Mindenségit!

Gerendai Károly és Sárosi Péter: Vannak jó és rossz drogok?

· PT1H31M21S

Összefoglaló

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és Sárosi Péter történész, emberi jogi aktivista beszélgetnek a függőségekről, ezen belül is a tudatmódosító szerek használatáról. A Médiaunió kampányának hátterét és céljait is megosztják. Kitérnek arra, hogyan változtak a…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 12. 05.
Hossz
1 óra 31 perc
Szereplők, említett nevek
Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
drogpolitika, függőség, tudatmódosító szerek, emberi jogok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szervusztok kedves közönségünk.

Most innen a Revinded gyönyörű stúdiójából jelentkezünk.

Ugye az előző adásunkban kimentünk egy kocsmába forgatni, hogy a függőség hét jele című kampányban Zaher Gáborral és Karafiát Orsolyával beszélgessünk.

Ma újfent illusztris vendégeink vannak.

Az egyik vendégünk Gerendai Károly, aki a Sziget alapítója és most már új fent főtulajdonosa is.

Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást. >> Sziasztok. >> Illetőleg Sárosi Péter, aki ártalomcsökkentő, szak szakértő, emberjogi aktivista, a drog Drogrip riporter blog alapítója.

Köszönöm a meghívást! >> És egyébként történész vagy az a fővégzettség. >> Ez így van. >> Nagyszerű. azzal kellene kezdenünk, hogy ugyan már ezt tisztáztuk Maria Kamillával, illetőleg Novább Péterrel, hogy miért is csináljuk ezt az adást.

Így a Médiaunióval, illetőleg a mindenségittel közösen.

Tisztáztuk azt is, hogy a függőség hét jelet című kampány miért font fontos.

Viszont, hogyha már a Médiauniónak az egyik alapítója, illetőleg kurátora itt ül velem szemben, akkor szeretném Károlyt is megkérdezni, hogy ő neeki milyen gondolatai vannak ennek a kampánynak az indítása kapcsán.

Hát igazából inkább azt tudom elmondani, hogy magával a Médiaunióval mi volt a szándékunk, vagy egyáltalán miért jött ez az egész, és akkor abba illeszkedik bele nyilván minden évben, hogy mi az a kampánytéma, amit végül egyébként a az a felkért kuratórium, akik ezzel foglalkoznak, a javaslatok alapján kiválasztanak, hiszen a Médiaunió ugye azon az alapon született meg, hogy hogyan lehetne egy picit a médiumokat rávenni. arra, hogy ne csak a, hogy mondjam, a néphűítés eszközei legyenek, meg a tájékoztatás idézőjelben eszközei, hanem a a hanem valamilyen módon, ha már sok emberhez eljutnak, akkor egy picit segítsenek abba is, hogy bizonyos problémákkal kapcsolatban hívjuk föl a figyelmet, próbáljunk ott megoldásokat mutatni, egyáltalán egyfajta szemléletformálásra is használni ezt a fajta nyilvánosságot, amit egyébként a média meg tud teremteni.

És ugye sokszor van az, hogy ilyen úgy úgymond közcélú témákkal vagy társadalmi célú témákkal foglalkoznak ma már mindenféle médiumok.

De akkor, amikor ez a szervezet létrejött, akkor ugye a nekünk az volt a mondásunk Eszti Péterrel, hogy hogy próbáljuk rávenni ezeket a a vállalkozásokat, hogy ugyanúgy, ahogyan a hagyományos reklámkampányoknak teret biztosítanak a felületeiken, ugyanígy egy nagyobb szabású professzionális kampánynak évente egy témában adjanak felületet, mert az, hogyha úgy van elkészítve, hogy nem csak egy ilyen mellékszálként esetleg valamit amit fölvállalunk, hanem az egy egész éven keresztültartó olyan professzionális kampány, amiben rendes szakemberek építik föl és médiavásárlóktól a kreatívokig, a nem tudom, tehát hogy a ahogyan működik a reklám világa, akkor talán valamilyen pozitív hatást is ki lehet váltani a társadalomban a reklámeszközeivel, és nem feltétlenül csak a azt, hogy eladni valamilyen termékeket. >> A tinéknek a függősége kapcsán neked milyen meglátásaid vagy érzeteid voltak?

Mennyire a saját börödön tapasztaltad ezeknek a problémáknak a súlyosságát? >> Hát nekem egyrészt van három gyerekem, amiből a legkisebb most már 16 éves, 20 a középső és 32 a legnagyobb.

Tehát egy picit én mondjuk úgy, hogy szülőként is megélem ennek a generációnak azt, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek.

Másik részről pedig azért az életem jelentős részében olyan vállalkozásokkal foglalkoztam, aminek célcsoportja egyébként a fiatal vagy a fiatal felnőtt generáció, ezért mindig is egy picit mondjuk úgy, hogy laikusként, de érdekelt az, hogy egyáltalán merre, hogyan halad a világ ebből a szempontból, milyen kihívásokkal szembesülnek, hogyan tudják ezt kezelni, egyáltalán van-e erre számukra bármilyen, nem tudom eszközrendszer, amivel Ha mondjuk valaki belecsúszik valamilyen függőségbe, akkor akkor kihez fordulhat, milyen segítséget kaphat, milyen szakirodalma van ennek, és így tovább, és így tovább.

Mint ahogy szerintem ezzel a legtöbb szülő, vagy a legtöbb olyan ember, aki nem tudom, ezzel a korosztállyal foglalkozik, azért kihívásként szembesül, hogy erre is oda kell figyelni, hogy hogy mi hogyan viszonyulunk ehhez a kérdéshez.

A fesztiválok esetében ez ugye azért is egy ilyen kiemelt téma volt mindig nálunk, merthogy maga a fesztiváljelenség, amikor elindult Magyarországon, körülbelül akkor volt az, hogy egyáltalán a társadalom szembesült azzal, hogy vannak ilyen kihívások. egyenőt úgyában vagy az mindenki homokta a fejét az volt, hogy így szörnyűködtünk azon, hogy a világ más részein ez milyen nem tudom, de nálunk persze ilyen nincs.

És akkor ugye azért egy kicsit az azzal járt együtt, hogy a fesztivál jelenségre próbálták sokan ráfogni azt, hogy egyébként ez a jelenség az, ami elindította, vagy ami a felszínre hozta ezt a problémát itt Magyarországon is.

És akkor azért volt ebből elég sok csörténk, ami amikor így próbáltuk nyilván megmagyarázni, hogy önmagában a fesztiválok arról szólnak, hogy ott az emberek jól érzik magukat, és hogyha valaki jól érzi magát, akkor sokkal kevésbé van feltétlenül igénye arra, hogy közben valamilyen pótszereket használjon ahhoz, hogy jól érezze magát.

Általában abban a társadalomban, hogy azokban a generációkban jön elő ez a fajta frusztráció, és aztán mindenféle szerználat, ahol nem találják a helyüket, ahol nem érzik jól magukat a bőrükben, és ehhez remélnek ilyen segédeszközöktől valamilyen fajta megoldást.

Ö attól még persze ez igaz, hogy a a mondjuk a késő hajnalig bulizásnak sokan, mit tudom én, segédeszközeként olyan dolgokat használtak, amitől jobban bírják a pörgést, vagy a hulizást, vagy adott esetben, amikor a fű megjelent és egyre inkább elterjedt, akkor azért ez a fesztiválokon is megjelent, mint egy ilyen kellék, hogy lehetett érezni, hogyha mászkálsz, csak ott meg ugye mindig azt föltuk mondani, hogy hogy ebből a szempontból nem az van, hogy ez nálunk van, mint kell, ez mindenütt van sajnos.

Mi legalább próbálunk annak érdekébe tenni valamit, hogy egyrészt legyen felvilágosítás, másrészt legyen, ha kell, segítségnyújtás.

Harmadik részről meg arra elég keményen próbálunk rámenni, hogy ne ott legyen az, ahol ezeket értékesítik, és ne ott etessék be a fiatalokat.

Tehát ebbe azért azt gondolom, hogy a fesztiváloknak a világa ebből a szempontból én mindig azt mondtam, hogy sokkal biztonságosabb, mint egy hétköznapi szórakozóhely, mert jellemzően ott nem fognak erre komoly erőforrásokat fordítani, sem anyagi, sem humán erőforrásokat, hogy hogy megvédjék ettől a a gyerekeket.

Nálunk azért ez azt gondolom, hogy hogy egy elég ilyen prioritás volt, hogy tényleg minden szempontból erre odafigyelni.

Szerintem erre még jó lenne a részleteiben visszatérném.

Viszont ahhoz, hogy megalapozzuk ezt a beszélgetést, én Péter azt szeretném tőled kérdezni, hogy a te tapasztalatod szerint melyek a leggyakoribb függőségek a mai fiatalok körében Magyarországon? >> Igen, örülök, hogy így kezdjük, mert maga az a fogalom, hogy drog, az is ugye hát nem azt mondom, hogy vitatott, de egy sokféle értelemben használják.

Hogyha köznyelv értelmében nézzük a drogot, akkor általában az emberek az illegális szereknek a szinonímájaként használják a drogot.

Ha tudományos, mondjuk azt nézzük meg, hogy a egészségügyi világszervezet miként definiálja azt a szót, hogy drog, abba beletartozik nagyon sok legális úgymond élvezeti cikk is.

Például ugye éppen most zöld teelt kortyolgatok, abban van koffein, tehát az is egy ugye egy pszichoaktív szer, egy viszonylag enyhe pszichoaktív szer, de az a ugye az alkohol az a másik ilyen legismertebb legális példa.

A nikotinról ne is beszéljünk.

És hogyha mondjuk a magyar társadalom egészét nézzük, akkor hát még mindig messze azért az alkohol az, ami a legtöbb ártalmat okozza a társadalom szintjén, közegészségügy szintjén.

Egyébként az ilyen alarmista véleményekkel szemben, hogy ezek a mai fiatalok már sokkal durvábbak, ez szerintem nem igaz.

Tehát ezt nem támasztja alá a kutatások sem.

Tehát mondjuk az én generációm még k én 90-es évek elején vagy 90-es években voltam 10 éves. 94-ben voltam az első szigeten.

És a szerintem igen, hát és nem csak azt mondani szerintem, hanem a a a statisztikák szerint is hát többet ittunk egyébként, mint a mai fiatalok. >> Ja, én is úgy tudom, hogy a mai adatok azt mutatják, hogy egyébként tehát a fogyasztás, az alkoholfogyasztás az kifejezetten csökkenő tendenciá.

Ez annak a kárára vagy előnyére, hogy több dragot fogyasztanak vajon a fiatalok? >> Hát a a most itt a nagy trendekről beszélünk, tehát hogyha ilyen évtizedes trendeket, akkor egyértelműen megy le.

Az utóbbi években voltak viszont kedvezőtlen tendenciák egyébként, tehát hogy alkoholfogyasztásban is >> a rohamivás például az ami egy egy olyan jelenség, ezt angolul úgy úgy nevezik, hogy bech drinking, ami gyakorlatilag az, amikor elmegy a fiatal bulizni, és az a lényeg, hogy minél gyorsabban minél több alkoholt juttasson a szervezetében, és minél gyorsabban lerészegedjen.

Ez egyébként ugye az azon is múlik, hogy ugye tis fiatalokat nem szolgálnak ki mondjuk kocsmákban satöbbi, és akkor ah amikor mondjuk ők megveszik azt a piát, akkor nekik tehát már úgy akarnak odaérkezni a helyre, hogy ők már lerészegtettek.

Ez egy elég egészségtelen és rossz ivási minta úgymond.

És hát a az utóbbi években van egy kutatásom, hogy 16 éveseknek a droghasználati tenden trendjeit kutatja Európa minden országában ugyanolyan módszertannal.

Ez az espad és a legutóbbi adatok 2024-es adatok szerint majdnem az összes európai országban a 16 évesek körében csökkent az alkoholhasználat 2019-hez képest és az olyan drogok használata is, mint a fű vagy az ekz.

Magyarországon viszont kedvezőtlen trendek voltak, tehát hogy nálunk viszont romlottak az adatok, ami hát azért annak a tekintetében, hogy ugye 15 éven állunk, az úgynevezett zérot tolerancia megközelítés van, az szerintem sokat elmond, tehát hogy hogy hát nem feltétlenül azon múlnak ezek a trendek, hogy melyik ország mennyire szigorúan áll hozzá büntetőjogi szempontból ezekhez a kérdésekhez.

És a másik, amit szerintem nagyon fontos itt kijelent vagy megjegyezni, hogy a drog problémák soha nem önmagukban állnak, hanem mindig valami másra utalnak.

És itt ebben az esetben szerintem egyértelműen azt látjuk, hogy nagyon sok tizen éves úgy nem érzi jól magát általában a bőrében.

Sokat lehet olvasni egyébként erről, hogy az ég generáció, szorongás generációja, teljesen új kihívásoknak vannak kitéve, a digitális kommunikáció, az ismerkedő, az appok, a mindenféle teljesen megváltoztak a szociális hálózatépítő szokások is meg minden, és hogy hát ez tükröződik általában a drogfogyasztási mintákban is, tehát hogy hogy ez az a van egy ilyen semotikus és rossz elképzelés, hogy a drog probléma az mindig csak egy annak a következménye az ember rossz döntések sorozatát hozta, rossz társaságba keveredett satöbbi.

Ha ezt elke ha nem hozott volna rossz döntést, akkor nem lenne baj.

De igazából nem ez van, hanem az van, hogy általában vannak olyan fiatalok, akiknek már egyébként is problémásak, akiknek valami miatt nagyon rosszul érzik magukat.

Mentális állapotuk, a családi helyzetük, ugye, mert ez nem egy egyéni probléma, hanem egy közösség problémája többnyire.

És hogyha már egy ilyen problémák vannak, akkor akkor válnak nagyon kiszolgáltatottá egyébként a droghasználat, mint egy ilyen eszköz, ahogy te is említetted, Károly, egy eszköz arra, hogy ők megküzdjenek a valósággal, amivel más eszközökkel mondjuk nem tudnának megküzdeni.

Tehát, hogy hogy ezt szeretném így előjáróban kihangsúlyozni, hogy a a drogfogyasztási trendek, a függőség, ezek mindig utalnak valamire, hogy hogy vagyunk, mint társadalom, milyen állapotban vagyunk.

Hát erről is tudnák gondolom beszélgetni, hogy a magyar társadalom úgy alapból milyen mentális állapotban van. >> De akkor pont ebből egyenesen következik, hogy nem a nem a büntetés része felől kéne megközelíteni, nem? hanem hanem inkább a nem is tudom most ez hülye szó lesz, de hogy így a terápia felől, tehát hogy hogy lehet fejleszteni azt az állapotot, ami azt indukálja, hogy sok függő legyen. >> Vagy inkább úgy úgy mondanám ezt, hogy a a drogfüggőség az egyébként nem a a nem a a az fő probléma, hanem amögött mindig van valami probléma, amire a függőség az egy válasz, tehát az egy megküzdési stratégia.

Úgy is szokták ugye a pszichológusok mondani, hogy ilyen maladaptív, tehát rossz megküzdési stratégia, és hogy ez egy torsz stratégia, de igazából már reagál valami problémára, >> és hogy ezt ezt e ahhoz, hogy ezt jól tudjuk kezelni, ahhoz ezt meg kell érteni, és ha jól megértjük, akkor azt látni fogjuk, hogy ez nem egyszerűen egy szabad döntés eredménye a függőség.

Senki nem dönti el hétfő reggel, hogy hát én függő akarok lenni.

És akkor mert ugye ugye a büntetőjognak ez a logikája, hogy te hoztál egy rossz döntést és ezért megbüntetünk, mert nem felelőtlen voltál, de ennél sokkal több a függőség.

Tehát hogy ez a büntetőjogi logika, ez ebből a szempontból is rossz. önmagában ugye az, hogy valaki függő lesz, az nyilván már egy következmény.

Tehát alapvetően az, hogy egyáltalán a droghasználathoz nyúl valaki, az alapvetően egy valószínűleg egy olyan lelki állapotnak a következménye, hogy attól reméli azt, hogy egyébként majd ő valamilyen módon el tudja felettetni a saját szorongásait, problémáit.

És persze ebben nyilván mindig vannak divat hullámok is, hogy merthogy főleg ebben a fiatal felnőtt generációban nagyon erősen befolyásolja a közösséget az, hogy mi a divat, mi a menő, mi a nem tudom micsoda.

De ugye a eleve az is egy kérdés, hogy minden drog függőséggel jár-e együtt.

Ö, a másik részről meg a ha már valaki odáig eljut, hogy függő lesz, akkor már általában ugye a szernek a zsajátotságai miatt van, hogy valamire rákattansz, és már onnantól beránt annyira, hogy hogy nem tudsz, vagy úgy érzed, hogy nem tudsz nélküle működni, és már nem nem tudod a a problémáidat enélkül kezelni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gerendai Károly és Sárosi Péter: Vannak jó és rossz drogok?”

Miről szól ez az epizód: „Gerendai Károly és Sárosi Péter: Vannak jó és rossz drogok?”?

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és Sárosi Péter történész, emberi jogi aktivista beszélgetnek a függőségekről, ezen belül is a tudatmódosító szerek használatáról. A Médiaunió kampányának hátterét és céljait is megosztják. Kitérnek arra, hogyan változtak a… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gerendai Károly és Sárosi Péter: Vannak jó és rossz drogok?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gerendai Károly és Sárosi Péter: Vannak jó és rossz drogok?”?

Fő témái: drogpolitika, függőség, tudatmódosító szerek, emberi jogok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gerendai Károly és Sárosi Péter: Vannak jó és rossz drogok?”?

Megjelenés: 2025. 12. 05.. Hossz: 1 óra 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/gerendai-karoly-es-sarosi-peter-vannak-jo-es-rossz-drogok

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból