Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Minimálbér-emelés van, szocho-csökkentés nincs

· PT50M32S

Összefoglaló

A podcast adásban a minimálbér emeléséről és a szochó csökkentésének elmaradásáról tárgyalnak. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is várták az 1%-os szocho-csökkentést, a kormány költségvetési forráshiányra hivatkozva elvetette azt. A vendégek szóba hozzák a NAV karácsonyi…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2025. 12. 05.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Barta Bence, Pauker Zoltán, radnai károly, horvát dániel
Témák
minimálbér-emelés, szocho-csökkentés, költségvetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tudjátok, hogy egyébként a kormányz miért mindig a Sothval operál, tehát hogy miért nem például a TB járulékot csökkentik, és akkor az még a munkavállalóknak is tök jó lenne az tehát az így jobban álladható lenne nekem >> a versenyképesség szempontjából azt szót kell csökkenteni, mert a bruttó bérköltséget az csökkenti, akkor már azt csökkentik.

Figyel valamiből egyébként a nyugdíj és az egészségkosztát meg finanszírozni kell, tehát hogy de úgy is kipótolják, tehát mert igazából már szochó se fed, nem teljes egészében. >> Nem, sőt nem is az egész szockhó odamegy.

Hosszú ideig az egészet a nyugdíjkasztába csatornázták be.

Most már így oszlik a nyugdíjbiztosítási alap meg az egészségbiztosítási alap a nagy része a nyugdíjbiztosítási alapban megy, de nem az egész.

És idén is komoly kiigazítást kellett a költségvetésből tenni ahhoz, hogy a nyugdíjakat folyósítani tudják. >> Nyugtával dicsérd a NAVOT. >> Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően.

Néha viccesen, de leginkább lényegreően. >> Barta Bence és Radnai Károly, valamint állandó beszélgetőtársuk, Horvát Dániel két hetente összefoglalja, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit foglalkoztat. >> Sziasztok kedves nézőink, hallgatóink!

Üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Radnai Károllyal. >> Sziasztok! >> És Pauker Zoltánnal. >> Sziasztok! >> Állandó. >> Állandó.

Zolit is már maj szinte elnevezhetjük állandó, aki két két hete is volt nálunk, meg már korábban is, úgyhogy szerintem bekerült az állandó szakértői csapatba.

Ma is rendkívül érdekes témáink lesznek, lesz itt szó minimál bérről, garantált bérminimumról, szép kártyáról, de még az ebbadó is szóba kerül.

Mielőtt azonban belevágnánk, szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy jelentkezzetek írjatok kommenteljetek lájkoljatok minket az elérhetőségeinken, csatornáinkon.

Ehhez kapcsolódóan szeretném jelezni, hogy nem csak megköszönjük, hanem el is olvassuk ezeket az észrevételeket, olvasói leveleket, és mindig akad olyan, amire szeretnénk reagálni.

Itt az utóbbi időben úgy érezzük, hogy jön egyre kiélezettebb a hangulat, mondjuk így, ahogy közeledünk jövő április felé.

Úgyhogy nekünk is nagyon oda kell figyelnünk, hogy objektívek tudjunk maradni.

A célunk az egyértelműen ez. viszont egy pár észrevétel kapcsán az legutóbbi híreinkből meg a beszélgetéseinkről szeretnénk reagálni. >> Igen, én kértem, hogy hadd ragadjam magamhoz a szót, merthogy szerintem elég fontos azt elmondani, hogy egyrészt van egy nagyon pozitív tapasztalat, azzal kapcsolat egyre többen hallgatnak minket.

Nagyon szépen köszönjük és mindenhol hallgatnak minket, tehát államigazgatásban versenyszférában >> Budapesten, Török Bálinton.

És azért gondoltam, hogy erre fontos lenne reagálni, mert nekünk is nyilván sokkal fegyelmezettebben kell mostantól már dolgokat mondani.

Azt tapasztaltuk a visszajelzésekből, hogy amit te is mondtál, hogy hát a politikai kampányüzemmódban sajnos a véleményeket, amit mi megfogalmazunk szakmai alapon, azt nagyon sokszor érzelmi alapon és hitbeli alapon is vizsgálják.

És erre szeretnék mindenkit kérni, hogy ha mi bármit mondunk, akkor azt ne politikai állásfoglalásként kezeljék, hanem szakmai véleményként, de a dolog súlyát azt azt kezdjük érezni.

Én személyesen kaptam egy visszajelzést azzal kapcsolatban, és akkor itt most ham szórok a fejemre, hogy a legutóbbi adásban beszélgettünk arról, hogy az új adócsomagban egy új adókedvezmény forma jönne be. az m lényegében a az ingatlannak a rekultivációja, talajcserejével kapcsolatos.

És ott én feszegettem azt az elvi problémát, hogy az nem biztos, hogy jó, hogyha feltétlenül adókedvezményt adunk egy olyan helyzetben lévő ingatlantulajdonosnak, aki egyébként ezt áron alul megvásárolhatta.

És aztán ezzel kapcsolatban fel is hívták a figyelmünket olvasók, és azt nagyon szépen köszönjük, hogy csak el kellett olvasni a jogszabályt rendesen.

És van benne egy mechanizmus, amit én hiányoltam, ami pontosan arról szól, hogyha egyébként az ingatlan árában ez kompenzálódik, akkor ez csökkenti az a az igénybe vehető adókedvezmény árát.

Viszont hogyha egyébként meg amit a pont is a példában elmondtam, hogy mondjuk egy olyan területen van a a beruházás, ahol meg nagyon alacsonyak az ingatlanárak, és abban nem tud megtérülni, akkor ott meg nyilván igénybe vehető az adókedvezmény.

Úgyhogy hát szerencsére nem vagyok tökéletes.

Azt a hibát követtem el, amikor túl kevés időt szántam az adásra való felkészülésre, és nem olvastam végig a jogszabályt.

Illetve kaptunk két további észrevételt.

A az egyik a kettővel ezelőtti adással kapcsolatos, az a Török Bálinti, a másik meg a bankadóval kapcsolatos.

Az olvasói levél arról szólt, hogy nyilván itt mi a sajtóból értesülünk, és ha felszínt kapargatjuk, tehát hogy mi azt látjuk, hogy mi a jogszabály, illetve hogy ennek ez milyen politikai interpretálással került tállalásra, de hogy hogy azért ennél a helyzet sokkal árnyaltabb.

És hogy amit mi nem látunk, meg valószínűleg nagyon kevesen látnak, az az, hogy egyébként milyen egyeztetések előzik meg azt a bejelentést, amit mi egyébként visszamenőleges adó jogszabályalkotásként értelmezünk, ami egyébként tény tényszerűen visszamenőleges jogszabályalkotás, de hogy amire az olvasó utalt, hogy itt azért egyeztetések előzték meg ezt a bejelentést, és hogy a bankszektornak kellett volna egyébként javaslatokat megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy azzal a azzal a helyzettel, amit mi is említettünk, hogy hát hogy van az, hogy a tranzakciós illeték az úgy ahogy van átfolyik a bankokon és a végeredményben a nyereség rátájuk az nem csökken.

Ez egy olyan helyzet, amit a szabályozónak kellene kezelni.

És hát, hogy ez így volt nem így volt, de az olvasó ezt kérte, hogy azért ezt említsük meg, hogy itt azért a bankoknak is lett volna lehetőségük lépni azzal kapcsolatban, hogy milyen megelőző javaslatokkal éljenek, de hogy állítólag nem nagyon érkeztek ilyenek.

És erre volt aztán végül az a reakció az utolsó pillanatban, hogy akkor bankadó, >> ezt mi nem tudhattuk. >> Ezt mi nem tudhattuk.

Ettől még tény a tény, és a szakmai véleményünk abban az értelemben nem változik, hogy nagyon nem szeretjük a visszamenőleges jellegű jogalkotást és az utolsó pillanatos jogalkotást.

És azt azt meg én tettem még a múltkor hozzá, hogy azért valószínűleg a szabályozónak van abban felelőssége, hogy a tranzakciós illeték miért tud úgy átfolyni a bankokon, ahogy illetve hogy valóban jó-e, hogy ennyi a tranzakciós illeték, merthogy nyomja fel az inflációt, mert mindenbe beépül.

Tehát a banki költségeken keresztül egyébként az egész gazdaságban ez aztán beépül.

Úgyhogy ez volt a a Törökbálintot meg meg átadom nektek. >> Igen, a Török Bálinát és nagyon szépen köszönjük az észrevételt.

Ott ugye a betelepülési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos esetleges bevezetésével kapcsolatos hírről volt szó.

Ez az észrevétel arról szólt, hogy ez nem az egész települést érinti, hanem csak bizonyos település részeket.

Hogyha esetleg a megfogalmazásunk nem volt teljesen pontos, akkor a leírásba az adásnak az ismertetésében már igyekeztünk ezt korrigálni.

Valóban két településrészt érintene ez a ez az intézkedés, illetve ennek a hozzájárásnak a bevezetése. >> És inkább elvi alapon kritizáltuk ez a ezt a fajta adóterhet.

Igen, inkább elvi alapon közelítettük, közelítettük meg, de igen, valóban ez igaz, hogy hogy ez két településrészt érint.

Úgyhogy ezeket azvételeket meg egyébként az összes többit is nagyon várjuk és nagyon köszönjük.

Továbbiakban is oda fogunk rájuk figyelni, és hogyha indokoltnak tartjuk, akkor mindig reflektálunk is.

Jó, szerintem vágjunk bele a a maiba, mert bőven van miről beszélgetni.

Hát itt már hetek, ha nem hónapok óta lógott a levegőben, hogy vajon hogyan alakul a minimálbér és a garantált bérminimum.

Minden évben érdekes ez, mert nagyon sok mindenre van kihatással, hogy miben állapodnak meg a a felek a munkáltatói, illetve a munkavállalói oldalon, hogy ebben mennyire vesz részt az állam vagy a kormány.

De idén szerintem hát egy latin szappanoperát meghazudtoló módon alakult ez a történet.

Most, hogy már megszületett a megállapodás, érdemes érdemes végigmenni csak gyorsan a tényszerűség kedvéér.

A minimálbér 11%-kal emelkedik január 1jétől bruttó 322800 Ft-ra.

A garantált bér minimum 7%-kal bruttó 373200 Ft-ra.

Azért volt ennek jelentősége ennek a minimálbérbe bejelentésnek, merthogy ettől tette függővé a kormány egyébként, hogyha kellően magas lesz a minimálbér emelése, akkor a szociális hozzájárulási adót is 1%-kal csökkentik. >> Száalék ponttal. >> 1% ponttal, bocsánat.

Tehát, hogy 13-ról 12-re, azért vannak ellentmondások itt az egész történetben, mivel hogy nem emelték 13 vagy 14%-kal a az eredeti tervekhez képest, hanem hanem csak 11%-kal, és a minimálbért és a garantált mérminimum megik csak 7%-kal, hogy ezért nincsen meg az a költségvetési keret, hogy 1% ponttal csökkentsék a szociális hozzájárulási adót.

A azért én meg szeretném kérdezni, hogy mondjuk fél%-kal miért nem lehet?

Tehát, hogy nem csak 1%-kal lehet azt lejjebb hozni, mert egyébként azt meg ne feledjük el, hogy ebből többlet adóbevétel keletkezik, és nem csak a minimálbér után, hanem az egész bértáblát ez fölfele nyomja.

Ha megnézzük a korábbi évek statisztikáit, nagyon szépen lehet látni, hogy az átlagbér az nagyon szépen korál a a garantált bérminimum emelésével.

Tehát, hogyha az emelkedik, akkor az átlagbér is emelkedik.

Ez egyébként a költségvetési szférában is igaz, hogy nyilván eg ha ott van egy fix bértábla, ahol muszáj följebb tolni, akkor ha ezt alulról megtoljuk, akkor akkor az egésznek mennie kell fölfele.

És hát ez a versenyszférában is ugyanígy van, csak nem ennyire régid módon.

Tehát, hogy ebből azért jelentős S és szociális hozzájárulási adó többlete lesz.

És ezért azt fontos kijelenteni, hogy vagy elmondani, hogy idén is meg jövőre is ilyen 4% körüli inflációra számítanak. bőven kevesebb, mint a >> cserében az államnak szüksége van a költségvetési bevételre. >> Igen.

És hogy én én nekem ez a ez ez az érvelés ebből a szempontból egy picit sántít, tehát hogy könnyű azt mondani, hogy hát már nem értük el a 13-at, akkor én nem adom oda azt az egyet. >> Hát szerintem nem is akartak emelni, mármint, hogy nem is akartak csökkenteni Socót. >> Hát szerintem akartak, csak a >> hát csak szerintem a realitás az az, hogy azt nem bírja el. >> Na szerintem most egy pont egy nagyon érdekes részét érintjük ennek a témának. mondjuk én még távolabbról indítanám, mert ugye itt egy hároméves bérmegállapodást vizsgáltak most felül.

Nem azért, mert nem volt rá lehetőség, volt, mert volt benne kontrollmehanizmus, és ez ez a mert hogy itt most nem ennyivel kellett volna a minimálbérnek meg a garantált minimumnak emelkedni, hanem ennél egy magasabb számmal, ami azért nem jöhetett létre, mert se a makropálya nem úgy alakult, se a GDP adatok nem úgy alakultak.

Aztán ebbe a helyzetbe találta magát mindenfél.

És akkor az állam részéről szerintem az volt egy nagyon érdekes dolog, hogy itt hónapokon át lehetett erről a szohóc csökkentésről olvasni.

Szerintem sokkal hamarabb lehetett róla olvasni, mint mondjuk például arról a 11 pontos csomagról, ami a KKV szektornak a adó szempont megsegítésére szó, de nyilván tehát választások előtt vagyunk, tehát hogy a szerintem a kormánynak az volt a szándéka, meg ugye az volt a nem nem ilyen elvárás az lehet, hogy erőszó, de hogy nyilván a választások előtt ez minél magasabban tetőzzön a minimálbér, tehát hogy minél nagy jobban növekedjen.

Ahhoz meg nyilván be kell adni adni a kis cukrot a feleknek, akik tárgyalnak erről.

Erre a szószócsökkentés csak szerintem pont, hogy a a munkáltatók kötötték az ebet a karróhoz és hogy nem akartak ebbe belemenni ebbe a nagy mértékű minimálbér meg garantált bérminimum növek növekedésbe, mert hogy nem látják ezt kitermelhetőnek.

És akkor így nyilván akkor a a kormány is visszább vett a az ígérgetésből, vagy hát úgy mondom a az ígéretből. >> Hát még hadd legyek annyira cinikus, hogy valószínűleg erről beszéltünk, hogy a az 1%-os szóts szó az a munkáltatónak jó, de ők meg nem választók.

Tehát, hogyha választást akarunk nyerni, akkor valahogy máshogy fogjuk odaadni azt a pénzt.

Tehát én valószínű átcsoportosításra kerül szerintem ez ugye ez egy 200 milliárd Ftos tétel lenne, tehát hogy ennek biztos, hogy lenne holelye.

A másik ugye, hogy a hivatkoznak a 11 pontos gazdasági élkitől, hogy az igazából 80 milliárdot már elvd, de hát erről is beszéltünk, hogy ott meg egy héttel korábban meg a bankadó emelését jelentették be, ami szintén 200 milliárd, tehát hogy ott még mindig van 120 milliárd Ft mozgástér.

Tehát, hogy én nekem ebből a szempontból itt maradt egy hiányérzetem, nem mintogyha azt gondolnám, hogy a a gazdaság fehérítése az az ezen áll vagy bukik.

Tehát, hogy ez valószínű a munkáltatónaknak egy nagyon fontos dolog lett volna, de de nem élethalál kérdés.

Tehát, hogy ebből a szempontból meg >> meg meg annak fényében nem tudom, hogy egyébként hogy most arra nincsen statisztikám, de hogy igazából a nagy KKV-knak a nagy része az már nem is biztos, hogy fizet szót, mert hogy kiva kivában kivában vannak és nem nem a társasági adó hatály alá tartoznak.

Szerintem itt megint fontos a azt a diszklémát elhelyezni, hogy mi nyilván nem voltunk ott ezeken a tárgyalásokon, tehát nem tudjuk, hogy egyébként >> Ja, nyilván ez mindig az ilen botorkány konyha, vagy nem tudom, tehát hogy ott, >> hogy végül hogy születtek ezek a számok és ki miről mondott le, vagy mihez járult hozzá, azt nem tudom.

Tehát >> de ez is egy kompromisszum, nem?

Tehát hogy nyilván ugye a munkáltatók azok kevesebbet akartak, a munkavállalók többet, és akkor kettő között valahogy megállapodtak. >> Persze.

És akkor ebben mindig érdekes, hogy mekkora szerepet vállal a kormány, és milyen irányba akarja tolni.

Tehát most nyilván persze nem mindegy, hogy melyik évről melyik…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Minimálbér-emelés van, szocho-csökkentés nincs”

Miről szól ez az epizód: „Minimálbér-emelés van, szocho-csökkentés nincs”?

A podcast adásban a minimálbér emeléséről és a szochó csökkentésének elmaradásáról tárgyalnak. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is várták az 1%-os szocho-csökkentést, a kormány költségvetési forráshiányra hivatkozva elvetette azt. A vendégek szóba hozzák a NAV karácsonyi… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Minimálbér-emelés van, szocho-csökkentés nincs”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Barta Bence, Pauker Zoltán, radnai károly, horvát dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Minimálbér-emelés van, szocho-csökkentés nincs”?

Fő témái: minimálbér-emelés, szocho-csökkentés, költségvetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Minimálbér-emelés van, szocho-csökkentés nincs”?

Megjelenés: 2025. 12. 05.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep104-minimalber-emeles-van-szocho-csokkentes-nincs

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból