Nyugtával dicsérd a NAV-ot

ViDA: jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás

· PT1H4M48S

Összefoglaló

Az EU által elfogadott ViDA-csomag jelentős változásokat hoz a vállalkozások számára az e-számlázás és az adatszolgáltatás terén. Czöndör Szabolcs, a NAV Adószakmai Innovációs Főosztályának vezetője elmagyarázza a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás bevezetésének…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2026. 02. 27.
Hossz
1 óra 5 perc
Szereplők, említett nevek
Czöndör Szabolcs
Témák
e-számla, adat-szolgáltatás, számlázás, vida-csomag
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És meg kell érteni bizony azt, hogy hogyan működik alapvetően egy elektronikus számlázási folyamat. >> Na igen, >> hogy fog fog kinézni az az elektronikus számlázási mindenki, >> mert tudjuk a kereteket, tudjuk, hogy mikor lép hatályba, mikor vicc szervez az adóhatóság, de hogy pontosan a gyakorlatban ki akarok állítani egy számlát, ez hogy fog kinézni?

Most >> fog kinézni a számla? >> Nagyjából ugyanúgy kinézhet, ahogy most is, de nyilván azt nem fogjuk számlának nevezni.

Tehát ez egy megjelenített formája.

A számla az egy adatstruktúrában kell, hogy megjelenjen, hogy ezek a számlakép alapú elektronikus számla megközelítések, ezek el fognak halni, és nem a számlakép lesz a maga a számla, hanem alapvetően egy XML állomány lesz a számla, ami nyilván egy kicsit nehezebben értelmezhető emberi szem számára ezt tudjuk, de de attól ez lesz az a számla, amit ki kell bocsátani.

Befogadhat a számla befogadó, a minden a megőrzési kötelezettség.

Tehát ezt tekintjük igazából számlának.

Sőt, hogyha magán személynek bocsát ki valaki számlát, akkor is ezt az XML-t kell megőriznie. >> Nyugtával dicsérd a NAVOT.

Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai, gazdasági és közéleti kérdésekről közérthetően, néha viccesen, de leginkább lényekre [zene] törően.

Az Andersen tapasztalt adószakértői két hetente megvitatják, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit érdekel.

Sziasztok kedves nézőink, hallgatóink!

Ez itt a Nyugtával DJed a Navot podcast, ahol hagyományos adásainkban két hetente a legfrissebb adózási hírekkel foglalkozunk, de már megszokhattátok, illetve a törzs hallgatóink, törzsnézőink már megszokhatták, hogy időről időre külön kiadásokkal is jelentkezünk.

Állandó szakértünk Barta Bence van velünk. >> Sziasztok! >> És meghívott vendégünk Cöndő Szabolcs. >> Sziasztok! őt a mai napra az adóhivataltól igazoltuk le, >> névadó szponzorunktól. [nevetés] >> Üdvözlünk Szabolcsa köreink. >> Csak a beszélgetésre. >> Igen, igen.

A beszélgetés idejére igazoltuk le.

Mielőtt egészen a közepébe vágnánk fölre a figyelmeteket az elérhetőségeinkre, a csatornáinkra, ezeknek a linkjeit a leírásban megtaláljátok.

Kérünk, hogy észrevételezzetek kommenteljetek minket.

Ezeket mindig elolvassuk és figyelembe vesszük.

Az adásaink során előre is köszönjük szépen.

A mai adás a Vidáról fog szólni.

Biztos most sokan fölhúztátok a szemöldökötöket, mert még nem tudjátok, hogy miről van szó, vagy nem biztos, hogy tudjátok, de higgyétek el, hogy egy ilyen nagyon fontos kulcszó a Vida, és amit takar, az nagyon fontos lesz az adózás jövője szempontjából és elsődlegesen az áfa jövője szempontjából.

Úgyhogy ezért is Szabolcsot hívtuk, aki a NAV központi irányításának az adószakmai innovációs főosztályát vezeti immáron mióta? >> Most már több mint egy éve. >> Most már több mint egy éve.

És ez a főosztály mikor jött létre? [horkantás] >> Hát ebből kiindulva ez 2021 novemberében jött létre, és akkor kezdte meg áldásos tevékenységét, például ugye a vidacsomagról való felkészülést támogatja a főosztályom.

Viszont te nem egy éve kerültél az adóhatóságod, hanem lennél egy kicsit hosszabb az előtörténeted.

Erről hallhatunk egy kicsit. >> Konkrétan egy éve kerültem én is az adóiatalhoz, de már vissza.

Volt egy kitérőm egy másik adótanácsadó cégnél, és előtte vagy több mint 20 évet dolgoztam az adóhivatalnál. >> Hú, akkor neked még apches igazolványod is volt? >> Bizony volt.

Igen. [nevetés] >> Neked is volt, Dani?

Igen, pont akkor egy fél évvel azelőtt kerültem, mielőtt a vámosok hozzácsapódtak volna az adóhatósághoz, vagy fordítva, nem tudom, ki hogy érzé >> Igen, egyesültek.

Igen, igen, igen, igen, igen, igen.

Jól gondolom, hogy te pályakezdőként kerültél az adóhatóság? >> Igen, >> én is [nevetés] >> annak ide vannak párhuzamok.

Van, van, van, vannak, vannak pár >> szóljatok és kimegyek. [nevetés] >> Nem akarunk kiközösíteni, hogy te nem van az a jóalnál dolgoztál eddig.

Amikor odakerültél, az a akkor azért még a a digitalizáció meg a digitális megoldások az adóhatóság munkájában szerintem gyerekcipőben jártak.

Úgyhogy ha valaki szerintem autentikus bemutatni azt a folyamatot, ami ebben a körben lezajlott az adóhatóságnál, és aminek az egyik következő nagy lépése a vidacsomag implementálása lesz, az azt gondolom, hogy te vagy. >> Hát köszönöm meghívást is, meg a meg ezt a bemutatást.

Egyébként ez engem érdekelne, hogy mert ugye a 2010-es években láttuk a nagy mérföldköveket, a digitalizáció felfutását az adóhatóságnál meg a az adózók életében, de hogy amikor te odakerültél, akkor akkor ez még nagyon messz távoli volt.

Inform informatikus közgazdász informatikus végzettséget informatikus vagyok.

Amikor kezdtem, akkor én igazából a egy-egy ügynek habonyultsága az attól függött, hogy hogy hány doszéba sikerült egy ügyet összefoglalni, és voltak olyanok is, a amelyek már ilyen polcméreteket öltöttek.

És a legrosszabb az volt, amikor egy kollégámtól kérdeztem, hogy hát ez az ügynek az iratanyaga hol van, és csak egy irodaszámot mondott. [nevetés] Ekkor így jeleztem, hogy nem biztos, hogy nem biztos, hogy ez egy egyszerűen megoldható probléma, de ott nyilván alapvetően papíralapú folyamatok voltak, amikor elkezdtem dolgozni, és ez alakult át azalon belül is, illetve azal kifelé is megváltoztatta azt, hogy most mit gondolunk például egy bevallásról vagy mit gondolunk egy bizonylatról.

Tehát amikor én még kezdtem az adóatalnál dolgozni, akkor a ilyen szender bevallásnak a kockázat elemzésé az tartozott, hogy egy vezető felkérte az összes papíralapú bevallást, és így elkezdte nézegetni a bevallásoknak a képét, és ez alapján döntötte el, hogy ki az a melyik az a az adóza, amire kíváncsi lesz.

Nyilván ennél most már sokkal cizelláltabb megoldásaink vannak ahhoz, hogy hogy kiválasszuk a a kockázatos adózókat. jóval több adatunk van, és nyilván minden adóhivatal adat éhes jelenleg is Európában.

Pontosan tudjuk, hogy milyen milyen következő adatkör az, amit szeretnénk. illetve amit az online számlából tanultunk, hogy nem csak az adatoknak a számossága fontos, hanem a minősége is.

Tehát hogy hogyan tudjuk magát a minőségét javítani és ezáltal a a saját munkánkat is hatékonyan bettenni, valamint akik használják ezeket a a megoldásokat, akár adózói oldalon az öt tevékenységüket is hatékonyan belenni. >> Ami már egy ideje velünk van, és ugye most a számlákról kezdtünk el beszélgetni, szerintem ezen a vonalon érdemes tovább folytatni, az az elektronikus számla.

Évek óta lehet már elektronikus számlát kiállítani, megvan a fogalma.

Megvannak a paraméterei, de mennyire terjedt el ez a gyakorlatban? >> Maguk a rendelkezésünkre számok, rendelkezésünkre álló számok azt mutatják, hogy nagyjából a a magyar számla kibocsátásnak a 40%-a az, ami 30-40%-a az, ami elektronikus.

De mielőtt még itt pezsgőt durrogtatnánk, ezeknek a többsége magánszemélyeknek kibocsátott számla.

Tehát, hogy a magánszemélyeknek a közműszámlája jellemzően az, ami elektronikus.

És a hogyha megnézzük azt, hogy a B2B-ben mekkora ugyanez a a penetráció, egy jóval alacsonyabb arányszámot látunk magunk előtt, tehát az inkább ilyen 20%-hoz közelít.

És ez egy ez egy jelentős különbség, hogy elektronikus számlázásnál miről beszélünk, számlakibocsátásról vagy számló elektronikus számló befogadásról? és elektronikus számlát befogadni azért nagyon jól látszik jóval nehezebben tudnak a vállalkozások mint elektronikus számlát kibocsátani.

Tehát elektronikus számok kibocsátáshoz igazából a szá folyamatnak az utolsó pontját kell egy kicsit módosítani.

Van egy archiválási kötelezettség, de de alapvetően nem egy túl bonyolult az, hogy valaki eljusson elektronikus számló kibocsátáshoz. befogadni, feldolgozni, új folyamatokat kialakítani esetleg, az már sokkal nehezebb, főleg akkor, hogyha ha nem is jellemző az adott társaságnál az elektronikus számla.

Tehát amikor nagyon ritka az, amikor amikor elektronikus számlát kap, tehát talán ezeknek a vállalkozásoknak ilyenkor a legnehezebb dolguk van a az elektronikus számlázással. >> Hogyha neked érvelned kéne, hogy miért jó az elszámlázás, mondjuk össze kéne hasonlítanod a hagyományos számlázással, akkor mik lennének azok az érvek, amiket fölhoznál emellett?

Hát maga a hatékonyság nyilván ott van benne, tehát hogy nincsen posta, nincsen papíralapú folyamat, sokkal gyorsabb, hatékonyabb tud lenni a a vállalkozások számára.

Sőt, hogyha nem egy-két darab számláról beszélünk, akkor jóval olcsóbb is, mint a a papírlapú számla kibocsátás kibocsátói oldalon, befogadó oldalon pedig ténylegesen a mennyiség az, ami ami alapvetően eldönti.

Nyilván ez hajtaná arra az adózókat, hogy próbálkozzanak inkább egyre több számlakibocsátóval elektronikus számlázási kapcsolatot kialakítani, de azért ez nem nem reális, hogy hogy a számú befogadók meg tudják határozni azt, hogy számukra a az ügyfeleik, a partnereik elektronikus szemlát tudjanak kiállítani, >> mert ugye most helyezzük egy kicsit kontextusban a hallgatók meg a nézők számára, az elektronikus számla esetkörei.

Hát ugye amikor bekerült az termibe, akkor ez egyáltalán nem volt kötelező.

Most már van olyan kör, ahol kötelező, de még mindig java részt nem az.

És a ahol nem az, ott ott a két félnek a megállapodása szükséges hozzá.

Ugye igen csak ez hozzá kell tenni nem az áförvény miatt kötelező bizonyos esetben a a az elektronik úgy számla, hanem ez szektorális szabály, tehát a a földgáz, villamos energia vízik közmű szolgáltatóknál, tehát ugye az ő rájuk vonatkozó szabályozás alapján kötelező ott a az elektronikus számlát kibocsátani a B2B igen a vállalkozások számára.

Ugyanakkor megmaradt ott a számlakép szabályozás.

Tehát ezek mind-mind PDF alapú számlakép alapú elektronikus számlák. ennek minden előnyével és hátrányával együtt >> szerintem lassan rán térünk rá a vidára, merthát hogy itt a Vida ez egy nagy áttörést hoz több több fronton is.

Hát ez a 30% ez elég elég magasra fel fog kúszni várhatóan.

Ugye, hogyha jön a videa, ugyanis B2B alapon kötelező lesz az elszámlázás 2031-től, ha jól emlékszem, >> 2030-tól, de a tagállam dönthet belöld belföld kapcsolatban, hogy korábban, hogy korában. >> Tehát, hogy akár bármely tagállom így Magyarország is dönthet úgy, hogy 2030-at megelőzően kötelező elektronikus számlázást vezet be a belföldi ügyetek vonatkozásában.

Tehát nem kell, hogy megvárjuk a a az irányelvi végső határidőt.

Az irányelvi határidő az a közösségügyletekre vonatkozik.

Tehát a közösségi ügyleteknek a kötelező elektronikus szemlázása az 2030. július 1. >> Aha.

Mert hogy a a vida, tehát hogy magyarázzuk el, ez a V8 in the digital age nevű szabálycsomag, ami az alfának egy sors szabályát módosítja meg új alapokra helyezi.

De hogy mégis a az elektronikus számlázás az az a legfajsúlyosabb változás ebben a csomagban.

És nem mellékes, hogy ugye ezt még a a magyar EUs elnökség verte át, mikor két évvel ezelőtt az EU-ban.

Mi az a mik azok a a főbb indokok, ami miatt arra jutottak itt a tagállamok, hogy ezt egész európai szinten egységesíteni kell az elektronikus számlázás szabályait, meg az adatszolgáltatás szabályait? magát az elektronikus szemlás adatstruktúráinak az egységesítése, ez évek vagy évtizedek óta egy ott rebeg a tagállamok előtt, de nem tudtak egy jó megoldást egészen eddig kidolgozni, mert nem volt egy olyan adatstruktúra, amiben mindenki megegyezett volna.

Különböző érdek mentén soha nem volt többségi megegyezés arról, hogy hogy mi legyen egy egy elektronikus számlaadatstruktúra. egyébként most sincs.

Tehát, hogy ez miatt még valaki félre értené a vidacsomagnak a a az európai számla sztenderdjét, ez nem azt jelenti, hogy a struktúra egy egységes, hanem az elvek egységesek, ahogy a struktúrát meg kell alkotni.

Nyilván ez jelenthet mindenképpen egy átjárhatóságot, de nem azt fogja jelenteni, hogy tökéletesen az lesz az elektronikus számla Magyarországon, mint mondjuk Németországban, vagy vagy Szlovákiában.

Tehát nem feltétlenül ugyanazokat a az a struktúrákat fogják a egyes tagállamok bevezetni, de célként azért ott van, hogy hogy hátha azért a többség egyfajta struktúrát vezet be.

És ez ez egy jelentős ugrást fog jelenteni a a vállalkozások számára.

A tagállamok pedig amikor így nézegették a különböző országoknak, tagállamoknak a számlaadatszolgáltatási rendszereit, tehát akár a magyarét, vagy nagyon jó példa az olasz, a lengyel, amit most lett végre éles környezetbe állítva, vagy a spanyol számlatszolgáltatás, sokat tanultak, sokat tanult a bizottság is belőle, hogy hogy érték a tagállamokat, hogy miért vezetnek be ilyen fajta kötelezettséget, és látják ennek abszolút a hasznát is.

Viszont hogyha ez nem lesz egy európailag európai szinten egy harmonizált megoldás, akkor ez jelentős költséggel fog járni a vállalkozások társalagok számára, hiszen minden egyes tagállamban eltérő szabályok szerint kell majd a számlákat előállítani, kibocsátani, eltérő adatstruktúrák lesznek, eltérő adatszolgáltási rendszerek lesznek, és ezt akarta igazából harmonizálni a bizottság.

És ebben sikerült megegyezniük a tagállomoknak. azért hozzá kell tenni, hogy nagyon-nagyon hosszú vita után, tehát hogy nyilván a magyar elnökségnek elnökség idején sikerült ezt elfogadni, de előtte azért a a publikálásai alatt az elfogadás között jó hosszú időt telt el, és az alapelképzeléseknek a az elindulásához képest meg iszonyat hosszú idő.

Tehát ez egy igazából egy nagyon-nagyon hosszú folyamat volt, ami a magyar elnökség során egy nagyon fontos mérföldköhöz érkezett, hogy végre megvolt az a megállapodás, amiben az összes tagállam megegyezett.

És ezt követően pedig 2025 elején a az irányelv is sikerült módosulnia jogilag, úgyhogy most már tényleg ott tartunk, hogy hogy látjuk az irányelvet, látjuk, hogy milyen változásokat jelent, és látjuk azokat a kérdéseket is, amiket felvett és ezt nyilván a tagállamok a bizottság fel is kommunikálják, hogy hogy itt azért kell még egy egy olyan közös megértés a szabályok kapcsán, hogy…

Említett entitások

Témák

  • e-számla
  • adat-szolgáltatás
  • számlázás
  • vida-csomag

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ViDA: jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás”

Miről szól ez az epizód: „ViDA: jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás”?

Az EU által elfogadott ViDA-csomag jelentős változásokat hoz a vállalkozások számára az e-számlázás és az adatszolgáltatás terén. Czöndör Szabolcs, a NAV Adószakmai Innovációs Főosztályának vezetője elmagyarázza a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás bevezetésének… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ViDA: jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Czöndör Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ViDA: jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás”?

Fő témái: e-számla, adat-szolgáltatás, számlázás, vida-csomag.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ViDA: jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás”?

Megjelenés: 2026. 02. 27.. Hossz: 1 óra 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep110-vida-jon-a-kotelezo-e-szamla-es-az-xml-alapu-szamlazas

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból