Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Egyre rosszabbul fest a költségvetés a csökkenő ÁFA-bevétel miatt

· PT50M34S

Összefoglaló

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast legfrissebb adásában Boár György, Radnai Károly és Horvát Dániel az aktuális adózási híreket veszik górcső alá. Kiemelt téma a magyar cégek felkészületlen hozzáállása az október 1-jén induló uniós karbonvám (CBAM) rendszerhez, amely 2025-ig…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2023. 10. 04.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
boár györgy, radnai károly, horvát dániel
Témák
költségvetés, áfa-bevétel, adózás, karbonvám, cbam
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

nyugtával dicsérd a navot egy podcast azoknak akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően néha viccesen de leginkább lényegre törően boár györgy és radnai károly valamint állandó beszélgetőtársuk horvát dániel két hetente összefoglalja amit nem akarunk hallani de mégis mindenkit foglalkoztat sziasztok kedves hallgatók üdvözlünk titeket ezen a szép őszi napon bár inkább nyárias még a idő állandó szakértőinkkel radnai károllyal sziasztok és boár györggyel sziasztok én horvát dániel vagyok hát ismét eltelt két hét úgyhogy a legfrissebb adózási hírekkel jövünk illetve olyanokkal is amiket két hete már megígértünk mert ez akkor sajnos nem fért bele a műsoridőnkben gondolok itt a transfer árszabályokra meg a befit javaslatcsomagra ez már két és fél hetes két és fél hetes igen így a felvétel készítésének az időpontjában de igyekszünk ma ezekre is kitérni úgyhogy vágjunk is bele a magyar cégek felkészületlenül várják a karbon vám bevezetését október 1jén magyarországon is elindult a cbam rendszer vagyis az uniós kibocsátásk kereskedelmi előírások kijátszása elleni rendszer ez 2025 végéig konkrét fizetési kötelezettséget még nem jelent de adatszolgáltatási és adminisztrációs kötelezettséget igen a hazai importőr cégekre és a vámügynökök megint o a magyaros történet lett ebből hogy jott egy van egy uniós direktíva amit implementálni kell aztán nem sikerült implementálnunk a karbonvám az majd 2025-től működne most elvileg csak jelentéstételi kötelezettség van hogy az unió össze tudja szedni az adatokat és ez alapj meg tudja állapítani hogy mekkora a kitettsége az uniónak a tekintetben hogy azok a áruk alapanyagok amelyek bejönnek azok mennyire széndioxid kibocsátás intenzív iparágakból jönnek be és és nyilván akkor eszerint állapítanák meg a karbonvám összegét viszont mivel hogy nem sikerült magyarországon jogszabályt alkotni ezért hát nem nagyon van arra mód hogy hogy megfeleljünk az uniós direktívának ami azért furcsa mert hogy egyébként meg szankció van tehát hogy aki nem nem ad jelentést azt elvileg lehet szankcionálni ráadásul itt van a kötelező minimum szankció nem igen 10-50 eur-s szankció is lehet a ben nem jelentett kibocsátások után tonnánként a visszatérően elmulasztó cégek még magasabb összeg kel számolhatnak és majd ha már lement ez az átmeneti időszak amiről most itt szót ejtetté kesz akkor még jobban megnövekednek majd ezek a bírságtételek számomra itt az volt a furcsa hogy egyébként magyaros a történet de most ez épp nem csak magyar hanem azt írja kollégánk a a rendkívül jó cikkében ami a telexen jelent meg hogy európai uniós szintű probléma a belső szabályozottság hiánya tehát kicsit nekem most most ez olyan szituáció minthogyha nem csak a gazdálkod ók nem készültek volna fel hanem a szabályozók se készültek volna fel arra hogy most mi történik az eu szeretne valamit de mintha a tagállamok meg vagy nem szeretnék vagy ők maguk sem készültek még fel erre vagy hát de annyira meglepetésszerűen érkezett ez a szabályozás hogy tavaly előtt nyáron már mi foglalkoztunk a podcastb két évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel hogy azért nem lehet azt mondani hogy a semmiből került elő ez a szabályozás és mindenki tudta hogy jön meg egyébként ez magyarországnak is ugyanúgy érdekelt tehát hogy ez nem a arról szól hogy azt most brüsszelben kitalálták és nekünk csak nyűg merem ez azért alapvetően magyarországnak is érdeke hogy egy ilyen adot szolgáltatás el tudjon indulni és hogyha ebből vannak bevételek akkor uniós szinten akkor ebből a magyarország is részesülne idővel ugye egyedül a lengyelek voltak akik ugye megpróbálták ezt a dolgot megtorpedózni vagy a igen mondvá hogy ez adójellegű intézkedés és hogy teljes többséggel kellett volna dönteni róla és ehelyett környezetvédelmi intézkedésként vezette be az eu és egyszerű többség igen tehát hogy magyarország meg nem szólt hogy t ezzel neki ez nem tetszik ehhez képest aztán a nem készült el a végrehajtási rendelet úgyhogy úgyhogy nem lehet nagyon adatot szolgáltatni vagyis hát biztos hogy lehetne valamilyen módon trükkös megkerülős módon de hát ugye az meg nem várható el a gazdálkodóktól hogy ők találják ki a rendszert de még egy csomó időnk van nem mert 24 januárjában kell csak tehát az még három hónapat ja hát igen igen igen igen ez egy kicsit olyan mint a az új termékdíjbevallása ami szeptember 27-én jelent meg úgyhogy szeptember 30-áig terjedő időszakról már azon kell termékdíjat bevallani igen igen de hogy nem csak a végrehajtási szabályozás váradt magára hanem hát az eu rendelet szerinti illetékes tagállami hatóság kijelölése sem történt még meg és akkor most így magam elé képzelem hogy ülnek a miniszteri értekezleten és megy a pingpong hogy na ezzel ki akar vagy ki fog foglalkozni érdekes kérdés is lehet egyébként hogy magyarország nem egyedül van ebben a felkészületlenségben hogy hogy vajon mi az oka annak hogy ennyire nem lépett senki ezzel kapcsolatban lehet ez egy ellenállás vagy ellenérdekeltség vagy egyszerűen az hogy mivel hogy hogy közvetlenül pénz még nem származik belőle ezért mindegy majd megoldjuk valamikor úgy igazából különösebben bajunk nincs belőle vagy a harmadik az az hogy mindenki utálja ezt a dolgot merthogy egy iszonyú adminisztratív valami ami amivel foglalkozni kell megint és egy egy olyan időszakban amikor ömlik ránk az egyébként is én szerintem ez van hogy annyi minden ömlik rá de egyébként tehát az eu is megőrült tehát hogy így egymás után dobálja ki a javaslatokat tehát hogy máskor il három-négy évente jött ki egy ilyen hordereeg javaslat most meg így évente három tehát hogy itt it ugye most csak ebben az adásban fogunk három dologról beszélni kettőről még ezen kívül tehát hogy hogy ezek a novumokból azért van elég és ugye a cégeknek meg azért egyáltalán nem nem hiányzik az ú újabb jelentéstételi kötelezettség ugye csak a hallgató kedvéért megint átismételve hogy itt ugye arról szól a dolog hogy a co2 quó a kereskedelem miatt nagyon sok iparágára állt arra hogy egyszerűen outsorcolta a környezet terhelő iparágait tehát mondjuk az acélgyártást alumíniumgyártás tehát ami nagyon sok energiafelvétell és széndioxid kibocsátással járt kivitték mondjuk ukrajnába szerbiába kínába bárhova és aztán a termékek formájában pedig visszaimportálják lényegében nem oldott meg az eu azon kívül semmit mint hogy versenyképtelenné tette ezeket az iparágait és ezt a helyzetet próbáln orvosolni azzal a az eu hogy akkor most a termékekben megpróbálná felmérni hogy mennyire energiaintenzív volt az előállítás és azok amik nagyon energiaintenzív előálítás módján jönnek létre azokat megadóztatja de nem tudja hogy mennyivel tehát hogy el szeretne most információkat gyűjteni és ugye ezzel a jelentéstételi kötelezettségel ugye három baj van az egyik hogy a a cégek többségének mivel hogy erről semmilyen tájékoztatás nincsen tehát azon kívül hogy mondjuk a mi az andersenben hírleveleket küldözgetünk nagyjából meg még pár tanácsadó valószínűleg foglalkozik ezzel a dologgal hugye az hogy hogy ilyen hivatalos tájékoztatás nincsen tehát az ügyfelek azt se tudják hogy ilyen kötelezettségük van tehát nem tudják hogy egyáltalán milyen termékekre vonatkozik utána nem tudják hogy milyen bevallással vagy hol hol kell ezt a jelentéstételt megtenni és a harmadik a legnehezebb tehát hogyha megé ezt a kettőt megugranánk hogy hogyan kell kiszámolni mert hogy hogy egyát de nem könnyű tehát hogyha én most egy egy csavart vagy bármilyen izé alumínium elemet én beimportálok elvileg nekem meg kellene tudni határozni hogy akkor ez ennek milyen komponensei vannak mi a súlya és akkor ez alapján valamit ki kellene tudnom számolni ez egy nagyon komplex számítás eredménye most nyilván egy egy darab alumínium csavarka esetében lehet hogy egyszerűbb de mondjuk olyan termékek esetében aminek elég sok komponense van ott ez már egyáltalán nem olyan egyszerű hogy ezt kiszámolni hogy ez most energiaint vagy nem illetve milyen arányban tehát hogy erre egy egy nagyon komoly informatikai rendszert is rá kellene ereszteni ami egyébként terve is az eu-nak de hogy ezt hogy az alapok nincsenek meg és akkor utána hogy várjuk el hogy informatikai rendszereket fejlesszen bárki igen most át van pöcköve ennek a terhe igazából az adózókra valamilyen módon nem tehát hogy nekem kell tudnom kitalálni tehát hogy még egyelőre csak jelentéstételi köttelezettek még azt se tudjuk hogy adózó lesz belőle és hogy milyen milyen mértékben de hogyha val ami annyira bonyolult hogy három évig kell készülni rá akkor hogy lehet azt így kicsit szerintem ilyen kódolt volt ez a ez a ez a kimenetel hogy információkat nem adunk hozzá eleget nem adunk hozzá egy szoftvert am ó fü persze hogy hogyan nézzük mert ugye elvileg ez 25 25-ben fog indulni vagy 25 végéig tart a felkészülési időszak tehát azt is mondhatjuk hogy há akkor a felkészülési időszak az szarul indul most így indult igen de hogy még van van van de legalább van szankció az van csak nincs hatóság aki aki kiszabja majd visszamenek majdj es halmaz majd elévülési időn belül nem tudom valahogy úgyhogy ennyit tudunk ezzel kapcsolatban természetesen jövünk a frissebb hírekkel reméljük lesznek tehát sláger témánk következik pr továbbra is hát lázas készülődés zajlik a gazdasági szereplők körében mert itt aztán viszont már egy éles kötelezettségről van szó viszont az ep rendelet is hetente újabb és újabb változásokon esik át ez a műsorunk sem lehet kivétel abból a szempontból hogy ezt elemezzük hiszen könnyebb díjját alányra váltani a gépjármű iipar szereplőinek a múlt héten lépett hatályba egy újabb kormányrendelet ami hozzányúlt a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó rendelethez és több módosítás között a legfontosabbként azt érdemes róla kiemelni hogy a gépjárműpari szereplők lobbija is célbaérrt és az eddigieknél lényegesebben könnyebben fogják tudni a díjátalányt alkalm azni hogy miért jó ez adminisztrációs szempontból mindenképpen nagy könnyítés mert nem komponensenként tehát gyakorlatilag alkatrészenként kell nyilvántartást vezetni meg meghatározni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat meg ehhez kapcsolódóan adatot szolgáltatni hanem gépjárműmennyiséghez kapcsolódó átalányt fizethetnek majd ami hát nagyon hasonlít ahhoz ami a borászattal történt ami egyébként it szerintem egy jó tehát hogy egy jogszabály az elején nem lehet tökéletes és tök jó dolog hogyha ha utána a praktikus javaslatokat meghallgatják és beépítik ugye a borászatnál ott azért egy kicsit félrement a dolog mert ott nem feltétlen csak praktikus javaslatok voltak hanem hogy ot a ott a bor szakrális jellege miatt kellett igen hogy ott ott ott igazából az volt a javaslat hogy ne legyen rta vagy ne és vagy vagy ne annyi tehát az hogy hogy ne komponensenként kelljen méricskélni hanem nyilván most ha egy gépjárműt importálok annak előre jól kiszámolható hogy milyen alkatrészei vannak milyen komponensei vannak és akkor azt egybe kelljen csak gépjárművenként megfizetni szerintem ez egy tök jó változás nekem nem nem méültem el a szabályba úgyhogy segítsetek nem feltétlen egyértelmű hogy ez most gépjármű típusonként lesz majd az átarány megállapítva vagy pedig gépjármű kategóriákra tehát van van m1 n1 van három kerekű kivéve a motoros tricikli és akkor még ezen belül még az különíti el a kategóriákat hogy elektromos hajtású vagy hibrid hajtású vagy hagyomány hajtású és afrikai vagy európai elbírja töketlen fe de hogy ez ennyire le lesz egyszerűsítve hogy gépjármű kategória tehát hogy ez iszonyú könnyítés de e ez rettenetesen nagy könnyít h gépárműgyártcóknak egyébként ugye a termékdíjhoz has ház képest a borászatok hát az az semmi ugye ott meg palackonként kell tehát az se sokkal na jó de hát nem egy palackban nem 3000 összetevő van hát ugye a palacknál ugye a palacknál van a palack maga a rajta lévő cimke lehet egy komponens a kupak lehet egy komponens ha díszdobozba rakom akkor a díszdoboz lehet egy komponens tehát hogy azért ott is tudnak komponensek lenni gépjárműnél ugyanezt le akarom fordítani akkor van a gumiabroncs van az akkumulátor van az iso lehet az is van a benne lévő elektronika ami külön elektronikánként tehát rádió klíma lehet elektromos elektronikus berendezés és akkor önmagában a gépjármű is egy körforgásos termék ugye ehhez képest az átalány az annyiban egyszerűíti a dolgot hogy a gépjárművek mennyiségéhez lesz kötve a díjátalány mértéke és akkor az lesz ilyen módon sz tehát annak hogy ez most éppen melyik márkájú autó annak nememőé kis a 800 kg-s fiat 500-as vagy nem tudom megy az 800 kg-sá illetve a 2 tnás 6os bmw akkor az ha jól értem ugyanny les ugyan az hát ugye a hajtás függvényében lehet még eltérés de amúgy lehet hogy egyébként mondjuk tényleg nincs neakni tehát hogy nekem azér érdekes ez mert hogy én azt gondolom de lehet hogy nem értek eléggé ehhez a dologhoz hogy hogy azért a az alkatrészek egy bizonyos szintig egészen jól trekkelhetők egy autóban szerintem az autógyártóknak legalábbis az összeszerelés szintjén valószínűleg megvan az informatikai rendszer ahhoz hogy meg tudja mondani hogy ehhez az alvásszámú vagy nem tudom melyik autóhoz ezt a lámpát ezt a a nem tudom kormánykereket és ezt a nem tudom sebváltógombot építettem be mertogy trkkelem a beszállítót trkkelem a terméket tehát hogy amit ki akarok a dologból hozni hogy tök jó hogy van egy ilyen könnyítés de hogy hogy mennyire volt ez indokolt vajon de azért annyit hozzátenék hogy díjáttalánny az kilós lesz tehát hogy lesz egy gépjárműmennyiség hogy én hogy én 1200 darab m1 kategóriá járművet de ha az én 1200 darabom egyenként 2 tnás akkor az a diátalány k tonnával lesz fölszorozva a 800 meg 8800al lesz fölszorozva a dialány tehát hogy ilyen szempontból van különbség abb m a gumiabroncsnál is ja értem tehát hogy a diátalány akkor az a szerint lesz megállapítva hogy mi az abszolút tömege azért a gépjárműnek valószínű az általány azért abból szempontból mindenképpen jó hogy amikor te mondjuk rendelsz egy bizonyos volvo xc90-et akkor azt a volvo xc90-et azt 46 fajta konfigurációval tudod…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Boár György
  • Radnai Károly
  • Horvát Dániel

Szervezetek, cégek

  • NAV
  • magyar cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Egyre rosszabbul fest a költségvetés a csökkenő ÁFA-bevétel miatt”

Miről szól ez az epizód: „Egyre rosszabbul fest a költségvetés a csökkenő ÁFA-bevétel miatt”?

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast legfrissebb adásában Boár György, Radnai Károly és Horvát Dániel az aktuális adózási híreket veszik górcső alá. Kiemelt téma a magyar cégek felkészületlen hozzáállása az október 1-jén induló uniós karbonvám (CBAM) rendszerhez, amely 2025-ig… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 10. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Egyre rosszabbul fest a költségvetés a csökkenő ÁFA-bevétel miatt”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: boár györgy, radnai károly, horvát dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Egyre rosszabbul fest a költségvetés a csökkenő ÁFA-bevétel miatt”?

Fő témái: költségvetés, áfa-bevétel, adózás, karbonvám, cbam.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Egyre rosszabbul fest a költségvetés a csökkenő ÁFA-bevétel miatt”?

Megjelenés: 2023. 10. 04.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep59-egyre-rosszabbul-fest-a-koltsegvetes-a-csokkeno-afa-bevetel-miatt

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből