Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben

· PT59M51S

Összefoglaló

A SPAR az Európai Bizottsághoz fordult a magyar kiskereskedelmi különadó miatt, amelyet diszkriminatívnak és uniós jogba ütközőnek tart. A podcast további témái között szerepel a magyar adónemek számának növekedése, az adó 1+1 százalékának felajánlása, az EPR-díj áfakezelése, a…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2024. 03. 21.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
boár györgy, radnai károly, horvát dániel
Témák
kiskereskedelmi különadó, európai unió, adórendszer, epr-díj
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

nyugtával dicsérd a navot egy podcast azoknak akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően néha viccesen de leginkább lényegre törően boár györgy és radnai károly valamint állandó beszélgetőtársuk horvát dániel két hetente összefoglalja amit nem akarunk hallani de mégis mindenkit foglalkoztat sziasztok kedves hallgatók üdvözlünk titeket ez itt a nyugtával tsért a navot podcastunk állandó szakértőink radnaik sziasztok és poohár györgyztok én horvát dániel vagyok hát nagyon szép tavaszi délutánunk van azt gondolom megjött a jó idő végre valahára egészen hétvégéig el egészen hétvégéig kiböjtöltük úgyhogy úgyhogy érdemes a tavasszal a tavaszi adóhírekkel kell foglalkozni és hát van is belőlük bőven ugye ilyenkor társaságok magánszemélyek egyaránt bevallási lázban égnek akár s akár iparűzési adó vagy akár társasági adóról beszélünk úgyhogy nem csoda hogy nekünk is ma lesznek ezzel kapcsolatos híreink de nem ezzel kezdünk hanem azzal hogy a spár az európai bizottsághoz fordult a magyar kiskereskedelmi különadó miatt diszkriminatívnak tartja az élelmiszerlánc többek között az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályt sértőnek is a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót a spár szerint a kormány beavatkozása 90 millió euróval növelte a költségeiket és ez 50 millió eurós veszteséget okozott egyszer ugye a a spár meg nem csak a spár hanem hanem sok más kis kereskedelmi lánc is ezt az ügyet már elvitte az európai bíróságra most kifejezetten a kiskeradóról beszélek és ott ez a az ügy el is hasalt annak ellenére hogy hogy elég sok gondot éreztek a diszkriminatív jellege miatt szakértők a az adóval kapcsolatban a az európai bíróság az úgy ítélte meg hogy ez a uniós direktívával özangban van nem ismerjük a beadványt v én legalábbis nem ismerem a beadványt nem tudom h szerintem nem került publikálásra belőle semmi és ugye most nem az európai bírósághoz hanem európai bizottsághoz mentek el próbálva politikaai korrekt maradni ezt inkább panaszkodásnak érzem és inkább politikai nyomásgyakorlásnak érzem mintogy hogy való valóban ilyen szakmai álláspontnak mert hogy tehát hogy az európai bizottsághoz ha valaki elmegy akkor állásfoglalást kérhet esetleg lobbizhat hogy a bizottság készítsen olyan jó szabálytervezeteket amit aztán utána majd az európai parlament megszavazhat de hogy hogy az európai bizottság milyen hatáskörben és hogyan tudna eljárni ezzel azon kívül hogy hogy más ügyekben esetleg megnehezíti a magyar kormány életét azt nem teljesen látom át tehát hogy ez ez egy ez egy ilyen félig szakmai történet csak azzal hogy egyébként meg a a tények alapján azért valóban nagyon szépen kijönne a számokból hogy hogy mi volt előtte meg mi lett utána és hogy itt iparágszerűen nehezed meg a és ugye össze leet hasonlít egyébként más kelet-európai piacokkal is tehát hogy nem nem arról szól a dolog hogy most ne ne ne ausztriával hasonlítsuk feltétlenül össze de hogy mi van mondjuk a kiskereskedelmi szektorban romániában szlovákiában lengyelországban ha és amennyiben elfogadjuk a spárnak a az okfejtését akkor azért az látszódik hogy az adók és a különböző kormányzati intézkedések miatt itt bizonyos iparági szereplőnek lényegében eltűnt a profitja még az adók esetében azt le lehet mondani hogy hogy ez olyan amilyen mert hogy mert adó az árstopok az ami amivel ténylegesen konkrétan kárt lehet okozni a kereskedőknek ahol szerintem ott az megint nem egy adózási kérdés de hogy az nyitva tart bizonyos dolgokat hogy miért tehát hogyha van egy van egy társadalmi fontosságú dolog ami a kormánynak fontos akkor azt a kormány finanszírozza meg bevezet társtopot csak akkor adjon erre vannak ugye mechanizmusok hogy mit tudom én a bkv bérletet sem lehet felemelni piaci árra hanem ahhoz akkor ár kiegészítést fizet a a magyar állam tehát hogy szerintem itt ez ez az ami a nagy nagy fájdalma a spárnak hogy ebből eredően elég sok kára keletkezett érdekes egyébként szerintem ez az egész helyzet tehát hogy ugye az hogy ez egy bizottsági panasz nem tudom egyébként hogy a bizottság maga erre mit tud lépni hát kötelez egségszegési eljárást lehet kezdeményezni abból nekünk már annyi van ilyen mert ugye a korábbi kiskeradós ügy az azért volt érdekes mert az végigfutott a bírósági rendszeren tehát az egy per volt magyarországon aztán pedig a az európai bírósághoz referált ügy volt ha jól emlékszem és ott született döntés amit a bizottság nem tehát most nem mondhatja azt hogy ő máshogy gondolja mint az európai bíróság igen tehát hogy a maga maga a kezdeményezés egy picit is vagy nem picit hanem eléggé más hangulatú mint a korábbi mert az az tényleg egy egy jogi szakmai vita volt ami ami zajlott ez egy picit tényleg más mondjuk ennek megfelelő is volt a reakció a jól emlékszem a kormányzat részéről ami nekem alapvetően meg egy tök szomorú dolog tehát hogy ez az egész vita egy egy adószakértőként vagy adószem elnéz hagy tök szomorú hogy így így tud zajlani hogy kinek az anyját tehát hogy hogy ki ki miért nem jó tehát hogy mondjam nem idegen ez a adóemelések esetén a a heves hangulat és a a méltánytalanság érzése és a hát mondjuk úgy provokatív hatósági válasz amikor nem tudom emlékeztek-e amikor a helyiparűzési adónál a sávos adólevonási jogosultságot bevezették akkor sok kereskedő panaszkodott hogy hogy elviszi a marzsot a az lábnak meg a közvetített szolgáltatásnak a sávos levonhatósága és akkor ott voltam egy fórumon ahol a minisztérium képviselőinek az volt a válasz hogy akkor tessék magasabb marzsot elérni és akkor megmarad a marzs tehát ez a ez a vita most ami itt zajlik ez megint csak valami hasonló teljesen fölösleges szerintem ilyen stílusban vitatkozni erről a kérdésről bevezettek egy adót mert a büdzsének pénzre volt szüksége és egy egy adózó pedig védi a saját érdekeit ez egy lehetne ez egy szakmai kérdés is bár tény hogy lehet hogy a különadó maga nem tehát hogy éppen éppenre gondoltam hogy az elnevezés mennyire szerencsés vagy nem szerencsés mert különadónak nevezzük azért mert 2022-ben megemelték a mértékét de ez egy korábbról létező adó amit ugye ti is említettetek a jogvita is régebbi mint 2022-es tehát ami az európai bíróság előtt zajlott az egy régebbi vita volt de ugyanerre az adónemre most ennek megemelték a mértékét 2022-ben mondván extra profitot termeltek az érintett szereplők de ez attól még ugyanaz az adó nem igen meg tehát hogy nem vagyunk hülyék tehát mindenan érezzük azt hogy hogy a történet tényleg arról szól hogy van egy tehervviselőképességhez mérten túlságosan magas adó amelyet egyébként megfelelő felkészülési idő nélkül részben visszamenőlegesen vetettek ki ami mind aggályos de ezek nem az európai uniós szabályok miatt aggályosak ezek a magyar belföldi szabályok miatt is aggályosak kellenének hogy leg enek az egy szomorú helyzet hogy az alkotmánybíróságnak nincsen jogköre már körülbelül jó 10 éve adójogszabályokat felülvizsgálni pont ezért szüntették meg ezt hogy hogy az alkotmánybíróság utólag ne tudjon megsemmisíteni adójogszabályokat a költségvetés védelme érdekében de hogy ezzel nem lehet elmenni az európai unióhoz mert hogy hogy ezeket egyébként a magyar jogszabályok sem még meg meg ez nem ezekről szól nem erről szólnak a direktívák hogy azért gondolom hogy hogy ez egy ilyen panaszkodás és politikai nyomásgyakorlás önmagában mert hogy hogy a a szakmai vita az az az európai bíróság előtt lefutott ö1 évvel ezelőtt nem is tudom már mikor volt ez ugyanaz mint a hogy a ma lesz szerintem még szó reklámadorról tehát abb a tekintetben is lefutott ugyanez a vita egy adónemet kellett véleményezni az európai bíróság kimondta hogy ez egyébként nem diszkriminatív de a jogalkotó évek óta felfüggesztette nem kellett megszüntetni mintog hogy a kiskereskedelmi adót se kell az egy másik kérdés hogy a feleknek milyen fórumokon kellene egyeztetni egymással nyilvános pár egy nagyon fontos szereplő a kiskereskedelmi ágazatban és nyilván nem ő az egyetlen akinek ez egy súlyos teher tehát nem biztos hogy a média előtt kellene erről nem tudom hogy a háttérben milyen egyeztetések zajlottak de hogy valószínűleg célra vezetőbb lett volna vagy én azt gondolom mint ilyen formában aztán lehet hogy ez már egy ilyen ilyen reménytelenségi segélykérő üzenet egyébként önmagában az szerintem hogy egy egy adózással kapcsolatos kérdés média előtt tehát a vita erről média előtt zajlik szerintem lehet hogy én vagyok a pervz de szerintem ez egy jó dolog erről jó olvasni ezen jó gondolkodni szerintem ez a mond h ilyen szomorú hogy hogy ilyen vita zajlik nyilvánosság előtt tát egyébként egyet v stíus szomorú ja oké oké ok hogy mondjam tehát nekem ezek szellemileg érdekes történetek tehát hogy most lesz még ma szó hasonlóról csak ott az önkormányzat lesz a fél akinek a kúria gyakorlatilag ellenkező eredménnyel betiltotta egy adón nemét nilván nem nyilván ez nem lesz soha olyan hír hogy a a nem tudom a bliiknek a címlapján legyen közölve hogy mi a kiskeradóban a bírósági ítélet de hogy szerintem ez egy érdekes történet szakmailag abszolút hát ha már adónemeknél tartunk igazából a kiskereskedelmi adó is annak a egyes források szerint 61 más források szerint 57-től akármeddig terjedő számú adónemnek az egyike amelyik jelenleg magyarországon prosperál és rekordmennyiségűnek mondható ugye ez egy kicsit ellentétben áll azzal az ígérettel amit magyarország az európai uniónak tett és már többször is említettük hogy csökkenteni fogják az adónemek számát ehhez képest új adóteher idéntől például a globális minimumadó vagy a gyógyszergyártói extra profitadó érdekes kérdés hogy a kitérzteg gyártói felelősségi díjat hogyan kell minősíteni de hát mikor lesznek itt soralátétméretű adóbevallások szerintem a a vita ott kezdődik hogy mit tekintünk adónemnek ide tudom például hivatkozni a illetéktörvényünkel tehát hogy mondjuk a a személyi jövedelemadóról szóló törvényben egyfajta adó van a személy jövedelemadó és azt fizethetik egyéni vállalkozók fizethetik önálló tevékenység után magánszemélyek fizethetik munkavállalók de ezt mind személy jövedelemadónak nevezzük pedig egyébként eltérő mechanizmusuk van az illetéktörvényben például egy ingatlan átadást azt három adónemmel is adóztatják ha ellenérték akkor viszterhes vagyonat ázási illetéknek hívjuk hogyha ajándékozom akkor ajándékozási illetéknek hívjuk és hogyha örököljük akkor meg öröklési illetéknek hívjuk igazából a eltérő kulcsokkal ahogy az sia törvényben is vannak eltérő kulcsok mert nulla meg 15% hogy itt van egy olyan kérdés hogy mit tekintünk adónemnek mert mi mondhatnánk azt hogy az illetéktörvény az egy adónem illetékről szól most éppen ajándékozás után is kell fizetni illetéket öröklés után is meg ellenértékel történő értékesítés után is ezt még is valahogy három különböző adónemnek tekintjük a különböző sia permutációkat meg mind s-nak hívjuk tehát hogy tehát itt van egy ilyen megközelítési kérdés amit nem én most nem tudok igazságot tenni csak hogy hogy így azért eléggé lehet növelni a az adónemek számát és akkor van egyébként meg nagyon sok olyan adónem magyarországon ami meg ilyen ilyen tényleg minimál bevételt hoz aminek két oka lehet az egyik az hogy hogy mondjuk például önkormányzathoz rendelt adóbevételek és őtnek náluk ez a mini már is nagyon fontos és ez nem lehet eltörölni mert a az a nagyon kevés is hiányzik illetve vannak azok az adónemek amik meg preventívek nem az a célja hogy adóbevétel legyen belőle hanem az a célja hogy egy bizonyos tevékenységtől elriassza az azt végzőket és ugye ez is egy ilyen megközelítés kérdés hogy akkor ezek most jó vagy nem jó adónemek mert hogy hogy azt szeretnénk hogy mondjuk ilyen tevékenység ne legyen és akkor ezért adóztatjuk tehát hogy azt akarom mondani az egész dologgal hogy az hogy most pont 61-et számolt maképpen össze ez szerintem tök szubjektív de abban szerintem egyetértünk hogy több van mint kellene és hogy az egy az egy nagyon egészséges törekvés lenne és időről időre egyébként a pénzügyminisztériummal való beszélgetésekből ezt halljuk meg látjuk vissza hogy a pénzügyminisztériumban is megvan ez a törekvés hogy szeretné az adónemek számát csökkenteni akár úgy hogy összevon bizonyos adókat egybe ilyen volt annak idején amikor a szociális hozzájárulási adóba összevonták az egészségbiztosításit a nyugdíjbiztosít s járulékot meg a rehabilitációs ja nem bocsnárt a a a training fund contribution vocational training fund contrib igen szakérpzési hozzájárulás na köszönöm szépen tehát hogy hogy vannak ilyen tök jó törekvések és hogy ezeket folytatni kellene mert hogy a a célt mindenki érti hogy adót kell beszedni de hogy hogy ezeket azért valahol egyszerűsíteni kellene és hogy most ugye az van én azt látom erről szerintem beszéltünk már korábban hogy van ugye most két pénzügyminisztériumunk az egyik a klasszikus pénz minisztérium másikat nemzetgazdasági minisztériumnak hívják és a nemzetgazdasági minisztérium az mindig új adónemegben látja a költségvetés helyzet megoldását a pénzügy minisztérium megpróbálja oltani a tüzet tehát lehetnee vitatkozni arról hogy most tényleg hány van igazából szerintem ami szerintem érdekesebben hogy azt én utópisztikusnak érzem hogy hogy itt radikálisan gyorsan sokkal kevesebb adónemünk legyen egyrészt másrészt meg azt hogy elérjük valaha a söralátét méretű adóbevallást amit tehát értelmezni se tudok teljesen de hogy hogy hogy az meg teljesen utópisztikus tehát én azt érzem hogy a világ az egyre bonyolultabb és ez az adórendszeren is meg fog látszódni ha egy adónemnek hívjuk a az adót amit fizetni kell de 1zer soron kell riportálni róla akkor igazából nem biztos hogy beljebb vagyunk mintogyha 61 adónemen riportálunk 20 soron tehát hogy azt akarom kizni a dologból hogy az szerintem hogy arra vádjunk hogy ez az adórendszer sokkalsokkal egyszerűbb legyen az én nekem utopisztikus mertogy hogy annyi típusú tranzakció van annyi típusú jövedelem van annyi típusú élethelyzet van tehát hogyha akarunk adóbevételt lehet hogy persze hülyén fogalmazom meg a dolgot sint hogy nincsen vita közöttünk de hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben”

Miről szól ez az epizód: „Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben”?

A SPAR az Európai Bizottsághoz fordult a magyar kiskereskedelmi különadó miatt, amelyet diszkriminatívnak és uniós jogba ütközőnek tart. A podcast további témái között szerepel a magyar adónemek számának növekedése, az adó 1+1 százalékának felajánlása, az EPR-díj áfakezelése, a… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: boár györgy, radnai károly, horvát dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben”?

Fő témái: kiskereskedelmi különadó, európai unió, adórendszer, epr-díj.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben”?

Megjelenés: 2024. 03. 21.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep68-megint-a-magyar-kiskerado-miatt-all-a-bal-brusszelben

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból