Mindenségit!

Dr. Ősi Attila: Mit csináltak itt ezek az állatok?!

· PT2H4M53S

Összefoglaló

Dr. Ősi Attila paleontológus és geológus volt a Mindenségit! podcast vendége, aki a dinoszauruszok iránti emberi vonzalomról, azok elképesztő változatosságáról és a Földön való hosszú uralmukról beszélt. Kiemelte a kutatók számára még mindig megválaszolatlan kérdéseket az…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 11. 23.
Hossz
2 óra 5 perc
Szereplők, említett nevek
Ősi Attila, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
dinoszauruszok, paleontológia, geológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A kontinensek helyzet más volt, ezt tudjuk.

Jégsapkák nem voltak a földön akkoriban.

Ugye nagyon hosszú ideig léteztek.

Elzméletlen bizar külsőt >> kölcsönöztek maguknak.

Az öklömnyi méretű fajoktól a 40 mes 100 tonnás, 80 tonnás állatokig.

Hogyha csudában voltak képesek 8-10 [zene] mes szánfesztávolsággal a levegőbe emelkedni? 2 m hosszú koponyaával soá kapocs fogak semmi.

Ragadozó dinó koponyának gondolták ezt a 40 cm magas koponyadarabot és azért kiderült, hogy nem ez egy repülőhüllője, ami 2 m hosszú. >> Úristen, >> mit csinált ez az állat? [zene] [zene] a közönség. >> Sziasztok! >> A mai napon egy szuper izgi beszélgetést fogtok majd hallani.

Én ugyanis olyan ember vagyok, aki kiskorától kezdve egészen addig, amíg el nem kellett kezdenem felnőttként viselkedni, egyszerűen lenyűgöző témának, a kíváncsiságom egyik epicentrumának tekintettem a dinoszauruszokat.

És az az igazság, hogy rengeteg fajta tudóst meginterjúoltunk már itt a mindenségidben, de olyan ember még nem volt nálunk, aki őslényekkel foglalkozik, és ugyan mai vendégünk nem kizárólag palontológus, hanem geológus is, de azért nyilván egy csomót fogunk beszélni, remélem a Dignokról.

Már csak azért is, mert ez a mai vendég egészen konkrétan Dr. ősi Attila.

Szervusz Attila! >> Szia Attila! >> Sziasztok! aki mint már említettem geológus és paleontológus, de hogy ő a Bakonyi Dinóelőhely felfedezője is, ami egy jó nagy szcore, azt hiszem, a szakmában és nekünk a magyar tudomány globális felhőjében is egy tök jó dolog.

Köszönjük, hogy eljöttél hozzánk. >> Köszönöm a meghívást.

Attila ahogy az ahogy a Gergő is fölvezette, hogy a saját személyes tapasztalata az, hogy valahogyan Abovo, a gyerekek ilyen izgalmat, érdeklődést mutatnak a dinoszauruszok iránt, ami egy kicsit olyan, mintogyha ez így kódolva lenne genetikailag belénk.

Miközben meg ugye a dinoszauruszok, hogyha jól emlékszem, akkor kábé ilyen 66 millió évvel ezelőtt haltak ki. >> Ühüm.

Ö és hát a mondjuk a Homo Erectus a on itt a datában az emberiséget mondjuk ilyen 1,8 millió év tájékán kezdett el fejlődni egészen 200000 éven keresztül.

Tehát nem is találkozhatott az ember effektíve dinoszauruszokkal.

Neked van-e magyarázatod arra, hogy honnét ered az emberben, a gyerekben ez az eféle ilyen zsigeri kíváncsiság a dinoszauruszok iránt?

Szerintem erre az az egyszerű magyarázat, hogy a dinók egy olyan csoportja az élővilágnak, akik nagyon hosszú ideig léteztek, elszméletlen bizar külsőt a bizar >> kölcsönöztek maguknak a a tényleg az öklömnyi méretű fajoktól a 40 mes 100 tonnás, 80 tonnás állatokig.

A kutatók számára a mai napig olyan kérdéseket hagynak nyitva, amelyek az egykori élő ezeknek az átoknak a fiziológiájával, a testfelépítésével, a túlélésével kapcsolatos, és nem tudjuk megválaszolni.

Tehát el nem tudjuk képzelni még mai napig, vagy csak sejtjük inkább, hogy a 12 m magasan lévő brachioszaurusz fejbe hogyan jutott el az a vér, ami el kellett jusson.

A az a levegő, az az oxigén, amit az állat belélegzett, az aztán hogyan járta az útját.

Voltak pulzáló szervek abban a 10 m hosszú nyakban, ami mindent továbbított, amit kellett.

Szóval, hogy ezeket nem tudjuk.

Tényleg egy ilyen félasztalméretű szíve volt egy brachioszaurusznak, nem maradt meg. >> Vagy azok az oszloplábak ugye, ahol ahol csak a talpátmérő 70-80 cm.

Hát hogy hogy voltak ezek az álltok képesek jönni menni?

Ezek ugye, hogy ezt néha kérdezzük, de de mondhatnám a kortársaikat, a repülő ősüllőket, azok aztán igazán mizarálatok, hogy azok hogy a csodában voltak képesek 8-10 mes szánfesztávolsággal a levegőbe emelkedni. 2 m hosszú koponya, alsóálkapocs fogak, semmi.

Mit csináltak ezek az állatok?

Gyilkolták a kis dinókat a hátszegopterix Erdélyből, a Nob Csabáról féle lelőhelyről, on az egyik legnagyobb repülő üllő a világon. akkora nyaki csigolyája van, mint egy A4-es papírlak.

Már így [nevetés] területét szá nézve, de az egész csontfal 1 mm vastag és belül tiszta üreg az egész.

Hát ez a mit csinált az az állat a nyakával?

A két és a 2 m hosszú koponyájával.

A koponya hátsó része úgy néz ki, megvan egyébként, mert ezek izolált lehetek.

Valószínűleg egy nagy repülő ilyen repülőhüllői ott sokáig ragadozó dinó repülőhüllő koponyá ragadozó dinó koponyának gondolták ezt a 40 cm magas koponyadarabot.

És azért kiderült, hogy nem, ez egy repülőhüllőjé, ami 2 m hosszú. >> Úristen, >> mit csinált ez az állat?

Szóval ezek olyan kérdések, amire 100 valahány éve, 200 éve keresi a tudomány a választ.

Megdöbbent minket, amikor ilyen nagy cupákokat, ilyen egészen bizarr anatómi megoldásokat, extrém dolgokat látunk a fosszilis rekordba, mertogy ezeket látjuk, ezeket megtaláljuk, a csontok megmaradnak.

Most sőt most már megmarad a a kült vannak kültakaróra utaló bizonyítékok, a szinttestek fosszilizálódnak.

A színekről vannak már információ. >> Én azt hittem, hogy ez még mindig kérdéses, mert hogy még mindig csak így feltételezzük azt, hogy most volt tollazat egy T-rexen vagy sem.

Nagyon >> direkt a T-Rex esetén direkt bizonyítékunk nincs.

Tehát nincs egy olyan T-Rex fosszí, ahol ott vannak a tollenyomatok, de van olyan tirannoszauroid, tehát a T-rexnek egy távolibb, de csoporton belüli rokona, ahol ott a tollenyomat, tolszerű lenyomat. >> Tehát szinte biztos, hogy a T-rexnél is valami tolszerű >> képletek lehettek a nyaktájékon, a test egyéb részein.

Hát ez nagyjából ma már elfogadott.

Figyelj, hogyha nincsen tudományos magyarázat, hogy például hogyan tudott egy szív eljuttatni vért meg oxig tüdő az oxigént a az agyik például egy-egy ilyen hosszú több méteren méteres nyakon keresztül, akkor fölvetődik a kérdés, hogy mennyire volt más az a Föld nevű bolygó, ami ezeknek az állatoknak az idején létezett.

Tehát mennyivel volt mondjuk magasabb az oxigén, mennyiségű a légkörben, mennyivel lehetett egészen más jellegű az a környezet, amiben ezek a élőlények éltek? >> A kontinensek helyzet más volt, ezt tudjuk.

Jégsapkák nem voltak a földön akkoriban.

Tehát egy meleghz melegház időszakot élünk a mezazoikum, tehát a földtörténeti középidő jelentős részében. >> Ez mennyire mikor betalálható ez?

Tehát a mezzoikum ugye 250-től 66 millió évig terjed.

Úgyhogy egy olyan 180 millió évet nézünk.

Ebből a dinók 160-170-et megélnek.

A szűkebb értelemben vett dinók, ha a madarakat most nem számoljuk ide. >> Bocsánat.

Tehát 250 millió évvel ezelőttől datáljuk a dinóknak a földön való kasszálását. >> Hát nagyjából a legkorábbi dinoszó pangai időszak. >> Igen.

Az eleje. >> Az első első 50 millió év. első 30-40 millió évigen. >> A pangala amikor szétesik, akkor az 80 millió év történt. >> 200 millió év 200 millió. >> Igen.

Tehát a középatlanti térség kinyílik >> nagyjából ez a ami egy kihalást is okoz egyből a triasz időszak végén.

Tehát a földtörténeti középidő ugye az 180 millió év.

Ennek az első egysége a triasz, amikor megjelennek az első dinók.

A a trias legelején van ugye az a nagy-nagy kihalási esemény, a a ami lezárja a földtörténeti ókort, amikor az élővilág 90%-a kábé hus eltűnik.

Még nincsenek dinók, csak a nagyon-nagyon távoli előfutáraik, pici szárazföldi hüllők.

Majd jön a triász időszak, egy új nyitány, de az élővilág romokban évmilliók kellenek, míg míg rekreálódik az élővilág, betölti a megfelelő helyeket, és még egyszerűen annyira fluktuál, annyira bizonytalan a környezet, a a víz, a a vizeknek akár a sótartalma, az áramlásrendszerek még mire magához tér, hogy egyszerűen nem tud egyből az élővilág mindjárt mindent elfoglalni, de egyszer csak megjelennek az első dinók, mégp Pangea van összöld Szibériától Antartiszik szárazlábbal elsétálhatunk végig, ugye?

És ez az összföld zárja maga köré, vagy foglalja magába a tétisz óceánt.

Ugye a keleti oldalán nagyjából ez a fölállás.

Az átlaghőmérséklet a maihoz képest, mondjuk a a tengervíz felszíni hőmérséklete vagy a szárazföldi hőmérséklet a maihoz képest 8-10 fokkal magasabb. >> Ühüm. >> Az oxigéntartalom minimum ennyi, de valamivel azt hiszem magasabb.

A karbon egy sokkal távolabbi múltban a karbonidőszaknak a oxigén tartalmát, oxigén mennyiségét a légkörben nem éri el, de azért elég magas.

Úgyhogy nagyjából ott élnénk, jól éreznénk magunkat, dögmeleg lenne, folyna rólunk a víz, és lehet, hogy már nem élnénk azóta, hogy a beszélgetést elkezdtük, mert valami ragadozó sepecat levadászott volna bennünket. >> [nevetés] >> És a azt megkérdeztem, hogy ebben az időszakban, amiről az imént meséltél, ott milyen mondjuk CO2 koncentráció volt a levegőben?

Azt lehet tudni. >> Ezt én most így számadatra meg nem mondom de a maihoz valamelyest hasonló.

A az a bizonyos kihalási esemény, ami a mezozoikum nyitánya, az a permvégi kihalási esemény, ott a azt arra nagyon jó számadataink vannak, hogy ott a széndioxid mennyiség amiatt az óriási vulkáni tevékenység miatt, ami a szí mai szibéria területén lezajlott, és a kihalást tulajdonképpen okozza, >> olyan mennyiségű üvegházgázt, metán és mindenféle kéndio kéndioxid, széndioxidot ot nyom a levegőbe, hogy ott a széndioxid koncentráció azt hiszem, hogy a maihoz képest ilyen tízszeresre fölmegy, tehát ilyen sok ezer. >> Aha. >> És ez aztán visszacsatol a növényvilágra, az óceánok széndioxid tartalmára, amik nyelik el a széndioxidot ma is, ugye, és okozzák az óceán savasságot, a tengeráramlatokat gajra vágják, és minden gajra megy, nagyon egyszerűen fogalmazva.

De a jurraidőszakra, vagy a triász időszakra visszaáll a széndioxid tartalma a légkörnek, tehát regenerálódik a a dolog, élhetővé válik.

Ennek van egy ideje, amíg ez bekövetkezik, hogy pontosan a maihoz képest ez most hogy áll?

Hát valamivel lehet, hogy magasabb volt, de ezt én meg most nem tudom így számatra megmondani.

Figyel, a pangea ugye egy olyan egységes kontinensnek mondható, amiből szétszakadt az összes többit.

Emiatt gyanítom, hogy emiatt van az, hogy gyakorlatilag a világ jelenlegi összes helyén mindenféle fosszíliákat lehet találni.

Viszont mivel ez egységes, hatalmas terület, azt mondják, hogy a belseje az nagyon száraz lehetett. >> Igen. >> Kint a tengert és az óceánt övező parti részen, ott viszont ilyen dzsungelesnek kell elképzelni az egészet nem?

Igen, nagyjából ezt ez a a paleo geográfia rekonstrukció, hogy ezek a belső >> térszínek, legalábbis egy részük az olyan száraz szemiorit, sivatagos szemiarit területek lehettek, legalábbis mondom egy részük.

Ugye itt minden a az áramlatoktól függ, amiket nagyon felületesen ismerünk, ahogy az tehát ma ismerjük őket és tudjuk, ugye a légáramlatok, a csapadék eljutása adott területre, ezen múlott minden, de a azért a geológiai rekordból vannak adataink, hogy adott területen, adott időszakban milyen kép, milyen környezet létezett, milyen üledódott le, vagy képződött.

Tehát például sókőzetek képződnek, vagy valami olyan szélfutta homok, vagy olyan száraz, szemiarid sivatagos területre jellemző üledek, akkor ott egyértelmű, hogy ott ott egyszerűen olyan volt a klíma.

De hát gondoljunk bele, a dél-amerikai kontinens északi része ugye Nataltól mondjuk Kitóig, Ekvadortól a Brazília keleti csücskéig, az mit tudom én 5500 km.

Igen. >> És végigvégig ott az az egyenlítő mentén óriási esőerdők vannak.

De ha mondjuk Natálba elmegyünk az a egyenlítőtől délre 5 fok ott van egy nagy város Natál, ott a Dél-Amerika csücskén.

Egyszer voltam ott, csak onnan tudom és ott bemegyünk 400 km-t félsivatagos a vidék. odáig már nem jut el a csapadék, vagy csak egy nagyon-nagyon parányi része, tehát ott ott például ez a helyzet, de ha megyünk 1000 km-t, akkor már trópusi őserdőben leszünk, vagy 2000 kmt.

Csak azért, hogy hogyan kell elképzelni azt a panga létezést, tehát hogy mennyire volt szétszórva a a természet, az élővilág és a többi, hogy erről tudunk-e bármit is. >> Elég jó információk vannak.

Ö a növényvilág az egyik legjobb, ami ebben segít nekünk, hogy az egykori csapadékot, környezetet rekonstruáljuk.

A növényvilág amúgy is mindig sokkal érzékenyebb, és azonnal sokkal gyorsabban reagál, és hát a táplálékláncnak az alja, úgyhogy egyből megérzik a utának következők. >> És hát ezek a növényprovinciák, amelyek a perm időszak végén még léteznek a kihalás előtt, és aztán ugye jön a mezozoikum.

Na, ezek borulnak a kihalás következtébe.

Tehát a a déli területekre jellemző növények ugye ez a Glossopteris flóra, ami óriási területeken, a déli kontinenseken elterjed, ez ott tulajdonképpen megszűnik a permidőszakban eltűnnek a ezeknek a ennek a növényi provinciának a jó része és hát minden megváltozik.

Ezeket a növényekből nagyon jól lehet rekonstruálni az élővilágot, >> üledek ké váljuk, nem?

És akkor >> üledes kőzetekben fosszíliaként megőrződnek levélomatok, fatörzsek, kovásodott anyagok formájában.

Ugye hát egy például triász időszaknak, tehát a mezodikum első feléből a a a triász időszaknak a pangja utolsó pillanataiból egy jellegzetes lelőhely, az aizóniai petrified Forest nemzeti park, ahol ott vannak a kovásodott gyönyörű színekben pompázó kovásodott fatörzsdarabok, de ilyen több méteresek a amelyek egy egykori erdőnek az átkovásodott maradványa.

Szóval ezek azok, amik mondjuk a környezetet segítenek a szárazföldön rekonstruálni.

És hát persze a fosszíliák, gerinces állatok, gerinctelen állatok maradványai is segítenek.

Ugye ahogy mondtuk, igen, ekkoriban még az élővilág tud vándorolni, és akár ha nem is faj szinten, de a kisebb csoportok szintjén ugyanazokat a dolgokat megtaláljuk Szibéria területén, meg Dél-Afrika területén is. >> Miért lettek ezek a dinoszaurusok ennyire rohadt sikeresek, hogy épmélyi keresztül uralták a bolygónkat?

Hát ez egy nagyon jó kérdés, de az biztos, hogy a sikerességük, a az agilitásukban, a testfelépítésük főleg a mozgásrendszerükben, illetve a táplálékokhoz való viszonyukban van.

A kettőt egyszerűen megvilágítva.

A dinok az első olyan csoport a és az ő őseik tulajdonképpen azok az úgynevezett archoszauria hüllők, azok az elsők,…

Említett entitások

Témák

  • dinoszauruszok
  • paleontológia
  • geológia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dr. Ősi Attila: Mit csináltak itt ezek az állatok?!”

Miről szól ez az epizód: „Dr. Ősi Attila: Mit csináltak itt ezek az állatok?!”?

Dr. Ősi Attila paleontológus és geológus volt a Mindenségit! podcast vendége, aki a dinoszauruszok iránti emberi vonzalomról, azok elképesztő változatosságáról és a Földön való hosszú uralmukról beszélt. Kiemelte a kutatók számára még mindig megválaszolatlan kérdéseket az… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dr. Ősi Attila: Mit csináltak itt ezek az állatok?!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ősi Attila, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dr. Ősi Attila: Mit csináltak itt ezek az állatok?!”?

Fő témái: dinoszauruszok, paleontológia, geológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dr. Ősi Attila: Mit csináltak itt ezek az állatok?!”?

Megjelenés: 2025. 11. 23.. Hossz: 2 óra 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/156-dr-osi-attila-mit-csinaltak-itt-ezek-az-allatok

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból