Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Az USA így lett a világ csendőréből a világ vámszedője

· PT1H11M27S

Összefoglaló

A podcast a nemzetközi kereskedelem elmúlt időszakának változásait mutatja be, különös tekintettel az Egyesült Államok által bevezetett új importvámokra. Trump elnök intézkedései globális kereskedelmi feszültséget keltettek, különösen Magyarország, Szlovákia és Svédország…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2025. 04. 22.
Hossz
1 óra 11 perc
Témák
nemzetközi kereskedelem, importvámok, globális kereskedelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően.

Néha viccesen, de leginkább lényegreően.

Barta Bence és Radnai Károly, valamint állandó beszélgetőtársuk, Horvát Dániel két hetente összefoglalja, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit foglalkoztat.

Sziasztok kedves hallgatók, üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Barta Bencével.

Húsvét előtt vesszük fel ezt a felvételt.

Ennek a mondatnak még lesz jelentősége majd a későbbiekben meglátjátok kedves hallgatók.

Készülünk itt az ünnepekre mi is és nyilván a hírek is.

Akkor innen is kellemes locsolkodást kívánunk, vagy reméljük, jól teltek a húsvéti ünnepek, mire ezt meghallgatjátok.

Igen, mindenkinek, mindenkinek kellemes ünnepeket kívánunk előre is, meg utólag is, ki mikor hallgatja.

Magyarország, Szlovákia és Svédország veszítheti a legtöbbet, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki az európai autókra.

Nos, hát szerintem itt az elmúlt adásokban már foglalkoztunk azzal a témával, amivel nem lehet nem foglalkozni, mert annyira turbulens a hírfolyam, meg egyébként a történések folyama.

Bence, tedd már meg, légys szíves, hogyha egyáltalán lehet ilyet egy kicsit összefoglalod nekünk.

Köszönöm ezt a megtisztelő felkérést.

Nem, nem értem, de azért megpróbálom.

Bár azt azt hozzátenném, hogy hogy talán egy hónappal ezelőtt a vagy kettővel hárommal ezelőtti adásunkban volt, hogy Dani felháborodva kérdezte, hogy 100% mi lesz a következő 100%-os?

Mi meg Karesszal mondtuk, hogy hát lehet 200-3%-os is a vámtétel.

A jól öreged, jól öregednek ezek a mondatok, mert most már tényleg ilyen 245%-os fecskendők tűk 245% mire az adásba kerül, lehet, hogy már 3 vagy eltörlik.

Ö nehéz, nehéz tényleg kitalálni, hogy hol van az eleje.

Szerintem amióta nem találkoztunk, az a Liberation Day volt a legfontosabb, vagy a ami akit amit így így kereszteltek el.

Itt itt ugye a Trump elnök egy igen tekintélyes táblával pózolt a a kamerák előtt, és egy nagyon furcsa mátrixot tárt a világ elé, amiben országok voltak felsorolva.

Az egyik oszlopban az, hogy és hát meg szigetek sziget, ahol nem lakik senki.

Nem, nem néztem tüzetesen meg.

Az egyik oszlopban azok a vámtételek voltak, amiket azok az országok alkalmaznak, az Amerikából érkező termékekre.

És volt egy másik oszlop, ami ami nagy port kavart, és azóta is ez adja a a legfőbb beszédtémát itt a gazdasági lapokban, illetve a a tőzs tőzsdék borulnak be meg mindenféle kötvénypiacokon, okoz ez felboldulást.

Tehát ezek az új vámok, amiket a Trump adminisztráció be akar vezetni a az USÁban, hogyha valaki a saját országából az USÁba akar terméket bevinni, akkor egy ilyen importvámmal kell számolni.

Ami nagyon érdekes, hogy hogy határozták meg ezeket a vámokat.

Kiszámolták, hogy körülbelül mennyi a fizetési mérleghiánya az Egyesült Államoknak. az adott országból.

Tehát hogyha az Egyesült Államokból bevisznek ötöt, öt öt egységnyi árut, az adott országból viszont nem tudom 10-et, akkor a akkor a ugye akkor öt a az Egyesült Államoknak a a a fizetési mérleghiánya az adott országgal szemben.

Ezt elosztják kettővel, és már meg is van a vámtétel, ami ugye 2,5%. azért nem 2,5%, mert minimum 10%-ban húzza meg ez a ez az új rendszer a a a vámmértéket, és akkor ezen felül ezen felül, mármint ebben a téma a példádban, akkor 25% lenne, nem?

Tehát ha 5 55, tehát hogyha 10 a teljes és annak a fele a hiány, akkor 25.

Nem, én úgy én úgy értettem, hogy ott hogyha mondjuk akkor akkor szorozzuk be 10-zel, tehát hogyha 50 50 egység megy 50 egységet küld az USA az adott országba, és 100-at importál az az adott ország az USÁba, akkor az az ugye 50 az USÁnak a fizetési mérleghiánya, és akkor lesz 25%-a, akkor lesz 25% a vámtétel.

Én így értettem, hogy én így értettem.

Én így értettem ezt a ezt a fantasztikus logikát, ami nyilván hát az, hogy tudományosan vámszakmailag mennyire megalapozott, azt most hagyjuk, mert mert szerintem ebben nagyon nehéz logikát találni.

És hát úgy tűnik, hogy ugye fel is függesztették azóta, merthogy olyan nagyon nagyon sok ország akar tárgyalni a Trump adminisztrációval erről a témáról, és akkor hogyhogy nem megenyhült, és 90 naprafüggesztette a ez tök ugyanaz, mint ami a Mexikóval meg Kanadával volt, hogy ott is bevezették a 25-öt és akkor a bevezetés napján felfüggesztették.

Tehát, hogy ez ilyen nem túl viteles pallosszerűen lebeg tovább ugyanaz a tárgyalástechnikai viszont aki impor az már lehet, hogy most már rátette az árat, tehát hogy azt mondja, hogy oké, hát akkor ha most három hónap múlva kell szerződnöm, akkor már ezzel számol.

Hát vagy bizonytalan piacnak tekintés nem importál.

Ami ami még érdekes szerintem, és erről nem nagyon esik szó, hogy a hogy a vám az alkalmaz egy úgynevezett származási szabályok szabályrendszert.

Tehát hogyha leteszek az USA küszöbére három zsákkrumplit, és azt mondom, hogy ezt az EU-ból hoztam, ezt Kanadából, a harmadikat pedig Ausztráliából, akkor azt azt az azt azt nem elég bemondani, hanem alá is kell tudni támasztani.

És van egy szabályrendszer, hogy hogyan tudom én azt alátámasztani, hogy azt a krumplit azt az EU-ban termelték meg.

Na most ez a én én bátorkodtam átfutni ezt a ezt a rendeletet anélkül, hogy amerikai adószakértőnek tudnám magam vallani, de én én nem találtam származási szabályokat ezzel kapcsolatban, ami azt jelenti hogy hogy az egy kérdés tényleg, hogy hogyan fogom tudni alátámasztani, hogy EU az árum és nem azt és és nem tudják és hogy hogy nem tudják rám bizonyítani, hogy nem kínai, tehát hogy hogy mert hogy ha feltesszük ezt a kérdést, hogy mikor jönnek rá a kínaiak arra, hogy ha behozzák Európába az árút, itt átcsomagolják és beviszik az EU-ból aztán a terméküket az USÁba, hogy akkor már az US az EU-s vámételt tudják alkalmazni, akkor szerintem a válasz nagyon egyszerű, hogy már rájöttek és már valószínű, hogy elkezdtek így így ügyeskedni.

De hogy de hogy tényleg ez egy ebből is gondolom, hogy ez nem feltétlenül egy véglegesen át, tehát ez nem egy véglegesnek szánt rendszer, amiben amiben a Trump gondolkodtak.

Főleg azért, mert a kereskedelmi érdekhiány az évről évre változik.

Hát hát a ventételek is tudnak, de hát hogy egyébként igen.

A amikor először láttam ezt a listát, tehát hogy egy tehát hogy hogy ez egy nyilvánvaló hazugság volt ez a tábla, mert a táblára az volt írva, hogy az hogy a a másik ország által alkalmazott vámok, tehát ez ez így volt ráírva, és még ilyen tudományosan be is volt csillagozva, hogy akkor ott van a aludul a víz, de hogy de nyilván, hogy hogy nem erről van szó, hanem hanem van egy egy tök egyszerű képlet, aminek semmi köze a vámhoz.

És ugye azon gondolkodtam, hogy oda volt írva aztem az EU-hoz, akkor éppen 34% volt, vagy valamilyen, nem tudom én, és kezdtem el gondolkodni, hogy ez ez miből jött izé, hogy biztos az áfát vele számították meg a az egyéb ilyen jövedékkiadó meg de hogy még még a glóbot is, vagy hogy tehát hogy hogy mi és hogy jót nevettem, mert hogy utána aztán olvastam, hogy ugyanezt csinálták egyébként más országok adó szakértői, és mindenki ott próbálta nyomozni, még ki nem adták a tudományos képletet a nem tudom melyik sajtótájékoztató után, hogy ja, hogy akkor ja, hogy egyébként meg lehet ezt nézni, hogy hogy ez tök tök elképesztő, hogy egyébként felmutat egy olyan támlát, amin amin nyilvánvalóan nem igaz dolgok vannak.

Tehát, hogy itt ugye most a hír például ezt teremzi, hogy mert ugye az Európai Uniónál is most egy megint egy megint segítségedre lesz szükségem számomra.

Ez már tényleg nehezen követhető, hogy az Európai Unióval kapcsolatban most akkor van érvényes Trump adminisztráció által bevezetett pluszván, vagy azt mind felfüggesztették?

Hát amúipart érintőek is, ami ami az alumínium meg a vas és a cél.

Én úgy tudom, hogy azt alkalmazzák.

Ugye erről beszámoltunk szerintem, mert februárban, mert az egyik első intézkedése volt a a Trumpnak.

A többit felfüggesztették és megy a megy az egyes ez csak 20% ez most 25 volt.

Ami ami még érdekes egyébként, hogy azért részben meg kell védenem.

Bizony, Kínával kapcsolatban, mertogy honnan is kezdjem?

Lehet, hogy egy kér egy kérdéssel, hogy szerintetek melyik hónapban volt 2001-ben?

Melyik hónap 11 inkább úgy kérdezem, hogy melyik hónap 11. napján volt 2001-ben az esemény, ami tényleg sorsdöntő volt a világtörténelem alakulása szempontjából?

Hát ez egy beugratós, mert nyilván szeptembert mondana az ember, de de nem de nem 911, hanem december 11, ugyanis Kínát akkor vették fel a VTO-ba.

Ugye a VTO az a GAT nyomán alakult, ez a világkereskedelmi szervezet, ami azt tűzi ki célul, hogy a a tagországok lebontják a vámokat egymás között, és tényleg a szabadkereskedelemnek ágyaznak meg ezzel.

És azzal, hogy azzal, hogy Kínát beengedtük ebbe a klubba, vagy beengedte a világ ebbe a klubba, teret engedett annak, hogy a a kínai árúk úgy árasszák el a világot, hogy egyébként azok azok azok nagyon durván szubvencionálva vannak.

Ö ugye nem titkolt nem titkolt dolog, hogy a a kínai cégek folyamatosan ö lenyúlják a technológiai újításokat a a nyugati világból, és anélkül alkalmaznák, hogy a kapcsolódó RND feladatokat elvégeznék.

Ezzel gyakorlatilag az tehát azzal azzal, hogy hogy a Kína a VTO tag lett, az olyan ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy homokozóban egy verekedős kisfiúnak még adunk egy bunkós botot, hogy akkor hogy akkor kezdjen el garázdálkodni.

Tehát tényleg és már 20 év után látszik, több mint 20 év után már látszik ennek a ennek a negatív gazdasági hatása.

Tehát ezek a fizetési mérleg mérlegállapotok, ahogy a Kína és a több világ többi országa között a tehát hogy ez ezek ezek ezek fenntarthatatlanok.

És látjuk azt, hogy a kínai nyomásgyakorlás is, hogy erősödik.

Tehát az ott egy hiba volt, és ezzel tényleg egy szellemet szabadítottak ki a palackba, és vagy palackból, és és tényleg most Kínával szemben hát valami tehát, hogy valami ellenintézkedésre szükség van.

Ezt látjuk egyébként az EU is elkezdte a tavalyi évben ugye ezeket a szubvenció szubvenciós eljárások esetében.

Erről is szerintem már már volt szó.

Meg most meg most Trump is ugye nem véletlen, hogy Kínával szemben nem függesztette fel még csak a vámokat.

És akkor szerintem ez a történet, ez még hozzátartozik, hogy mert hogy ha már keressük a a logikát és meg akarjuk védeni, hogy mi volt az a mi volt az oka annak, hogy a a Trump először Kanadába meg Mexikóba rúgott, merthogy azzal szembesült, hogy a ugye szabadkereskedelmi megállapodásuk volt Mexikóval és Kanadával.

És hogy azzal szembesült, hogy míg még az Egyesült Államok viszonylag jól védi a saját érdekeit, és nem engedi be a kínai cégeket az Egyesült Államokba, ehhez képest Mexikó meg Kanada nem így tett, és hogy nagyon sok olyan kínai áru árasztotta, meg technológia árasztotta el az Egyesült Államokat, amit olyan kínai beszállítóktól szerzett be az Egyesült Államok, akik már egyébként Kanadában meg Mexikóban gyártottak, hogy ne legyen vál és hogy ez volt az oka annak, hogy hogy ennyire durván a szomszédaival kezdte a rendrakást, és nem Kínával és aztán utána természetesen Kínával is.

Bár hogy az a baj, hogy ezekkel az elméletekkel mindig mindig úgy megyaozunk, mintogyha itt valamilyen lehet, hogy ez a mestertervik Igen.

Igen, ez a vagy itt valami nagyon nagyon logikus dolog történne, miközben egyébként tényleg ez az egyik napról másik napra ötletelés azért nem ezt mutatja.

Arról beszéltünk ugye már, hogy a Trumpék bojkotálják a VTO, tehát hogy pénzügyileg nem tá nem támogatják meg, hogy kivonultak.

Hát a WTO az most nem a nem felel a glóbért, de de hogy a WTO-val szemben így viseltetnek, és tényleg ilyen bennem csak ez a kérdés bujkál már pár napja, hogy hogyha most a VTO-nak volt egy ilyen hatása a Kínával Kínával kapcsolatban két évtizeddel ezelőtt, most most egy ilyen egy ilyen kiüresített valami lett, merthogy a pont a legnagyobb szereplő nem akar benne részt venni akkor akkor nem tudom, hogy ennek A létjogosultsága hosszú távon ez mennyire mennyire védhető?

Hát ez majd az idő eldőlti idő párhuzamos téma a glóbra ugyanez igaz?

Hát az EU-s egymunió, tehát hogy ettől bizonyos régiók ellhetnek még a VTO szabályokkal, de ugye a világkereskedelemnek azt én azt hallottam, hogy 25%-a az Egyesült Államok, tehát a másik 75% azért az még elég sok.

De hát nyilván, hogyha ha az az 125% az kiesik, akkor az lehet, hogy egy ilyen elég nagy ütés ennek a szervezetnek, de én nem vagyok benne biztos, hogy az az Egyesült Államoknak ez egy nagyon jó jó ötlet lenne kilépni a VTO-ból, mert onnantól kezdve nem tudja irányítani a a folyamatokat.

Tehát, hogy hát úgy se tudja irányítani, hogy bojkotálja, meg hogy nem tartja be a szabályokat.

Hát ez rövid távon működik, hosszú távon nem működik, mert akkor a a világ megigazódik ahhoz, hogy akkor itt van egy együtt nem működő szervezet, akkor vele nem beszélünk meg dolgokat.

Mondom nekem én nekem inkább az talán, hogy itt még itt még talán nem is érdemes következtetéseket levonni, mert mert tényleg naponta változik a szituáció.

Tehát az egyik nap arról beszélünk, hogy az egész Európai Uniót szénné vámolt a Donald Trump, a másiknap meg arról beszéltünk, hogy minden vámot felfüggeszt 90 napra.

Aztán lehet, hogy 20 nap múlva meg megszünteti a 90 napos felfüggesztést, és újra szénnévámoltatja az Európai Uniót, mert valaki valami rosszat mondott.

Tehát, hogy itt következtetéseket levonni szerintem egyelőre még a WTO kapcsán is igen megszületett ez a communication, de hogyha most a WTO holnap lenyilatkozná, hogy mindenben támogatja Amerikát és jól vannak így ezek a vámok, akkor újratmogatná Amerika a VTO-t.

Azt gondolom, tehát hogy egyébként ez egy fontos dolog, amit mondtál, ez a ez a bizonytalanság, mert ugye az egész egészet arra játssza…

Említett entitások

Témák

  • nemzetközi kereskedelem
  • importvámok
  • globális kereskedelem

Szervezetek, cégek

  • Egyesült Államok

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az USA így lett a világ csendőréből a világ vámszedője”

Miről szól ez az epizód: „Az USA így lett a világ csendőréből a világ vámszedője”?

A podcast a nemzetközi kereskedelem elmúlt időszakának változásait mutatja be, különös tekintettel az Egyesült Államok által bevezetett új importvámokra. Trump elnök intézkedései globális kereskedelmi feszültséget keltettek, különösen Magyarország, Szlovákia és Svédország… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 22..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az USA így lett a világ csendőréből a világ vámszedője”?

Fő témái: nemzetközi kereskedelem, importvámok, globális kereskedelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az USA így lett a világ csendőréből a világ vámszedője”?

Megjelenés: 2025. 04. 22.. Hossz: 1 óra 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep91-az-usa-igy-lett-a-vilag-csendorebol-a-vilag-vamszedoje

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból