Mindenségit!

Pogátsa Zoltán: Bizonyított, hogy létezik Deep State

· PT2H37M12S

Összefoglaló

Pogátsa Zoltánnal a "Deep State", vagyis a háttérhatalom létezését taglalja az epizód. Az adás kitér arra, hogy a média hogyan torzíthatja el a valóságot, és hogy a korábbi összeesküvés-elméletek gyakorlattá váltak. Jeffrey Epstein példáján keresztül elemzik a hatalmi…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 06. 14.
Hossz
2 óra 37 perc
Szereplők, említett nevek
Pogátsa Zoltán, Pázmándi Gergely, Jeffrey Epstein
Témák
deep state, háttérhatalom, összeesküvés-elméletek, média torzítás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok, ez itt a Mindenségi podcast. >> Kellemes vasárnap estét kívánunk mindenkinek, hogyha a premiért nézitek.

Legalábbis a mai alkalom számomra érdekes módon, ez lehet, hogy egy ilyen perverziónak tűnik, de egy nagyon szívmelengető alkalom, ugyanis egy olyan témáról lesz szó, ami nekem nagyon fontos, és én úgy gondolom, hogy ha erről a témáról tudunk beszélgetni nyíltan és tényleg szkepticizmussal is, tehát mind a kettő nagyon fontos, akkor az nagyban segítheti, általánosságban véve az emberek őket körülve ve világnak való értelmezését.

És ez a téma, és az egyik téma, amiről ma beszélünk, az a Deep State lesz.

A másikat pedig majd Robi felkonferálja, de hogyha megengeditek, akkor mindenek előtt bemutatom nektek mai vendégünket, aki nem először jár nálunk, de nagyon örülünk neki, hogy itt van.

Szia Pogi. >> Helló, sziasztok.

Köszi a meg >> kösz, hogy itt vagy.

És kösz szépen, hogy olyan tökös csávó vagy, hogy ilyen témákról beszélgetsz velünk, mert azért, mint tudjuk, elég sokan szaladnak ezelől.

Ja, akkor amikor mondtad, hogy mennyire fölemell ez a pillanat, azt hittem, hogy azért, mert hogy a Pogi újfent itt ül, azt hiszem, ő harmadjára jársz nálunk a mindenségi podcastban.

Eddig egészen mindig más és más téma ügyében jöttél.

Most a Deep Statről lesz szó részben, részben pedig Jeffrey Absteinről, akinek az élettörténete szerintem most már elég sokak számára ismert.

Viszont arra gondoltunk, hogy az ő élettörténete illetőleg az, hogy a globális elitről ugye van is egy ilyen könyved, ilyen című könyved, a globális elitről milyen következtetéseket lehet az általa élt életről, a kapcsolatairól levonni, az el fog vezetni bennünket a deep state deep statehez minden bizonnyal.

Ja, én arra gondoltam egyébként, hogy szerintem fordítva kéne kezdeni, tehát nem feltétlenül Jeffre barátunknak az élet sztorijával, hanem inkább arról, hogy egyáltalán mi az, amit Deep State alatt értünk, meg hogy egyáltalán létezik-e ilyen, vagy létezhet-e ilyen.

És hogyha igen, akkor azt hogy definiálja az ember, hogyha benne vagytok, akkor legyen ez az első kérdés.

Tehát, >> hogy Pogi, szerinted létezik-e olyan, hogy deep state, és ha igen, akkor mi az?

Szerintem bizonyított, hogy létezik deep state.

Mégpedig azért mondom ezt, mertogy ugye a deep state az valami olyasmit jelent, hogy ugye választott demokráciákban is a kormányokat időről időre leváltjuk.

Az itt most ugye Magyarországon egy teljesen új generáció számára is világossá vált 2026-os parlamenti választásokkal.

Dehogy a formális hatalom alatt, tehát hogy ugye ilyenkor az történik, a formális hatalmat átadja az egyik parlament a másiknak, az egyik kormány a másiknak, az egyik miniszter a másiknak.

De hogy miközben ezek a politikusok jönnekmennek, közben van az állam aparátusnak egy olyan állandósága, amely összeáll valamifajta érdek konglomerátumá.

És akkor itt hát ugye érdemes behozni részben a titkos szolgálatokat, tehát hogy annak ugye két jellemzője van.

Az egyik az a kontinuitás, tehát hogy akkor jó egy titkos szolgálat, hogyha nem változtatják meg négy évente, vagy amikor kormányváltás van az egészet, hanem annak definíciószerűen kontinuusnak kell lennie és definíciószerűen titkosnak kell lennie.

Magyarul nem mondhatunk el a működésével kapcsolatban mindent.

És akkor ugye ehhez kötődően gazdasági érdekcsoportok, különböző állami szerveknek az érdekei, ugye hadsereg, rendőrség és így tovább.

Tehát, hogy ez összeáll egy olyan konglomerátummá, ami ami hosszabb távon működik, kontinuusan működik, miközben a formális hatalmat leváltjuk.

És ugye az történik, hogy amikor egy tök új politikus generáció jön be a hatalomba, akkor ugye először lehet, hogy nem is tudja, de egy idő után találkozik ezzel a hosszabb távon ott lévő jól kialakult, kapcsolati hálóval rendelkező, erőforrásokkal rendelkező, költségvetéssel rendelkező tudással rendelkező, titkoszolgálati tudással rendelkező kompromatokkal rendelkező érdekhálóval.

És aztán ugye hát vagy együtt tud vele működni, vagy nem, vagy felveszi a a kesztyűt vele szemben, vagy beáldozza a a különböző érdekeket, és aláveti magát ennek az érdekhálónak.

Ugye miért mondom azt, hogy ez bizonyítod?

Mert az Egyesült Államokban volt egy Frank Church nevű szenátor, aki konkrétan annak szentelte az életét, hogy ezt feltárja.

Ugye az amerikai titkos szolgálatoknak a működését vizsgálta.

És ugye az Egyesült Államokban a legnotoriusabb ez a deep state.

Ha jól tudom egyébként a deep state fogalma az török eredetű, tehát hogy egy >> török szó a a az alapja, amit aztán elkezdtek használni nemzetközileg.

És és Frank Church szenátor bebizonyította, hogy ezek léteznek. >> Church Commite. >> A Church bizottság, ami ugye meghallgatásokat tartott, és utána kijött egy nagyon hosszú anyaggal.

És hát itt ugye ma már erről, hogy mondjam, az formális amerikai államhatalom által kiadott bizottsági a a szenátusban megszavazott anyagok. árulkodnak, hogy a CIA nemzetközi pucsokat hajtott végre.

Sok tucat államban, amerikai vállalatok érdekében, hogy az FBI-nak a működése ugye John Foster Dallas alatt és jogellenes volt, bizonyítottan különböző olyan akciókat csináltak az Egyesült Államokon belül is amerikai állampolgárokkal szemben, amelyek illegálisak voltak. az Egyesült Államokban bizonyított, de mondok még néhány példát.

Ugye az is bizonyított, hogy mondjuk a Olaszországban is létezett egy ilyen típusú mély állam, tehát hogy a a maffiának, a Vatikánnak és szabadkőműves hálózatoknak az együttműködése.

Valaki ugye azt gondolja, hogy a szabadkőműves hálózatok azok ilyen konspiráció elméletekben való nem létező dolgok, akkor keresse rá az interneten a propaganda duoe propaganda 2 nevű szabadkőműves hálózatra, amelynek olyan emberek voltak a tagjai, mint Silvio Berlusconi egyébként és amelyet olasz bíróság felfejtett és bírósági döntések, határozatok, ítéletek börtönbe mentek emberek ennek az ügynek a kapcsán, ami arról szólt, hogy itt szabadkőműves szervezet, bankok, a Vatikán, a maffia, médiaszervezetek, politikai pártok együttműködtek és hát olyan hatalmat gyakoroltak, ami formálisan nem volt látható, tehát hogy az olasz választópolgárok válaszgattak jobbra-balra, de közben egy ilyen hálózat megmásította azokat a formális döntéseket, amit az olasz választók hoztak.

És itt sorolhatnám, tehát hogy nagyon sok példát nagyon sok országból, de hogyha csak ezt a kettőt vesszük, mondjuk az amerikai példát vagy az olasz példát, akkor azt gondolom, hogy már láthatjuk, hogy szenátusi határozatokkal szenátusi kiadványokkal, bírósági döntésekkel, ítéletekkel bizonyítottan ez a jelenség, ez létezik.

És itt demokráciákat hoztam direkt, tehát hogy még direkt nem diktatúrákat, ahol ez még még mélyebben ott van, hanem ezek demokráciák, működő demokráciák, ahol bizonyítottan ez létezik.

Szóval szerintem szerintem ez nem kérdés, hogy ez a dolog, ez van. >> És hogyha valaki azt mondja neked, hogy ez összeesküvés elmélet, akkor annak te mit mondasz?

Hát ezt, amit most mondtam, hogy >> de ezt ilyen hosszan elmondod neki, vagy azt kérdezem, hogy én mit mondjak például a Robinak, amikor azt mondja, hogy én hiszek az összeesküvés elméletekben, és akkor hogy a a deep state az valami ilyesmi, mert én azt szoktam neki mondani, hogy szerintem akkor nem biztos, hogy elég információval rendelkezik, hogy ezt így fel tudja mérni, vagy el tudja dönteni, hogy az összes kövés >> nagyon röviden annyit kell mondani neki, hogy olvasson utána a propaganda dua ügynek manipuláti Frank Church bizottság olvasson utána annak, hogy hogyan hozták létre a német titkos szolgálatot a második világháború után a Bundesn.

Mi köze volt annak a hitleri titkoszolgálatokhoz?

Szóval szinte bármilyen országból tudok hozni ilyen típusú példákat.

És akkor itt szerintem rögtön ezen a ponton érdemes egy olyan dologra kitérni, hogy az embernek forráskritikája kell, hogy legyen.

Hát nagyon fontos ebben a dologban, hogy ugye vannak a teljesen elutasítók, akik azt gondolják, hogy minden összeesküvés elmélet, és vannak a teljesen teljesen összeesküvés elméletekben gondolkodók.

De hát ugye mivel kijönnek ezek a formális döntések, amelyeket egyébként a felszíni formális államszervezetek is pecsétet raknak rá, és hogy mondjam, elismerik, hogy ezek a jelenségek tényleg történtek.

Most onnantól fogva ugye én azt gondolom, hogy sem az egyik szélsőség, sem a másik szélsőség nem tartható, hanem valahol a kettő között vagyunk.

És akkor ez egy nagyon bizonytalan talaj, de hogy hogyha pontosan azt kell tennünk, amelyik skill egyébként a mai világban egy alapvető skill, és ez a forráskritika.

Tehát, hogy olyan világban élünk, ahol egyébként rengeteg hírforrásunk van, rengeteg adatforrásunk van, rengeteg vélemény van satöbbi.

És folyamatosan az agyunkban kell működjön egy kis szerkezet, amelyik mindegyik forrásunk mellé odarak egy ilyen, hogy mondjam, egy ilyen számot, hogy igen, >> hogy ez most egy nullától 10-ig terjedő skálán mennyire megbízható.

Én >> én én nem tudom, hogy van ennek valami formális neve, csak hogy egy ilyen >> koefficiens, vagy nem tudom, tehát hogy egy ilyen egy ilyen színnel is lehet ezt, hogy mit tudom én, sötétebb, világosabb, bárhogyan lehet ezt jelölni, csak hogy bizonyos forrásokat egyáltalán nem tartunk megbízhatónak.

Tehát, hogy mit tudom én, hogyha észak-oreai hírügynökségtől olvasunk valamit, akkor azt valószínűleg a nullás, vagy a mit tudom én, a az ufórajongók magazinjától, akkor azt valószínűleg a nullásba fogjuk berakni.

De hogyha mondjuk a nem tudom mi mondjuk egy teljesen hát, hogy ez 10-est nyilván senkinek nem adnék, hiszen valami egészséges szkepszis legyen az emberben, de mondjuk egy kilencest tudunk adni annak, hogyha valamilyen nagyon megbízható hírügynökségtől jön az adat, vagy mondjuk egy talán tudományos forrás satöbbi, satöbbi.

És akkor ugye a kettő között vannak mindenfajta egyéb források.

És nyilván ugye az, hogyha mondjuk azt mondom, hogy van róla szenátusi döntés, van róla bírósági döntés, nagy tudományos fogyóiratokban megjelent, az euróstat adta ki satöbbi, tehát hogy ezek olyan források, amikre egy ilyen kilencest rányomnék.

Ö, és akkor a ugye a kettő között meg mindenfajta ilyen közepes.

És akkor ugye a a közepesekkel vagyunk bajban igazából, mert ugye valójában én azt gondolom, hogy a mai világban csak úgy lehet világról gondolkodni, hogy ilyen kontingenciákban gondolkodunk.

A kontingenciákban gondolkodás az azt jelenti, hogy több fajta száriót kell felépítsünk, mert hogy valójában nem tudjuk, hogy mi történik.

Nagyon ellentétes dolgokat hallunk.

Mondok egy példát, ugye? egyik oldalról azt halljuk, hogy Oroszország, veszélyes Oroszország meg fogja támadni Európát, és nekünk fegyverkeznünk kell, mert Oroszország bármikor lerohalhat minket.

De azt is halljuk, hogy Oroszország a végnapjait éli.

Gyakorlatilag elfogyott a pénzük, és technológiailag 20 évet le vannak maradva.

Hát lámlám Ukrajnát sem tudták meghódítani.

Pedig hát hozzájuk képest az egy korópt pici összeesett kis országocska volt, és már hosszabb ideje harcolnak ellene, mint a második világháború, és mégsem tudták, gyakorlatilag lefogyott az a konfliktus.

Na most ez a kettő dolog egyszerre nem lehet, tehát hogy ez vagy igaz, vagy nem. >> Én nem tudom eldönteni, nem vagyok biztonságpolitikai szakértő, nagyon szomorúnak tartom, hogy ezek a szakmák nem tudnak számomra egy nagyobb bizonyosságot hozni.

Tehát azért azt gondoltam volna, hogy az Európai Uniónak vagy a NATO-nak vannak olyan titkos szolgálatai biztonságpolitikai szakértői satöbbi, amelyek valami kicsit határozottabb álláspontot tudnak nekem kialakítani.

Úgyhogy annyit tudok tenni, hogy a fejemben két kontingenciát tartok fenn, és mind a kettővel megyek előre.

Aztán az egyikről lehet, hogy be fog bizonyosodni, hogy ez hülyeség volt, vagy nem volt annyira erős.

A másikról meg meg fog erősödni.

Lehet, hogy belép egy harmadik, ki tudja.

Csak, hogy igazából tehát >> ezt tudom, hogy sokkal nehezebb, de hogy az emberek nagyon rá vannak arra, hogy egy igazság van, és azt az egy igazságot kell minden áron védeni.

És már az egy ilyen lépés az ember gondolkodásában, de ez nem csak a közéletre igaz, ez a magánéletére is igaz.

Tehát, hogy hogy mondjam, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az a mit tudom én, egy munka, amiből meg akarok élni, az mondjuk jó.

Tehát, hogy fél év múlva, egy év múlva ezt a céget bezárják, akkor lehet, hogy egy másik munkát is vállalok mellette, vagy tanulok valamit még, egy másik szakmát satöbbi.

Tehát hogyha van három-négy különböző szakmám, akkor mondjuk ugye lehet, hogy nagyobb eséllyel fogok később megélni, mintogyha csak egy szakmám lenne.

És aztán ki tudja, mit hoz a világ, hogy melyik szakmra lesz nagyobb kereslet.

Tehát, hogy akár a magánéletedben is tarthatsz ilyen kontingenciákat a fejedben, de a közéletben mindenképpen.

És akkor ugye ha elkezdesz így gondolkodni, akkor azt is látod, hogy sosincs bizonyosságod, tehát nagyon gyanús az a valaki, akinek 100%-os bizonyossága van, hanem elkezdett beárni ezeket a forrásokat, ezt a narratívát. néha azt gondolod, hogy jó, akkor ezzel az új hírrel, amit ma hallottam, ezzel egy kicsit gyengült ez a narratíva, ez a kontingencia, mert ez kicsit úgy tűnik nekem, hogy akkor mégse felé haladunk, akkor egy kicsit erősödött egy más, vagy bejött egy harmadik narratíva.

És sokkal bonyolultabb így gondolkodni.

Nehezebb persze több tájékozódást igényel, több mérlegelést igényel, mint mint azt gondolni, hogy van egy hírforrásom, vagy kettő, és akkor abból, amit hallok, az úgy van. >> Ühüm.

De át kell állni erre a gondolkodásra, mert egyébként az ember eltéved. >> Én azt gondolom, hogy amint elmondtál összefoglalót, én azzal nagyon tudok rezonálni.

Nekem mindig akkor, amikor a Deep State jut eszembe, vagyis arról van szó, akkor az jut eszembe, hogy arra gondol a beszélgető partnerem, hogy van egy maréknyi, többnyire zsidó befolyásos ember, aki gonosz módon, családmódon, kizárólagosan…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pogátsa Zoltán: Bizonyított, hogy létezik Deep State”

Miről szól ez az epizód: „Pogátsa Zoltán: Bizonyított, hogy létezik Deep State”?

Pogátsa Zoltánnal a "Deep State", vagyis a háttérhatalom létezését taglalja az epizód. Az adás kitér arra, hogy a média hogyan torzíthatja el a valóságot, és hogy a korábbi összeesküvés-elméletek gyakorlattá váltak. Jeffrey Epstein példáján keresztül elemzik a hatalmi… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Pogátsa Zoltán: Bizonyított, hogy létezik Deep State”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pogátsa Zoltán, Pázmándi Gergely, Jeffrey Epstein.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pogátsa Zoltán: Bizonyított, hogy létezik Deep State”?

Fő témái: deep state, háttérhatalom, összeesküvés-elméletek, média torzítás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pogátsa Zoltán: Bizonyított, hogy létezik Deep State”?

Megjelenés: 2026. 06. 14.. Hossz: 2 óra 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/179-pogatsa-zoltan-bizonyitott-hogy-letezik-deep-state-38a7b6b1

Több epizód a Mindenségit!-ből