Neked Ugatok!

Ettől fog igazán KÖTŐDNI a kutyád (nem elég, ha szereted) | #96

· PT58M47S

Összefoglaló

A podcast #96. adásában a kutya és ember közötti kötődés alapfogalmát járják körül, megkülönböztetve a szeretettől. Kiderül, hogy a kutya biztonság- és kiszámíthatóság iránti igénye erősíti a köteléket, melyet Konrád Lorenz "bevésődés" elmélete és későbbi pszichológiai kutatások…

Röviden

Műsor
Neked Ugatok!
Megjelenés
2025. 10. 29.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Muchichka László, Konrad Lorenz, Korom Gábor
Témák
kutyakiképzés, kötődés, etológia, kutyatartás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az történt, hogy miután visszakerült a gazdákhoz a kutya, bármikor, ha ezt az oktatót meglátta, azonnal ellépett a gazdáktól.

Nem bírtak a jelenlétében, nem tudtak a jelenlétében dolgozni a kutyával.

Folyamatosan megmérte őket, mert a kutya annyira ráfüggött az oktatóra, így ne ugye ma nem hagysz, ugye ma vissza.

Tehát döbbenetes élmény azt látni, hogy ez a kötődés azonnal átkerült egyébként eddig idegen személyre, mert ez a személy biztonságot tudott felmutatni. >> Neked ugatok Korom Gábor podcastje.

Kutyákról és emberekről a Tükörmódszer közreműködésével.

Ez itt a Neked ugatok legújabb epizódja.

Mucsicska László vagyok, és ahogy mindig itt van mellettem Korom Gábor. >> Sziasztok! >> Valsz Zsófia, >> sziasztok! >> És hát néha itt van velünk Meleg Kata is, a tükörmódszervezető oktatója.

Szia! >> Sziasztok! >> A mai adásban előveszünk egy alapfogalmat, amiről még hát érintőlegesen ugyan beszélgettünk, de hogy így konkrétan a témát még nem bontottuk ki.

Az agresszió például ilyen, amiről nem beszéltünk ilyen alapfogalomként, de most nem ez jön még, hanem majd egyszer csak.

Most a kötődésről fogunk beszélni.

Szeret a kutyám, vagy kötődik hozzám?

Ez általában egy ilyen alap kérdés szokott lenni gazdiknál, vagy nálam mondjuk akár az lehet.

A kettő az azonos fogalom-e? >> Ju de jó kérdés. >> Ezért vagyok itt [nevetés] >> hétköznapi szóhasználatban nagyon gyakran szoktuk ezt így felcserélve használni, hogy valakihez kötődünk, akkor az azt jelenti, hogy szeretjük ezt a embert vagy kutyát, vagy élőlényt. által élőlényhez szoktunk, bár tárgyakhoz is szoktunk kötődni, és azokról is nagyon hasonlóan szoktunk beszélni. >> Gábor szereti a motorjait például >> például azonban a pszichológiában és etológiában nem ugyanez a két szónak a jelentése.

És ezért vizsgáljuk is meg egy kicsit, hogy mit jelent az, hogy szeret.

Azt nagyon-nagyon nehéz definiálni.

Az egy ilyen emberi érzelem. >> Pedig ebben jó vagyok. >> Azt majd meghagyom Gábornak.

Én megragadnék a kötődésnél is, hogy egyáltalán hogy vetődött fel ez a kötődés, mint alapfogalom az etológiában.

Konrád Lorenz volt az első, aki beelte ezt a gondolkodásba, és ott az Imprinting volt ez a fő vonal, amit vizsgált kiskacsáknál, amikor a kiskacsa kibukkan a tojásból, akkor akit először meglát, az lesz az ő mamája úgymond, és akkor mindenhová őt fogja követni, és őt fogja elsődleges gondozójáként tekinteni.

És ez más állatoknál is így van. >> De ez de ez tényleg igaz, tehát hogy ez nem csak egy ilyen úván leg, >> nem csak egy ilyen, hanem valójában ez történik.

Tehát van egy ilyen imprinting időszak ezeknek az állatoknak a a születés túlélési skill, egy faj kialakulása során kialakulnak különböző skillek, amelyek segítik azt, hogy őt túléljen.

Ez a ez a korai bevésődés, ez egy óriási segítség annak a fajnak, az első napokat például túlélje, vagy a vagy a vagy a a béb kacsakorát túlélje.

Tehát általában bármilyen változás, ami a genomba rögzül, általában annak szokott célja lenni.

Nem minden esetben úgy tudom, nem vagyok szakértője, tehát bizonyos színváltozó satöbbi, tehát nem mindenhol tudjuk minden bizonyos de de van jelentőség itt a Kacsán egyértelműen lehet tudni azt, hogy azért ez egy ez egy segítség a túlélésben. >> És akkor innen indult tovább később a behaviorista Freudi elméletekkel ez a kötődési elmélet, hogy hogyan és miért kötődik mondjuk a csecsemő az édesanyjához, vagy egy kis kölyök az anyukájához.

Akkoriban még az volt a fő koncepció, hogy a csecsemőnek vagy a kisállatnak vannak fiziológiai igényei, mint például, hogy elni akar, és hogy az anyától tudja kapni ezt a mondjuk egy emlős állat a szopizás révén, és ezért az anyához, mint elsődleges gondozóhoz kötődik.

De aztán egy csomó csomó vizsgálattal később rájöttek, hogy oké, de mondjuk a szőranya és a sima cumis üveg között mégis inkább a szőranyán tölt több időt a kis részéuszmajom, és nem pedig a cumisüveggel.

Úgyhogy rájöttek, hogy talán ennél egy kicsit bonyolultabb.

És végül az 1960-as években jött egy John Bobby nevű angol pszichiáter, és ő a mai kötődési teóriának ő az atja igazából.

Ő mondta azt, hogy ennek több komponensa is van.

Testi igényeket is kielégít, és lelki, vagy hát pszichológiai, pszichés igényeket is kielégít ez a ez az ösztönkplexum.

Gyakorlatilag a csecsemőben vagy egy kisárban van egy ilyen alapvető törekvés afelé, hogy a gondozójával ő jó viszonyt alakítson ki.

Erre szokták mondani azt, hogy a babák meg tudnak nevetgélni, szemkontaktust felajánlani, tehát csomó olyan dolgot, amitől számunkra, mint gondozó, ők szimpatikusak lesznek, és akarok majd róla gondoskodni.

Tehát, hogy valami ilyesmi az elméletnek az anzája, hogy a a kis utód számára ez egy túlélési stratégia, hogy ő kapcsol kötődési szoros kötődési kapcsolatot alakít ki egy elsődleges gondozóval.

Innen aztán nagyon hamar át lehet evickélni az etológia és a pszichológia határára, hogy miért beszélünk a csecsemőkről, hogyha itt kutyákkal foglalkozunk.

Erről már sok-sok adásban beszéltünk, hogy egy két és fél négy éves gyermek kognitív pszichés képességeivel rendelkeznek a kutyák.

Attól függ, hogy hol nézzük, vagy két és fél, vagy inkább a négyhez vannak közelebb.

És a kötődésben is azt tapasztalták a és itt az ELTE magyar kutyaetológusai abszolút ellenjárók a világon mindenfelé, hogy nagyon nagyon hasonló mintázatot mutatnak az emberi kötődési viszonyok.

Csecsemő anyához való kötődése, mint a kutya és a gazda kötődése.

És ebből táplálkozik rengeteg vizsgálat, ahol azt nézik, hogy a kutyák és a csecsemők mennyire hasonló módon kötődnek a a gazdájukhoz, illetve a gondozójukhoz.

Nagyon-nagyon izgalmas megfigyelésekre tettek. szert.

Az egyik nekem, ami legeslejobban tetszett, az az, hogy például meg megnézték azt is, hogy függ-e fajtától az, hogy milyen erős kötődést alakít ki egy kutya a gazdájával.

És arra jutottak, hogy bizony fajtától egyáltalán nem függ ez a kötődés.

Mivel azt gondolnánk, hogy talán egy olyan kutya, akit arra szelektáltak, hogy hogy figyelje a gazdáját, tőle várjon útmutatást, az jobban fog kötődni.

Valaki, akit meg önálló munkára, az nem.

De nem ezt találták, hanem ez abszolút független volt ettől a fajtától.

Megnézték azt is, hogy mondjuk milyen szempontok szerint lehet pontozni a kötődés minőségét.

És akkor voltak olyan kutyák, akik mondjuk magasabb kötődési pontszámokat értek el ilyen teszteken, voltak, akik alacsonyabbak.

És számomra a legérdekesebb kutatása az az volt, ami nem is olyan régi, hogy alvást vizsgáltak kutyusoknál.

Be kellett menni az eltérre és ott eltölteni egy kis időt alvástsal a kutyusoddal, és azt mérték, hogy mennyi mély álom jut a kutyusnak ebből az időből.

És azt vették észre, hogy azok a kutyusok, akik magasabb százalékban töltöttek mélyállással időt, azok magasabb kötődési értékkel rendelkeztek a gazdájuk felé is.

És ez egy nagyon-nagyon érdekes következtetésre adott okot.

Aki jobban kötődik a gazdájához, az nagyobb biztonságban érzi magát a gazdája mellett, és ezért nem kell annyira fülelni a külvilágra, jobban el tud lazulni, többet tud mély állomban eltölteni.

És most vissza is kanyarodnék, hogy miért kezdtem ezzel a hosszú monologal, hogy milyen érdekes a kötődést.

Nagyon gyakran össze szoktuk azzal keverni, hogy szeret a kutyám, de ez igazából csak egyik komponensa a kötődésnek.

Tehát van a kötődést, hogyan tudom én a kutyámmal kialakítani két irányból.

Az egyik az, hogy nagyon jó fejgazdi leszek, és tényleg szeressem velem játszani, énetetem, adok neki palatkákat, játszadozom, labdát dobok, simogatom, összebújunk, együtt alszunk, tökéletes.

De van egy másik irány is, amire a fő lényege a kötődésnek ugye, hogy életben tudjam tartani azt az adott, utódott vagy esetünkben a kutyust.

És ez egy biztonság, amit a gazda vagy a szülő ad a gyereknek.

Tehát ez a leges legfontosabb.

Nagyon érdekes, hogy erre jutottak, hogy egész egyszerűen a biztonsági igény kielégítése a kötődés alapja. >> A kölyökkor gyorsan múlik.

Ismerd meg a módszereket, amelyekkel játékos formában, de hatékonyan tudsz tanítani. [zene] 98 videó, 57 órányi tartalom, 27 [zene] gyakorlat.

Online kölyökkutyaprogram kutyasoli.hu/online [zene] tanfolyam. >> Mindannyian tapasztaljuk nap mint nap a kötődés mink jelent jelenséget.

Ennek vannak pozitív és negatív tartalma.

És azon meg ez csak pozitív, de van negatív tartalma is sajnos.

Ugye ez a főleg például szepáció esetén egyre inkább divatos egyfajta ilyen rózsaszín sziruppal, rózsaszín mázzal, nyakon önteni dolgokat és áthazudni a a azt, ahogy ez valójában valójában kinéz.

És itt a a kutyaemberviszonyban nagyon sokszor felmerül valami olyas, mintogyha mi egyenrangú partnerenk partnerként lépnénk be ebbe a kapcsolatba, amiről egyáltalán nincs szó.

Tehát itt ami ami igazán fontos, hogy hogy ha már gyerek ha már a gyerekpélda felmerült, akkor akkor mi tulajdonképpen úgy működünk, egy olyanfajta tekintéllyel működünk a kutya előtt, amely a szülő tekintélyéhez hasonlít.

Ez a ehhez lett a legjobban ez ehhez lett a legeslejobban hasonló a kutyagazda viszony.

De ez a de itt fontos azt érteni, hogy a klasszikus értelemben vett szülői tekintélyől beszélek, ahol a szülő döntéssel az arra az időszakra is vonatkozik, amikor egyébként a szülőnek nincsen kontrollja arra, hogy ezt a döntését ellenőrizze és betartassa.

És a gyerek alapvetően úgy viszonyul ehhez a szülői döntéshez, hogy hogy teszteli a határokat, de alapvetően alapvetően ezek a ezek a döntések adnak a gyerek számára biztonságot.

És amikor azt látja tesztelve a határokat, hogy nem lehet átlépni, akkor az egy biztonsági érzéttel tölti el.

Erről Mecerdi Tamás beszél egyébként.

Nagyon érdekes és nagyon izgalmas.

Vannak olyan határok, amelyeket nem lépünk át semmilyen módon, akár viselkedésben is.

Rendkívül érdekes dolog az, hogy mi mi váltja, mi okozza a kötődést.

Zsófi ezt már elég jól elemezte.

Ez tulajdonképpen az interakciók minőségén is múlik.

Tehát milyen milyen tehát abban az interakcióban mennyire vagyok konstruktív, mennyire vagyok befogadó, legesleges mennyire vagyok figyelmes az ő igényeire, az ő reakcióira.

Ez ez ennek van egy nagyös kötődésépítő kapcsolata.

Viszont nagyon érdekes, mert amikor itt átvillen a túloldalra, tehát én gyakorlatilag már túlnározom a kutyát, gyakorlatilag már minden döntést rám, mert azt gondolom, hogy hogy azzal teszek jót, hogyha ha ő arra akar menni, akkor én arra megyek, akkor egy nagyon furcsa jelenségnek leszünk tanúi, hogy a kutya kötődése elkezd zuhanni.

Egyszerűen azért lehetne azt mondani, hogy azért, mert a kutya önállóságra teszett, és valószínűleg ez nem ez nem hülyeség önmagában, hogy ez is itt van.

De de a másik nagyon fontosabok, hogy egy olyan gazda, aki nem tud biztonságot adni a kutyájának, nem tudja ezt megjeleníteni, az a gazda az kevésbé váltja ki a kötődést, kevésbé húzza magára a a kutyának ezt a fajta ezt a fajta érzetét.

Ez az érzet ugye ez az, amikor a a kutya úgy érzi, hogy szüksége van rám.

Egy a gyerek felnő, és egyszer csak önálló lábra áll, saját döntéseket hoz, saját felelősségi körrel satöbbi, satöbbi.

Ez a kutyára nem történik meg.

A kutyának mindig szüksége van rá.

Egy egy kettő négy éves gyerek nem tud létezni a szülő nélkül. folyamatos ellátást, felügyeletet igényel ezután is, de ezután már azért ez a ez a fajta szoros kötődés elkezd csökkenni hét éves kor után még inkább, és aztán aztán pedig aztán pedig hát a 14 éves korról né is beszéljünk, ezt nap mint nap tapasztalják a serdülő gyerekek főleg, [nevetés] hogy hogy milyen milyen erős próbálkozásokat tesznek innentől kezdve már a gyerekek ennek a kötődésnek az oldására.

Na most a kutyánál ez nem történik meg.

Tehát a kutya nem olyan szándékkal tesztel minket, mint egy 14 éves gyerek, hogy leváljon tőlünk, hanem egy kutya olyan szándékkal tesztel minket, mint egy kettő-égy éves gyerek, hogy tesztelje, hogy biztonságban van-e mellettünk.

És a a 14 éves gyereknek, mikor szabadságot adok bizonyos területeken, mert mertogy egy jó szülő szabadságot ad a 14 éves gyerekének már bizonyos területeken, más területeken viszont kérlelhetetlen, akkor én az ő felnőtté válását segítem.

Amikor a kutyának szabadságot adok bizonyos területeken, akkor a kutya leválását, a gazdától való leválását támogatom.

És itt nem arról van szó, tehát tehát minden gazda ad szab tehát minden kutyának jár szabaddöntési terület, de ez mindig a gazda akarata értelmében történik.

És amikor amikor én ezt túllépem, és mondjuk egy 14 éves gyerekhez akarom hasonlítani a kutyát, mert hogy ez jelenik meg ma a társadalomban leginkább, hogy hogy hát ő nem is két kettő négy éves gyerek, hanem ő már egy egy hét nyolc 14 éves gyerek, és már úgy adnék neki többet, hogy hogy menjünk akkor arra, vagy tehát hogy amikor amikor belelépek ebbe, akkor egyszer csak az történik, hogy a kutya ezt a biztonságiet elkezdi elveszíteni mellettem és ami ennél En ennél félelmetesebb, és a gazdák számára igazán sokkoló, hogy összetalálkozik egy másik emberrel, például mondjuk egy oktatóval, aki egy adott helyzetben nem engedi, hogy felugráljon rá, nehogy itt valami olyasmire gondoljunk, hogy előveszi a a hátizsákból a korbácsot és elveri a kutyát.

Nem, egyszerűen csak rászól, vagy meg kell, hogy ne csinál, és találkozik egy szabályfelállítással, egy határfelállítással, és a kutya egyszer csak elkezd erre az emberre ráfüggeni, és egyszer csak azt látjuk, hogy a gazda már kevésbé érdekli.

Most a közelmúltban történt egy egy ilyen eset.

M nagyon rajta vagyunk, hogy ezt kijavítsuk és segítsünk az és a legjobb úton haladunk egyébként.

Az történt, hogy egy nagyon vérmes nagyon extrán erős ösztönéletű ausztrál juhász kutyus, akivel rettenetesen birkózik egy fantasztikusan szimpatikus ö pár, igyekeznek ezt a kutyust a a az interakcióba megfelelő módon kezelni, nagyon erős törekvéssel, de azért ez még nem megy most ebben a szakaszban annyira jól.

És pár napra elutaztak, és erre a pár napra egy egy oktatóhoz került a kutya, aki semmi mást nem csinált, csak…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ettől fog igazán KÖTŐDNI a kutyád (nem elég, ha szereted) | #96”

Miről szól ez az epizód: „Ettől fog igazán KÖTŐDNI a kutyád (nem elég, ha szereted) | #96”?

A podcast #96. adásában a kutya és ember közötti kötődés alapfogalmát járják körül, megkülönböztetve a szeretettől. Kiderül, hogy a kutya biztonság- és kiszámíthatóság iránti igénye erősíti a köteléket, melyet Konrád Lorenz "bevésődés" elmélete és későbbi pszichológiai kutatások… Az epizód a Neked Ugatok! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ettől fog igazán KÖTŐDNI a kutyád (nem elég, ha szereted) | #96”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Muchichka László, Konrad Lorenz, Korom Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ettől fog igazán KÖTŐDNI a kutyád (nem elég, ha szereted) | #96”?

Fő témái: kutyakiképzés, kötődés, etológia, kutyatartás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ettől fog igazán KÖTŐDNI a kutyád (nem elég, ha szereted) | #96”?

Megjelenés: 2025. 10. 29.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/neked-ugatok/ettol-fog-igazan-kotodni-a-kutyad-nem-eleg-ha-szereted-96

Több epizód a Neked Ugatok!-ből

  • miniatűr BULLTERRIER fajtabemutató | #119

    A Neked Ugatok! podcast legújabb részében a miniatűr bullterrier fajta sajátosságaival ismerkedhetnek meg a hallgatók. A beszélgetés során Erika és Peti osztja meg személyes tapas…

  • Mennyi idő egy kutya? | #118

    A Neked Ugatok! legújabb epizódjában a kutyatartással járó időráfordítás kérdését járják körül a műsorvezetők. A beszélgetés során megvizsgálják, mennyi időt igényel valójában egy…

  • aki jól tudja dicsérni a kutyáját, az mindent tud (majdnem) | #117

    A Neked ugatok! podcast epizódja a kutyakiképzés egyik alapvető fontosságú elemére, a szociális megerősítésre, azaz a dicséretre fókuszál. Korom Gábor és Diósi Panka vendégükkel,…

  • minden, amit a VISELKEDÉSTERÁPIÁRÓL tudni akartál | #116

    A Neked Ugatok! podcast ezen epizódja Korom Gábor vezetésével a kutyák viselkedésterápiáját mutatja be. A Tükör Módszer oktatói, Kresák Ágnes, Óbert Mária és Monoki Nikolett elmag…

  • MOPSZ fajtabemutató | #115

    A mai adásban a mopszokat mutatjuk be, olyan vendégekkel, mint Zsuzsi, a Népszigeti Kutyaiskola vezető-oktatója, és Ati, a Tükör Módszer rendszerében képződő gazdi. Megbeszéljük a…

  • AGRESSZIÓ KUTYÁKNÁL - minden, amit tudnod kell! | #114

    Kresák Ágnes viselkedésterápiás oktató és az őrmezői kutyaiskola vezetője volt a Neked Ugatok! podcast vendége. Az adásban szó esett a kutyák agressziójáról, amely a mai világban…

  • ezt kell tudnod, hogyha BABA érkezik KUTYA mellé | #113

    A podcast epizódban a kutyák és a kisbabák egymáshoz való viszonyáról, valamint a kölyökkutyák gyermekekkel való szocializációjának fontosságáról esik szó. A vendégek, kutyás tapa…

  • Kangal, Kaukázusi, KÁJ és a többiek - családi kutyának NE! | #112

    Az epizódban Valz Zsófia és Kresek Ágnes, viselkedésterapeuták és a Tükörmódszer oktatói, valamint Mcsika László gazdái, Azír és Foltos nevű kaukázusi és középázsiai (nem pontosít…

  • halti, fojtó, szöges nyakörv = LÚZERSÉG | #111

    Az epizód a kutyafelszerelések, mint a szöges nyakörv, folytólánc és halti használatát vizsgálja. A Tükörmódszer képviselői, Mcsicska László és Korom Gábor, megosztják évtizedes t…

  • Hogyan utazz és nyaralj JÓL a kutyáddal? | #110

    A tudatos kutyázás új szintre lép a nyári szünetben. Kata, Gábor és Zsófi a Neked Ugatok! podcast legújabb adásában a kutyával való utazás és nyaralás rejtelmeibe vezetik be a hal…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból