Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Gigabírságot úszott meg a Ryanair, mert adóalanynak minősítették

· PT1H3M4S

Összefoglaló

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast legújabb adásában Boár György, Radnai Károly és Horvát Dániel adószakmai és közéleti kérdésekről beszélgetnek közérthetően. Az aktuális témák között szerepel a Ryanair 300 milliós bírságot megúszó ügye, amelyben a Kúria a légitársaságnak…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2024. 02. 15.
Hossz
1 óra 3 perc
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

nyugtával dicsérd a navot egy podcast azoknak akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően néha viccesen de leginkább lényegre törően boár györgy és radnai károly valamint állandó beszélgetőtársuk horvát dániel két hetente összefoglalja amit nem akarunk hallani de mégis mindenkit foglalkoztat sziasztok kedves hallgatók üdvözlünk titeket ismét itt vagyunk a nyugtával dcsérd a navot podcasttal ahol állandó szakért radnai károly sziasztok és boohár györgy sziasztok én horvát dániel vagyok megint ebből az új stúdióból jelentkezünk a múltkor voltunk itt először ti ezt most nem láttátok vagy talán egy pár kép készült róla ami kikerült a közösségi felületeinkre nagyon élvezzük ezt az új helyzetet szerintem mondhatom ugye abszolút bár szerintem csak a keverőpulttról került ki egyelőre kép még a stúdióról magáról nem tnyleg csak a kunk sem na új keverőpultunk van kedves hallgató n profi szépen csomó csomó színe van és új mikrofonjaink is úgyhogy mi mi mindenesetre nagyon élvezzük de hogy ehhez kapcsolódan egyébként majd jönnek folyamatosan frissülő tartalmak a közösségi felületeinkre é úgyhogy ebből a szempontból is érdemes minket ott követni na de vágjunk is bele a friss hírekbe 7 milliárd ftot termelt a gödi különleges gazdasági övezet ebből a város 2 milliárdot kapott vissza hát kedves hallgatók lehet hogy már hallottatok róla szerintem mi is beszéltünk ró talán korábbi adásban az úgynevezett különleges gazdasági övezetekről ebből a gödi volt az első uge a samsung akkumulátorjára működik ezen a különleges gazdasági övezeti területen az egyik nagy nóvuma ennek az övezetnek a létrehozásának volt az hogy a folyó adóbevételek túlnyomó része ezáltal nem a helyi önkormányzathoz folyik a helyi adóbevételek hanem ebbe a különleges gazdasági övezetbe és ott a megyei önkormányzat által kerül újra elosztásra na most itt ebben a gödi különleges gazdasági övezetben jelentette ez azt hogy a 7 milliárdos adóbevétel túlnyomó része ugye iparűzési adó volt 6,8 milliárd és kisebb része építményadó telekadó de hát gyakorlatilag ez ahelyett hogy a gödi helyi önkormányzathoz folyt volna be ahelyett a megyei önkormányzaathoz került aki hát valamennyit visszaosztott belőle igen én most egy kicsit népszerűtlen leszek ezzel a véleményemmel mertogy nyilván van ennek az egésznek egy politikai színezete hogy miért pont gödönl meg miért úgy vezették be de hogy ez az egész dolog rávilágít arra amire mindig visszatérünk e az egész iparűzési adó egy nagyon torz és és rossz szisztém alapján működik hogy azok a városok meg meg települések akova nagy termelőüzemek települnek és ezért nagyon nagy iparűzési adóptenciálra rendelkeznek ott nagyon nagy adóbevételek keletkeznek miközben egyébként annak a településnek van egy vonzáskörzete és nem nem csak annak a településnek hanem a vonzáskörzetnek az infrastruktúráját is igénybe veszi ez a gyár onnan is vannak munkavállalói azokban az településeken is kell működtetni iskolát rendelőt utakat satöbbi hogyha most kivesszük ebből azt az egész politikai szünezetet akkor egyébként egyáltalán nem egy olyan rossz dolog az hogy a azoknál a kiemelt beruházásoknál ahol tényleg összehasonlíthatlanul több iparűzési adót fizet egy cég mint amennyi egyébként a a települési átlag ott ne az adott településnek viizesse hanem a megyének és a megye pedig ezt valamilyen szisztéma szerint ossza vissza merthogy és akkor akkor működik ez ez a rendszer jól hogyha a megye az valóban vissza is hostztja tehát ott az nem egy ilyen fekete lyuk ahol ez a dolog el eltűnik ugye ezt ezt azért nem nem látjuk pontosan hogy alapvetően egyébként az egy szerintem egy jobb rendszer lenne hogy hogy bizonyos szint felett nem a település hanem a megye kapja meg a és nem csak a kiemelt gazdasági körzetekben hanem így általánosan mert hogy hogy víziközmű elektromos hálózat úthálózat oktatás egészségügyi hálózat egy csomó minden olyan van amit amit működtetni kell és ami egyébként egy ilyen nagy gyár üzemeltetés egyébként igényel is szerintem önmagában ez a ez a rendszer ezért nem kérdülezhető meg azért kérdülezhető meg ahogy bevezették ha végigolvassuk a hírt azért az az is látszik hogy hogy 8 milliárd ft iparűzési adóbevétele volt összesen gödnek vagy helyi adóbevét de hogy ennek túlnyomó része az iparűzési adóbevétel és ugye csak a samsung 7 milliárd lenne még pluszban tehát igen tehát azért ez mutatja azt hogy szerinte felborulna a költségvetése és most mit csinálna biztos el tudna költeni göt 15 milliárd ftot de hogy kell kell neki ez a 15 milliárd ft tehát hogy jó az hogy hogy hirtelen megduplázódik a költségvetése és ezért aztán cserébe a környező falvaknak meg nem jut semmi tehát ha ilyen perspektívikusan nézzük akkor szerintem ez egy nem feltétlen rossz rendszer még egyszer mondom az a az a rossz hogy ezt bevezették tehát egyik napról a másikra késztények elé helyezve a települé tehát hogy lehetett már mindenféle fejlesztési terv erre alapozva amit ami mehetett a kukába volt egy nagyon hasonló egyébként tizenpár évvel ezelőtt amikor a telekomszolgáltatókra mobil szolgáltatókra dobták ugyanezt rá és akkor annak mig azt hiszem török bálint volt a nagy áldozata aki oda vonzotta a telenort ígért neki fűt fát és aztán utána egy év múlvaprózódott az ipar jogalkotó meg kitalálta hogy nem ott fog fiz fizetni és török bálintnak egy 5 milliárdos mínusza keletkezett a költségvetésében tehát hogy hogy ezzel van a baj és nem azzal feltétlen hogy hogy hogy valami új rendszert vezetnének be szerintem részben egészben egyet értünk meg nem értünk egyet igazából az a bajom hogy amikor előszedjük a helyi adónnak a kérdését akkor legalábbis az én fejemben mindig kinyitjuk az önkormányzatiság mibenlétének a kérdését is tehát hogy azért hogy mondjam tehát hogy mit akarunk ezekkel a közösségek kel miért akarjuk ezeket így szervezni mert hogy most csak azt a példát amit a a gödnél említesz hogy hogy a a a gödi samsung gyár az nem csak gödöt érinti nyilván a a mondjuk így a sajtóban az jelenik meg hogy a gödön lakókat érinti negatívan de hogy hogy abban teljesen igazad van hogy egy infrastruktúrát meg egy környéket terhel meg meg érint egy gyárm most pozitív és negatív értelemben egyaránt tehát akkor most az önkormányzatiságnak a kérdése az hogy az a mondjuk rendezőelv ami most van hogy egy település ére korlátozzuk a a az önkormányzatiságnak az elvét az az megfelelően mert hogy már nem úgy élünk mint nem tudom 150 éve hogy a település határozza meg nekünk az életterünnket mert simán ingázik sok ember 50- 100 km-t is egy nap munkáb járás miatt értitek mire gondolok tehát hogy a a a hatása egy tevékenységnek az nem feltétlenül ott abban a picike településen vagy aon a kicsi régióban érződik hanem sokkal szélesebben hogyha eljutunk oda hogy ezt hogy mondjam központilag vagy vagy vagy régiós központilag kellene gyűjteni ezt a eoperizési adóbevételt és utána szétosztani akkor meg ez hiányzzana a rendszerből hogy hogy akkor hatástanulmányokat kellene nézni hogy a a gödi samsung gyárnak a a pozitív és negatív externálai azok milyen területet érintenek és akkor azt a 7 milliárd ftot amit a samsung becsengett helyi iiparűzési adóként akkor azt oda arra a régióra kellene visszaosztani hát én biztos hogy nem csinálnék hatástanulmányt tehát nem kezdeném megméregetni minden egyes beruházásnak a hatásait mert utána sosem érnénk a végére tehát itt valamilyen normatív rendszert kellene kidolgozni hogy akkor valamilyen módon visszaosztani biztos hogy annak is lennének hibái de sokkal kevesebb hibája lenne mint úgy hogy most konkrétan csak az az egy település tehát a nem is emlékszem hogy borsotká volt az ahol ahol a bő bőcsnek hívták azt a települést ami egy ilyen mini dubaljá változott mer hogy volt 2000 lakosa és aztán a borsotkán meg odafizette az iparűzési adót tehát hogy hát sőt ez ez ez egy időben így divat vol volt bocsi a szabadba vágtam hogy e az adóverseny a települések között és akkor a nagy gyárak is variálták hogy akkor mely települé közik határain belül legyen a fejlesztési terület ahova elmennek tehát hogy hát kitalálták hogy akkor kiválnak a településből tehát azem bőcs az azal hogy kivált miskolcról vagy nem is tudom tehát hogy ezek ilyen nagyon torz dolgokat indítanak el és és lesz egy-két olyan település aki mint marci hevesen van mindene és sokkal több pénze van mint ami indokolt lenne és a környező települések ami egyébként meg a vonzáskörzete aminek az infrastruktúráját meg még szintén használja az megé nem kap abszolút nekem pont ez jutott az eszembe erről a a hérrről hogy most ennek nyilván van egy felhangja de alapvetően objektíven nézve ez az újraelosztási módszer végeredményben lehet lehet jobb mert hát végsősoron az önkormányzati adó helyi adóbevételek arra valók hogy a helyi önkormányzatoknak a kötelezettségeit az állami dotáció mell mellett valamilyen módon fedezzék tehát ezt ezt nem vonta el az állam úgymond lényegében azzal hogy létrehozta ezeket a különleges gazdasági övezeteket lényegében elvonta és kialakított hozzá egy újra elosztási modellt ami végül ugyanúgy az önkormányzatokhoz jut vissza elvben meg hát reméljük hogy gyakorlatban is és lehet hogy ez lehet hogy ez a szofisztikáltabb megoldás ez jobban reagál a jelenlegi helyzetre igen hát csak ugye ne úgy legyen hogy eldöntjük hogy hova tehát hogy ezekre normatív szabályok kell enk automatizmusok ne ne lehessen az hogy egyik politikus eldönthető hogy melyik város kapjon meg melyik ne kapjon hát ez az amire innen nem tudunk hatással lenni az elvet tudjuk véleményezni de jó lenne tehát hogy akkor ti azt mondjátok hogy ezt az egész helyi iparűzési adórendszert kellene újragondolni meg a meg az ebből származó bevételeknek az allokálását mert nekem az a problémám vagy az egyik problémám ezzel a különleges gazdasági övezetes megoldása hogy ez két párhuzamos rendszer és elég esetinek tűnik hogy a a absol szó de hogy tehát én nem feltétlenül mondanám azt hogy a helyi termelőnek nem kellene iparűzési adot fizetnie ott helyben én csak azt mondom hogy egy van egy szint ami fölött az nem normális hogy csak azért mertogy ott van merthogy a helyirjzi szám szerint az a gyár az pont ott van de egyébként meg százezerszer több azen bevétele mint a szomszédos hasonló méretű helyrazi számon lévő termelőnek hogy csak ezért ne fizessen mindent oda tehát hogy lehet egy olyan szint h hogy mit tudom én 1 milliárd ft fölött vagy most nem akarok ötleteket adni de be lehet be lehetne vezetni egy olyan automatizmust hogy mert akkor egyébként a települések is korlátozottan lennének abban érdekeltek hogy hogy ilyen minél nagyobb konglomerátumokat oda vonzzanak hanem az lenne a ő érdekük is hogy értelmes méretű és helyi vállalkozókkal töltsék fel a területet igen nem tudom nyilván évről évre meg kell majd nézni hogy hogyan alakul egyrészt ez a szabályozás a különleges gazdasági övezetek be befolyó iparűzési adó elosztásával kapcsolatban illetve hogy maguk a bevételek hogyan hogyan alakulnak mert most kiemelkedik ez a különleges gazdasági övezet ugye az összes többi közül is de meg úgy egyébként is tehát ugye az egyik legnagyobb iparűzési adófizető a samsung magyarországon tehát hogy hogy ez most egy ilyen tényleg ilyen mert még nem digitális cél igen tehát hogy ez egy ilyen abszurd eset de hogy majd meg kell nézni hogy amikor ahogy hogyan alakul ennek a folyamata a friss hírek folytatásá képpen karbonvámmal foglalkoz a továbbiakban hát ez annyira friss hogy még ropog nemrég kellett az első adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni ez a karbonvá kedves hallgatók többször is beszélgettünk már róla a harmadik államból származó különböző termékeknek a karbonintenzitása után fizetendő vámjellegű hát y kötelezettség most még nem egy fizetési hanem egy adatszolgáltatási kötelezettséget jelent ezekben az években és bizony komoly kihívást okozott a regisztrát illetve maga az adatszolgáltatás teljesítése is egyébként nem csak magyarországon hanem az eu többi tagállamában is úgyhogy gyorsan reagálta az európai unió mondhatom nyugodtan és 30 nappal meghosszabbította az első adatszolgáltatási határidőt példásan de szerintem ilyen már volt a múltban is hogy valamit bevezettek és aztán utána meghosszabbították a határidőt itt azért szerintem mindenki sáros de leginkább magyarország sáros ebben a történetben mertogy direktíváról ugye másfél évvel ezelőtt beszéltünk hogy jön ehhez képest el is indult október 1jén és és a magyar jogszabály az meg januárban jött ki tehát hogy végülis hogy mondjam pragmatikus volt az európai unió mert most mit csináljon tehát hogyha olyan helyzetbe kerültek a magyar adatszolgáltatók hogy nem tudnak megfelelni mert nem volt formai helye a az adat szolgáltatásnak a jogalkotó miatt akkor így megengedték a halasztást de hát ez is egy ilyen utolsó tát január 29-én jött ki hogy nem kell január 31-ig adatot szolgáltatni tehát hogy aki egyébként prudensen akart volna eljárni már ott kész lett volna annak ott már pont tök mindegy lett volna január 29énért hogy úgy jött ki ez hogy akkor tudsz mentesülni a tehát hogy tudod hosszabbítani az adatszolgáltatási határidődet ha bejelentkezel a hosszabbításra tehát hogy az igényedet ennek mi értelme hát kell föltennem a kezemet hogy én késni fog k igen hát kapjanak adatot tehát hogy aki nem jelzi annak igen csakor kiteresztett gyártói felelősségi rendszerre tudok visszautalni ennek kapcsán mert ugye ott is megelőzte az adatszolgáltatást egy ilyen reg regrációs kötelezettség és a mai napig az az egyik legnagyobb probléma hogy hatalmas a látencia és a látencia az nem feltétlenül csak abb mutatkozik hogy kevesen szolgáltatnak adatot negyed éves periodicitással hanem abb is hogy nem jelennek meg a rendszerben tehát egyáltalán nem regisztrálnak be és szerintem ilyen szempontból elmés az a megoldás hogy akkor kapsz határidőhosszabbítást ha legalább elindítottál valamit és megjelensz úgymond a rendszerben ugye még az is segíti per pillanat a a a gazdálkodókat illetve az adatszolgáltatásra kötelezetteket tát hogy per pillanat gyakorlatilag diktált…

Említett entitások

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gigabírságot úszott meg a Ryanair, mert adóalanynak minősítették”

Miről szól ez az epizód: „Gigabírságot úszott meg a Ryanair, mert adóalanynak minősítették”?

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast legújabb adásában Boár György, Radnai Károly és Horvát Dániel adószakmai és közéleti kérdésekről beszélgetnek közérthetően. Az aktuális témák között szerepel a Ryanair 300 milliós bírságot megúszó ügye, amelyben a Kúria a légitársaságnak… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 15..

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gigabírságot úszott meg a Ryanair, mert adóalanynak minősítették”?

Megjelenés: 2024. 02. 15.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep66-gigabirsagot-uszott-meg-a-ryanair-mert-adoalanynak-minositettek

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból