Nyugtával dicsérd a NAV-ot

A kiskeradó a magyar költségvetés Damoklész kardja

· PT53M11S

Összefoglaló

Az Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi adó miatt, ami uniós jogellenes. Ha elveszítjük ezt a pert, az az ország számára rendkívül költséges lehet, akár 3-400 milliárd forintos éves kiadást jelenthet a költségvetésnek. Ezzel párhuzamosan az…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2026. 05. 07.
Hossz
53 perc
Témák
kiskereskedelmi adó, uniós jog, költségvetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az Európai Bizottság ugyanis keresetet fog benyújtani az Európai Unió bíróságához, mondván, hogy a kiskereskedelmi adó is ellentétes az uniós joggal.

Hogyha ezt elbukja Magyarország, akkor ez brutálisan sokba fog kerülni. >> Tehát hogyha ezt most hat évre 3-400 milliárd per évet elbukik az ország, akkor az krach.

Ez szerintem ez egy őrületes kockázat most a magyar költségvetésre nézve.

És hát szerintem mindent meg kéne tenni annak érdekében, hogy ezt a dolgot tisztázzuk.

Így nagyon nehéz költségvetést tervezni. >> Oknakkal, >> hogy egy ilyen 2000 milliárd Ftos történet az ott leveg. >> Nyugtával dicsérd a NAVOT. >> Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek. adószakmai gazdasági és közéleti kérdésekről közérthetően néha viccesen, de leginkább lényekre törően.

Az Andersen tapasztalt adószakértői két hetente megvitatják, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit érdekel. >> Sziasztok kedves nézőink és hallgatóink!

Üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Radnai Károllyal. >> Sziasztok! >> És Pauker Zoltánnal! >> Sziasztok! >> Én Horvát Dániel vagyok.

A választások utáni első adás, ugye, ahogy a legutóbbi alkalommal jeleztük, kivártuk az eredményt meg azután jövő legfrissebb híreket.

Többek között a mai napon szó lesz CO2 kvótaadóról, friss európai bírósági döntésekről, de lesz Trump topic is, úgyhogy tényleg rengeteg friss hírünk van, értelemszerűen belöldi hírekkel is foglalkozunk.

Mielőtt azonban belevágnánk, fel szeretnénk hívni a figyelmeteket az elérhetőségeinkre és a csatornáinkra.

Nagy szeretettel és örömmel várjuk az észrevételeiteket, kommentjeiteket.

Ma is fogunk hallgatói észrevétellel foglalkozni, mert érkezett egy nagyon érdekes felvetés, úgyhogy a továbbiakban is várjuk ezeket a leírásokat és az elérhetőségeket pedig megtaláljátok.

Hát vágjunk is bele >> és totózzatok. >> És totózzatok.

Az adó Toto, úgyhogy várjuk a tippeket.

Ha jó, ha jól emlékszem, a főnyereménye egy Apple MacBook Neo, >> MacBook Neo, >> egy 100000 Ft-os üdülési jutalmány a második díj és egy 50000 Ft-os üdülési díj a harmadik díj.

És egyébként 13+1 kérdésre kell válaszolni, mint a aki totózott.

Nem a múltkor beszéltünk még mindig lehet totózni, csak nem népszerű.

Az én gyerekkoromban az nagyon népszerű volt.

Én totóztam és hát én egy öreg boomer vagyok, aki >> ide visszahoztam a totót.

Úgyhogy úgyhogy totózzatok, mert szerintem megéri.

Az a azt találtuk ki, hogy a országgyűlés alakuló üléség lehet totózni, ami szombaton lesz május 9-én, tehát május 8 évfélig fogadjuk el a >> De nem a parlament kupola csarnokában adjuk át a nyereményeket.

Nem, azt nagy januárban adjuk át.

Péntek éjfélig tudjátok leadni.

Nincsen részvételi díj, tehát hogy bárki, aki rákattint, az indulhat rajta.

És majd eredményhirdetés pedig majd január 1jén van, vagy elején van, merthogy ki kell várnunk, hogy lemenjenek a az évközi adóváltozások.

És ugye láttunk már ilyet, hogy december 30-án is születtek még kormányrendeletek, amik még az adott törvényekre hatással lehetnek.

Úgyhogy január 1jén hirdetünk majd eredményt.

Lehet, hogy most már tekinthetünk a visszamenőleges jogalkotástól, és nem fog módosulni emiatt a >> hát ő nyugtával dicsért a napot. >> Azt ott a napot ugye meglátjuk, >> meglátjuk.

Hát ha már rendeleti adóztatásról volt szó, hát ezen az ezen a vonalon el is indulhatunk.

Az Európai Unió bírósága is kifejtette erről a véleményét.

Most éppen a széndioxid kvótaadó kapcsán hozott döntést. előzetes döntés hozzottali eljárás keretében hozott ítéletről van szó, amelyik azt mondta, hogy ellentétesnek tűnik az uniós joggal ez az adó, amelynek egyébként a vizsgálata a konkrétan az adott nemzeti bíróságnak a feladata, de az ő véleményük szerint az irányelvbe, a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló irányelvbe ütközik a széndioxid kvótaadó.

Hát most ugye nincsen jó sorozata a leköszönő kormánynak, mert a múltkor a bányajáradék, most ez bukolt még >> és ma se ez az utolsó. >> És ma se ez az utolsó, tehát hogy még van más a csőben.

És mintogy már ősszer is valami már bukott volna.

Pont itt hárman beszélgettünk erről a széndioxid kvótaadóról, hogy hogy mind a háromnak az volt a véleménye, hogy bukik, de teljesen másra gondoltunk, hogy miért.

Ez is egy ilyen nagyon érdekes dolog, hogy a az Európai Bíróság útjai kifürkészetetlenek.

Tehát ugye arra gondoltunk, vagyis hát ez volt itt a a konszenzus, hogy hogy valószínűleg ez is azon az alapon fog bukni, hogy hogy aránytalan és hogy torzítja a piacot.

És hát végül is nem ez volt a az indoklás.

Lehet, hogy ez is elegendő lett volna, de nem erre alapozta az Európai Bíróság a az ítéletet. >> Hát ugye van egy irányelv erről a széndioxid kvótaadóról, ugye az széndioxid kvótákról és és ez ezt az irányelvet vizsgálta igazából a a bíróság, és akkor ezt így összevetette a magyar szabályozására, és hát hogy hogy nem valahogy nem látta.

De igazából ha jól értem, akkor itt valójában a cél van egy célja ennek az irányelvnek, hogy miért kell egy ilyen ilyen rendszert működtetni.

És hát ugye ez a magyar adó, amit így kivet kivetettek ezekre a széndioxid kvótákra, ez ez hát hogy mondjam, a ezzel az irányelvi céllal ez elég ellentétes volt. >> Hát igen, hogy konkrétan megnevezzük ezt a célt, ez az üvegház üvegházhatású gázok kibocsátásának a jelentős csökkentése.

Ez az irányelv arra jött létre, és létrehozott egy mecchanizmust, az úgynevezett ETS mechanizmust, ami ennek a célnak az elérését célozta, vagy vagy szándékolta elérni. egy hosszabb időtávon, többek között olyan eszközökkel, hogy ingyenes kótákat, egyre csökkenő terjedelemben ingyenes kótákat bocsátott a rendelkezéséről a legnagyobb kibocsátóknak, tehát termelővállalatoknak, ami aztán folyamatosan csökkent és a felhasználásuk függvényében pedig, ha már nem volt elég az ingyenes kótájuk, akkor a tevékenységük további részének a kibocsátására a kvótakereskedelem keretében kvótát kellett vásárolniuk.

És ugye nyilván ez arra ösztönözte őket, hogy a zöldátállási vagy arra ösztönzőre került bevezetés, hogy a zöldátállási folyamatokban minél nagyobb beruházásokat eszközöljenek.

Na most ehhez képest ezre az ingyenes kvóta kibocsátásra telepített adókötelezettséget a magyar kormány egy rendelettel, amire azt mondta az Európai Unió bírósága, hogy hát ez azért alapvetően a fizetendőadó összegéig bőven alkalmas arra, hogy kioltsa ezt a célt érdemben.

Tehát, hogy ezzel nehéz vitat, ezzel nehéz vitatkozni.

A NAF megpróbálta, de de úgy tűnik, hogy sikertelenül.

És erre mondta azt az Európai Unió bírósága, hogy márpedig, hogyha ez az adó ilyen hatást okoz, akkor az ellentétes az irányel fő cél kitűzéseivel.

És ezért aztán akkor ennek a megállapítása az értelemszerűen következményekhez vezet.

Hogy milyen következményekhez, az már egy lényegesen érdekesebb kérdés, vagy hát értelemszerűen, mert hogy itt folyamatban van egy eljárás.

Tehát a nitrogénművek indította ezt a ezt az eljárást.

Ez egy ART 195 paragrafus szerinti adó visszatérítés iránti eljárás, ami egy önellenőrzésből indul ki, egészen pedig fajul egy magyar nemzeti bíróság előtt.

A nemzeti bíróság referálte ki a kérdést az EUB-hez.

Az EUB hozott egy döntést, amiben véleményt formált, de azt mondta, hogy a nemzeti bíróság feladata az, hogy ebből levonja a következtetést.

Na most ha ebből azt a következtetést vonja le, hogy akkor márpedig ez az adó ez ellentétes egy kötelező uniós jogszabállyal, akkor a visszatérítési kérelmét el kell majd fogadni a nitrogénműveknek, az adóhatóságnak, és nem csak az ő visszatértési kérelmét, hanem akár mindenki másét is.

Ez az egyik fele, hogy milyen egyedi ügyeket generálhat a múltra nézve.

Nyilván a másik fele meg az, hogy milyen következményei vannak a jövőre nézve.

Tehát ha ez az adó deklaráltan ellentételes egy kötelezően alkalmazandó uniós jogszabállyal, akkor ezt az adót vagy át kell alakítani, vagy meg kell szüntetni értelemszerűen. >> Hát igen.

Csak hogy a kontextusában értelmezzük a dolgokat.

Tehát, hogy ezt azzem április 14-én hozta nyilvánosságra az EUV.

Szerintem nem véletlenül április 12-e után, hogy ebből ne legyenek ilyen politikai >> felhangók felhangók, tehát hogy nehogy kampányidőszakban bárki bármilyen pozitív vagy negatív irányba használja.

Tehát én ezt nem nem tartom véletlennek.

És hát ugye nyilván Európának a a többsége az fellélegzett a választási eredményekre, és hogy megörültek, és aztán utána ideadták ezt a csomagot, ami egyébként nem fogja segíteni itt a Tisza kormányt, tehát nekik nem lesz egy tehát ennek a költségvetési részével megint csak nekik ugyanaz, mint a bányajáradékos, az az itt az egy menny mennyi adót vettek be? >> 200 milliárd.

Öszen, de a nitrogénművek több 100 milliós tételre indította el a visszatér. >> Hát ezek ilyen sok 10 milliárd Ftok voltak, tehát szerintem ez is egy ilyen 100 milliárd nagyságrend, tehát hogy >> és ez per év, tehát hogy ez évekre visszanleg tehát ezt >> ez megint egy elég nagy lyukat fog ütni.

Szóval, hogy ülnek ezek, és akkor én itt visszakanyarodnék oda, ahol múltkor beszéltünk a különadókról, hogy amellett, hogy egy nem feltétlen szerencsés a a különböző szektorokat máshogy adóztatni, mert hogy anomáliákat okoz, hát ez egy meg egy külön dolog egy, hogy hogy még nagyon sokszor még egyébként uniós irányelvekben is ütköznek.

Tehát nagyon nehéz a a meglévő adóstruktúrán kívül olyan adókat bevezetni, ami utána még ebben az Európai Uniós útvesztőben is utat talál.

És hát ez most már megint az derült ki, hogy most e csak ez a két csomag ilyen 4-500 milliárd Ftocska, mert ugye éve évek alatt felhalmozódik, ami egyszerre fogja az államháztartást nyomni.

Tehát, hogy ezek ezek nagyon komoly problémákat fognak okozni a 2026-os költségvetésben. >> Hát igen.

És ugye a mecchanizmus az nem úgy működik, hogy mert akár úgy is működhetne, hogy hogy a magyar kormány kitalál valamit, hogy milyen jó lenne adóztatni, és előbb megkérdezi az Európai Unió bíróságát, hogy ez nem fog-e beleütközni, mert akkor ezt a helyzetet elkerülhettük volna, mert így most mire eljutott idáig ez az ügy, gyakorlatilag tényleg évekről beszélünk, tehát hogy >> tehát 23 >> Igen.

Tehát mire odáig és most visszamegy a nemzeti bírósághoz, az fog hozni egy döntést.

Az mondjuk az önellenőrzés befogadására utasítja a NAVO, az befogadja az az önellenőrzést, ketyeg a kiutalási határidő és végigmegy a kamat. >> Igen. >> Tehát, hogy >> na de hogy és azt gondolom, hogy ezzel 2000, tehát hogyha er ilyenkor mindig lesz egy új jogszabály, az ad egy 180 napos időablakot, tehát erre most reagálni kell.

Tehát, hogy ez ez nagy rész 2026 lesz.

És hogy itt ne álljunk meg, sőt ne is álljunk meg.

Hát ahogy említettük, nem ez az egyetlen ilyen típusú döntés.

A következő az nem az Európai Unió bíróságá.

Itt még nem tartunk, de hát ebbe az irányba haladunk a kiskereskedelmi adó kapcsán is.

Az Európai Bizottság ugyanis keresetet fog benyújtani az Európai Unió bíróságához, mondván, hogy a kiskereskedelmi adó is ellentétes az uniós joggal.

Ugye erről is beszámoltunk már korábban, amikor a bizottság leveleket és felhívásokat küldött a magyar kormányhoz.

A magyar kormány nem teh semmit, annak ellenére, ő korábban megígérte, hogy kivezeti ezt az adónemet, inkább csak megemelte, és most úgy tűnik, hogy betelt a pohár.

Engem ez azért lep meg, és szerintem erről is beszéltünk itt, mert olyan, mintogyha hogyha újra ugyanabba a folyóba lépnénk.

Ugye ez már ez a Kiskeradó egyszer már megjárta az Európai Bíróságot, és hát az érvek nagyon hasonlóak voltak, tehát hogy nem láttam azt a novomot.

És akkor az Európai Bíróság azt mondta, hogy hogy mivel progresszív meg szóval hogy akkor is az a probléma ugyanúgy megvolt, hogy hogy vannak a magyar franchise alapon működő vagy nem feltétlen magyar, de hogy ez a tény, hogy ezek magyar magyar vállalkozások, akik franchise alapon működnek, és ezért a a az egyes egységek azok önálló bevétellel rendelkeznek, és azért hát nyilván nem érik el a vagy ha elérik, akkor csak kicsivel haladják meg a a 100 millió Ft-os belépési küszöböt.

Még egyébként vannak azok a nagy láncok, akik meg az összes egységük egyben számít, és akkor ők meg ők meg torzítva sokkal többet fizetnek, hogyha egy egységre leosztod, mint a mint a magyar láncok.

Hogy most pont ugyanezzel az érveléssel megy megint a az Európai Bírósághoz a a bizottság. >> Hát kicsit kicsit különbözik szerintem.

Ugye ma már az a legelső alkalommal ugye ott az volt a a az érvelése a bizottságnak, hogy hogy nem a legnagyobb adókulcs a külföldi adó, vagy hát a külföldi láncok tartódnak, az alacsonyabban, mert hát ugye a franchise rendszerből fakadóan csak a magyarok, és emiatt ugye a magyarok sokkal kevesebbet fizetnek, mint a külföldiek.

És erre azt mondta a bizottság, hogy önmagában ez egy nem egy nem probléma, mert hogyha lenne egy olyan magyar szereplő, aki kellően ugyanú olyan lenne, mint egyéb, tehát hogy ugyanolyan tőkerős lenne, meg ugyanolyan versenyképes lenne, mint a külföldi, akkor ugyanúgy azt az adót fizetné, tehát önmagában ez a szabályozás ez nem ellentétes.

Most meg azt mondják, és én szerintem ezt egyébként ez a bizottsági szerintem ez erősebb volt, mint a mostani, mert a mostani meg azt mondja, hát hogy van a franchise rendszer, meg van a van a cégcsoport, mint rendszer, és hogy és hogy nem tud nem engedik ugye a külföldieknek, hogy hogy kvázi a kapcsolt vállalkozási viszonytól eltérő struktúrát alakítsanak ki, mert hogy az egy az egy tény ezek ezek kapcsolt vállalkozások, ezek a külföldi egységek, és hogy és hogy emiatt esnek bele a magasabb adókulcsba, ami meg ami meg szerintem egy kicsit így összekeveri, mert hogy a A a franchise az nem egy nem egy cégstruktúra, hanem az egy az egy az egy működési >> az egy üzleti modell az >> az üzleti modellés és hogy a az szerintem az teljesen más, mint hogy én most nem tudom leányvallókat lehányvállalatokat alapítok és akkor amiatt össze…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A kiskeradó a magyar költségvetés Damoklész kardja”

Miről szól ez az epizód: „A kiskeradó a magyar költségvetés Damoklész kardja”?

Az Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi adó miatt, ami uniós jogellenes. Ha elveszítjük ezt a pert, az az ország számára rendkívül költséges lehet, akár 3-400 milliárd forintos éves kiadást jelenthet a költségvetésnek. Ezzel párhuzamosan az… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 07..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A kiskeradó a magyar költségvetés Damoklész kardja”?

Fő témái: kiskereskedelmi adó, uniós jog, költségvetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A kiskeradó a magyar költségvetés Damoklész kardja”?

Megjelenés: 2026. 05. 07.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep114-a-kiskerado-a-magyar-koltsegvetes-damoklesz-kardja

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból