Mindenségit!

Bialkó László Gergő: Gondolataink formálják az univerzumot?

· PT2H6M15S

Összefoglaló

Bialkó László Gergő, a szlovén filozófus Slavoj Žižek A haladás ellen című könyvének magyar fordítója a Mindenségit! podcast vendége. A beszélgetés során arról faggatják, miért szorult háttérbe a filozófia a civil világban, és milyen szerepet játszhat az igazság megismerésében.…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 11. 09.
Hossz
2 óra 6 perc
Szereplők, említett nevek
Bialkó László Gergő, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
filozófia, igazság megismerése, a haladás ellen
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A most következő mindenségit epizód termékmegjelenítést tartalmaz. >> A filozófia az az igazság megismerése tulajdonképpen.

Tehát valahol valahol mélyen szerintem abban minden filozófus egyetért, hogy az igazság megismerése a filozófiának a természete célja.

A világot azért szeretnénk megismerni, hogy megtudjuk a világról való igazságot, hogy milyen világban élünk. annak pedig ugye, hogy minél mélyebbre ásunk akár a kvantummechanikában, akár a filozófiában, annak ez a hozadéka, hogy ilyen ilyen dolgokra bukkanunk, és hogyha azt mondjuk rá tudjuk vetíteni társadalmi jelenségekre, az még egy ilyen plusz dolog is lehet szerintem, legalábbis. [zene] >> [zene] >> Szevasztok!

Köszöntünk mindenkit a Mindenségit podcastban. >> Jó! >> Az a helyzet, hogy mi azt szoktuk mondani, hogy itt a Mindenségi podcastban kocsma filozófálgatást folytatunk, gondolkodunk beszélgetünk sörözgetünk.

Ma kivételesen nem sörözgetünk sajnos, de majd talán máskor.

Az azért mégis csak izgalmas és érdekes kérdés volt, amikor itt összeültünk és elkezdtünk beszélgetni arról, hogy vajon miért Nemes Laci volt az utolsó filozófus, aki a Mindegység podcastban járt, aki talán a negyedik vagy ötödik adásban szerepelt nálunk.

Mi az oka annak, hogy a filozófiát mi, pláne akik érdeklődőek vagyunk, ennyire háttérbe szorítottuk?

És hát sajnos az van, hogy a civil világban nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy a filozófia az valami úri huncutság, annak semmiféle hozzáadott értéke nincs a társadalom működéséhez.

Csak gondolkodnak az emberek ebből, hogyan lesz bármiféle haszon.

Ehhez képest van egy ember, lehetséges, hogy ti is láttátok már a különféle social média felületeken, aki kicsit így szokratészra emlékeztet. nagy darab őszülő, nagyszakálú, ráadásul egészen ízesen, különlegesen beszéli az angolt, és nagyon kemény, jó dumája van.

Őt úgy hívják, hogy Slavoy Zsizsek.

És hogyha őt nem is tudtuk meghívni, hogy filozófálgassunk, de magyar hangját, Vió László Gergőt, igen, ugyanis ő az, aki lefordította a nemrégiben megjelent a Haladás ellen című könyvét, ami az Európa kiadónál jelent meg.

Ennek a könyvnek az egyetlen cél, amit az emberiség ma követhet, az egyszerű túlélés az alcíme.

Köszönöm köszönjük szépen, hogy itt vagy. >> Figyelj csak, mit gondolsz arról, hogy >> effektíve a filozófiának a megítélése a mai világban?

Hát ilyen, hogy szokták? >> Miért ilyen amilyen? >> Igen.

Nagyon jó kérdés és nagyon jó felvezetést is mondtál.

Egyrészt tök jó, hogy megemlítetted ugye Nemes Lacit, aki volt itt a vendégetek, hiszen ő a magyar filozófiai életben valami olyasmit képvisel, amivel eléggé jól tudok azonosulni én is.

Ő ugye többek között filozófiai kávéházakat szervez, illetve különböző olyan csoportokat, aminek hála mondjuk így a a közösségek így a filozófálás által egymásra találhatnak.

Aztán természetesen van neki sok más dolga is, meg másik szakterülete is, de szerintem így aki filozófiával foglalkozik ma Magyarországon, az talán Lacit innen ismerheti.

Amikor elkezdted mondani, hogy van egy van egy fazon, aki Szókratészra emlékeztet és kicsit nagy darab őszülő, megijedtem, hogy először rólam akarsz beszélni [nevetés] de aztán az őszülőnél már kapcsoltam, hogy valószínűleg ez nem én leszek még.

Még a nagy darab elment volna.

A szókrátészt azt mondjuk bóknak vettem [nevetés] volna, de de így pillanatra megijedtem.

Ezt is, ezt is nagyon jól láttad, hogy hát azért vannak ilyen fazonok a a mai világban is, akik akik a filozófiát oly módon űzik, ahogy például Zsizsák, és meg tudja ragadni mondjuk az átlagember vagy a közönség figyelmét is.

Magára a kérdésedre visszatérve, hogy hogy miért ilyen a filozófia helyzete, amilyen egyrészt ugye Magyarország szerintem halmozottan hátrányos ebből a szempontból.

Tehát még, hogyha rátekintünk a különböző nyugati országokra, tehát Franciaországra, Németországra Angliára Amerikára akkor látjuk, hogy van valamiféle filozófiai hagyomány.

Ez nem csak amiatt van, mert vannak nagy filozófusaik akár a németeknek, akár az angoloknak, akár a franciáknak, hanem azért is van, mert ők már most nyilván nem fogok kitérni arra, meg én se tudom pontosan, hogy melyik országba pontosan hogyan van felépítve a filozófiaoktatás.

De már nagyon korán elkezdik a filozófiaoktatást.

Azt konkrétan tudom, hogy azért Németországban és Franciaországba, ott a középiskolába, sőt már az általános iskolában is van filozófiaoktatás.

Nyilván itt is vannak különbségek, vannak a olyan gimnáziumok, olyan középiskolák, amiket mi ugye humánnak nevezünk, illetve vannak reál beállítottságú intézmények.

De a filozófia azért nagy becchben van tartva ott.

Tehát már amikor elkezdik egészen kis diákként tanulni magát a filozofálást, vagy a filozófia történetet, akkor ez úgy beleívódik az emberbe.

Tehát amikor programozók beszélgetnek arról, hogy egy programkódnál az a prior jelemet ki kell venni, akkor az azért van, mert mert a filozófiából már hozzák ezeket a fogalmakat, és nekik az olyan természetes, mint ahogy például mi most, vagy nem most, de akármikor beszélünk Adiról, József Attilláról, a semmi ágán ül a szívem.

Ugye én ezt kimondom, akkor mindenki tudja, hogy nagyjából miről van szó.

Nekik ugye a filozófia az valamiféle ugyan ilyesmi dolgot hordoz magában, vagy valamiféle ilyen h >> életérzés, hogyha lehet így mondani.

Tehát Magyarországon azért azért mi itt halmozottan hátrányosak vagyunk ebből a szempontból.

Természetesen azért valószínűleg a világban mindenhol van ilyen kérdés. mindenhol felvetődik az a kérdés, hogy de mi az, amit hozzáad a filozófia a társadalomhoz, a technológiához, a fejlődéshez, a haladáshoz és így tovább.

Ugye erre én egyrészt szoktam mondani, hogyha körbenézünk az amerikai nagyvállalatoknál startupoknál akkor ott nem csak programozókat találunk, vagy olyan programozókat találunk vezető pozíciókba, akik amellett, hogy mondjuk programozást vagy közgazdaságtant, vagy nem tudom én mostanában miket tanulnak, amellett filozófiát is tanulnak, pont azért, mert benne van a kultúrájukban.

És nagyon sokan nyilatkozzák is azt, hogy ez nagyon sok mindenben segített nekik, hogy ők ők valamilyen szinten megismerkedtek a filozófiatörténet fontosabb elemeivel.

Tehát azért megint csak azt tudom mondani, hogy nyugaton egy kicsit másképp van a hozzáállás is másmilyen, illetve a a az is, hogy hogyan tudják ugye ezt használni a saját területükön.

És ezenkívül azért a filozófiának nagyon nagy szépségei vannak.

Tehát én azt szoktam mondani, hogy az első kérdés előtti kérdést teszi fel a filozófia.

Tehát amikor elkezdünk beszélni mondjuk a haladásról, akkor akkor a haladásról lehet fogalma, nem tudom, a szociológiának lehet fogalma a politikának, a politológiának, >> gazdaságtannak, bárminek, de az, hogy mit értünk haladás alatt, hogy mi a különbség például a haladás és a fejlődés között, vagy hogy biztos, hogy jól látjuk-e ezt az egész haladás dolgot, azt a filozófia fogja tárgyalni.

Figyelj, nem lehetséges, hogy az lehet a baj, hogy az emberek azt gondolják, hogy jó, de most azokat a kérdéseket, amiket fölvetsz, mi a [ __ ] alaposan jobbról-balról körbejárni?

Igen, erre azt szoktam mondani, hogy vagy hát nem szoktam, de gondolni szoktam, [nevetés] inkább így mondom, ezzel kapcsolatban én azt szoktam gondolni, hogy az a világ, amiben most élünk, tehát az, hogy az, hogy nekünk vannak kocsijaink, metrónk, televíziónk, podcast adásunk és így tovább, ezt nagyon nagy részben a filozófia határozta meg, hogy hogy milyen világban élünk, mégha mégha ennek nem is vagyunk tudatában, vagy ezt nem is látjuk közvetlenül.

Miért? azért, mert én sokkal jobban szeretek egyébként magára a filozófia történetre gondolkodástörténetként hivatkozni, mert hogyha megnézzük csak elnagyoltani egy kicsit, de a nagykorokat, hogy hogy miért beszélünk felvilágosodásról akkor, amikor felvilágosodásról beszélünk, miért beszélünk, nem tudom, keresztény középkorról akkor, amikor keresztény középkorról beszélünk.

Miért beszélünk posztmodernről? beszélünk most egy ilyen egy a kortárs időket tekintve nem tudom meta metamodernről vagy vagy metakorról vagy nem tudom én miről azért >> vagy technofeudalizmusról >> vagy technofeudalizmusról így van azért mert arra még nem jöttem rá hogy a filozófiai gondolatok csapódnak le a közgondolkodásb hogy a közgondolkodás befolyásolja a filozófiát >> de a filozófia az egy nagyon meghatározó rés része lesz a mi társadalmunknak mindig, még ha ez közvetlenül vagy éppen akkor gyorsan izibe nem is mutatkozik meg.

Nézd, én azt gondoltam, hogy azt szóba fogod hozni, hogy egy olyan gyorsan változó világban, mint amilyenben ma élünk, a filozófia lehet az amelyik hát lehet, hogy a vallás helyett, de az biztos, hogy valamiképpen talán meg tudja magyarázni, hogy mi a franc történik körülöttünk, mi tör mi zajlik a világban körülöttünk.

És lehetséges, hogy a filozófia és ezeken a kérdéseken való gondolkodás, mint amit mi is csinálunk itt a podcastban különféle vendégekkel, az pontosan egyfajta egyfajta útkeresés, és szerintem a filozófia valami ilyesféle lehet.

Nem tudom, hogy ennek a könyvnek a hatására te ezt tudod-e >> alátámasztani.

Hát alátámasztani tudom, illetve egyetértek veled inkább inkább így így így mondom.

Tehát a vagy tudok mellette érvelni, ugye?

Ugye tehát hogy szerintem szerintem ezt nagyon jól látod ezt a dolgot, amit így a kérdésedben már egy kicsit megfogalmaztál.

A filozófia szerintem egy nagyon jó diszciplína arra, hogy megmagyarázza tényleg, hogy hogy miben élünk, hogy hogy egy kicsit tényleg körbejárja azokat a dolgokat a többi diszciplínán felül, illetve azokat összekötve, azok felett egy kicsit így így magyarázólag.

Tehát most gondolok arra ugye, hogy mindig szoktuk mondani, hogy interdiszciplináris, ugye >> hát a szót akartam, >> de van multidiszciplináris, sőt már van transzdiszciplináris is.

Tehát, hogy hát ez nagyjából ugye mind azt jelenti, hogy valamiféle átjárhatóság, valamiféle magyarázatot ugye találjunk már így a különböző diszciplinák között, hiszen nagyon szép és jó, hogy a tudomány fejlődött, de azért lássuk be, hogy ugye a tudomány az egyre inkább szűkül bizonyos értelemben, hiszen egyre inkább szakosodnak egy tudományon belül is az emberek, egyre nüansznyibb dolgokra kell rájönniük és így tovább.

Ez mind nagyon szép és jó, de magát az egészet, hogy ezt az egészet megmagyarázza, hogy miért csináljuk, hogy hogyan csináljuk, hogy jól csináljuk-e, vagy nem, erre erre valószínűleg a filozófia az, ami az ami választ adhat.

És érdekes, hogy ezt a vallást említed.

Tehát azért a filozófia az mindig tudott a vallás mellett valamilyen módon létezni.

Sőt, hát ugye gyakorlatilag ugye a kereszténységet megelőzte a maga a filozófia, nyilván nem a vallásokat, de de hogyha innen nézem, hogy a nagy világvallások előtt, vagy azokkal párhuzamosan ütötte fel a fejét, akkor például így eszembe jut nekem az a gondolat Kár Jász Perztől ő egy ő egy német egzisztenciális filozófus volt, vagy egzisztencialista filozófus, hogy a filozófia az tulajdonképpen ennek ennek a megváltásnak, tehát ennek a megváltástannak vagy ennek a vallásnak az analogonja, tehát hogy hogy analóg dolgokra készt bennünket, mint a mint a vallás. >> Meg egzisztencialista filozófus erők.

Mit szólsz? [nevetés] >> Hát így a igen.

Tehát így a kérdéseidből már én is én is gyanítottam, hogy valami ilyesmi [nevetés] lehet ebbe.

Így van. >> Tudjátok, hogy nekem mi volt az utóbbi pár hétben a legmeglepőbb dolog a filozófiával kapcsolatban? hogy egy olyan helyen éreztem meg a szelét arcomon, ahol a legkevésbé számítottam én arra.

Ez már pedig a kvantumfizika volt.

Ugyanis >> én arra nem számítottam, tényleg végképp nem, hogy egy természettudományban olyan jelentős szerepet játszon, játszanak filozófiai megfontolások, mint mondjuk a a létez az anyag létezésének a az alapjainak a kutatása.

És arra kellett rájönnöm, ahogy a Sean Carol könyvet olvastam, >> hogy amikor különböző nézőpontok szerint próbálják az emberek értelmezni az atomoknál jóval apróbb összetevőknek a természetét, akkor ott olyan vektorok irányából kell megközelíteni, aminek a mérlegelése tulajdonképpen filozófiai.

Nem mérések eredménye, nem szabályokból következik, hanem az embernek kell egy utat találnia. amely hogyha szerencséje van, lehetővé teszi számára a környezetnek az értelmezését.

És ez engem totálisan pofán vágott, hogy milyen exzakt az a tudomány, mármint, hogy szerintem valóban az, de hogy mégis ott van a filozófia.

Akkor akkor mi mi a legmélyebb szint vajon?

Hát a a ugye ez azért is érdekes most, hogy így felhoztad a a kvantumfizikát, kvantummehanikát, mert valóban ott azért van egy olyan, hát nem is határmezgye, de egy olyan olyan közös tartomány, aminél nehezen húzható meg éles határvonal.

Tehát, hogy azért sok kvantumfizikus is hát azt nem tudom, hogy mondja-e magára, de a megnyilatkozásaiból ítélve azért filozófiai területre téved, míg mondjuk a filozófusok, ugye Zsizsek is, azért szereti behozni magát a kvantumfizikát, akár egy társadalmi jelenség magyarázására.

Veszélyes, veszélyes teret, erősen veszélyes, de valóban ez egy ez egy létező dolog.

Másik része meg, amit mondtál, hogy én pont most filozófia történetet tanítok, és hát ugye pont a felvilágosodásnál járunk, és ugye a hallgatóknak magyaráztam, hogy vagy hát próbáltam azt érzékeltetni a hallgatók felé, hogy hogy amikor ugye az ókori Görögországból elindul a világ, és kortörténetileg tekintve ugye átlépünk a kereszténység be és onnan ugye reneszánz, felvilágosodás, satöbbi, akkor ugye láthatjuk azt is, hogy hogyan fejlődnek ki a tudományok.

Tehát már az ókori Görögországban ugye szokták mondani, hogy hát az ókori görögök már feltaláltak igazából mindent, és valóban ez így van, de akkor még nem beszélhetünk természettudományokról, akkor még nem válnak el ennyire élesen a dolgok, de szépen azért látható így a fejlődés során, hogy oké, a kereszténység 1000 éve alatt egy teljesen más felfogás…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bialkó László Gergő: Gondolataink formálják az univerzumot?”

Miről szól ez az epizód: „Bialkó László Gergő: Gondolataink formálják az univerzumot?”?

Bialkó László Gergő, a szlovén filozófus Slavoj Žižek A haladás ellen című könyvének magyar fordítója a Mindenségit! podcast vendége. A beszélgetés során arról faggatják, miért szorult háttérbe a filozófia a civil világban, és milyen szerepet játszhat az igazság megismerésében.… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bialkó László Gergő: Gondolataink formálják az univerzumot?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bialkó László Gergő, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bialkó László Gergő: Gondolataink formálják az univerzumot?”?

Fő témái: filozófia, igazság megismerése, a haladás ellen.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bialkó László Gergő: Gondolataink formálják az univerzumot?”?

Megjelenés: 2025. 11. 09.. Hossz: 2 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/154-bialko-laszlo-gergo-gondolataink-formaljak-az-univerzumot

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból