyunk.

Szóval ha lassan, de biztosan el fogjuk érni azt a ezret, amit anno szeptemberben célkitűzdésként fogalmaztunk meg magunknak.

És köszönjük szépen természetesen mindenkinek, aki ez idáig támogatott minket, és csak hát sarkalni tudnék mindenkit, illetve biztatni arra, hogyha szeretne hozzájárulni ahhoz a szólásszabad platformhoz, amit maga a podcast képvisel, és azon belül is a mindenséghez, amiben ugye mindennel is foglalkozunk, legalábbis próbálunk, de legfőképpen azzal, hogy hogyan lehetünk boldogok.

Nos, ha ebben a küldetésben szeretnétek részt venni, akkor iratkozzatok fel patreon Patreon követőink közé.

És hogy rátérjünk a mai témára, bemutatom vendégünket Boldai Zsoltot, molekkorális biológus, 2023-ban az Év ismeretterjesztő tudósa volt. 24-ben kapta meg az, vagy kaptad meg a a kitüntetést.

Szia Zsolt, köszönjük szépen, hogy itt vagy.

Zsoltra el kell mondani, hogy az MTA doktora, a Szegedi Tudomány Egyetem orvosi Biológiai intézetének professzora és igazgatója.

És mindamellett, hogy az elmúlt időszakban nyilván találkozhattatok vele sok felé, merthogy főleg a covid óta rendszeresen megnyilvánul víruskérdésekben, legutóbb például az idén márciustól kezdődően a ragadós száj és körömfájás apropóján faggattadták sok felé, de mi azért is gondoltuk őt meghívni és beszélgetni, merthogy ő az a fajta tudós, aki nem kizárólagosan a saját tudomány területének a szűk mezgyéjén jár kell, hanem filozófikus magasságokba gondolkodik és próbálja értelmezni a világ működését a génektől elindulva egészen a transzcendes létezésig, az Istenbe való hitig mi egymással foglalkozik.

Úgyhogy arra gondoltunk, hogy veled ma egy ilyen filozófikus beszélgetést is folytatunk.

Előzőleg, hogyha lehetne beszélni a kompetenciákról tehát ugye az akadémiai minősítésem szerint én molekulárs genetika neurobiológia ami igyekudományt jelent, illetve mikrobiológia tudományokkal foglalkoztam, legalábbis a akadémia doktori védésemel ezek a témák jöttek elő.

A kutatói mi voltban több más témával is, tehát evolúcióbiológiával is valamelyest, meg egy csomó más dologgal, növénybiológiával, ez a GMO-s cuccokkal korábban.

Ez az egyik dolog, tehát hogy viszonylag sok témával foglalkoztam.

A másik dolog pedig az, hogyha beszélünk valamilyen konkrét kérdésről, annak rengeteg ilyen hierarchia szintje van.

Tehát lehet konkrétan, hogy a laborban mit csinál az ember, annak milyen, hogy mondjam, kivetülései vannak, meg vannak a nagyon általános kérdések.

Most amiről fogunk beszélni, az attól tartok, vagy nem tudom, tartok, vagy annak örülök, inkább így mondanám, az annyira általános, hogy tehát ennek a a legtöbb dolognak nincs olyan tudományos háttere, hogy tudományos publikációk elvégeztek ilyen kiset megfigyelést, és akkor abból levonták ezt meg ezt a következtetést.

Viszont az nem azt jelenti, hogy levegőben beszélünk.

Tehát ugye van egyfajta tudományos képzettségem, és abból én azt gondolom, hogy következnek bizonyos dolgok.

Tehát, hogy egyértelmű, hogy következnek bizonyos dolgok, és majd akkor elmondjuk, hogy konkrétan mikor.

Ö szerintem majd a végén meg fogjuk látni, hogy valóban úgy van-e, ahogy gondoljuk, merthogy itt már több olyan tudós fordult meg nálunk, akit próbáltunk hasonlóképpen ilyen széles spektrumon kérdezni, viszont nem voltak hajlandóak letérni arról az útról, amin ők járnak.

Gondolom azért, hogy nem akartak olyat mondani, ami nincsen tudományosan kellőképpen alátámasztva, vagy hogy nem akarták, hogy rá lehessen sütni a mondandójukra, hogy tévednek.

Én azt hiszem, hogy majd meglátjuk, hogy veled ez beigazolódik-e vagy sem.

Ez valósz amit amit amit mondtál, ez teljesen így van.

Tehát nagyon sokan ragaszkodnak ehhez, úgy de egy ilyen ilyen kötetlen beszélgetésbe el lehet engedni magát az embernek.

Akkor tölthetek egy kis bordá.

Igen, az nagyon nagyon nagyon jó lesz.

Azt akkor mondjuk meg, hogy ez egy rosé, hogyha esetleg mások is hívnak, akkor ilyennek készüljenek, hogy jó.

Ezzel Roséval kell készülni, vagy Zsolt podcastba v vagy valahova.

Figyelj, Bocs, de de azt hittem, hogy vizetisz.

Jó, figyeljetek, én nem akartam inni májusban, de megengedem magamnak, hogy ennyit így.

A azt mondtad, három napod lesz, amikor Igen, de ez nem lesz benne.

Az nem fogok egy egyetlen egy féldért egy napot ellőni.

Kedves segítség, koccintsunk legyél kedves, mert nálunk ez a nagy divat.

Közben közben elfelejtettem, hogy mit akartam mondani, hogy nem baj, majd az eszembe a dúzsi jó.

Szóval arra gondoltunk, hogy mielőtt filozófiai magasságokba emelkednénk, az aktualitásokról beszélgessünk csöppet, legfőképpen a ragadós száj és körömpályásról, merthogy ez most Magyarországon abszolút aktuális.

Amióta március elején megjelent ez a vírus Magyarországon, azt hiszem, hogy 50 év elteltével, azóta csak azt lehet látni a televíziós híradókban, hogy hantolják el a több 100 állattetemet.

És egyáltalán mi az, hogy 50 év után megjelenik?

Olyat is hallottam talán éppen tőled, hogy ezeket a vírusokat elképzelhető, hogy már mint valamiféle vegyi fegyvert vetik be és egy-egy tehát szándékosan fertőzik meg az állatállományt, és ezzel gazdasági destabil destabilizációt lehet előidézni.

De de ez nem az én véleményem, hanem azt mondta, hogy valaki mást mondta a felsőbb vezetőkörökből.

Tehát először is remélem, hogy már nem aktuális ez a téma.

Tehát ugye vol túl vagyunk rajta.

É, hát eddig úgy tűnik, hogy túl vagyunk.

Ugye volt három ilyen gópont, ott az állatokat megsemesítették a marhákat, aztán még egyszer megjelent, de közben áttehet ugye Szlovákiába is.

Úgy tűnik, hogy hogy megszűnt.

Tehát úgy tűnik, remélhetőleg, hogy megszűnt.

De nagyon nagy volt a a riadalom.

Mi mi mit kell tudni erről a az oka neki, hogy hogy nagyon ragályos, tehát nagyon könnyen fertőz a kis féltalálatokat, a marhákat, malacokat, azokat meg is tudja ölni, de a felnőtteket meg úgy meg tud fertőzni, gyakorlatilag nem lehet őket használni se hús, se tejtermelésre.

Nagyon nehéz védekezni ellene.

Tehát hiába vakcinázik az ember lényegébe, nem fog annyit üríteni, elkapja valamelyik ugyanabba a farm vagy más farmon, utána egy idő után még visszafertőződik.

Tehát a vakcinálás abban segítene, hogy csökkenti a tüneteket, de de Európai Unióban az a álláspont, hogyha hogyha valahol vakcináznak, onnantól kezdve nem lehet exportálni húsokat, tehát tehát nem vakcinálnak pontosabban. vakcináznak, de azokat az állatokat vakcinázzák, amiket majd ölni fogják, hogy addig se terjessze a vírus.

Tehát ez egy ilyen érdekes szituáció.

Úgyhogy ez a vírus nem képes embert megfertőzni, vagy csak nagyon enyhetőeket okoz enyhetőeket okoz.

Enyhetőeket, és az ember nem képes tovább adni még egyelőre.

Akkor miért ennyire veszedelmes?

És miért kell lepusztítani az összes állatot?

Tehát hogyha hogyha ez elterjedne, akkor hogyha mondjuk ebből egy világjárványban, akkor azok az állatok, amit az emberiség élelmezésére szeretnénk fölhasználni, akkor tehát itt éhezést dörthetnek ki akár.

Hát ez egy érdekes kérdés, hogy az első dolog az, hogy tudjuk a a hústermékeket exportálni.

Tehát Európába azokról a területekről, ahol jelentették ezeket a fertőzéseket, oda amíg nincs fertőzés, ahhoz képest három hónap múlva lehet csak majd exportálni.

Japánban, ha jól tudom, egy vagy két év, nem is tudom már, hogy egyáltalán Magyarország területéről.

Tehát az első kérdés ez, hogyha mondjuk elterjedné világszerte, akkor esetleg egy olyan helyzetbe kerülnék, mint mondjuk a a bizonyos ázsiai országok, itt az arab országoktól kezdve, ott folyamatosan jelen van, ott vakcináznak is.

Tehát éhe nem postolnánk, csak egy ilyen minőségromlás lenne, egy folyamatos küzdelem a vírussal, folyamatos tesztelések, a húsok ellenőrzése.

A legjobb, hogyha gyökerébe folytják el az egészet, és nem engedik, hogy elterjedjen.

Láttam fölháborodott lakosokat, akik azt panaszolták el, hogy nem értesítették ról arról őket, hogy a fal falujuk mellett ott fogják elhantolni ezeket az állatokat, és hogy egyébként milyen büdös van, meg dögszag, meg minden, és félnek, hogy nem tudom, valaki vagy állatok előássák, és akkor ugyanúgy terjed tovább.

Ennek mekkora beszéde van, hogy ezt vagy ez egy ilyen normál protokoll, hogy ezt így oldják meg?

Tehát az a probléma, hogy Pakson van ugye a legközelebbi ilyen állattetem égető, és az odavaló szállításnak sokkal nagyobb veszélye van, hogy úgy el fog teredni valami, mint az, hogyha helyszínen vagy a helyszín közelében valahó elhantolják őket.

Az, hogyan teszik ezt, milyen még gödrött ásnak, satöbbi, satöbbi.

Ez egy ilyen nem részlet kérdés, de ez a legjobb stratégia.

Ugye volt Angliában volt korábban egy ilyen nagy járvány, ott rengeteg több mint 1 millió állatot örtek le, vagy nem tudom, ott akkora volt a fertőzés, hogy gyakorlatilag az állatok felpezselték el minden el, hogy mondjam, ássták.

Tehát ez egy nagyon durva vírus.

Ez csak domesztikált állatokra veszélyes, vagy vadállomány?

Na igen, igen, benne volt a kérdésben részben az előbb.

Tehát igazából a vadállomán is elkaphatja, de ennek a vírusnak az a specialitása, hogy úgy hívják ezeket, hogy rezervoárral vadálatokat, hogyha ők el is kapják, hogy viszonylag hamar végigfut bennük és kisebb ad esélye annak, hogy ott megmarad hosszabb ideig, igazából nem marad meg, meg annak is viszonylag kicsi az esélye, hogy visszafertőződnek az állatok, de azért van valami rizikó.

Tehát a vadállatokban nem marad meg olyan stabilan, mint a a marhák meg a meg a meg a se mi a különbség mi?

Az nyilván valami biológiai alapja van.

Tehát minden vírus alkalmazkodik valamilyen fajhoz vagy fajcsoporthoz.

Ugye a sertés meg a szarvasmarhá az nagyon közeli rokonok.

A a szarvasmarhába súlyosabb tüneteket okoz.

A a malasz viszont jobban terjeszti.

A vadállományba el vaddisznó el tudja kapni. el tudják kapni a párosúi patásokat, tehát a őzek, szarvasok, de végigfut rajtuk és nem marad meg tartósan.

Tehát a tehát hogyha minden ha nem védekeznénk ezzel a módszerrel, ahogyan tesszük ezt, akkor megmaradna tartósan.

Tehát ezzel a probléma, de lehetséges, hogy mondjuk az a különbség, hogy ők ilyen természetes élőhely formátumban működnek még mondjuk a domesztiká egymás hegyén.

Igazából rosszabb a helyzet a vadállományban, mert ugy azok sok azok mozgékonyak, viszik a betegséget, mi nem tudjuk őket korrába tartani, tehát ellentétben ugye a a tenésztett állatokkal, tehát hogyha ott a vírus jobban alkalmazkodott volna hozzájuk, akkor az egy nagyobb probléma lenne, az biztos.

De akkor lehet, hogy az ő esetükben mondjuk virulensebb ez a vírus, de nem olyan halálos, mint mondjuk a szarvasmáknál értelmott veszélyesebb itt a fogalmak, tehát az, hogy virulens az azt jelenti inkább, hogy halálosabb, tehát minden viral van halálabb, a ragályosság az amilyen másik szó.

Tehát tehát itt itt a például a a korona korona koronavírusnál ugye az volt, hogy a hogy hogy egyre inkább növekedett a raványályossága, egyre inkább növekedett a a virolenciája is, miután átpattant ugye egy denevér, nem közvetlenül denevéről, denevérről valószínű egy troposskával vagy egy kínai kutatóállomásra, azt nem tudjuk pontosan.

És akkor amikor elkezdte a fertőzni az embert, akkor mind a kettő növekedett és utána van egy ilyen fordulópont.

Ami egyébként ez várható is volt az ilyen légúton teredő vírusoknál, hogy a fertőzőképesség, a ragályosság az növekszik, viszont a virolencia az csökken, mert a vírusnak nem érdeke az, hogy súlyos tőleteket okozzam, mert különben vagy meghalunk, vagy az ágyba megyünk.

Ha viszont nem súlyos a tünet, akkor megyünk ugye dolgozni, megy a gyerek óvodába, iskolába, utazunk, vásárolunk és akkor jobban tud terjedni.

Tehát nagyon fifikásak ezek a látszólag kis muta organizmusak, de nagyon nagy fifikával rendelkez óriási számú vírus van.

Tehát tehát baktériumokban is nagyon sok van, de nagyon-nagyon sok vírus van.

És teljesen új vírusokat fedeztünk fel.

Tehát olyan óriás vírusok is vannak például, ami amik nagyobbak, mint egy kisebb baktérium. azúciójukat hogy egyszerűsöttek, hogy baktériumokában, benne vannak a maradványaik, de még nem vesztették el ezeket a jellemzőiket teljesen.

Tehát Zsolt megteszed nekem, hogyha valaki nem tudná megmondani, hogy mi a különbség a vírus és a baktérium körülök, hogy ezt fixáljuk.

És bár vizet is hozhatunk egy kicsit, vagy csak öblögessé?

Persög olyan jól esik ez a rozé.

Jót választottál. kellett volna többet, de majd megkérjük a bará.

Tehát ugye vannak sejttel rendelkező szervezetek, ezek közül a baktériumok a legnagyobb, tehát a teljes földi biomasszának magasan a legnagyobb hányadát a baktérium képviselik.

A többiek azok pedig úgy hívják, hogy ilyen eukariák.

Tehát eukariák, ezek a növények, a gombák, az állatok.

Meg vannak egy sejtű eukariák, mindegy.

És akkor tehát ezek sejttel rendelkeznek.

A baktériumsejt az egy sokkal primitívebb, sokkal kisebb, mint a emberi sejt, vagy a madarak sejtjei, halaksejtjei, vagy a gombák sejtjei, tehát kisebb.

És tehát de mindenesetre sejt van egy sejthártyájuk, nekik DNS-ük van.

A vírusok azok meg egy genetikai rossz üzenet, hogy azt mondanám.

Tehát van nekik vagy egy DNS molekulájuk, vagy egy LNS molekulájuk, az be van csomagolva.

Most nem megyek bele a részletükbe, hogy milyen verziói vannak ennek.

És gyakorlatilag az évmédiós arányok arra specializálódtak, hogy bekerüljeneket sejtbe, átvegyék az a irányítását a sejtnek és vagy az egész szervezetnek és sokszorosítsák magukat.

Mondjuk ebben nem különböznek más élvényektől, tehát minden minden élő arra töreksztik, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Boldogkői Zsolt: Vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, Covid-vita”

Miről szól ez az epizód: „Boldogkői Zsolt: Vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, Covid-vita”?

Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a Mindenségit! podcast vendége volt, ahol a vírusok, a globális kockázatok, a tudományba vetett bizalom csökkenése és az emberiség által tanultak kérdéskörét vitatták meg. A beszélgetés kitér biológiai hadviselésre, gén-programokra, álhírekre… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Boldogkői Zsolt: Vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, Covid-vita”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Boldogkői Zsolt, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Boldogkői Zsolt: Vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, Covid-vita”?

Fő témái: vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, covid-vita, tudomány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Boldogkői Zsolt: Vírusok, biológiai hadviselés, álhírek, gén-programok, Covid-vita”?

Megjelenés: 2025. 05. 11.. Hossz: 1 óra 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/132-boldogkoi-zsolt-virusok-biologiai-hadviseles-alhirek-gen-programok-covid-vit

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból