Mindenségit!

Pongrácz Rita: Civilizációs összefogásra lenne szükség a klímaváltozással szemben

· PT1H4M26S

Összefoglaló

Pongrácz Rita klímakutató hidrológus a Mindenségit! podcast vendége volt, ahol az AMOC áramlat változásáról és annak klímatikus hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a múltbeli klímaváltozás már kimutatható tényekre alapozódik, míg a jövőbeli előrejelzések a klímamodellekre és a…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 07. 12.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Pongrácz Rita, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
klímaváltozás, amoc áramlat, klímakutatás, hidrológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Mindenségit podcast, és nagy örömömre szolgál bejelenteni nektek, hogy Pongrác Ritával vagyunk most vonalban, aki meteorológus, hidrológus és klímakutató.

Lita, nagyon szépen köszönöm, hogy tudtál időt szakítani erre a beszélgetésre és hálás vagyok, hogy szóba állsz velem így online is. >> Köszönöm a felkérést.

Én igazából amellett, hogy iszonyatosan meleg van, és mindenhonnan jönnek a pánikkeltő hírek, illetve hát hogyha az ember a social médiába belenéz, akkor azt hiszem, hogy kikerülhetetlen, hogy hogy lássuk azt, hogy meleg rekordt meg nem tudom két hét múlva már 50 fok lesz, akkor jövő ilyenkor meg 50,8 fok és mindenki meg fog halni.

És hát én [torokköszörülés] tudom már az előző beszélgetéseinkből, amiket a csatornán csináltunk, hogy természetesen oltári nagy problémák vannak, és hogy a a klímaváltozás az az egy nem tudom, hogy ezt még ki kell-e mondani, de hogy ez egy valós dolog.

Tehát aki úgy gondolja, hogy nem az, akkor annak szerintem nem lehet elégszer mondani.

És mi már beszélgettünk néhány vednékel a az óceáni áramlásokról, meg az áramlatokról. amiket ugye sokan, akik elemzik a polikrízist, és azon belül is a a klíma helyzetét, azok ugye ebből néhányat ilyen tipping pointok közé sorolnak, amik lehetséges, hogyha egy olyan mértékig eljutnak a változásban, akkor onnantól kezdve már egy beláthatatlan kaszkád fog bekövetkezni a a Földnek a a az életében és a klímájában.

Ö ami gondolom, hogy nagyrészt igaz is lehet, de most erről szeretnék tőle egy kis professzionális felvilágosítást kérni, és elsősorban az amoknak a a arról a folyamatáról, ami zajlik vele, mert például az IPCC jelentésekből lehet ugye egy bizonyos ilyen arányszámot felfogni, hogy mondjuk 2100-ig, nem tudom, hogyha 50%-os változás zajlik le, akkor ez mit jelent?

De vannak olyan tanulmányok, amik több mint 60%-ot mondanak, vannak, amik sokkal kevesebbek, hogy te hidrológusként és klímakutatóként látod, hogy mekkora ez a változás, és és mennyire mogy mondjam, mennyire releváns az azok a pánikkeltő cikkek megnyilvánulások, amiket így találunk az interneten.

Hát először is valamelyest ketté kell választani azt, hogy ami már megtörtént, vagy ami már detektálható változás, és az mondjuk az elmúlt néhány évtizedhez kapcsolódik, illetve az, hogy mi az, amire számítanunk kell, hát a 21. század végéig, vagy még tovább előre tekintve.

Ez ez abból a szempontból is különbözik, hogy a jövőre azért még vannak olyan befolyásaink, ami ami alapvetően attól függ, hogy milyen döntéseket hozunk globális szinten.

Tehát ez nem feltétlenül csak egy egyéni döntések, de persze az is szerepet játszik, de azért nagyon nagy a szerepe annak, hogy hogy globálisan mi történik, a párizsi egyezmény az mennyire lesz sikeres valóban kézben tudjuk-e tartani a globális felmelegedést és így tovább.

Tehát, hogy ilyen szempontból ez még nyitott kérdés. >> És az eszközökben, amivel ezeket vizsgáljuk, abban is eltérés van.

Ugye a múltra vonatkozóan a mérések, amiket a meteorológiai világszolgálatnak a sztenderdjei alapján, tehát az óceáni méréseket is ezek szabályozzák, azt azt összegyűjtjük és elemezzük.

Tehát, hogy ezek tényadatok, és ezen igazából nincs is mit vitatkozni, hogy van-e felmelegedés, vagy nincs.

Egyértelműen látszik az idősorokból, hogy igen, van. >> Ühüm.

Ö a jövőre vonatkozóan pedig klímamodellekkel kell dolgoznunk, ahol azért különböző feltételezéseket kell tenni.

A feltételezések, amik a nagy mértékben befolyásolják a jövőképet, azok arra vonatkoznak, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak a felhasználása az milyen mértékű lesz, hogy folytatódik, lesz-e valami óriási kiváltása ennek. vagy elfogy magától, vagy vagy önkorlátozásképpen, vagy vagy más technológiára átállunk, tehát ez különböző indokokkal magyarázható, de hogy ez milyen mértékű lesz, bekövetkezik-e, és ettől nagyon nagy mértékben függ az, hogy hogy mi lesz a jövő. >> Ühüm.

Tehát, hogy sok sok különbség van ezekben.

Hogyha [sóhajtás][zihálás] a múltat nézzük, akkor ugye a mérések persze azok mondjuk 100, 150 évre visszamenőleg állnak rendelkezésre.

Az óceánban azért kevesebb, tehát ott tényleg inkább csak néhány évtized, hogyha így a globális óceánt tekintjük, akkor főleg a a műhold technológia az, ami nagyon nagyot lendíttet ezen, hiszen így teljesen le tudjuk fedni ezekkel a távérzékelési eszközökkel a a Földnek a teljes területét, és olyat is, ami lakatlan, vagy nagyon messze van mindenféle emberi településektől.

Ennél régebbi múltra vonatkozóan csak közvetett bizonyítékok vagy közvetett információk állnak rendelkezésre, aminek azért vannak késeltetési idő az, hogy mennyire jól lehet interpretálni, [zihálás] honnan származnak ezek a az információk, tehát nem térben és időben ezek nem homogén eloszlásúak és így tovább.

Tehát, hogy ott ott kiragadhatódnak olyan időszakok, amik amik speciálisak.

De mindenképpen van sokféle információ a múltra vonatkozónan is.

És hogyha pedig kifejezetten az Atlanti óceánnak a cirkulációs viszonyait tekintjük, akkor itt egy háromdimziós rendszert kell elgondolnunk, ami azt jelenti, tehát hogy csak azért, hogy tisztázzuk, hogy ez az amok, ez ez mit is jelent, hogy a teljes óceáni területben van egy globális vízkörzés, ezt termohalincirkulációnak hívjuk, azért, mert egyrészt a hőmérséklet, másrészt pedigm a sótartalom, ugye ez a két alapvető állapothatározó, ami a sűrűséget meghatározza.

És ez a fő irányítója, hogy merre mennek az áramlatok.

De itt itt itt három dimenzióban kell gondolkodni, tehát függőlegesen is és és horizontálisan is természetesen a az áramok folynak.

Vannak a felszínhez közelebbi tengeráramlatok, ezeket egy kicsit jobban ismerjük. ki is használjuk ugye a golf áramlat vagy az északnek a folytatódása, az északatlanti >> áramlat, azt azt nagyon elég jól ismerjük, elég régóta, hogy az Atlanti óceánon azért a hajózás az az már régóta folyik, vagy több év százada.

És hát vannak mélytengeri [torokköszörülés] vagy ilyen mély óceáni részei is, amit egy kicsit kevésbé ismerünk, pont azért, mert ugye azt nem nem annyira tudtuk eddig megfigyelni. vagy korábban, most már azért néhány évtizede vannak ilyen mély óceáni megfigyelések is természetesen.

És ezeknek az ismeretében ugye megvannak azok a modellek, amik az óceánra vonatkoznak.

És persze az óceán és a légkör között vagy az éghaati rendszernek a többi eleme a krioszféra, ugye, ami a hó és égtakaró, a bioszféra, a növényzet, a ami a szárazföldi területeken megjelenik.

Tehát ezek közötti kölcsönhatásokat leíró modellek azok, amik végül is ugye a jövőre vonatkozó információkat megadják, de nyilván reprodukálniuk kell azt, ami a múltban történt.

Tehát a modelleket nem egyszerűen csak a jövőre futtatjuk, hanem azt is megnézzük, hogy a múltbeli változások azok megjelennek-e ezekben a modellimulációkban.

Tehát a arra az időszakra is elég hosszú futtatással kell rendelkezni, tehát valamennyire validálni kell ezeket a modelleket, hogy elfogadhatóak-e a múltra vonatkozón.

És akkor ha ebben megbízhatónak itt éljük, akkor azt mondjuk, hogy oké, akkor akkor a jövőre vonatkozóan is ez reális eredményt adhat.

De ami nagyon fontos, hogy mivel nagyon sok nem lineáris folyamat van, vagy olyan akár ilyen hirtelen változások, vagy vagy ezek az átbillenési pontok, amik az eddigi egyensúlyi rendszert, vagy az a teljességhalati rendszernek az egyensúlyát megbontva egy másik egyensúlyi állapotba átkerülve megváltoztatja az egész hát végülis az egész rendszert, vagy ezeket a [torokköszörülés] viszonyokat, amikhez hozzászoktunk. >> Ezért nem biztos, tehát nincs rá garancia, hogy a jövőre vonatkozó szimulációs eredményünk az teljesen jó, de hát nyilván nem tudunk a jövőre ennél jobbat használni.

Tehát valamennyire bíznunk kell ezekben a modellekben, illetve hát persze vannak olyan modellek, amik ilyen paleo klimatológiai időszakokat modelleznek.

Tehát lehet tényleg olyan időszakokat.

Volt már olyan, amikor ez az amok, ez gyengébb volt. >> Ühüm. >> És azt is meg tudjuk nézni ezekkel a modellekkel, hogy ezeket tudja reprodukálni.

Tehát nyilván azért a fizikai törvényszerűségek azok megvannak, csak hogy ami a komplikációt okozza, az, hogy ebben vannak igen, tehát ezek a folyamatok nem lineárisak, vannak olyan ilyen sztohasztikus véletlenszerű ö részei, ami ami végül is ö nehezíti >> hm >> nehezíti ezeket a a az előrejelzéseket, vagy becsléseket, tehát hogy ugyanúgy Ugye, hogy az időjárás előrejelzésben, tehát a légkörben is az van, hogy elindítunk egy modellt, nagyon pontosan beleadunk minden mérési eredményt, és mégis az van, hogy mondjuk egy hét 10 nap után nem olyan sikeresek a az előrejelzések, néhány napra jók, nagyon pontosak.

Szinte már tényleg az elméleti határnál vagyunk, de mondjuk egy hónapos időtávban ezek nem megfelelőek. pont em miiatt ezek miatt a összeadódó >> ühüm >> kis hibák, amit mondjuk a számítástechnika produkál, a mérésekben is azért nem végtelen tizedes pontosságból mérünk minden.

És hát vannak ezek a a stohasztikus véletlenszerű folyamatok, amik szintén befolyással vannak a a végső kimenetelre, és hát ezek így összeadódnak.

Rita, én azt kell, hogy mondjam, hogy egyszerűen fantasztikusan végzed a saját feladatodat is, de az én munkámat is elvégzed, mert annyira jól megalapoztad, hogy hogy akkor most az ember tényleg, amit ugye amire most beszélni fogunk még egy picikét, hogy hogy akkor mi van most, és mi az, ami egy reális elképzelés így a jövőre nézve.

De én meg azért azt is meg szeretném kérdezni, hogy hogy ugye most beszélünk itt az atlanti áramlatról, meg a golf áramlatokról, meg így a világ óceánjainak az áramlatairól, és hiába ugye a kárpentmedence meg azon belül is Magyarország itt se közel, se távol óceán, vagy hát távol, de de hogy távol van, és akkor az ember azt hinné, hogy jó, hát az ott van, én én meg itt vagyok.

Úgyhogy valószínűleg nincs olyan sok közünk egymáshoz, de én legalábbis azt merem feltételezni így ennyi kisi élettapasztalattal, hogy ez valószínűleg egy orbitális tévedés, de mindegy, ezt majd kicsit később megkérdezem, de ez nagyon szépen köszönöm neked, hogy ennyire érthetően és és alaposan meg szerkesztetted ennek a beszélgetésnek így a a bázisát, gondolom tehát ezt biztos, hogy nem könnyű elmondani ilyen tömören ezt az egész egész világfolyamatot, hogy amúgy így működnek a az áramlatok és a légkör és a sótartalom és a az ökoszisztéma.

Azt szeretném megkérdezni tőled, hogyha ha egyetértesz abba, hogy mondjuk rátérhetünk erre, hogy akkor mennyire kell az embernek így aggodalommal szemlélnie, vagy vagy felülnie erre a nagyon erős negativitást sugárzó pánikhullámra, amizer ez a áramlat sokkal hamarabb is leállhat akár, vagy nagyon lelassulhat, mint ahogy az emberek gondolná, és akkor mi lesz? meg, hogy mennyire szar a helyzet most jelenleg, hogyha ezt így lehet valahogy belőni egyáltalán egy skálán. >> Hát nagyon nagy a bizonytalanság ezekben a becslésekben ez az igazság.

Hogyha többféle modellt vizsgálunk meg, akkor nem mindegyikben szerepel az, hogy hogy ez egyáltalán teljesen leáll, vagy csak gyengül.

Ugye ezek ezek is különböző következményekkel járnak, tehát nem mindegy, hogy egy gyengülésről van szó, vagy vagy leáll, vagy egy olyan egyensúlyi állapot jelenik meg, ami teljesen más következményekkel jár globális szinten, illetve hát egyes régiókban is természetesen ez megjelenik.

És a a fő okozója végül is ennek az egész jelenségnek, vagy a globális felmelegedésnek az végül is az emberi tevékenység.

Tehát mi magunk vagyunk az okozója, hogy ahogy végül is mondtam, ez a fosszilis tüzelőanyagok, tehát a kőszín, kőolaj, föld, gáznak a használata, ez azt jelenti, hogy azok a széntárolók, amik sok év milliók alatt felhalmozódtak, ugye a felszín alatt, kibányásszuk elégetjük >> és az elégetés során a széntartalomból széndioxid kerül a légkörbe.

És ez a széndioxid, ez egy üvegházhatású gáz.

Egyébként is van széndioxid a légkörben, hiszen a légzésünkkel is ugye belélegzünk oxigént és a széndioxidot kilélegezzük.

És ez nem csak az emberiség, hanem a állatok, sőt a növények is a légzés során ezt csinálják.

Tehát a az oxigén az a légkörből a különböző élőszervezetekbe kerül, és ki pedig a széndioxid kerül.

Tehát, hogy ez ott van természetesen is.

Viszont azáltal, hogy elkezdtük ezt a nagyon intenzív szénfelhasználást, szénégetést, ez azt eredményezte, hogy a légköri széndioxidnak az átlagos globális koncentrációja 280 ppm-ről ma már 400 fölé, tehát másfélszeresére megnövekedett. >> És mennyi idő alatt?

Mert hogy ez az egyik legfontosabb része, nem?

Hogy >> volt már régebben is többen is ennél, meg kevesebb is, de hogy ott nagyon hosszú idő alatt történt a változás.

Itt meg egy ilyen spike van a a grafikon. >> Igen.

Tehát arról van szó ugye, hogy a ez a a ipari forradalomtól kezdődött, de ez egy gyorsulónkedés.

Tehát az elején, amikor még kevés ilyen szenet használtunk, szenet égettünk, vagy relatív keveset mostanihoz képest, akkor ez még nem érzékelődött azért, mert a a teljes éghallati rendszerben azért óriási mennyiségű széndioxid vagy szén forog.

Tehát vannak források és vannak nyelő folyamatok, amik amik be vannak építve, és a Földnek a teljes történetében, tehát az év milliárdok során alakult ki a jelenlegi állapot.

És akkor ebből mi ugye hát mondjuk nem tudom pár százer év az, ami az emberi fa ide kapcsolódik.

A civilizáció az meg mondjuk pár ezer évhez kapcsolódik, de az az úgy viszonylag ez stabilan volt.

Tehát, hogy ez a 280 ppm ez nagyon régóta ennyi, mondjuk így.

Persze nyilván a eljegesedési időszakokban azért ebben volt változás, de ez a változás ez mindig lefelé történt.

Tehát amikor eljegesedés és a felmelegedés volt, akkor a 280 ppm fölé nem ment >> már már [torokköszörülés] tényleg hosszú, tehát év milliók óta.

Amikor magas volt, az az még régebben volt.

Akkor még azért az emberi fajról nem volt szó, vagy >> egyáltalán teljesen más volt a a bioszféra összetétele.

És ahogy igazából a a növények megjelentek, elkezdtek fotoszintetizálni.

Így sikerült ugye az oxigént annyira feldúsítani, a széndioxidot meg lecsökkenteni,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pongrácz Rita: Civilizációs összefogásra lenne szükség a klímaváltozással szemben”

Miről szól ez az epizód: „Pongrácz Rita: Civilizációs összefogásra lenne szükség a klímaváltozással szemben”?

Pongrácz Rita klímakutató hidrológus a Mindenségit! podcast vendége volt, ahol az AMOC áramlat változásáról és annak klímatikus hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a múltbeli klímaváltozás már kimutatható tényekre alapozódik, míg a jövőbeli előrejelzések a klímamodellekre és a… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Pongrácz Rita: Civilizációs összefogásra lenne szükség a klímaváltozással szemben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pongrácz Rita, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pongrácz Rita: Civilizációs összefogásra lenne szükség a klímaváltozással szemben”?

Fő témái: klímaváltozás, amoc áramlat, klímakutatás, hidrológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pongrácz Rita: Civilizációs összefogásra lenne szükség a klímaváltozással szemben”?

Megjelenés: 2026. 07. 12.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/pongracz-rita-civilizacios-osszefogasra-lenne-szukseg-a-klimavaltozassal-szemben-d4640510

Több epizód a Mindenségit!-ből