Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Szolidaritási AdóMonopoly: egy körből kimaradnak az önkormányzatok

· PT1H23M38S

Összefoglaló

A műsorban szó esik az MVM jelentős, 253 milliárd forintos osztalékáról, amely hozzájárult a központi költségvetés májusi 129,5 milliárd forintos többletéhez. Ezt a szolidaritási adókon és a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adójának csökkentésén keresztül az önkormányzatokat sújtó…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2025. 06. 13.
Hossz
1 óra 24 perc
Témák
szolidaritási adó, önkormányzatok, költségvetés, osztalék
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően.

Néha viccesen, de leginkább lényegreően.

Barta Bence és Radnai Károly, valamint állandó beszélgetőtársuk, Horvát Dániel két hetente összefoglalja, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit foglalkoztat.

Sziasztok kedves hallgatók, üdvözlünk titeket és a nézőket is.

Állandó szakértőinkel Radnai Károllyal.

Hát ma aztán nem szenvedünk híréhinységben, azt kell, hogy mondjam.

Éppen egyébként egy pár percre szavazták meg az adócsomagot, majd abból is lesz hír, de ezenfelül is tele vagyunk hírekkel, úgyhogy ha nem, ha nem gond, szerintem vágjunk is, vágjunk is bele.

Az MVM osztaléka húzta ki az állami költségvetést a csávából.

A májusi adatok, illetve bocsánat, igen, a májusi adatok alapján 129,5 milliárd Ftlettel zárt a központi költségvetés, ami nagy mértékben annak köszönhető, hogy az MVM több mint 213 milliárd Ft osztalékot fizetett be az állami kasszába.

Ugye Nagymártónak volt már korábban egy kommunikációja arról meg erről cikkeztek, hogy meg ezt erről mi is beszéltünk, hogy az állami bevételek egyébként nem alakulnak rosszul, sőt hát nagyon örültek, hogy az áfab bevételek is nagyon jól alakultak, de valahogy a kiadási oldalon nem sikerül tartani a hiányt.

És most is ez ez látszódott, hogy egyébként a bevételi oldalon nagyjából úgy állunk, ahogy ahogy azt tervezték.

Ez egyébként egy tök jó dolog.

Engem és igazából én voltam, aki kértem, hogy tegyük már be ezt a hírt az elejére.

Engem teljesen megdöbbentette ez a szám, hogy 253 milliárd Ft osztalékot tudott fizetni az MVM, merthogy hogy minden, amit tudunk az MVM-ről, az kábé az, hogy ez egy 100%-os állami vállalat, ami nagyjából a magyar energiaszolgáltatásnak a hát a a lakosságinak a döntő többségét biztosítja, a vállalatinak meg egy igen nagy százalékát biztosítja.

És ugye a az energiaárakról nagyon sokat hallottunk az elmúlt években, hogy hogy hát mennyire nehéz az MVMnek.

Ugye rezsivédelem, meg kellett emelni bizonyos szektorokban nagyon komolyan a az energiaárakat és hát hát ehhez képest meg itt 250 milliárd Ft nettóyereség, az meg itt kiugrott.

És úgy nekem az igazából az az jutott eszembe, hogy hát ez is egy ilyen burkolt adózás.

Tehát hogyha ha a lakosság fizeti meg egyébként az energiaárakat és és ez egy nyereséges dolog, akkor akkor hát kvázi ilyen burkoltan, de de így is adózunk.

Tehát, hogy el tudjátok képzelni, hogy mondjuk a MÁV csinálna egy 250 milliárd Ftos nyereséget, és akkor az emberek ne azt gondolnák, hogy hát lehet, hogy egy kicsit drága akkor a vonatjegy, nem?

Tehát hogy akkor akkor itt valami valami nem stimmel.

És nekem ez jutott eszembe, hogy nyilván a a vagy vagy a vagy a beruházásokra nem forgatnak vissza semmit, ö vagy pedig hát tényleg az van, hogy most idén úgy alakultak az energiaárak, hogy hogy egy masszíven nyereséges évet tudtak zárni.

Nincs ezzel baj, hogyha ezt mondjuk tényleg célzottan beteszik, mondjuk egy olyan alapba, ami mondjuk egy ilyen árkontroll kontrolláló mechanizmus, hogyha fölmennek az energiaárak, akkor mondjuk ne legközelebb ne kelljen emelni az energiaárakon a lakossági energiaárakon, hanem ebből lehessen finanszírozni, ne az állami költségvetésből kelljen akkor külön beletenni.

Tehát, hogy nekem ezek a dolgok nyitottak.

A másik meg az, hogy hát hogy beruházásokban meg azért valószínűleg visszatesz az MVM, hiszen van egy értékcsökkenése, tehát ez az értékcsökkenés elszámolásán felüli nyereség, az értékcsökkenés önmagában már egy fedezetet biztosít az a beruházásokra.

Csak kérdeznék Kares, hogy jól értem, hogy sokalod az extra profitját a az MVM-nek, vagy esetleg hiányolod az energetikában az árés stop bevezetését?

Hát sokkal, tehát legalábbis ahhoz a narratívához, amit mi hallottunk, hogy azért magasak az energiaárak, mert egyébként egy olyan nemzetközi helyzetben vagyunk, ami egyébként igaz is, hogy megemelkedtek az árak, ezért kellett az az árakon emelni, de a kormány egyébként mindent megtesz azért, hogy a lakossági árakordában tart tartsa.

Akkor ehhez képest nekem ez egy ellentmondás, hogy hogy akkor egy MVM-nek mitől lesz 250 milliárd Ft-os nettóeresége.

Szerintem ez az öreg akkor érdekes, amikor az ember megkapja a közműelszámoló számláját, és rajta van, hogy ugye van egy támogatott része az energiafogyasztásnak, és hogyha azon túllépsz, akkor meg viszont extra sokat kell érte fizetned.

Azt így viszonylag nehéz benyelni, hogy amellett meg ekkora osztalék van.

Meg ugye erről már beszéltünk a múltkor is, hogy az mivel az MVM nagyon fajsúlyosan jelen van a az energetikában Magyarországon, ezért a ezek az ágazati különadók, mint volt a közműadó, meg meg ugye van a a Robin Hoodadó, hogy ez jelentős részben az állam saját magát adóztatja.

És de ez még azután maradt, tehát hogy ez még az után marg azután maradt meg.

Tehát, hogy emellett még emellett még még még van egy egy felár, amit ugye adó címén le elemelt ebből a az állam.

Tehát hogy bőven bőven bőven van az államnál teh bőven lenne mondjuk lehetőség itt az energiaárakat kompenzálni, vagy mondjuk a beruházásokra beruházásokra költeni a az MVM-nél.

Ami ami számomra feltébb érdekes, az az, hogy a hogy a Robi Hoodadó kulcs az meg az meg lecsökken 41%-ról 31%-ra.

Nem esett, bocsánat, rosszul fogalmaztam.

Nem nem-e a nem az a terve-e hogy hogy ugye az MVM tartja ezt a nyereségességi szintet, ami így is így is be tudja tölteni a Robi udadóbevételektől elvárt forrást.

És akkor en ez emiatt emiatt emiatt a Robi udadó kulcsot lehet csökkenteni?

Hát ilyen hivatalos kommunikáció biztos, hogy nem volt.

Lehát, hogy azt nem tudjuk, hogy hogy minek köszönhető.

Meg hogy egyébként én arra is kíváncsi lennék, hogy ez egy kiugró évnek minősül-e, tehát hogy eddig szerintem miatt nem nagyon hallottunk, hogy ekkora ekkora nyereség keletkezett volna az MVM-nél.

Ö tehát, hogy valószínűleg ez egy kiugró év, de azt meg kéne meg kéne nézni a az a a az adatokat, hogy hogy ez most váratlanul alakult-e így, vagy vagy minek vagy minek köszönhető.

Tehát ugye ezt deklaráljuk is, hogy nem mélyültünk el a a dolgokba, és akkor lehet, hogy van még olyan szét.

A tehát hogy legközelebbre majd jobban felkészülünk.

Inkább csak így globálisan volt ezzel egy ilyen problémám, hogyha azt mondjuk, hogy meg hát ő ez egy közmű.

Tehát, hogy ennek ennek az az érdek, hogy hogy jó színvonalon biztosítsa jó árérték arányban.

És igazából mi tartjuk el, állampolgárok tartjuk el az MVM-et.

Tehát hogy nem elvárható az, vagy nem nem elvárható, hanem hogy nem abszolút nem ideális az, hogyha közben ehhez a közmű elkezd iszonyú nyereséges lenni.

Igen, hát szerintem azért még ezzel kapcsolatban biztos, hogy lesznek hírek, mert a beszámolót egy jó páran ki fogják elemezni így ennek a hírnek a hatására, és megnézik, hogy milyen sorokból tevődött tevődött össze ez a történet.

Amit még nagyon sokan ki fognak elemezni, azt gondolom, a következő napokban az egy nyilvánosságra hozott szerződés, amelyet Győr megyei jogú város önkormányzata kötött az Audi Hungáriával, illetve a az Audi céggel.

Ö ez még 2010-ben történt és egészen idáig nem volt elérhető ez a szerződés.

Az Audi beruházás megkezdése előtt kötötték a felek, és hát adóintézkedéseket masszívan érint helyi iparűzési adó kapcsán.

Arról állapodtak meg a felek, hogy 2%-ról előbb 1,8%-ra, majd később 1,6%ra csökkenti a helyi iparűzési adót Győr városa.

Ezt függvényévé tették annak, hogy az Audi Magyarországra érkezzen.

Én nem értettem ezt a konstrukciót, tehát én értem, hogy ez miért miért titkos, mert szerintem elég gáz, tehát hogy az önkormányzatoknál van egy normál működés, van egy közgyűlés, azt a helyi lakosok szavazzák meg, ők döntenek adóügyekről.

Van egy jegyző, aki pedig a közgyűlés határozatait betartja.

Ez a szerződés, ez lényegében megköti a közgyűlésnek a kezét.

Ezt a szerződést a polgármester kötötte meg.

Nem volt erre szerintem neki se felhatalmazása, meg hogy ugye ennek a jogi betarthatósága az elég kérdőjeles.

Tehát hogy nyilván a közgyűlés hozhat egy döntést, hogy akkor mégis visszaemeli 2%-ra, és akkor az Audi pedig pedig egy nem tudom kártérítési pert indíthat Győr ellen, hogy hát nekem meg egyébként meg nem ezt ígértétek.

És akkor innentől kezdve ez nagyon furcsa dolog, merthogy hogy hogy nyilván van a a nem ennek sem ismerem nagy teljesen részleteiben a a körülményeit, hogy egy egy polgármesternek milyen jogköre van, milyen szerződéseket, de hát hogy egy olyan ilyen felhatalmazás, gondolom, hogy ehhez is kell egy közgyűlési felhatalmazás, hogy akkor egy ilyen szerződés megköthessen.

Ann onnantól kezdve megint csak fura az, hogy ez egy titkos dolog maradhat, hiszen a a közgyűlési képviselők is megismerheték.

Tehát, hogy hogy itt nekem az jutott eszembe erről az egész történetről, ami ami annak idején, amikor 2008-9 tájékán a még annó bajnai kormány szerette volna egységesíteni az iparűzési adót.

És akkor a rossz nyelvek szerint az volt a a nagy ellenérv, tehát hogy azért akarták ezt a helyi önkormányzatok megfúrni, nem?

Mert egyébként a NAV valószínű sokkal hatékonyabban be tudta volna az iparűzési adót hajtani az önkormányzatok javára, hogy volt csomó ilyen ilyen side agreement, hogy hogy egyébként igen, ennyi az iparűzési adó, de cserébe akkor én meg ezt vállalom neked.

És akkor úgy nyilván, hogyha közben meg a egységesítik az iparűzési adót, meg a NAF behajtja azt kőkeményen azokon a vállalatokon, akiknek egyébként az önkormányzat helyben meg mást ígért, akkor ugyanezekbe a problémákba ütköznek bele.

Hát én ennek egy ilyen ennek egy ilyen ilyen nagyon szép példáját látom ért ebben.

Hát ez nekem meg vitatkoznom kell ezzel, mert amikor amikor egy multi egy gyárat akar létrehozni valahol régióban, akkor ott ugye most nézzük meg a legutóbbi példát, a ez a BMW gyárat ugye ott ott nem csak magyar városok, de hogy igazából városok versengenek egymással, és nem csak magyar városok, hanem román meg szlovák városok is. és akkor próbálnak egymással ricitálni.

Most hogyha elfogadjuk, hogy az önkormányzatoknak van adóztatási joga és azt mondjuk, hogy a helyiparűzési adót az önkormányzat veti ki, akkor miért ne tudna az önkormányzat saját maga engedményeket tenni?

Úgyhogy egyébként ez nem egy szelektív adókulcs, tehát nem csak az Audi fizette ezt a ezt a ezt a csökkentett mértéket, hanem mindenki, sőt a KKV-k 1%-ot fizettek, hogyha jól emlékszem.

De hogy a a Kecskeméten is egyébként, hogyha megnézitek a a ott Szeged és a a és és Kecskemét versengett még annó, ha jól emlékszem, a Mercedes kegyeiért.

És akkor ott végül a a Kecskemét javára döntött a a a Daimler, és ott is jött létre ugye a a gyár, ami azóta most éppen bővül, de hogy Kecskemét is leszállította a helyi iparűzési adómértéket, én most egy kicsit utána néztem, hogy 2023-ban emelte csak Kecskemét vissza 2%-ra az iparűzési adó mértékét.

Tehát így lépésben, tehát hogy mint az is tükrözött volna egy menetrendot.

Emlékszem, hogy amikor például a Kecskemétre jött a a a Daimler, akkor akkor kerek perác ki megmondták, hogy ez most azért vittük le a mert hogy jön a Daimler és a közgyűlés erről döntött és mindenki szerette volna és oké, ahhoz nem kellett szerződés, de hogy hogy azt például azt nehezen tudom elképzelni, lehet, hogy van ilyen is, csak ilyetődés, hogy azt nehezen tudom elképzelni, hogy azért, mert ide szeretnék számábítani egy külföldi ö céget.

Ezért a magyar kormány deklarálja neki, hogy 9%-on tartom a társasági adót a következő 10 évben, mert hát annak a annak a kormánynak négy év a terminus és utána jön egy másik kormány, és hogy lehet ilyen, lehet, hogy ilyen döntéseket hozni, csak hogy itt nagyon erősen kezdem akkor az állami támogatást így így megérezni ebben a dologban, hogy hogyha azt mondjuk, hogy mert hát nyilván miért kötött az Audi egy ilyen szerződés Győrrel?

Lehet, hogy mondhatjuk azt, hogy ez nem szelektív, mert hogy egyébként mindenki ennyit fog fizetni, de nyilván azért kötötték meg a ezt a szerződést, mert be akarták magukat biztosítani, mert mondjuk például mondhatjuk azt, hogy van vannak adókedvezmények, amikre lehet hivatkozni, igénybe lehet venni, na azokra miért?

De nagyon kőkemény uniós szabályok vonatkoznak.

Tehát én én ezt ezt látom itt, hogy ez lehetett itt a titkolózásnak a háttere, hogy attól féltek, hogy ez ez egy mújtatott állami támogatásnak fog minősülni. egyszerűen a a mennyiség alapján, tehát egy Audi önmagában annyit termel, mint három Győr.

Tehát hogy vagy van Audi, vagy nincs.

Tehát hogy hogy azért egy nagyon nagyon jelentős szereplő a helyi gazdaságban.

Én én homályosan emlékszek arra, mert még én akkor nagyon fiatal voltam, de régebben nem voltak ilyen 10 éves adókedvezmények nagyber beruhet, tehát hogy az meg állami szintű döntések van, de arról meg a parlament döntött, tehát ennek van felhatalmazása, ezek nem titkos dolgok, és ugye meg lehet szüntetni az adókedvezményt, de nem visszamenőlegesen.

Ugye itt ez a probléma, hogyha ha levész vagy felemelik az iparűzési adót, akkor bármiben megállapodtak, az ugye onnantól kezdve azonnal felviszi a az effektív adókulcsot, tehát hogy nem tudod deklarálni azt a 10 évet, nincs felhatalmazásod.

De tökön is lőttem magst Győr.

Nem tudom, hogyha el végig legábis ezt mondja a polgármester.

Nem, ezt n szerintem ez tény, hogy tököllőtte magát, mert ugye a szolidaritási hozzájárulást azt nem a beszedett iparűzési adónként kell fizetni, hanem a a iparűzési adó kapacitás alapja, vagy az erősség kapacit erősségi kapacitás alap is.

Tehát, hogy Győr úgy fizet szolidaritási hozzájárulást, mintogyha egyébként ő beszedte volna ezt a 2%-ot.

Tehát ez egy jó példája annak, hogy hogy hogy meg is én mondjuk azért árnyalnám ezt a képet, ha lehet egy kicsit, mert az, hogy az Audi Győrbe érkezett az elmúlt 15 évben szerintem nagyon sok mindent változtatott Győrön és most nem Audis vagyok meg nem izé, csak olvastam azt is, amit az Audinak a képviselője nyilatkozott…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szolidaritási AdóMonopoly: egy körből kimaradnak az önkormányzatok”

Miről szól ez az epizód: „Szolidaritási AdóMonopoly: egy körből kimaradnak az önkormányzatok”?

A műsorban szó esik az MVM jelentős, 253 milliárd forintos osztalékáról, amely hozzájárult a központi költségvetés májusi 129,5 milliárd forintos többletéhez. Ezt a szolidaritási adókon és a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adójának csökkentésén keresztül az önkormányzatokat sújtó… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szolidaritási AdóMonopoly: egy körből kimaradnak az önkormányzatok”?

Fő témái: szolidaritási adó, önkormányzatok, költségvetés, osztalék.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szolidaritási AdóMonopoly: egy körből kimaradnak az önkormányzatok”?

Megjelenés: 2025. 06. 13.. Hossz: 1 óra 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep95-szolidaritasi-adomonopoly-egy-korbol-kimaradnak-az-onkormanyzatok

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből