Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Csődbe viszik-e az édesanyák a költségvetést?

· PT1H13M25S

Összefoglaló

A podcast azzal foglalkozik, hogy a magyar adóék magas, annak ellenére, hogy az szja alacsony. Kiemelik, hogy a munkát terhelő járulékok (TB, egyéni járulék) jóval nagyobb terhet jelentenek a bérekre, mint az szja. A cikk szerint a jövedelemadók súlya Európa-szerte csökken, de…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2025. 05. 30.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
radnai károly, horvát dániel, Barta Bence
Témák
költségvetés, szja-kedvezmény, adóbevétel
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően.

Néha viccesen, de leginkább lényegreően.

Barta Bence és Radnai Károly, valamint állandó beszélgetőtársuk, Horvát Dániel két hetente összefoglalja, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit foglalkoztat.

Sziasztok kedves hallgatók és nézők.

Üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Radnai Károllyal.

Nos, ezen a szép tavasz végi napon, amikor talán végre a meleg is megérkezik hozzánk, vesszük fel ezt az adást.

Itt az elején gyorsan mondanánk mindenkinek, hogy még nem telt le a Tao bevallási határidő, tehát még lehet készíteni a bevallások.

Úgyhogy izgalmas izgalmas idő.

Azt a mai napig nem tudjuk, hogy gépjármű végül mindenki mindenki időben 70% még nem adta be a bevallását.

Úgyhogy szerintem azért ez egy ilyen szolgálati üzenetként elhang elhangozhatott itt az adás elején.

Jó, ezt csak azért tartottuk it fontosnak az elején elmondani, mert egyébként nem feltétlenül ezzel fogunk ma foglalkozni, de azért ilyen ilyen izgalmas időket időket élünk.

Amivel viszont foglalkozunk, hogy jól hangzik az alacsony SJ, csak kár, hogy nem sokat számít.

Ez egy szubjektív felmérés a sajtógántól, de azért igyekszik OECD adatokra alapozva tenni a a megállapításait.

A magyar adóék a közép középmezőnyben van.

Ugye az adóék az a az azt mutatja meg, hogy jellemzően 100 Ft bér kifizetésének milyen költségei vannak.

Ezzel itt egyszerűsítésekkel kell élni értelemszerű, hogyha ezt meg akarjuk határozni, mert egy átlagos keresültű egyedülálló gyermektelen dolgozó esetére koncentrálunk.

És akkor szerintem innen lehet kommentálni, hogy ez mennyire mennyire releváns adat az adóék.

Magyarországon viszonylag könnyű kiszámolni az adóéket.

Nem annyira könnyű kiszámolni.

Ezt gondolom úgy számolják ki, hogy megnézzék, hogy a statisztikai hivatal szerint mennyi volt az összes bérjövedelem az adott országba.

Meg egyébként megpróbáljuk megnézni a amennyire részletes adatszolgáltatása van a az adóhatóságoknak, hogy egyébként a az adó és járulékbevételek, amelyek bérek után kerültek befizetésre, az mennyi és akkor a kettőnek a a hányadosa lesz a az a az adóék. ahol egyébként ez a cikk is elmondja, hogy Magyarország mondjuk 15 évvel ezelőtt 47% volt, most 41%, tehát egyértelműen van egy van egy csökkenés, de nem csak nálunk.

Tehát, hogy ez egy ez egy ez egy európai trend, vagy lehet, hogy globális trend is.

Tehát minden országban a jövedelem adók súlya azért fokozatosan csökkent. nálunk egy kicsit jobban csökkent, de ugye az egy ez egy fontos dolog, és ez az, ami amit ez a cikk is boncolgat, hogy hogy amikor jövedelemadókról beszélünk, akkor mindenki az esziára gondol, de hát közben meg egyébként a munkát terhelő egyéb adók, és akkor itt főleg a a járulékokra kell gondolni.

Most bárminek hívják, most hívták nálunk már TB-nek, most Sozónak hívják, meg van egyéni járulék.

Ö de hogy hogy ezek Magyarországon például sokkal súlyosabb terhet jelentenek, mint az SZ.

Elég csak arra gondolni, hogy a nekem van egy jövedelmem, abban 15% Sziát vonnak le, és 18,5% egyéni járulékot, plusz a munkáltató még fizet 13% járulékot.

Tehát a járulék az majdnem a három kétszerese, bocsánat kétszerese az SIA-nak.

És hát nyilván van csomó olyan jövedelem, ami miután még csak fizetünk és járulékot nem.

Tehát ilyenek tipikusan a tőkejövedelem vagy a vagy az ingatlanbérbeadás, de azért a a bevételek nagyságrendjét azt mutatja, hogy azért a járulékjövedelmek Magyarországon is jóval magasabbak, mint mint az SCI.

És hogy ez a ez a cikk igazából arról szól, hogy hogy attól, hogy nálunk alacsonynak tűnik a az SC ettől még egyébként a az adóék makas.

Az az érdekes egyébként, hogy közgazdaság a közgazdasági szakértésekben nagyon nagyon könnyű mindig azt a azt kimutatni, amit amit az adott szerző láttatni akar, mivel nagyon nagyon sok számmal dolgozik, tehát az adórendszer is nyilván ide tartozik.

Tehát Magyarországon nyilván a kormány nagyon büszkén tudja mondani, hogy alacsony az eszia.

Azt is, hogy nem tudom, hogy milyen hatékony már az adórendszer, hogy a negyedik-ötödik a talán a világon a Tex Foundation sorrendje szerint az mondjuk mindig az észtek az elsők, de igen igen.

Tehát, hogy erre is azt is büszkén tudjuk lobogtatni.

Nyilván a magyar kormány azt nem lobogtatja, vagy nem teszi ki azóra, hogy a világ legmagasabb áfakulcsával operálunk.

De nyilván az egész az egész egyben egyben határozza meg, hogy mennyire versenyképes az adórendszer, mint ahogy hozzátartozik mondjuk az adórendszer versenyképességéhez, hogy kinek van egyezménye mondjuk az Egyesült Államokkal meg kinek nincs.

Tehát, hogy tehát ez az egész ez az egész egy, ami ott az üstben fortyog, az azt a végén megkóstolva lehet csak a a verseny a magyar adó adórendszernek a versenyképességét megítélni.

De persze ki lehet ragadni egy-két egy-két nem tudom húscafatot meg nem tudom rép egy rép egy főt répát a gasztronómiai rovatunkat hallják.

Na na jó igen, de hogy ezeket a cafatokat azért néha érdemes mérleg tenni.

Például van egy ilyen megállapítás és ezzel nehéz vitatkozni, hogy Magyarországon messze a legmagasabbak a minimálbért keresők adó és járulékterhei, miközben az EU-ban a második legarancsolonyabb a bruttó minimálbér.

Tehát ez egyértelműen az egykulcsosának a kritikája.

A magával a ténnyel nem nehéz vitatkozni, azzal viszont már lehet vitatkozni, hogy az jó vagy nem jó.

Merthogy az már egy megítélés kérdése.

Én szerintem a hallgatók, nézők tudják, hogy az én véleményem az az, hogy hogy hogy nincs nincs objektív igazságérzet, hanem azt kell nézni a végén, hogy a társadalmi szinten, hogy többet vagy kevesebbet tudunk így adóztatni.

És igazából az a kérdés, hogy utána a rászorulóknak milyen transzereket ad vissza, amilyenek szerintem egy ilyen fejbekintó szám volt ebben a a cikkben.

És tehát ha ha hibát kell keresni a rendszerben, akkor én itt keresném, hogy hogy iszonyatos mennyiséget költünk családtámogatásra.

Megint csak nem akarom ezt megítélni jól vagy rosszul, de hogy ezt adótranszverkel finanszírozzuk.

Tehát, hogy most és akkor ebben még nincsen benne a jövőre meg két év múlva meg három év múlva induló további adókedvezmény hullám, hogy jelen pillanatban is már ott van, hogy az a családi adókedvezmény plusz a az egyéni SC mentességek, amik egyébként majd idén fognak, hogy az önmagában 1300 milliárd Ft-ot kivesz a a az SC bevételekből, és ehhez képest a családi pótlék az pedig 350 milliárd Ft.

És szerintem ez ez nagyon durva.

Tehát, hogy hogy hogy lényegében így kiöntöm a fürdővizet, aztán amit elönt, elönt.

Nem nem nagyon nézem azt, hogy hova megy ez a pénz.

És utána egyébként ahova meg célzottan kellene menni transzfernek, oda meg meg ennek a töredéke megy.

Itt szerintem érdemes a abba az adatba beletekinteni, vagy arra felhívni a figyelmet, hogy ugye kijött a 26-os költségvetésnek a a tervezete, és abból az látszik, ez szintén egy sajtó orgánumnak a a kutatása, és ezzel megint csak nehéz vitatkozni, mert elég tényszerűnek tűnik, hogy a potenciális jövedelemadóbevétel 22%-áról mond le az államkasza, ezek miatt a kedvezmények és ennél több fog.

Tehát amellett, hogy eleve nem magas az kulcsa, amellett még igaz egykulcsos, de a kedvezmények révén azért én ezt inkább kettő vagy három sebességes Sziának mondanám, attól függően, hogy éppen kiről beszélünk.

Igen, az anyák adómentességéről egyébként beszéltünk talán egy vagy két adással ezelőtt részletesebben is.

Szerintem az a nagyon érdekes, hogy ugye nyilván ilyen demográfiai boost a a célja ennek a ennek az intézkedésnek, de de mivel jelentős részben olyan anyák is olyan anyák is adómentességben fognak részesülni, majd nyilván a felmenő rendszer felmenő rendszerben, akik már nem nevelnek gyerekeket, ezért ezért ezt ezt túlmutat ezen a ezen a célon.

Ez már lehet, hogy a ez már lehet, hogy a jövő évi választásoknak egy egy elősz meg a meg annak a tehát egy szavazat szavazat maximalizálás is a a célja.

Tehát hogy családpolitikának hívjuk, de hogy de hogy túlmutat igazából már, tehát hogy már már ez sem ez sem vegy tiszta családpolitika.

És akkor hogyha én ezeket az adórendszeren vezetem át, ezeket a céljaimat, az a baj, hogy azt utána nagyon nehéz kikapálni.

Tehát, hogy ember nem lenne, aki ki tudná vezetni a nők 40-et, holott közgazdasági szempontból lenne mögötte racionalitás, és most tényleg nem senkinek nem akarok a csúk szemére lépni, de de ezekről a családi adókedvezményekről mind elmondható, hogy tudnánk ezt szociálisan érzékenyebben, tudnánk ezt gazdaságilag ezt a kieső bevételt odatranszferelni, ahol nagyobb szükség is lehetne akár rá, csak ha már egyszerre részét képezik az adórendszernek, akkor onnan már nagyon nehéz Tehát, hogy itt rendszerszinten érdemes abba gondolkodni, hogyha én el akarok valamit, és ahogy te is mondtad, akkor ez érni, akkor azt adótranszferen keresztül teszem, mert mert ahhoz utána nagyon nehéz hozzányúlni. abszolút.

Meg hát nem hatékony, tehát hogy én azért nem szeretem ezeket a dolgokat, merthogy hogy tehát van mind ezt mindig ki lehet számolni, hogy hogyha valamit nagyon bonyolult lenne működtetni, adminisztrálni, ellenőrizni, akkor egyszerűbb odaadni mindenkinek, és akkor persze valaki nem jogosul, de hogy hogy végeredményben kevesebbnek kerül az államnak, de itt azért nem erről van szó.

Tehát itt itt van olyan kör, akinek abszolút nem kellene ezt odaadni, mert mert anyagilag nincsen rászorulva. nagyon magas bevallott jövedelmei vannak, teljesen felesleges, nem fehérítjük a gazdaságot vele.

Miközben egyébként meg ténylegesen látjuk, hogy vannak olyan régiók, ahol meg meg teljesen mindegy, hogy milyen esziel kedvezményünk van, mert hogy hogy nincs jövedelmük, tehát hogy hogy nincs miből visszaadni és és alapvetően alapvető megélhetési problémáik vannak és és ezek ezeket nem tudod adórendszeren belül kezelni.

Tehát, hogy és azért én mindig utálom azt, amikor összehasonlítjuk az adó rendszereket, hogy mi van Svédországban meg Ausztriában, meg nem mit tudom, és akkor ott üledzünk, hogy úristen, hogy ott mi a ott hány hány 1000 euróig 0% az adókulc teljesen más jövedelemszintek mellett.

Meg meg szóval, hogy hogy ezeket nem érdemes ide hozni, hanem azt érdemes ide hozni, hogy hogy hogyha kedvezményeket adunk, akkor azt kinek akarjuk adni, és azt most nyilván a választást azt tegyük félre, merthogy az az abban semmi hosszútávú racionalitás nincsen.

Ö de hogy hogy hogy mindig úgy ugyanoda oda jutunk vissza, hogy az adórendszerhez hozzányúlni és azzal gépészkedni hosszútávon sokkal károsabb, mint hagyni azt, hogy van legyenek egyszerű szabályok.

És egyébként jövedelemtranszverekkel a költségvetés oldja meg, hogy hogy visszajuttat jövedelmet oda, ahova kell.

Igen, ez az egyik rész, amit te mondasz, ez a társadalmi igazságosság ennek társadalmi igazságosságot érintő aspektusa ennek a az intézkedéscsomagannak.

És van egy másik, hogy ez amit te is említettél, hogy mekkora kiadás, tehát ez az 1,4000 milliárd Ftos mínusz, ami ahonnan indítantól a vagy indít következő évben a a költségvetés, és ugye ez fokozatosan évről évre nőni fog, ahogy terjesztjük ki ezt az adómentességet.

Felveti azt a kérdést, hogy miből lesz ez, miből lesz ez ellentételezve?

Mert szerintem szerintem itt minden független minden független szakértő egyetért azzal, hogy ezt hogy ezt nem fogja bírni önmagában ez az adórendszer.

Tehát akkor várhatóan itt lesz valami lesz valami pluszadó emelés.

Lehet, hogy nem most, lehet, hogy jövő ilyenkor, vagy vagy másfél év múlva, tehát a választások után, de hogy biztos, hogy lesz.

És akkor hogy és azon lehet már most találgatni, hogy hogy mi lesz.

Lehet, hogy az extra, tehát az extra profit adók, amik megmaradnak, azok valószínű, hogy jó eséllyel megmaradnak majd azután is.

Kérdés, hogy lesznek az extra veszteségadók.

Igen, lehet, hogy lehet, hogy lesznek újak, vagy esetleg a forgalmi adókat növeli, mert most én úgy számoltam, hogy nyilván egy ilyen nem dinamikus szemléletben de hogy hogy az áfakulcsot fel kellene emelni ilyen 31-32%-ra ahhoz, hogy ellentételezzék ezt a ezt a mínuszt, ami azért én én én egyébként erre régóta számítok.

Ez nem egy nem egy ördögtől való gondolat.

Tehát hogyha ha már át átléptünk a 25%-os művös határon, amire addig mindenki azt hitte, hogy az egy felső maximum, és akkor Magyarország átment, és akkor akkor 27.

Hát hogy miért miért miért gondoljuk azt, hogy ez nem lehet 30?

Nehogy megéljük azt, hogy bekerül a irányelvbe, hogy a maximális százaléka az áfának valamennyi, mert mert már így is nagyon magasan mi vezetünk.

Ez nem ez nem fog bekerülni. nem fog nem fog bekerülni.

Le inkáb kerülünk mi a érdekes.

Ez csak az az érdekes egyébként, hogy mivel ez most már bele lesz égetve az adórendszerbe, és nincs ember, aki aki ezt kiszedi később, bárki bárki kormányoz, ez azt jelenti, hogy ezeket a tehát ezt az ellentételezést, amiről én beszélek, ezt ezt így is, úgy is meg fogja tenni valaki, a bárki bárki lesz kormányon.

Persze, ez szerintem még egy gondolat m a a legalábbis a részemről, hogy hogy amellett hogy adómentességet adunk egy egy társadalmi csoportnak amellett lehet érvelni, meg ellenérvelni is, de azt látni kell, hogy azzal nem csak ezt a kedvezményt adjuk neki, hanem azáltal, hogy megpróbálja a büdzsé kikompenzálni a bevételkiesést, mondjuk adótemmel más területen, azzal további költségeket okozunk azoknak, akik egyébként sem részesülnek ebben a mentességben.

Tehát ha mondjuk a kiskereskedelmi adót 6%-ra emelem, az be fog épülni a a az élelmiszerárakba, és aki egyébként sem kapta meg a családi adókedvezményt, az még drágábban is fogja venni a az élelmiszert.

Szóval ennek van egy ilyen van egy ilyen na jó, de 30% lesz az áf, akkor milyen szépen ki lehet vezetni a kis kereskedelmi különadó.

Igen, igen, igen, igen, igen, igen, igen.

Szóval, hogy ennek van egy ilyen tova…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csődbe viszik-e az édesanyák a költségvetést?”

Miről szól ez az epizód: „Csődbe viszik-e az édesanyák a költségvetést?”?

A podcast azzal foglalkozik, hogy a magyar adóék magas, annak ellenére, hogy az szja alacsony. Kiemelik, hogy a munkát terhelő járulékok (TB, egyéni járulék) jóval nagyobb terhet jelentenek a bérekre, mint az szja. A cikk szerint a jövedelemadók súlya Európa-szerte csökken, de… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csődbe viszik-e az édesanyák a költségvetést?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: radnai károly, horvát dániel, Barta Bence.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csődbe viszik-e az édesanyák a költségvetést?”?

Fő témái: költségvetés, szja-kedvezmény, adóbevétel.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csődbe viszik-e az édesanyák a költségvetést?”?

Megjelenés: 2025. 05. 30.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep94-csodbe-viszik-e-az-edesanyak-a-koltsegvetest

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból