Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Gigawatt és gigaprofit: az MVM osztalék nyomában

· PT1H16M57S

Összefoglaló

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast e heti adásában Barta Bence és Radnai Károly az MVM kiugró, 213,5 milliárd forintos osztalékáról beszélgetnek. Megvizsgálják, hogyan keletkezik ez a magas profit egy monopolhelyzetben lévő állami cégnél, és milyen adóterhek (Robin Hood-adó…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2025. 06. 26.
Hossz
1 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
Barta Bence, radnai károly
Témák
mvm, osztalék, profit, adóterhek, robin hood-adó
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek.

Adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően.

Néha viccesen, de leginkább lényegreően.

Barta Bence és Radnai Károly, valamint állandó beszélgetőtársuk, Horvát Dániel két hetente összefoglalja, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit foglalkoztat.

Sziasztok kedves nézők, hallgatók!

Üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Radnai Károllyal.

A ma is izgalmas témákkal készültünk.

Többek között szó lesz az elektronikus számlázás újdonságairól, a legutóbb már elemzett MVM osztalékáról, de például jachtt árverezésről is.

Mielőtt azonban belevágnánk, arra szeretnénk kérni titeket, hogy lájkoljatok, iratkozzatok fel a csatornáinkra, kövessetek minket a hírleveleken, illetve hívjátok fel a figyelme figyelmüket a barátaitoknak, családtagjaitoknak, akár az ellenségeiteknek ránk.

Nekem elég sok ellenségem van, úgyhogy akkor én majd sok embernek felhívom a figyelmét, hogy lehet engem hallgatni.

Nekem csak barát ilyen voodu voodu bábuta monitort lehet dobálni.

Az szerintem nagyon jó a felütés, mert a az MVM osztalékával fogjuk kezdeni.

Kis kulissza titok, hogy szerintem ekkora utózöngéje még egy hírelemzésünknek sem volt, mint most.

Azt azonban már a múltkori adásban is jeleztük, hogy erre még vissza fogunk térni.

Ott akkor egy nagyon hirtelen kicsapó hír volt ez, és gyorsan első körben reagáltunk.

Most azért már mi is meg egyébként mások is megtették, hogy utána jártak ennek a ennek az osztalékfizetésnek 213,5 milliárd Ftról beszélünk.

Úgyhogy elég jó anyag jelent meg többek között a Telexen is erről.

A kis disclaimerünk akkor az volt, hogy hát ebben nem mi ültünk el, csak hogy megjelent ez a hír, és akkor aznap volt a podcast, és akkor én kértem, hogy akkor erről beszéljünk már, mert nekem a igazából az volt az érzésem, hogy egy ilyen 100%-os állami tulajdonban lévő cég, aki egyébként a a lakossági és fő és a vállalatok számára és a villamosenergiaszolgáltatásnak a döntő hányadát nyújtja, ott elég fura az, hogy hogy ekkora nyereség keletkezik.

És akkor azt mondtam, hogy vagy hát a önmagában ne vegyük ezt furának, csak azt mondtam, hogy akkor ez is egy valami burkolt adó, mert hogyha ha ennyire egy monopolizált piacon működő állami vállalat az energiaárkból ilyen jól tud gazdálkodni, akkor igazából a ez egy ez az állami bevételeknek egy egy döntő rész vagy egy egy egy szignifikáns részét tudja adni.

És aztán meg is jelent, mert hát gondolom, hogy nem csak bennem ment fel a pumpa, hanem hanem másokban is.

És meg is jelent egy nagyon jó cikk a a Telexen.

Itt látszik, hogy hogy nem az újságírás a mi szakmánk.

Tehát vannak emberek, akik ezt jobban csinálják, mint mi, akik akkor elmélyülnek a témában.

És ott ott nagyon szépen végig van vezetve hogy hogy hogy nem a lakosság az, aki ennek a a ezt a profitot összehozza.

Tehát a lakossági gázár az ugye egy meg a vill meg az áramár az egy az egy erősen szabályozott és hogy hogy hogy nyomott és ugye tudjuk van ez a rezsivédelem és akkor a a hogyan működik a mindegy nem akarok ebben elérni akit érdekel azt majd belénkeljük és olvassa el ezt a terekszikket talán annyi a konklúzió hogy a gázban túlfogyasztók tehát a rezsicsökkentett sáv fölött fogyasztók azok akik akik talán a lakossági lakossági szegmensben tényleg túlfizetnek a piaci járhoz képest.

Igen, de hogy egyébként meg a a az MVM tevékenységének a másik része az, hogy nem csak a lakosság, hanem a vállalat vállalkozások felé is nyújt energiaszolgáltatást és illetve hát üzemelteti a a a hálózatot, illetve hát van kereskedik is.

És hogy hogy erről a cikk viszont még sokkal kevesebbet beszélt.

És akkor nagyjából ezt magamban úgy fordítottam le, hogy jó, akkor ez nem SC volt, hanem Tao.

Tehát, hogy hogy az volt, ami ami ebből a szíből kiderült, hogy a a nyereségnek a a döntő hányada, tehát hogy a ká kábé a lakossági rész az nószaldós, mert amiol ahol rezsökkentett áron kell adni, ott ahhoz kapnak közvetlen állami támogatást, tehát ott ki van pótolva, és akkor ott tényleg a piaciáron amennyiért veszi a hát körülbelül, mert ugye azért ez egy kicsit változó dolog, hogy mennyért veszi meg éppen mennyi a piaci ár, de hogy mondjuk azt vegyük a egyszerűsítésként, hogy ott nagyjából akkor ez egy nursós valami.

Tehát akkor a vállalat vállalati oldalról jön a jön a pénz.

És ugye azt a véleményemet azért továbbra is fenntartom, hogy ez egy erősen monopolizált piacon tehát elég kicsi a mozgástere.

A nagyon nagy vállalkozásoknak lehet, hogy van mozgástere, hogy honnan vásárolnak energiát. a vállalkozások döntő többségének semmilyen mozgástere ebben nincsen.

Tehát hogyha ez egy ez egy ilyen nyereséges üzletmenet tud lenni, és utána 100%-ban az állam kapja meg az osztalékot, akkor azért ebben van egy ilyen át áthallásos adó dolog.

Úgyhogy úgyhogy szerintem erről a erről a részéről nem sikerült engem lebeszélni.

De hogy én nem feltétlen kritizálom ezt a helyzetet, merthogy valószínű el lehetne ezt a pénzt nagyon rosszul is költeni.

Ö az még viszont egy elég fontos része volt, és ez arra meg ez a telekszik is kitért, és mi is beszéltünk róla hogy hogy a hogy a Robin Hood adó és a társasági adó együtt az egy 50%-os nyereségadó.

Tehát az, amit ő nettó ki tud fizetni osztalékban adózott eredmény, igazából annak a dupláját termeli meg a vállalati szektoron nyereségként.

És akkor ez azért így így már elég durva összeg, hogy itt most nem 213 milliárd, hanem akkor 426 milliárd Ft nyereségről beszélünk, aminek a felét elviszi az adó.

A másik fele osztalék, ami egyébként szintén a a az államnál lesz. és hogy ez a telexes cikk engem abban segített megvilágosodni, hogy rájöttem, hogy egyébként a magyar kormány miért áll bele olyan keményen ezekbe az orosz szankciókba.

Mert ugye a az olaj meg a gáz, ugye ez a két dolog, ugye a villamosenergiatermelés az az más, de hogy a hogy a a a cégből azért kiderült, hogy hogy a gázon is nagyon sokat nyer a a az MVM, vagy azért, mert éppen aktuálisan olcsón tudja az oroszoktól venni és és el eladja a szabadpiacon felárral, vagy azért, merthogy hogy utána a vállalkozásoknak magasabb áron tudja eladni.

És hogy az a a hát ilyen hát nem tudom, furcsa helyzet van, hogy hogy mind az olajnál, mind a gáznál az oroszpiacról beszerzett energiaár az alacsonyabb, mintogyha ez alternatív forrásokból, tehát vagy LNG-ből akarjuk beszerezni, vagy pedig az Adrián keresztül szeretnénk olajat vásárolni, és ezen az állam nyer. vagy azért, mert hogy az MVM lesz baromi nyerességes, és akkor tud jó sok osztalékot fizetni.

Vagy azért, mert mert a Molt pedig megadóztatja azzal a különadóval, ahol nem tudom 95%-os különadót kell a a a spreadrel fizetni.

Tehát hogy hogy nekem azért ez így így így összeált a kép, hogy miért miért olyan fontos a a a szankciók elleni küzdelem a magyar szempontból.

Nem azért, mert meg akarják védeni az energiaárakat.

Az energiaárak elég magasak és azok nem lesznek alacsonyabbak, hanem meg akarják védeni azt a marzsot, amit a magyar állam ezen el tud érni.

Én én abszolút egyetértek, hogy könnyű függővé válni egy ilyen egy ilyen helyzetben.

Meg ahogy olvastam ezt a cikket, ami tényleg szerintem szerintem szuperul szuperul leírja leírja a lényeget.

Nekem abban segített, hogy ugye nagyon sokszor beszélünk már a vagy beszéltünk már a az árintézkedésekről különböző szektorokban.

Nekem abban segített ez a cikk, hogy egy kicsit letisztuljon bennem ez a ez a mechanizmus, amit az állam vagy a kormány sokszor csinál ezeken az intézkedéseken keresztül.

És és most tudtam magamnak szintetizálni ezt, és és igazából összeírtam egy receptet erre, hogy hogyan hogyan hogyan jön össze ez a ez a politika, és hogy ez miért éri még meg pluszban.

Tehát a ugye a recept az úgy kezdődik, hogy védj egy egy kritikus közszolgáltatást, vagy egy olyan szolgáltatást, ami ami amire szüksége van alapvetően a a lakosságnak. legyen ez közüzemi szolgáltatás vagy alapvető élelmiszer.

Vezes be valamilyen árintézkedést, vagy egy hatósági árat, vagy árésstoppot, vagy árstoppot, de úgy, hogy az érintett szereplőnek a hagyj egy hagyj egy kis menekülő utat, csináld úgy, hogy hogy legyen neki egy olyan értékesítési csatornája, ami független ezzel ettől a ettől az intézkedéstől.

Nyilván akkor oda fogja csatornázni a az adott veszteséget.

Oké, most vannak kivételek, meg ennél egy kicsit bonyolultabb a helyzet, mert a tőzsdei árak is befolyásolják a az árakat.

De hogy a hogy engedd, hogy ez a szereplő ez megnyomja a többi szolgáltatásának az árát, ami rend szerint ugye a nagykereskedelem szokott lenni.

A nagykereskedelmi árak meg lejutnak a a fogyasztóhoz, lecsorog a fogyasztóhoz ahhoz a szereplőhöz, aki egyébként érintett a az árintézkedéssel is, csak egy teljesen más zsebe, tehát más zsebeken keresztül jön le.

Ezt úgy neveztem el, hogy zsebről zsebre törük.

És hogy ez miért miért jó még az államnak?

Egyrészt politikai kommunikációra tökéletesen alkalmas ez a ez a mechanizmus.

Az árfelhajtás révén ugye itt a zsebből zsebbe vándorlás során folyamatosan nő az infláció és abból plusz álfa bevétel nö plusz áfabevételt realizál a költségvetés.

Ráadásul ez az áfa sokkal korábban folyik be, mint mintogyha nem lenne az árintézkedés, mert ugye az csak a nap végén folyna be, de már itt a megelőző stádiumokban is áfa fizetésekre kerül sor folyamatosan.

Tehát még ilyen szempontból is jól jár a jól jár a jól jár a kormány.

Nyilván vannak problémák infláció meg árúhiány, de hogy de hogy alapvetően szerintem ezzel együtt is ez egy politikai szempontból, teg politikai szempontból egy zseniális zseniális intézkedés anélkül, hogy most itt ilyen értékítél illetném.

És akkor nézzük meg, hogy ez a különböző szektorokban ez hogy csapódik le.

Ugye van a a kis kereskedelem, ahol bevezették még annó az stopppot az alapvető élelmiszerekre.

Hát nyilván a kiskereskedő cégek át átvitték a átvitték a ezt a veszteséget, és a mosóporon és a csokin próbálták visszanyerni a veszteségeket, amiket elszenved elszenvedtek a Csirkefarháton meg a meg a meg a Párizsin nyilván volt egy automatikus infláció, ugyanígy ugye az MVM a nagykereskedelmi árai tudja tudja az árát egy kicsit felstrófolni vagy vagy Nem kicsit.

Most ez nézőpont kérdése meg szerintem ebből majd biztos, hogy lesznek közigazgatási vagy közgazdasági, bocsánat közgazdasági elemzések.

Hogy ez ez pontosan ez ez hogy alakult.

És ott nyilván a a vá vállalatoknál jelentkezik ez a plusz energiaköltség, és a vállalatok áraiba becsatornázódva jut el a fogyasztókhoz.

Az a hulladék szállítás az megint egy ugyanilyen történet volt, ahol ugye a Mohu kichargeolja az EPR díjat az EPR a a gyártóknak meg az importőröknek.

A gyártók, importőrök ezt a kiskereskedelem révén, kiskereskedelemen kiskereskedelem révén megérkeztetik a a költséget a fogyasztókhoz, ahhozokhoz a fogyasztókhoz, akiknek egyébként rezsicsökkentett hulladék kezelési díjat kell, vagy hulladékelszállítási díjat kell fizetniük.

Tehát, hogy a nap végén a költség az az ugyanott az ugyanott landol.

Szóval én ezt hívom a tehát a zsebről zsebre trükk az itt is érezeti a hatását.

Hát egyébként abból a szempontból nagyon analóg a példát, hogy ott is hasonló a történet, hogy itt is az MVM-nél a lakossági energiaárak akkor azok limitáltak, viszont akkor a vállalati energiaáram meg elszabadulunk, és abból finanszírozzuk.

Sőt, hát sokkal többet finanszírozunk.

Ö a Mohonál is ugyanez van, hogy most na mindegy, nem akarok belemenni, mert nem akarom demagógiai irányba elvinni a a dolgot, de hogy ott is a a lakosság kétszer fizeti meg a hulladékelszállítást egyszer a vissza nem vitt palackok formájában, amből a statisztikák szerint igen sok van. 33 milliárdnyi volt 2024-ben.

És utána még még azt is el tudom képzelni, hogy még még egyébként be is kerül a hulladékok közé, csak nem viszik vissza, meg utána egyébként a hulladékelszállításon is fizetsz.

Igen, de hogy nagyon, tehát hogy nagyon jól jól ki van találva a rendszer, mert amikor megveszed a dobozmosóport, akkor nem gondolsz arra, hogy oké, fizetsz fizetsz x Ft-ot a a mosóporért, és hogy ebbe a díjba már az is benne van, hogy a mohu elszállítja, vagy elszállíttatja a a dobozt, amit majd amit majd két hónap múlva vagy egy hónap múlva kidobsz a kukába.

Tehát, hogy szerintem szerintem nagyon jól ki van nagyon jól ki van találva politikai szempontból.

Tehát, hogy még akár közgazdasági tanilag is lehet, tehát hogy ha ezzel az emberek így boldogok csak inkább az a kérdés, hogy hogy amikor egy monopolizált cég kerül olyan helyzetbe, hogy ezen el kell kez elke el tud kezdeni iszonyatosan nagy profitot.

Ö miközben ez egy ilyen közintézmény, nekem ezzel van a bajom.

Tehát ez egy versengő piac lenne, akkor a piaczabályok azt nagyon szépen beállítanák, hogy akkor ki mennyért szállít el, mennyit kérhet, érted?

De amikor amikor egy ilyen monopolizált piacon meg van határozva hatóságilag, hogy akkor ez ennyibe kerül, és a fogyasztónak a nem túl tudatos működését kihasználva generál profitot egy piaci szereplő.

Nekem ebből van a a problémám.

Hát azt hiszem kiveséztük, illetve hát majd meglátjuk a biztos, hogy ennek a hírnek még lesznek különböző utózöngei, főleg a választáshoz is közeledve meg a következő évi adatokat is majd látva.

Amivel folytatjuk, az egy most bevezetésre kerülő sorozatunk, ahol kollégákkal beszélgetünk.

Legutóbb Hegedű Sándor járt nálunk, most Pauker Zoltán lesz a vendégünk.

Úgyhogy nemsokára majd azt látjátok, kedves nézőkhallgatók, hogy már négyen vagyunk.

Egy olyan európai bírósági döntésről fogunk beszélgetni, amiről megint azt gondoljuk, hogy kihatása lehet akár a magyar ítélkezési illetve a hatósági jogalkalmazási gyakorlatra.

Itt ugyanis azt mondta az Európai Unió bírósága, hogy a Kúria igen utasíthatja a az alsófokú bíróságot bizonyos lépések megtételére, meg arra, hogy milyen körülményeket vegyen figyelembe, de az alsófokú bíróságot is köti az uniós jog, ahogy egyébként a Kúriát is.

És hogyha az uniós jog alapján azt látja, hogy a…

Említett entitások

Témák

  • mvm
  • osztalék
  • profit
  • adóterhek
  • robin hood-adó

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gigawatt és gigaprofit: az MVM osztalék nyomában”

Miről szól ez az epizód: „Gigawatt és gigaprofit: az MVM osztalék nyomában”?

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast e heti adásában Barta Bence és Radnai Károly az MVM kiugró, 213,5 milliárd forintos osztalékáról beszélgetnek. Megvizsgálják, hogyan keletkezik ez a magas profit egy monopolhelyzetben lévő állami cégnél, és milyen adóterhek (Robin Hood-adó… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gigawatt és gigaprofit: az MVM osztalék nyomában”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Barta Bence, radnai károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gigawatt és gigaprofit: az MVM osztalék nyomában”?

Fő témái: mvm, osztalék, profit, adóterhek, robin hood-adó.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gigawatt és gigaprofit: az MVM osztalék nyomában”?

Megjelenés: 2025. 06. 26.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep96-gigawatt-es-gigaprofit-az-mvm-osztalek-nyomaban

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből